Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-13 / 294. szám, péntek

Energetikai iparunk fejlesztése — SZOVJET SEGÍTSÉGGEL Fütőanyagipari és energetikai bázisunk dinamikus fej­lesztésénél a csehszlovák—szovjet együttműködésnek rend­kívül fontos szerepe van. Hogy az energiagazdálkodási kér­dések megoldása időszerű és sürgető feladat, azt pillanat­nyi és a jövőben várható bonyolult áramszolgáltatási hely­zet is bizonyítja. Az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a szolgáltatások villanyáramigénye mind az ötödik ötéves tervben, mind pedig az ezt követő idő­szakban növekedik. Az energetikai iparban — ebben az érzékeny szférában — a Szovjetunió hazánkat már a második világháborút követő időszakban is segítette. A segítség az energetiká­nak úgyszólván valamennyi szakaszát érinti és állandóan fokozódik. Együttműködés az atomenergetikában! A Szovjetunió már az első csehszlovák atomerőmű terve zésénél és építésénél is haté­kony segítséget nyújtott hu zánknak. A Jaslovské Buhuni ce-i erőmű üzembe helyezésé­nek második évfordulója ez év december 25-én lesz. A további atomerőművek építésével kap­csolatos együttműködésről szó­ló csehszlovák—szovjet jegyző­könyvet hazánk képviselői 1970. június 23-án írták alá. Iparilag fejlett szocialista or­szágok között ebben a rendkí­vül fontos népgazdasági ága­zatban először jött létre ilyen jellegű Integráció. A csehszlo­vák kutatási és fejlesztési bá­zis ily módon kapcsolódott be egy közös nemzetközi program végrehajtásába, amelynek cél­ja: nagy teljesítményű atom­reaktorok létrehozása és üzem­be helyezése csehszlovák— szovjet gépipari együttmfikö déssel. A kutatási és fejlesztési mun­kamegosztás úgy valósul meg, hogy a csehszlovák kutatók ál­tal megoldott feladatokat vé­gül is a hazai vállalatok ter­melési programjában hasznosít­hatjuk. A közös munka ered ményeként létrejött kutatási és fejlesztési eredményeket az atomerőmüvek tervezésekor és szerkesztésekor mindkét állam gyümölcsöztetheti. A kutatási és fejlesztési eredményeket, is­mereteket a szerződött felek belső, vagy exportcélokra is felhasználhatják. Prágában 1970. augusztus 14 én további jegyzőkönyv alá­írására kerül sor, amellyel a két Voronyezs 440 típusú szov­jet atomerőmű felépítésének előkészítő fázisa befejeződött. Az atomerőművek elhelyező sekor két tényező játszott dön lő szerepet: az egyik a vízel­látás, ugyanis a reaktor hűté­séhez nagy mennyiségű vízre van szükség. A másik szempon­tot hazánk energetikai rend­szerének szükségletei határoz­ták meg. Délnyugat-Szlovákia és Morvaország déli része vil­lanyenergiában szegény terü­let, a szakemberek ezért úgy döntöttek, hogy az első Voro­nyezs—440 típusú atomerőmü­veit Jaslovské Bohunice határá­ban építik fel. A Vág folyó a reaktor hűtéséhez viszonylag nagy mennyiségű ipari vizet biztosít. A másik atomerőművet u dél-morvaországi tŕebíči já­rásban Dukovany község köze­lében építik fel. A két atomerőmű határidőre (1978—1980) való felépítése csak széles körű csehszlovák —szovjet együttműködéssel va­lósítható meg. Az együttműkö­dés fő célja a két atomerőmű hatékonyságának maximális fo­kozása. A Voronyezs—440 típusú atomerőművek elsődleges be­rendezéseit szovjet vállalatok állítják elő. A csehszlovák gép­ipari vállalatok a másodlagos berendezések — turbinák, ge­nerátorok, műszerek — szállí­Űj üzemrészleg épül (ČSTK) — Tegnap