Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)

1974-12-13 / 294. szám, péntek

A BEVÁLT UTÓN B. Chňoupek cikke a moszkvai Pravdában NAPIRENDEN?* Moszkva — A* SZKP Köz­ponti Bizottságának napilapja, a moszkvai Pravda tegnapi szá­mában „A bevált úton“ címmel közölte Bohuslav Chňoupeknek, hazánk külügyminiszterének cikkét a szovjet—csehszlovák barátsági, kölcsönös segítség­nyújtási és a háború utáni együttműködési szerződés alá­írásának 31. évfordulója alkal­mából. Bohuslav Chňoupek cik­kében hangsúlyozta, hogy a szocialista közösség napjaink­ban egyre nagyobb mértékben befolyásolja a világpolitikai színtéren lejátszódó eseménye­ket és a békés egymás mellett élés alapelveivel összhangban kitart a különböző társadalmi rendszerű országok közeledése, a nemzetközi feszültség enyhü­lése, a kölcsönös megértés megszilárdítása és a sokoldalú együttműködés elmélyítése mel­lett. Nagyra értékeljük az SZKP Központi Bizottságának, a szov­jet kormánynak és személy szerint Leonyid Brezsnyev fő­titkárnak azt a fáradhatatlan és töretlen igyekezetét, mellyel az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett szovjet békeprog­ram következetes megvalósítá­sán fáradozik. — írja a cikk­ben Chňoupek külügyminiszter. A továbbiakban Bohuslav Chňoupek kiemelte, hogy Leo­nyid Brezsnyev vlagyivosztoki és rambouilleti tárgyalásai tör­ténelmi jelentöségUek, tovább egyengetik azt az utat, melyen a jövőben eredményesebben kibontakozhat a nemzetközi enyhülési folyamat. ,,Hu a nemzetközi élet ese­ményeit figyeljük, feltétlenül figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a nemzetközi eny­hülési folyamat megszilárdítá­sáért folytatott állandó küade- lem különböző társadalmi rend­szerű országokra megosztott vi­lágban folyik — emlékeztet cikkében Chňoupek külügymi­niszter — ebből tehát követke­zik, hogy a békés egymás mel­lett élésért folytatott harc so­rán a béketábor gyakran a tár­sadalmi haladást és a világbé­két ellenzők csoportjának ko­nok ellenállásába ütközik. Gon­dolok itt mindenekelőtt az im­perialista hadiipari komplexu­mok vezető köreire, a NATO- stábra, de főleg a legreakció- sabb csoportra, a kínai veze­tésre. Peking szovjetellenes és szocialistaelienes politikáját ultrabaloldali frázisokkal igyek­szik álcázni.“ Nyilvánvaló, bogy éppen a maoisták azok, akik a legfékte- lenebbül lépnek (el Európa, Ázsia ós a többi világrész ha­ladó erői ellen. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság külpolitikai irány­vonalában megkülönböztetett figyelmet szentel az európai béke és biztonság égetően fon­tos kérdéseinek. Európa békét óhajló nemzetei számára való­ban méltó megünneplést jelen­tene a II. világháború befejezé­sének közelgő 30. évfordulója, amennyiben ekkor sor kerül­hetne az európai biztonsági és együttműködési értekezlet har­madik szakaszának legmaga­sabb szinten történő befejezé­sére.“ — írta Bohuslav Chiíoa- pek. Jó termés a Szovjetunióban 1974. XII. 13. Moszkva — A Szovjetunióban az idén — a mezőgazdaság szempontjából rendkívül kedve­zőtlen időjárási viszonyok el­lenére is — jó termést takarí­tottak be és szép eredménye­ket értek el ebben a fontos népgazdasági ágban. Gabonából csaknem annyi került a mag­tárakba, mint az előző években, kivéve az 1973-as rekordeszten­dőt. Vitathatatlanok az ered­mények mind a földművelés­ben, mind pedig az állatte­nyésztésben. Az eredmények biztosították a termékgyarapo­dást Is, bár az országos ta­karmánymérleg