Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-14 / 295. szám, szombat

A nyilvános pártgyűlések Tanítók és tanítványok Élénk viták 9 Értékelik az eredményeket és meghatá­rozzák a feladatokat A PRÁGAI MOZDONYGYÁRBAN # A PÁRT KÖRÜLTEKINTŐEN GONDOSKODIK A FIATALOKRÓL ® ÜJ TAGJELÖLTEK A Dunajská Streda-i (duna- szerdahedyi) járásban az elmúlt időszak hasznos tapasztalatai­ból és a keirüleiti pártbizottság elnökségi határozataiból kiin­dulva 1974. november elseje és hetedike között került sor az agitációs napok megszervezésé­re. Ezt követően a pártalap- szervezetben nyilvános pártgyű­léseket tartanak. Ennek mene­téről és tapasztalatairól Kulcsár Lajos elvtárs, az SZLKP Duna- szerdaheilyi Járási Bizottságá­nak ideológiai dolgozója tájé­koztatott -bennünket. Elmondot­ta, hogy az agitációs napok és a nyilvános pártgyűlések az NOSZF 57. évfordulója és a csehszlovák—szovjet barátsági hónap, valamint a dicső szovjet hadsereg által történt felszaba­dulás 30. évfordulója ünnepsé­gei jegyében zajlanak le. Ezért minden pártalapszervezetben hangsúlyozzák az említett év­fordulók jelentőségét, főként a Nagy Októberi Szocialista For­radalom esetében, hiszen ez döntő szerepet játszott a világ első szocialista állama megala­kításában. A nyilvános pártgyűléseket ezúttal is az agitációs napok előzték meg, amelyek célja Volt tovább fokozni a Nemzeti Front választási programja tel­jesítésének az ütemét, a dolgo­zók m u n k a k ezd em é n y ezés én ek kibontakoztatását. Az agitációs napokon, az agit-kettősök meg­hallgatták az irányító szerveik és ez emberek véleményét a párt politikájáról, összegyűj­tötték a lakosok megjegyzé­seit és javaslatait, amelyek a nyilvános pártgyűléseken tájé­koztatásul szolgálnak a párt és az állami szervek képviselőinek. A hatékonyabb szervezésnek kö­szönhető tehát az is, hogy a gyűléseken való megjelenés ará­nya 90 százalékra emelkedett az előző 84,6 százalékos rész­vétellel szemben. Ezzel egyidő­ben 22,4 százalékra javult a vi­tában felszólaló elvtársak szá­ma is. A vitára Jelentkezők fog­lalkoznak az elért eredmények­kel, de mindezek mellett egyre több építőjellegű bírálat is el­hangzik. A fogyasztási szövet­kezet dolgozói például rámu­tattak arra, hogy az áruk sok esetben nincsenek kellő időben elszállítva a raktárhelyiségek­ből, továbbá felróták a munka­idő gyenge kihasználását. A Kožatex üzem kommunistái pe­dig teljes nyíltsággal a raktá­rozási problémáikra mutattak rá. Főleg a kész áruk raktáro­zása Igényelne nagyobb helyi­séget. Figyelemre méltó az is, hogy az alapszervezetek bizott­ságai a hiányosságok orvoslá­sára minden esetben konkrét tervet dolgoznak ki. A pártgyűléseken a pártszer­vek és pártszervezetek vezetői tájékoztatják a részvevőket ar­ról, mit tettek az irányításuk alatt dolgozó tisztségviselők a szocialista közösség gazdagítá­sa, az életszínvonal emelése ér­dekében, és milyen feladatok várnak elvégzésre a párt no­vemberi határozatából eredően. Ezek a kérdések annál is in­kább fontosak, mert a mezőgaz­dasági és ipari vállalatok, üze­mek mellett működő pártalap- szervezetekben az ötödik ötéves terv negyedik évének értéke­lésére irányítják a fő figyel­met, sőt a következő gyűlése­ken már a hatodik ötéves terv előkészületei is számításba jö­hetnek, aminek részleteit a je­len időszakban a járási pártbi­zottság tárgyalja. Járásunkban jól dolgoznak a pártcsoportok is. A felmérések azt mutatják, hogy a pártcso­portok munkájában igen bevált a kommunisták konkrét fela­dattal való megbízása. Az említett gyűlések hozzá­járulnak ahhoz, hogy szocialis­ta társadalmunk minden egyes tagja kivegye részét az igé­nyes feladatok teljesítéséből, amelyeket pártunk XIV. kong­resszusa tűzött ki. A pártonkí­vüliek a nyilvános taggyűlése­ken való részvételükkel a na­gyobb fokú érdeklődésüket feje­zi ki pártunk politikája iránt. Felszólalásaikat