Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-15 / 50. szám, Vasárnapi Új Szó
írta: Oldŕich Švestka, a CSKP KB titkára 1974. XII. 15. 3 A Béke és Szocializmus szerkesztősége és a BKP Központi Bizottsága Szófiában elméleti konferenciát rendezett „A szocialista demokrácia időszerű kérdései és fejlesztésének távlatai“ címmel. A konferencián felszólalt Oldrich Soestka, a CSKP Központi Bizottságának titkára, a csehszlovák küldöttség vezetője. Az alábbiakban kissé lerövidítve ismertetjük előadását. A szocialista demokrácia fejlesztése a fejlett szocialista társadalom építésének alapvető kérdései közé tartozik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa több határozatot fogadott el, amelyek a szocialista demokrácia elmélyítéséhez, a szocialista állam megszilárdításához, a dolgozóknak a társadalmi ügyek irányításában és kidolgozásában való részvételéhez vezetnek. A kongresszusi határozatok valóra váltásával kapcsolatos széles körű munka- és politikai kezdeményezés a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy pártunk mai politikája kifejezi a csehszlovák nép érdekeit és vágyait. Csehszlovákiában a szocializmus építésének negyed évszázada meggyőzően bizonyítja a szocialista rendszer előnyeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett népünk biztosította az ország sokoldalú fejlődését, új, minőségileg magasabb szintű viszonyokat alakított ki társadalmunkon belül és kívül is. A szocialista tulajdon alapján jelentősen növekszik szocialista köztársaságunk gazdasági ereje, emelkedik Csehszlovákia népének élet- és kulturális színvonala. Fejlődik a szocialista demokrácia. Mindez az 1968—69-es válságos időszak óta eltelt, aránylag rövid idő alatt megteremtette a polgárok politikai, szociális-gazdasági és jogi biztosítékait. Teljes mértékben fejlődik a szocialista demokrácia a csehek és a szlovákok és a többi nemzetiség viszonyában is. A SOKOLDALÚ TÁRSADAL MI AKTIVITÁS FELTÉTELEI Amint Gustáv Husák elvtárs, pártunk központi bizottságának titkára hangsúlyozta, 25 év elteltével jogosan lehetünk büszkék arra, hogy a mi rendszerünk és a mi demokráciánk fölényben van mindennemű burzsoá demokráciával szemben. A szocialista demokrácia kiküszöböli az évszázadok folyamán kialakult akadályokat, milliók számára teszi lehetővé a társadalmi eseményekben, az állam irányításában és a művelődésben való aktív részvételt. A szocialista rendszer reális lehetőségeket teremt a dolgozók sokoldalú társadalmi aktivitásához, és olyan jogokat biztosít számukra, amelyeket a burzsoá rendszer még formálisan se hirdethet. A szocializmus megteremti a rnális feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók egyre nagyobb mértékben vegyenek részt a közös ügyek, a társadalmi munka és a társadalmi élet irányításában. Míg a burzsoá demokrácia a legjobb esetben a polgári jogok formális rögzítését jelenti, a szocializmusban az igazi demokratizmus áthatja a társadalmi tevékenység minden területét, a társadalmi tulajdonon alapuló termeléstől egészen az iskolaügyig és a kultúráig. Szemléltetővé válik a formális és a konkrét hozzáállás közti különbség az iskolaügy területén is. Bátran kijelenthetjük, hogy a világ egyik legdemokratikusabb rendszerével rendelkezünk. A tudományos technikai fejlődés hatására a kapitalista országokban is fejlődik a műveltség, de a főiskolai végzettségű emberek köre továbbra is korlátozott. Ezzel szemben a szocialista országokban a főiskolai hallgatók struktúrája egyre jobban megközelíti a lakosság struktúráját. A szocializmus születése óta összekapcsolódik a munkásosztály és a többi dolgozó aktivitásának legmagasabb formájával — a társadalmi haladásért folytatott forradalmi harccal. Ebben rejlik a szocialista demokrácia fő tartalma, mivel a szocialista állam, a Nemzeti Frontban egyesült társadalmi szervezetek és egész politikai rendszerünk, a szocialista vívmányok védelmének és továbbfejlesztésének eszközévé válnak. A szocialista demokrácia rendszere egyúttal ösztönzi a munkakez- demányezés fejlődését a társadalmi élet összes területén. A szocialista demokrácia ilyen küldetésének felel meg a nemzeti bizottságok és a képviselő-testületek összetétele is, amelyekben egyre emelkedik a termelésben részt vevő dolgozók részaránya. A nemzeti bizottságok és a polgári bizottságok szoros kapcsolata, nyilvános üléseik, a képviselők és a választók rendszeres kapcsolata megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a lakosság széles rétegei részt vegyenek a választási programok teljesítésének ellenőrzésében, a társadalmi ügyek irányításában és igazgatásában. Ezen a téren is megnyilvánulnak a szocialista rendszer előnyei a burzsoá formális demokráciával szemben, ahol a választók és a képviselők gyakorlatilag csak a választási kampányban találkoznak. A szocialista demokrácia fejlesztésében fontos szerepük van a szakszervezeteknek. Ez a gazdaságnak a szocialista rendszerben betöltött szerepéből adódik. A gazdaság fejlődése megteremti az anyagi feltételeket a szocialista társadalom élete több területének fejlődéséhez. Ezért a szocialista demokrácia egyik jellemvonása a dolgozók tömegeinek aktív részvétele a gazdaság irányításában. Csehszlovákia Kommunista Pártja, szocialista társadalmunk vezető ereje rendszeresen arra törekszik, hogy mély és rendszeres kapcsolata legyen a dolgozók tömegeivel. A párt és a nép egységének megszilárdítása, társadalmunk politikai, erkölcsi egységének elmélyítése a pártszervek és -szervezetek legfontosabb feladatai közé tartozik. Pártunk tudja, hogy a politikai tömegmunka fontos feltétele a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi dolgozó szövetsége megszilárdításának. Az emberekkel való jó kapcsolat, az emberek mindennapi gondjainak és nézeteinek, valamint tapasztalatainak és javaslatainak megismerése, a párt politikájának magyarázása — minden egyes kommunista elsőrendű kötelessége, de egyúttal fontos része a szocialista demokráciának. A pártélet, amely a demokratikus centralizmuson, a párton belüli demokrácián, a kollektív vezetésen és döntésen, valamint az internacionalizmuson alapszik, a demokratizmus példája szocialista társadalmunk valamennyi szerve és szervezete számára. A szocialista demokrácia szorosan összefügg a szocialista politika elméleti alapjával — a marxizmus—leninizmussal. Az elméleti alap állandó elmélyítésére és fejlesztésére törekszünk, mivel az egyik fő feltétele annak, hogy a szocialista demokrácia egész rendszere kifejezze és biztosítsa a munkásosztály és az összes dolgozó érdekeit. A szocializmus csakis a tömegek alkotó tevékenységének eredményeképpen győzhet és fejlődhet. A szocializmus építésében elért nagy eredményeink a dolgozók áldozatkész munkájának, sokoldalú alkotó aktivitásának és kezdeményezésének eredményei. A kommunista párt politikájának kialakításában és megvalósításában való részvétel képezi azt a tényt, hogy a tömegek magukénak vallják a tudományos kommunizmus gondolatait, amelyeket a párt dokumentumai és határozatai konkretizálnak, kifejezi a dolgozók céltudatos és öntudatos részvételét az állam és a társadalom irányításában. Az egész szocialista demokrácia rendszere a dolgozók szocialista tudatának és felelősségérzetének kialakítására irányul. A szocialista állam erejét a dolgozók öntudata határozza meg. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztésének jelentős eszköze és egyúttal feltétele a dolgozók öntudatos és céltudatos mozgalma. IDEOLÓGIAI KONFŔONTÄCIÔ A politikai hatalom osztálylényegének a demokrácia osztályjellegének kérdései mindig éles ideológiai harc .tárgyai voltak. A különböző társadalmi rendszerű országok közti békés egymás mellett élés kiharcolásával kapcsolatban jelentősen növekszik az ideológiai harc. E harc tárgyát képezik a társadalmi fejlődés fontos kérdései, köztük a demokrácia fejlesztésének problémái. Az ideológiai konfrontáció jelentőségét növeli az a tény és mód, ahogyan a burzsoázia reagál a demokratizmus fejlődésének két ellentétes folyamatára — a szocialista demokrácia állandó fejlődésére és a burzsoá demokrácia elmélyülő válságára. Ezek a folyamatok kifejezik a demokráciát tagadó imperializmus és a demokráciáért küzdő tömegek közti antagonizmus kiéleződését. A kapitalista országokban a képviseleti testületek tekintélyének és szerepének csökkenése, a demokratikus szabadságok elleni támadások arra késztetik a burzsoá propagandistákat, hogy kiélezzék támadásaikat a szocialista demokrácia ellen. Az állam és a demokrácia osztályjellegének gyengítése és elvetése jelenti továbbra is a burzsoázia ideológiai hatásának fő irányvonalát. Elsősorban azokat a döntő fontosságú objektív és szubjektív tényezőket támadják, amelyek feltételezik a társadalom igazi demokratizmusát: a munkás- osztály vezető szerepét, szövetségét a többi dolgozókkal, a marxista—leninista párt vezető szerepét, a termelőeszközök szocialista tulajdonát és a proletár internacionalizmust. A burzsoá ideológusok, és velük együtt a jobboldali vagy a „baloldali“ revi- zionisták ezért elferdítik a szocialista demokrácia ideológiai, politikai és szociális-gazdasági tartalmát. A burzsoá demokráciát ,,tiszta“ demokráciaként tüntetik fel. A társadalom politikai szervezetében a demokratizmus kritériumának nem a dolgozóknak az állam és a társadalom irányításában való részvételét tartják, hanem különböző formális jeleket. A szocialista rendszert a totalitarizmussal azonosítják, és arra a következtetésre jutnak, hogy a szocializmus és a demokrácia lényegében ellentmondásos. Ezért a burzsoá demokrácia ideológiai védelme- zésének elválaszthatatlan része a demokrácia rágalmazása. Az ilyen rágalmak ideológiai funkciója annak tagadása, hogy a proletariátus diktatúrája a valódi demokrácia, a nép igazi uralmának kezdetét jelenti. Mit Is akarnak tulajdonképpen? Az egyik oldalon meg akarják bontani az imperialistaellenes erők egységét, a szocialista közösség egységét, a másik oldalon elvtelenül szövetkeznek azokkal a legreakciósabb erőkkel, amelyek antiszovjetizmust, nacionalizmust és sovinizmust hirdetnek. Nem érdektelen, hogy a maoisták nacionalizmu sukkal, szovjetellenességükkel és a szocialista demokrácia elleni támadásaikkal a burzsoá ideoló gusok segítségére siettek. Saját gyakorlatuk azonban tagadja a szocialista állam alapelveit, elsősorban a szocialista demokrácia elveit. Nemcsak a személyes hatalom rendszerével, hanem azáltal is, hogy durván elhallgattatták a nép demokratikus kezdeményezését, bomlasztották a szocialista demokráciát. RÉfcí ÉLM ÉL ETEK Ü J VÁLFAJAI A kizsákmányoló osztályok felszámolásával és a proletárdiktatúra alkotó funkcióinak fejlesztésével kapcsolatban a burzsoá és a revizionista propagandisták is szükségesnek tartották, hogy a tiszta demokrácia elméletét új köntösbe öltöztessék. A burzsoá ideológusok a konvergencia elméletére támaszkodnak, amely szerint a fejlődés a szocializmus és a kapitalizmus közeledéséhez vezet, és