eléggé feszített. A párt szociálpolitikájának megfelelően, emelkedik a szö- vetkezl és állami gazdaságok dolgozóinak jövedelme^ Ukrajnában, a Szovjetunió legnagyobb gabonatermő vidé­ken — az 1973. évben el­ső ízben sikerült több mint 16 millió tonnára teljesíteni a felvásárlási tervet, főképp bú­zából. Ez még a rekordeszten­dő tekintetében is nagy siker. Egyes szovjet szakértők azon­ban kételkedtek abban, hogy ez ukrajnai viszonylatban átlagos évi norma maradhat. Nos, 1974-ben Ukrajna a rossz idő­járási viszonyok ellenére ismét több, mint 16 millió tonna ga­bonát tárolt. Ezzel egyidejűleg a korábbinál jóval több gabona­félét termesztettek, illetve készleteztek az oroszországi Súíyos merényiéi Tel Aviv — Az Izraeli rádió jelentése szerint Tel Aviv egyik nézőkkel zsúfolt filmszínházá­ban kézigránátok robbantak és. három ember meghalt, 60 pedig megsebesült. Az egyik merény­lő, akinél brit útlevelet ta­láltak, szerdán érkezett Izrael­be. Szállodai szobájában nagy mennyiségű lőszert találtak. Az útlevél adataiból kitűnik, hogy az illető Ghánában született s Törökországban élt. A palesztin hírügynökség je­lentése szerint az akció válasz volt a Palesztinai Felszabadítá­si Szervezet bejrúti központjai ellen kedden végrehajtott tá­madásokra. Washington — Az Egyesült Államokban tartózkodó Alim Izraeli külügymin.szter kijelen­tette, hogy „a közel-keleti há­ború nem elkerülhetetlen, de elméletileg lehetséges“ és új­ból leszögezte, hogy Izrael nem hajlandó tárgyalni a Pa­lesztinai Felszabadítási Szerve­zettel. föderáció számos yabonatermő vidékén. A Szovjetunió gya pót tor illesz­tő köztársaságaiban évről évre növekszik e fontos nyersanyag terméshozama. Az állam a gya- pottermesztő vidékeket bősége­sen ellátja gépekkel, üzem­anyaggal, műtrágyával és szak­emberekkel. 1973-ban Üzbegisz­tánban, Tádzsikisztánban, Türk- méniúban, Kazahsztánban, Kir­giziában és Azerbajdzsánban 6,6 millió tonna nyersgyapotot termeltek és készleteztek. Ez rekord volt. 1974-ben, az ötéves tervidőszak negyedik esztende­jében azonban nyolc millió ton­nás gyű pót terméssel büszkél­kedhetnek ezek az ázsiai köz­társaságok. 1974-ben jelentősen emelke­dett a munkatermelékenység is a mezőgazdaságban. Mindezt összevetve bebizonyosodott, hogy a mezőgazdasági termelés­be* is kiemelkedő szerepet tölt be a gépekkel és a szak­emberekkel való tervszerű és központi irányítás. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELMÉLYÍTÉSE Moszkva — A KGST tervezé­si együttműködési bizottsága megvitatta a szocialista orszá­gok legközelebbi ötéves (1976 —1980) népgazdasági tervei összehangolásának és kölcsö­nös együttműködésének kérdé­seit. A tagállamok képviselői meg­állapították, hogy a KGST ál­tal az 1971—1975-ös évekre előirányzott együttes tetézke- dések megvalósításának ered­ményeképpen már feltárultak a kölcsönös sokoldalú együttmű­ködés további elmélyítésének nagy lehetőségei. Az ülésszakon nagy figyel­met szenteltek egyebek között az orenburgi gázlelőhely feltá­rásában való együttműködés realizálásának. Geológusok sze­rint az orenburgi lelőhely 1,7 billió köbméter földgázt, sok gázkondenzátumot és kénhidro­gént tartalmaz. A következő öt­éves tervidőszakban Orenburg- tól (Dél-Urai) a Szovjetunió nyugati határáig gáztávvezeté­ket fektetnek le s a földgázt eljuttatják a KGST-országokba is. A 2750 kilométer hosszú csővezeték építését Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió vállalta