a Slovnaft nemzeti vállalatban néhány hó­nappal a tervbe vett időpont előtt megkezdték a harmadik magas nyomású polietiléngyár-rúszleg építését. Az ebből az alkalomból megrendezett ünnepségen Alojz Kusalík szlovák iparügyi minisz­ter és Jozef Gáhriška, a szlovákiai petrokémiai építkezések kormány­biztosa is megjelent. Az új, harmadik puiietiléngyár- rószlcg komplett felépítését 2!1 hónapra tervezik. Az új üzem termelése évente 80 000 tonna ma­gas nyomású polietilén lesz. tását kapták feladatul. Az atomfűtőanyagot — kész kazet­ták formájában — majd a Szov­jetunió szállítja. Közös energetikai rendszer A Szovjetunió hazánknak az elektromos energia közvetlen szállításával is komoly segítsé­get nyújt. Közismert, hogy az elektromos áram legneme­sebb és legáltalánosabban hasz­nált energia. Szállítását a pár­huzamosan működő BÉKE. energetikai vezetékrendszer biztosítja. 1962-ben a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió képviselői meg­egyeztek egy nemzetközi KGST- szerv —■ az Energetikai Rend­szerek Központi Irányító Köz­pontja (CDO) — létrehozásá­ban. A rendszerbe kapcsolt vil­lanyerőművek összteljesítménye 1974 elején mintegy 66 143 me­gawatt volt. A Barátság kőolajvezeték A csehszlovák tüzelőanyag- és energiaszükséglet, valamint a vegyipar nyersanyagszükség­lete az utóbbi évtizedekben ro­hamosan fokozódott. A szük­ségletek fedezését csak a Ba­rátság kőolajvezeték megépí­tése biztosíthatta. A kujbisevi kőolajmezők terméke 1962. február 22-én érte el hazánk határát. A kőolajvezeték továb­bi ágain keresztül a szovjet kő­olaj Lengyelországba, az NDK- ba és Magyarországra áramlik. A Barátság kőolajvezeték vi­lágviszonylatban egyedülálló méretű létesítmény. A kőolaj 6 kilométeres óránkénti se­bességgel áramlik. Ez azt je­lenti, hogy a Kujbisev—Bratis­lava közötti távolságot 381 óra — kb. 16 nap — alatt teszi meg. Földgázvezetékek Hazánk gázszükségletének fedezésében a szovjet földgáz igen fontos szerepet játszik. Elsőként a Testvériség földgáz­vezetéket építettük fel, amelyet 1967. július 1-én helyeztünk üzembe. A hatalmas gázvezeték az ukrajnai Lvov és Sala (Vágsellye) között húzódik. A galantai járásban működő vegyipari kombinátot ezen ke­resztül látjuk el szovjet nyers­anyaggal. A gázvezetéket Sa­lán át a hazai földgázvezeték­rendszerre is rákapcsolták. A Testvériség földgázvezeték hossza 546 kilométer, ebből a csehszlovákiai szakasz hossza 356 kilométer. A vezeték Ruská községnél „lépi“ át a határt, majd Košice, rimavská Sobota, Lučenec és Zlaté Moravce kör­nyékét érintve éri el Šaľát. A TRANSGAS nemzetközi tranzit-gázvezetéken keresztül hazánkba, az NDK-ba, Ausztriá­ba, az NSZK-ba és Olaszország­ba évente 28 milliárd köbmé­ter földgáz jut el. A TRANS- GAS-t a „nemzetközi együtt­működés távvezetékének“ is nevezik — mégpedig joggal. Harmincegy cseli és szlovák járást érintve halad át ha­zánk területén. A csehszlovák népgazdaság számára a TRANSGAS rendkí­vül nagy jelentőségű. Csupán a tranzitért köztársaságunk ösz- szesen 45 milliárd köbméter földgázt kap a Szovjetuniótól. A gázszállítmányok gazdasági jelentőségét abból is leszűr­hetjük, hogy a hazai földgáz­termelés évente az egymilliárd köbmétert sem éri el, és Tar­talékaink szinte már kimerül­tek. Más szóval: szovjet föld­gáz nélkül a csehszlovák ipar továbbfejlesztése lehetetlen lenne. Az ORENBURG földgáztávve zeték