nagyra értéke­lik, hiszen észrevételeikkel elő­segítik a felmerülő problémák megoldását. Á**oronlevő nyilvá­nos gyűlések tovább növelik a párttagok és pártonkívülie'k egységes bizalmát, ami több munkakezdeményezéssel és jobb gazdasági, politikai eredmé­nyekkel párosul. KRASCSENYICS GÉZA Egy üzemlátogatás margójára A közel 350 embert, 80 százalékban női dolgozót foglal­koztató trebišovi Frucona zöldségfeldolgozó üzem 1989-ben épült, próbaüzemelése 1970-ben vette kezdetét, amikor csak­nem 40 millió korona értékű terméket, elsősorban zöldség­konzerveket juttatott piacra. Termelési kapacitásának volu­mene 130 millió korona. Az üzemben tett látogatásunk alkalmából megtudtuk, hogy az idei termelés 96 millió korona értékű. A jövő évre 125 millió korona termelési értéket terveznek. ( Ebből az következik, hogy az üzem jelenleg nem termel teljes kapacitással, amit az üzemvezetők nyeisanyaghfánnyal magyaráznak. Például 500 tonna zöldbabot terveztek felvá­sárolni, de csak 100 tonna futott be az üzembe. Uborkából a tervezett 4000 helyett 1700 tonnát vásároltak. A külföldön is közkedvelt paradicsompüréből a tervezett mennyiség 28 százalékát termelték. Tudomást szereztünk arról is, hogy a trebišovi Frucona n. v. termékeinek több mint 8 százalékát exportálja. A kül­földi vásáilók közt angol, osztrák, NSZK, ausztráliai cégeket is találunk. A legkülönbözőbb zöldségkonzerveken kívül a trebišovi üzem 12-féle útravaló, frissítő csomagot, és 14-féle készételt gyárt. Konzervkészítő gyárról lévén szó, rengeteg csomagoló esz­közre, 80—100 vagon különböző méretű fémdobozra van szükségük, amit részben Znojmóból, illetve Nové Mesto nad Váhom-ról igen nagy költséggel, tehergépkocsikkal szállíta­nak ide. Az üzem dolgozói közül valaki meg is jegyezte: „Valóban nagyon költséges az ilyen Ievegőszállítás“. Köztudott, bogy a Kelet-szlovákiai Vasmű látja el élelmi­szeriparunkat a csomagoláshoz szükséges fémlemezzel. Te­llát a vasműből szállítják néhány 100 km-re a lemezt, ebből ott konzervdobozokat készítenek, s ezeket üresen visszaszál­lítják újból Kelet-Szlovákiába, többek közt a trebišovi zöld­ségfeldolgozó üzembe is. Ez semmi esetre sem lehet gazda­ságos. Sokkal kifizetőbb lenne, ezeket a dobozokat köze­lebb gyártani, hiszen Kelet-Szlovákiában igen sok olyan élelmiszeripari üzem létezik, ahol a trebišovi Frucnnához hasonlóan — jelentős mennyiségű fémdobozt használnak fel csomagoló eszközként. Azon is elcsodálkoztunk, hogy egy ilyen üzem, mint a trebišovi Frucona, nem rendelkezik megfelelő hűtőberende­zésekkel, s arra kényszerül, hogy a romlandó nyersanyagot, főleg húsfélék tartósítására prágai hűtővagonokat bérel­jen! A CSKP KB legutóbbi plenáris ülése az ilyen és ehhez ha­sonló esctPk céltudatos, gazdaságos rendezésére is felhív­ja a figyelmet. A rugalmas intézkedés az illetékes szervek­re vár. (kulik) A nemzedékek váltakozása természetes folyamat, amely nem kerülheti el a párt figyel­mét. Ezért neveli oly nagy gonddal a fiatalokat a szocia­l.zmus építésével kapcsolatos feladatok pontos teljesítésére. A párt alapszervezetei megér­tették az ifjúsággal szemben vállalt felelősségüket. Tapasz­talatból tudjuk, hogy a kommu­nisták lelkiismeretes munkája nem hiábavaló. Gondoskodásu­kat a fiatalok munkakedve és kezdeményezése tükrözi. Erről a prágai ČKD Sokolo­vo Mozdonygyárban tett leg­utóbbi látogatásom alkalmával is meggyőződhettem. František Rezníčeknek, az üzemi pártbi­zottság elnökének a kijelentése szerint a funkcionáriusok nem elégesznek meg azzal, hogy a fiatalok megállják helyüket az esztergapadnál és a többi gé­pet is ügyesen kezeljék. — Ar­ra törekszünk — mondotta —, hogy megtanulják: mindazért, ami a társadalomban történik, ők is felelősek. Szocialista öintudatra nevelik a fiatalokat Enélkül elképzelhetetlenek volnának a Mozdonygyár évről évre fokozódó