ma­gára. Az új vezeték lényegesen megnöveli a részt vevő orszá­gok földgázzal való ellátottsá­gát, évente maximálisan 15,5 milliárd köbméter gázt juttat el a tagországokba. A bizottság megvitatta azo­kat a kérdéseket is, amelyek a Szovjetunióban a KGST-tagál- lamok részvételével építendő dúsító és kohóipari vállalatok létesítésével, illelve a meglévő ilyen vállalatok bővítésével függenek össze. Ezek a beruhá­zások már 1980-tól megtérül­nek, mert a Szovjetunió növeli a vasércszállítúspkat. Az együtt­működés .lyen irányú fejleszté­sét a szocialista gazdasági in­tegráció komplex programja irányozta elő és célja a KGST- hez. tartozó országok népgaz­daságainak fémmel való terv­szerű, hatékony, hosszú időre biztosított ellátása. A következő években a KGST-országok internacionalis­ta műszaki és gazdasági segít­séget nyújtanak Mongóliának a mezőgazdasági termékeit fel­dolgozó Ipar fejlesztéséhez. A tagállamok képviselői megvitat­ták a legcélszerűbb módszere­ket ebben az együttműködés­ben. Az ilyen irányú tervek realizálása lehetővé teszi a Mongol Népköztársaság lakos­ságának élelmiszerekkel való jobb ellátását, valamint azt, hogy Mongólia növelhesse me­zőgazdasági kivitelét. AZ OLASZ KOMMUNISTÁK ERŐTELJES HARCA A DEMOKRÁCIÁÉRT Összehívták a párt XIV. kongresszusát Róma — Az Olasz Kommu­nista Párt Központi Bizottsága 1975. március 18—23-ra tűzte ki a párt soron következő, 14. or­szágos kongresszusát Rómába. A KB ülésén, amely a kong­resszus előkészületeinek meg­kezdését jelentette, Enrico Ber- linguer főtitkár háromórás be­számolójában részletesen és mélyen elemezte a jelenlegi nemzetközi helyzetet, ezzel üsz- szefüggésben Olaszország gaz­dasági, társadalmi és politikai válságát, problémáit. Felvázolta az OKP irányvonalát, a válság megoldására szánt javaslatait. „Napjainkban a tőkésorszú- gok mélyülő és újfajta válság­gal néznek szembe — mulatott rá az OKP vezetője. — Nem Időről időre visszatérő gazdasá­gi válságról van szó. ez a vál­ság kiterjed a gazdaságra, po­litikára, kultúrára, jelentkezik az egyes országokban és a nemzetközi kapcsolatokban egyaránt - hangoztatta Ber- ltnguer. Legszembetűnőbb meg­nyilvánulási formája a növek­vő és. szédületes infláció, amelynek megfékezése belső és külső akadályokba ütközik. Belső akadály az egyes orszá­gokban a munkásosztály erősö­dő ellenállása a gazdasági visszaesés politikája, a defláció ellen, külső akadály a gazda­ságok kölcsönös függése, amely lehetetlenné teszi, hogy minden ország egyidejűleg fékezze a behozatalt és fejlessze az ex­portot. Ez az egyidejű törekvés élez, a konkurrenciaharcot, az ellentéteket, főként az Egye­sült Államok és nyugati szö­vetségesei között. „Ez az újfajta válság rendkí­vül súlyos veszélyt hordoz ma­gában a néplömegek, a demok rácia szcmponjtúbúl, ugyanak­kor új lehetőséget is nyit mély társadalmi átalakulások, szo­cialista típusú fejlődés előtt, a nemzetközi viszonyokban pedig újfajta együttműködési kapcso­latokat tesz szükségessé“ — mondotta Berlinguer. A továb­biakban az OKP főtitkára a nemzetközi enyhülés politikájá­nak edd.gi sikereit és akadá­lyait elemezte, hangsúlyozva, hogy a népek biztonsága és bé­kéje ellen törő erőknek ma számolniuk kell a Szovjetunió és a szocialista tábor hatalmas erejével. Berlinguer a beszámoló to­vábbi részében történelmi elem­zést vázolt fel arról, milyen módon és formák között követ­kezhet be a szocialista típusú átalakulás Nyugat-Európában. A szocialista