az előbb említett energe­tikai létesítményeknél is na­gyobb teljesítményű lesz. Az Urál-hegység déli részét és Veľké Kapušanyt köti össze. Hossza 2750 km és évente 28 milliárd köbméter földgáz szál lítására lesz alkalmas. A TRANSGAS-vozeték átmérője 1200 milliméter, az orenburgié ennél is nagyobb 1400 mm lesz. A földgáztávvezeték egyik szakaszának építését a cseh­szlovák építőipar kapta felada­tul. öt építő-szerelő vállaln tünk közül a bratislavai Hyd- rostavra esett a választás. A vállalat dolgozói ugyanis a Testvériség földgáztávvezeték, a Barátság kőolajvezeték és a TRANSGAS építésénél már je­lentős tapasztalatokat szerez tek. Az orenburgi gázvezeték épí tését a tervek szerint 1975-ben kezdik el és 1979 októberében fejezik be. Elmondhatjuk, hogy a beruházás terjedelmét te­kintve nemcsak a KCST-tagor- szágok viszonylatában, hanem európai viszonylatban is egye dülálló létesítmény lesz. Energiaválság nélkül a KGST-tagországckban A kapitalista világban fenn­álló energiaválság a Csehszlo vük Szocialista Köztársaságot és a többi szocialista országot nem fenyegeti olyan mérték­ben, mint az Amerikai Egyesült Államokat, Hollandiát, Belgiu­mot stb. Amikor a KGST-tag- országok energia-gazdálkodásá­nak stabilitásáról beszélünk, két alapvető fontosságú ténye zővel számolhatunk: 1) A Szovjetuniónak halai más és csaknem kiapadhatatlan nyersanyag- és energiaforrásai vannak. A világon eddig feltárt energiaforrásoknak több mint a fele a Szovjetunió területén van. A világ szénkészletének 55 százaléka, a földgázkészlet több mint 3Ü százaléka, a liid- roenergetikai potenciál több mint 11 százaléka, s a világ eddig felfedezett kőolajkészle­tének egyharmada van szovjet területen. 2} A KGST-tagországok szó cialista gazdasági integráció­jának programját — a Komp lex Programot — következete­sen megvalósítjuk és az együtt­működést állandóan tovább­fejlesztjük. Dr. Ing. VINCENT BÁLÁZ, CSc Lakäsgaidóikcdási proHéműk A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVO­NALA emelkedésének egyik döntő kérdése — ahogy azt a CSKP XIV. kongresszusának határozata is hangsúlyozta — a lakáskérdés megoldása, a kulturális lakáskörülmények biztosítása. Ehhez azonban nem elég csak új lakásokat építeni, a meglévő lakásállomány fenn­tartásáról, korszerűsítéséről is gondoskodni kell. Ekörül azon­ban felmerülnek problémák. Ezért foglalkozott a kérdéssel az idén márciusban a Szlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya, s határozatában utasí­totta az illetékes szerveket és szervezeteket, hogy dolgozza­nak ki megfelelő javaslatokat a lakásgazdálokdás színvonalá­nak általános megjavítására. A határozat kimondja, hogy a jö­vőben lehetőleg nem szabad lakásokat más célokra kiutal­ni, s a legrövidebb időn be­lül vissza kell adni a más cé­lokra igénybe vett lakásokat, a tervekben és költségvetések­ben nagyobb teret kell biztosí­tani a lakásálomány fenntartá­sával, javításával és felújításá­val kapcsolatos munkálatokra. A kormányhatározat meghoza­talára azért van szükség, mert — mint az egyértelműen meg­állapítható — a meglevő laká­sok számának nagyarányú csökkenése az egyik legfőbb oka a lakásprobléma vontatott megoldásának Szlovákiában. A lakásállomány csökkenésé­nek egyik oka a lebontott la­kások nagy száma. Ennek kö­vetkeztében a nemzli bizottsá­gok az épülő új közületi la­kások nagy részét kénytelenek a