munkaeredmé­nyei. Mert míg a felszabadulás utáni időkben évente 25—30 mozdony hagyta el a gyár ud­varát, ma a fejlődés sokkal na­gyobb igényeket támaszt a dol­gozókkal szemben. Egy eszten­dő leforgása alatt ma már 330 mozdonyt gyártanak s ezzel évente több mint egy és negyed m.lliárd koronával gyarapítják a nemzeti jövedelmet. Legnagyobb megrendelőjük: a Szovjetunió részére a jövő év elején szállítják le a kétezredik ČME 33 típusú mozdonyt. A Szovjetunión kívül a ČKD Moz­donygyárához hasonló nagyso­rozatokat Közép-Európában se­hol sem állítanak elő. — Ezért oly fontos, hogy a dolgozókat előkészítsük igényes feladataik teljesítésére, ami azt jelenti, hogy , önfeláldozásra szocialista hazafíságra, szocia­lista öntudatosságra is neveljük őket — tájékoztat Rezníček elv­társ. — Különösen ilyenkor, az év végén — amikor a lemara­dások és késések a tervfelada­tok pontos teljesítését és az üzem jó hírnevét veszélyeztetik — bizonyítják be az ifjú mun­kások, hogy megértették köte­lességeiket. Szükség esetén a szombati és vasárnapi, esetleg az éjszakai műszakokban is tö­megesen vesznek részt. A legjobbak a SZISZ tagjai­ként, vagy párttagjelöltekként, esetleg a szocialista munkabri­gádok vezetőiként adják tanú- jelét annak, hogy megtalálták helyüket a társadalomban. A Mozdonygyár lakkozó műhelyé­ben, felsővázkészítő üzemében, keretkészítő műhelyében, vagy másutt végzett önfeláldozó munkájukkal mutatnak példát a többieknek. Érthető tehát, ha a Mozdonygyár a munkaerő- hiány ellenére sem marad so­ha adósa a tervnek. Megtalálják helyüket a társadalomban! Á XIV. pártkongresszus óta 124 fiatal kérte felvételét a pártba. Negyven kérelmének már eleget is tett az üzemi pártbizottság. A SZISZ ma 200 tagot tart nyilván, a többi fia­tal pedig — alig néhány kivé­telével — a szakszervezetekben vállalt tisztséget. — Nagy gondot fordítunk a politikai nevelőmunkára, s ezért azt az egész üzemben rendsze­resítettük — jelentette ki a párt helyi szervezetének az el­nöke. Ám a fiatalok ideológiai oktatása nemcsak a párt fel­adata, hanem a lektorok és a propagandisták segítségével az ifjúsági szervezeté és a szak- szervezeteké is. A párt funkc.o- náriusai a vezető gazdasági dol­gozókkal együtt azon fáradoz­nak, hogy a fiatalok — bele­értve a pártonkívülieket is — szélesebb látókörre tegyenek szert, és az üzem gazdasági helyzetén kívül a társadalmi problémákkal is megismerked­jenek. Ehhez nagy segítséget nyújt a korszerű műszaki tan­segédeszközökkel, filmvetílő­E mozdonytípiis sorozatgyártását két év múlva kezdik meg. géppel, magnóval, diapozitívo- kat vetítő készülékekkel felsze­relt politikai nevelés kabinetje, mely lehetővé teszi a fiatal dol­gozók tájékozódását. Ettől kü­lönösen sokat várnak a párt funkcionáriusai, akiknek meg­győződése, hogy ilyen körül­mények közt a jövő évi — az ideinél sokkal igényesebb — tervfeladatok teljesítését, a to­vábbi mozdonytípusok sorozat- gyártásának a bevezetését sem fenyegeti veszély. A munka­erőhiány tehát a legjobb dol­gozók ötletessége és szervező- képessége jóvoltából pótolható. A problémáikat sem becsiül ik le A fluktuáció — mint minde­nütt — itt is sok nehézség oko­zója. Az idősebb szakemberek nagy része fokozatosan belefá­rad a nehéz fizikai munkálja. Mindössze százan vannak azok, akik a megérdemelt pihenés helyett egyelőre folytatni kí­vánják munkájukat. A fiatalok zöme pedig katonaköteles, többségük ezért hagyja el az üzemet. A katonaságnál sokan kitanulják a tehergépkocsi, vagy az autóbuszvezetést és mert megszeretik ezt a foglal­kozást, leszerelésük után rend­szerint az ugyancsak munkaerő­hiánnyal küzdő Fővárosi Közle­kedési Vállalatnak ajánlják fel szolgálataikat. A legtöbben — különösen a családalapításra készülő fiúk, lakás reményé­ben — az építőiparban helyez­kednek el. Noha a Mozdonygyár mindent megtesz a fiatalok szociális vi­szonyainak