átalakulás itt törté­nelmi okokból másként, az ed­digi példáktól eltérő módon hajtható végre — mutatott rá. Ehhez az új helyzet, a mélyü­lő válság kedvezőbb feltétele­ket teremt, ugyanakkor fokoző­Miről hallgatnak Pekinghen? Peking — K. Szmirnov, az APN szovjet sajtóügynökség külpolitikai hírmagyarázója, a jelenlegi kínai helyzetet elem­ző cikkében többek között eze­ket írja: A hongkongi, majd azt kö­vetően a nyugat-európai sajtó jelentette, hogy az utóbbi hó­napokban Hunan, Hopej, Csianghszi, Csiangszu, Kanszu, Csinghaj, Szecsuan és jünnan tartományokban valamint Ninghszia-Huci autonóm körzet­ben nagyszabású vasutassztráj­kok folynak. Lényegében egész Dél- és Közép-Kínáról van szó, ahol a maoista politikával kü­lönböző csoportok már egy Ideje elégedetlenek. A kínai eseményekben jár­tas megfigyelők szerint a hongkongi menekültek jelentős áradata is arról tanúskodik, hogy a Kínában tapasztalható dolgok távolról sem olyan ked­vezőek, mint ahogyan azt a hi­vatalos kínai sajtó próbálja feltüntetni. A Kínai Népköztár­saság különböző tartományaiból egyre többen szöknek, illetve vándorolnak ki Hongkongba. 1971-ben 13 500 Tőre, de 1973- ban már 24 000 főre becsülték a menekültek számát. A legá­lisan, vagy illegálisan érkezett menekültek elmondják, hogy távozásuk oka főképpen a ne­héz anyagi helyzet, a fiata­loknál a tanulás vagy a tovább­képzés lehetőségének hiánya, végül pedig a Mao-féle politi­kával való elégedetlenség. A nagyszerű sikerek és a szilárd egység propaganda-jel­szavai mögött feszültség ta­pasztalható a hadsereg külön­böző csoportosulásaiban, a ká­derek soraiban, de magában a kínai vezetőségben sem mutat­kozik túlságosan nagy egyetér­tés. Kínai menekültek állításai szerint a Lin Piao ügy után az uralkodó körökben továbbra sem egységes a nézet az ország ktil- és belpolitikájának szá­mos problémáját illetően. A megfigyelők szerint a Kí­nából érkező hírek arról tanús­kodnak, hogy Mao ellenzéke az utóbbi hónapokban jobban ak­tivizálódott, mint korábban, a néptömegek elégedetlensége pedig az eddiginél gyakrabban robban ki, annak ellenére, hogy a rezsim rendőri megtor­lásokat alkalmaz. A menekül­tek elmondják, hogy a maois­ták már azokban a katonai személyekben sem bíznak, aki­ket külön kiválogatlak és a legutóbbi időkig teljesen meg­bízhatónak tartottak. Ugyancsak a menekültek mondták el, hogy Peking a dél-kínai vasutassztrájk részve­vőivel szemben nem meri fel­használni a katonai alakulato­kat, mert a katonák ezekből a tartományokból származnak. Ehelyett északról dob át kato­nai egységeket. A lakosság és a határőrség közötti érintkezések lehetetlen­né tétele végett a déli hatá­rokat most főképpen északi származású katonák őrzik, az északiakat pedig déliek. Köztu­dott, hogy a kínai nyelv déli és északi dialektusa annyira eltér egymástól, hogy ily mó­don szinte lehetetlenné teszi a katonák érintkezését a helybeli lakossággal. Hírek érkeztek arról is, hogy elégedetlenség tapasztalható a nemzeti kisebbségek körében. Ugyancsak a menekültek sze­rint Kínában ma az a mondás járja, bogy a Kínai Népköz- társaság fennállásának 25 esz­tendejéből a kínaiak az első tíz évben úgy éltek, mint sza­bad emberek, a többi 15 esz­tendőben pedig úgy éltek, hogy visszaszerezzék a szabadságot, amit azok akarnak tőlük el­venni, akik jelenleg a Vörös Városban, Pekingben tevékeny­kednek. Ehhez semmiféle kommentár sem szükséges. A tények ön­magukért beszélnek. A tények vádolják a maoista vezetést, amely annyi mindent mond a nép iránti szeretetéről, de va­lójában a nép érdekeitől tel­jesen idegen politikát folytat. dőlt a veszély reakciós, elnyo­mó fordulat bekövetkezésére is, ha a munkásosztály és a balol­dali erők (köztük a szociálde­mokrata pártok) nem ismerik fel ezt és nem fognak össze megelőzésére. Az OKP vezetője ezután az olasz válság elemzésére tért át: Olaszországot szerkezeti okok­ból és az eddigi kormányzat felelőtlen, rossz politikája ered­ményeként a legsúlyosabban érinti a nyugati válság: A mun­kásmozgalom és a demokrati­kus erők megnövekedett erővel követelik a gyökeres megújítás politikáját. Az OKP javaslatait megfogal­mazva Berl.nguer elsőnek a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére Irányuló külpoliti­ka igényeit hangoztatta. „Olasz­országnak tevékenyen közre kelt működnie az enyhülés erő­sítése, a katonai tömbök foko­zatos felszámolása érdekében Ez utóbbi csak az enyhülés tér­nyerésével képzelhető el, egy folyamat végeként, és úgy, hogy az egyes országok önálló erőfeszítéseket tesznek az őj- fajta együttműködési kapcsola­tok megteremtéséért. Az OKP nem követeli Olaszország egy­oldalú kilépését a NATO-ból, de önálló, a nemzeti érdekeket és függetlenséget szem előtt tartó külpolitikát igen, elutasít minden külföld, beavatkozást belső ügyeibe. Politikai kérdésekről szólva Berlinguer megismételte az OKP demokratikus fordulatra, a népi erők együttműködésére szóló javaslatát: az OKP, a szo­cialista párt és a Keresztény­demokrata Párt összefogását, mert csak így képzelhető el a gyökeres megújítás politikája. Ez az úgynevezett „történelmi kompromisszum“ azonban nem egyszerűen új parlamenti kor­mánytöbbséget jelent — hang­súlyozta nyomatékosan az OKP főtitkára —, hanem új kor­mányzási módot. Az együttmű­ködés keresését a problémák megoldása érdekében. Megvaló­sítása mély változásokat tételez fel a Kereszténydemokrata Párt­ban, amely válságot él át és maga .s keresi az utat új irá­nyokba. A Szocialista Párttal való szoros kapcsolat ós szö­vetség, az olasz baloldal két vezető erejének összefogása — hangoztatta végül Berlinguer — döntő tényező ilyen hármas együttműködés megteremtésé­hez. NYIKOLAJ PODGORNIJ, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöke a Kremlben fo­gadta Russel Tralnt, az Egye­sült Államok életkörnyezetvé- delmi ügynökségének elnökét, aki az amerikai küldöttséget vezette a napokban megtartott szovjet—amerikai életkörnye­zetvédelmi vegyes bizottság moszkvai ülésén. HUSZÁR ISTVÁNNAK, az MNK Minisztertanácsa elnök- helyettesének vezetésével Ku­bában tartózkodó magyar kor­mányküldöttség tegnap Santia­go de Cuba történelmi neveze­tességeivel ismerkedett. GERALD FORD amerikai el­nök tegnap kijelentette, hogy az amerikai gazdaság válságos időszakot él át. Ígéretet tett arra, hogy január 14-ig — az újraválasztott kongresszus ülé­sének kezdetéig — a kormány további intézkedéseket dolgoz ki a válság áthidalása érdeké­ben. NGUYEN VAN HIEU, a Dél- vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának államminisztere, aki Moszkvá­ban tartózkodott vietnami gaz­dasági küldöttség élén, tegnap a szovjet fővárosból Belgrádba érkezett. BECSBEN megkezdődött a Kőolajexportáló Országok Szer­vezetének (OPEC) 42. értekez­lete, melyen a 13 tagország miniszterei vesznek részt. Az értekezlet arról hoz döntést, vajon a következő negyedévben emelik-e az olajárakat.

Next

/
Thumbnails
Contents