lebontott házakból kiköltöz­ni kényszerülőknek kiutalni. Így pl. érsekűjvárott 1972—73- ban 348 új közületi lakás épült, ezek közül 314 lakást kellett igénybe venni pótlakásként a lebontottak helyébe. Nyitrán 237, ugyanebben az időszakban épült lakás közül 156-ot kellett kiutalni hasonló célokra. De ugyanígy aránylag kevés lakás­sal rendelkeznek más járási székhelyek, nagyobb városok nemzeti bizottságai is a bontás következtében előálló igények kielégítése után. A MEGOLDÁS, hogy vagy több új lakást kell építeni, vagy — azonos időszakban — ke.vesebb régi lakást kell le­bontani. Ezért helyes az a rendelkezés, hogy amennyiben a lebontásra szánt lakások mennyisége meghaladja az újonnan épülő lakások számá­nak tizenöt-huszonöt százalé­kát, akkor a területrendezési terv javaslatát egyeztetni kell a kerületi nemzeti bizottság tanácsával, s ha a lebontásra szánt lakások száma meghalad­ja a 25 százalékot, akkor a A PRÁGAIAK KARÁCSONYA Hasonlóan, mint az ország más városaiban, Prága szé­les üzlethálózatában is ta­pasztalható az év végi ünne­pek közelsége. Mennyit fo­gyaszt, azaz eszik, iszik az egymilliós főváros lakossá­ga a karácsonyi ünnepek, il­letve az újév alkalmából? Erre a kérdésre hozzávetőle­ges választ kapunk, ha átta­nulmányozzuk a „Potraviny Praha“ fővárosi élelmiszer- ellátó vállalathoz tartozó édesipari, húsipari, borfor­galmazásl, baromfifeldolgo­zó, hűtő- és csomagolóipari vállalatok idevonatkozó ada­tait. A cseh karácsony elkép­zelhetetlen a hagyományos ponty nélkül. A halgazdasá­gok csupán azt sajnálják., hogy a halfogyasztás iránti érdeklődés csupán az év utolsó hónapjában fokozódik. Prágában az Idén 120 helyen állítják fel a pnntyos káda­kat, hordókat, s a különféle félkész halspecialitásokban sem lesz hiány. A halhoz sa­láta is kell, ebből a körítés­ből a prágaiaknak százhúsz tonnányit készít az élelmi­szeripar. A különböző szend­vicseken kívül nagy válasz­ték lesz a kész tortákban is, mivel a prágai cukrászok a karácsonyi ünnepekre 14 ezer tortát készítenek. A karácsonyi csokoládé- kollekciók árusítását már októberben megkezdték, s a tavalyihoz viszonyítva nyolc tonnával többet — összesen 470 tonnára valót — ren­deltek a prágai élelmiszer- boltok és cukrászdák. A boltokban lesz elegendő fü­ge, datolya, mazsola, mandu­la és mogyoró. Földimogyo­róból például 240 tonna ér­kezik a prágai boltokba. A hazai borokon kívül lesz ele­gendő magyar, bolgár és ro­mániai hor, s pezsgőből sem lesz hiány. Az ünnepek előt­ti napokon tizenhat mozgó hűtőautóról is árusítani fog­ják a város legforgalmasabb helyein a fagyasztott kréin- tortát. A sütőipar a szokásos fonott kalácsokon, kuglófon kívül újdonságként halalakú piskótát is szállít az üzletek­be. Jelentős tétel lesz a prá­gaiak asztalán (és kiadásai­ban is) a kilencszáztíz ton­nányi hús- és hentesáru, to­vábbá a nagy mennyiségű baromfiúruválaszték. Karácsony előtt a szokott­nál több vidéki látogató ér­kezik Prágába. Az ezzel járó nagyobb árukereslet kielégí­tésére a Fučík Park épüle­teiben összpontosított alkal­mi vásárt rendeznek a leg­keresettebb árukhői. Ism) Fejlesztésügyi és Műszaki Mi­nisztériummal. Igen sok gondot okoz az is, hogy még mindig rengeteg la­kást vesznek igénybe más cé­lokra, ami nehezíti a lakás- probléma megoldását. Igen sok lakást utalnak ki a lebontott, más célokra használt helyisé­gek helyett, vagy pedig irodák, szolgáltatóipari létesítmények, bölcsődék, egészségügyi intéz­mények, különböző járási és kerületi intézmények céljára. Ebből a szempontból különö­sen rossz a helyzet Bratisla­vában és Košicén, ahol igen nagyszámú új, vagy régi, de jó minőségű lakást használnak az említett célokra. Ezért fontos, hogy a lemze- ti bizottságok csak akkor utal* janak ki lakásokat egyéb cé­lokra, ha az irodák, az intéz­mények stb. elhelyezése nem oldható meg más, gazdaságo­sabb módon. TOVÁBBI PROBLÉMA, hogy sok helyütt nem tartják ineg a lakásgazdálkodásról szóló 41/1964. sz. törvény ide vonat­kozó rendelkezéseit. Gondolunk Itt azokra az esetekre, amikor egyes vállalatok és üzemek za­vartalan üzemeltetése megkí­vánja, hogy állandó munka­erőiket a munkahely közelében helyezzék el. Ezt az elvet már hosszú évek óta csaknem va­lamennyi járási nemzeti bizott­ság megsérti. Ennek azután az a következménye, hogy a nem­zeti bizottságok nem képesek — sok esetben évtizedekig — kielégíteni egyes családok la­kásigényeit, különösen a fia­tal házasokét és a sokgyerme­kes családokét. Pedig az ilyen lakásigénylők száma évről év­re növekszik. Az 1972. január 1-e és 1973. december 31-e kö­zötti időszakban számuk pl. Bratislavában 7131-ről 9559-re, Dunaszerdahelyen 124-ről 223- ra és Prievidzában 247-ről 540- re emelkedett. Ugyanez a hely­zet valamennyi nagyobb város­ban. Košicén pl. 1972—73-ban szervezeteknek 464, míg a négy városkerületi nemzeti bizottság­nak 3200 lakásigénylő számára mindössze 73 közületi lakást utaltak ki. A hozott intézkedések követ­keztében javult a helyzet, ami a lakásállomány fenntartását és javítását illeti. Így 1972— 73-ban a lakásállomány fenn­tartására és javítására fordított munkák terjedelme 15,6 száza­lékkal, s a saját karbantartók által végzett munkák terjedel­me 11,2 százalékkal növeke­dett. 1972/73-ban az ingatlankeze­lő vállalatok lakásfenntartással foglalkozó saját szakiparosai­nak száma 180-nal, s 1974 első felében további 124-gyel növe­kedett. Meg kell azonban je­gyezni, bogy a lakásfenntartá­sok terén 1964 előtt mutatko­zott hanyagság következmé­nyeit csak igen lassan lehet felszámolni. EZZEL KAPCSOLATBAN meg kell említeni egy igen fájó problémát. Ez pedig a bérlők viszonya a lakáshoz, a házhoz, amelyben élnek. Hány helyütt látni kitört ablakokat az új lakótelepeken, letört kilincse­ket, összefirkált, bepiszkított faiakat, sok helyen hiányzik n levélszekrény, kicsavarják és elviszik a lépcsőházakból a villanykörtéket stb. Vagy pl. egy apróság — aki este jön haza, illenék, hogy be­zárja maga után a lakóház ka­puját. Ugyancsak leolthatná a lépcsőházban a villanyt, amely sok helyütt egész éjszaka ég. A kapu bezárásával sok kelle­metlenségnek lehetne elejét venni, ha nem juthatnának bé a házba a vandálok, a kárte­vők. így azonban a lépcsőhá­zak, a folyosók piszkosak, sá­rosak, sok az elszórt szemét, hogy a házak környékéről ne is beszéljünk. Pedig ez esetben senki sem hivatkozhat a ház- kezelőségre, vagy a lakásszö­vetkezet vezetőségére. Ha min­denki megtartja a rendet, vi­gyáz a lakására, idejében meg­javítja azt, ami elromlik, ak kor elejét lehet venni a lakás- állomány idő előtti pusztulásá­nak. Ez pedig mindannyiunl: ügye. Közös cél, hogy mind­annyian olyan körülmények kö­zött lakjunk, ami megfelel a szocialista ember életszínvona­lának. PETER BÉZAK

Next

/
Thumbnails
Contents