szerintük ennek abban is meg kell nyilvánulnia, hogy a szocializmus közeledik a demokráciához, vagyis a burzsoá demokráciához. A demokratikus szocializmus és az emberarcú szocializmus jelszavát hirdetik, amelyet saját tapasztalataink alapján jól ismerünk. Ezek tagadják a szocialista demokrácia elveit, és megoldásként a pluralista demokráciát javasolják. Abból indulnak ki, hogy az alapvető osztályellentétek megoldását követően a burzsoá demokrácia elvei helyett találhatnak a szocialista társadalomban. A szocialista és a burzsoá demokrácia közti ellentét a szocializmus és a kapitalizmus közti antagonisztikus ellentét közvetlen megnyilvánulása. Csehszlovákiában a hatvanas években, és különösen az ellenforradalom idején megfigyelhettük, hogy a plurális demokrácia hirdetői egyúttal az elitelméletet is propagálták, amelynek demokráciaellenes lényege teljesen nyilvánvaló. Mindkét koncepció közös alapja a burzsoá ideológia, mindkettő végeredményben a munkásosztály vezető szerepe és a kommunista párt vezető szerepe ellen irányult. Amint megfigyelhettük 1968—69-ben. az elitelmélet különböző válfajait az az állítás jellemzi, hogy a tudományos-műszaki forradalom következtében a munkásosztály elveszti társadalmi vezető szerepére való létjogosultságát. Egyes Ideo lógusok szerint a tudományos-műszaki fejlődés meg szünteti a fizikai munkát, tehát a munkásoknak nem lehet érdekük a fejlődés megvalósítása. A szocialista országok fejlődése azonban leleplezi az ilyen demokráciaellenes koncepciók hirdetőit. A szocialista társadalom demokratizmusának egyik jellemvonása, hogy a szocializmus építése folyamán kialakult a munkásosztály és a szocialista értelmiség szilárd szövetsége, amit kifejez a termelés fejlődését biztosító közös, alkotó aktivitás. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munkakezdeményezésnek azok a leghatékonyabb és leghaladóbb formái, amelyek összekapcsolják a munkásokat, a technikusokat és a kutatókat a termelési folyamat kulcsfontosságú kérdéseinek megoldásában. A szocializmus további fejlődése nagymértékben attól függ, hogyan kapcsoljuk össze a tudományosműszaki forradalom vívmányait a szocialista rendszer előnyeivel. Kétségtelen, hogy a munkásosztálynak létérdeke a tudományos-műszaki forradalom megvalósítása, mivel történelmi küldetése az ember teljes felszabadítása, amihez a tudományosműszaki forradalom megteremti az anyagi feltételeket. A munkásosztály a fejlett szocialista társadalomban is az anyagi értékek fő alkotója és a tudományos műszaki haladás megvalósítója marad. Az értelmiség alkotómunkája és aktivitása nélkül nem fejlődne a tudomány és a technika, mint ahogy a munkások és a földművesek óriási munkája nélkül is kihasználatlanok maradnának a tudomány és a technika felfedezései. A tudományos-műszaki haladás a szocializmusban a dolgozók Ugye, s így a szocialista demokrácia, amely széles teret biztosít kezdeményezésükhöz, jelentősen elősegíti e feladat megvalósítását. Ugyanakkor a tudományos-műszaki haladás további lehetőségeket teremt a szocialista demokrácia fejlődéséhez. A szocialista demokrácia fejlesztése a szocialista országokban a kommunista pártok állandó feladata. Mi, csehszlovák kommunisták is állandóan szem előtt tartjuk a dolgozókkal való kapcsolatok megszilárdításának, a bürokratizmus és az opportunizmus maradványai kiküszöbölésének, a társadalmi szervezetek tevékenysége tökéletesítésének és a párt vezető szerepe megszilárdításának fontosságát. Csak így tehetünk eleget azoknak a nagyon igényes feladatoknak, amelyeket a fejlett szocialista társadalom építése támaszt munkánkkal szemben az osztályharc mai szakaszában.