a javítása érdeké­ben — a múlt évben 13 hegesz­tő és kovácsmester kapott az üzemtől lakást — de korláto­zott lehetőségei miatt ezen a téren nem veheti fel a versenyt az építőiparral. Az üzem illeté­kes bizottsága azonban ennek ellenére élénk érdeklődést mu­tat a munkaviszonyukat felbon­tani készülő dolgozók távozásá­nak oka iránt. Megvitatja ve­lük a lehetőségeket és a Moz­donygyár nyújtotta előnyökre rámutatva, nem egy esetben si­kerül meggyőznie az embere­ket elhatározásuk elhamarko­dottságáról. Az elmondottakból is kitűnik, hogy az üzem dolgozóinak a jó kereseten kívül minden tekin­tetben megkülönböztetett gon­doskodásban van részük. Ehhez járul a többi előny, pl. a kul­turális és szociális alapból fe­dezett külföldi utak és külföldi üdülés, melyre minden harma­dik dolgozónak lehetősége nyí­lik. Természetesen azoknak sincs okuk panaszra, akik a kellemes környezetet részesítik előnyben. Az otthonosan beren­dezett és tisztán tartott világos műhelyekben ugyanolyan jól érezhetik magukat, mint az ét­teremben, ahol a korszerű, gé­pesített üzemi konyha dolgozói naponta 3900 ember részére gondoskodnak kalóriadús, ízle­tes ebédről és uzsonnáról. — Ezeknek a tetemes beru­házásoknak a célja is a fluk­tuáció megelőzése — tájékoz­tat a pártelnök és elmondja, hogy ez is egyik módja annak, hogy a dolgozókkal megszeret­tessék munkahelyüket, és fel­keltsék bennük az érdeklődést munkájuk, feladataik lelkiisme­retesebb teljesítése iránt. A párt és a tömegszervezetek fá­radozása tehát — és ez nem egyszer bebizonyosodott — ezen a téren sem hiábavaló. Igaz ugyan, hogy a fiataílok közölt is akadnak „lógósok“ és mun­kakerülők, akiknél a meggyőző beszéd még nem hullott termé­keny talajra. Ám a funkcioná­riusok nem adják fel a harcot; Rábeszélő szavuk, magyarázatuk idővel meghozza a várt ered­ményt. Értélkes tartalélkolk Ennek a nevelő munkának köszönhető a munkaerkölcs fo­kozatos javulása és a munka­idő gazdaságosabb kihasználá­sa az üzemben. Míg a múlt év­ben mindössze 18 szocialista munkabrigád dolgozott a Moz- dongyárban, számuk az idén már 39-re emelkedett. A 300Ö dolgozó közül kétezren bekap­csolódtak a szocialista munka- versenyekbe. — Amint látja, tartalékaink figyelemreméltóak s ezért indo­koltan vagyunk derűlátók. Re­méljük, hogy a jövő évi tervet a munkaerőhiány ellenére fa tervezett létszámnál 52 dolgo­zóval és kb. 30 technikussal van kevesebb az üzemben J ide­jében, pontosan teljesítjük. A pártelnök az NDK, Fran­ciaország és Jugoszlávia moz­donygyáraiban szerzett tapaszta­latokra is kitér. Külföldi láto­gatásaik alkalmával a szakem­berek tudatára ébredtek annak, hogy bár gépeik sok esetben elavultak, ám a sok kitűnő öt­let és hasznos újítás, valamint a jobb munkaszervezés olyan eredményeket biztosít, amelye­kért nem kell szégyenkezniük. A termelékenység tekintetében is bátran felvehetik a versenyt akármelyik külföldi gyárral. Ez azonban nem ok az elé­gedettségre, mert Rezníček elv­társ állítása szerint tagadhatat­lan, hogy a dolgozók lelemé­nyességét s ügyességét még nem mindig sikerül teljes mértékben kihasználniuk. Az ipari tanulók nevelése kü­lön fejezetet érdemel. Rájuk te­hát rendkívüli figyelmet szen­telnek az üzemben. A legjobb szocialista munkabrigádokhoz osztják be őket, olyan meste­rek, illetve csoportvezetők fel­ügyeletére bízva a fiúkat, akik­nek a személye biztosíték arra nézve, hogy védenceik a szak­mán kívül a szükséges politikai ismereteket is elsajátítják. — Erre azért van szükség — véli a pártelnök — mert az idő szalad, néhány év múlva ezek­nek a fiúknak kell a csoport- vezetők, illetve a mesterek he­lyébe lépniük. Kötelességünk tehát, hogy erre a felelősség- teljes feladatra is tőlünk telhe­tőén előkészítsük őket. Tanít­ványainknak lelkiismeretes ta­nítói akarunk lenni. KARDOS MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents