Új Szó, 1974. december (27. évfolyam, 284-307. szám)
1974-12-13 / 294. szám, péntek
Újjáépült a Fábry-ház bemutató ELŐTT Beszélgetés Varga Bélával, a CSEMADOK KB vezető titkárával Az elmúlt hetekben néhány hazai magyar szerző tollából több olyan írás látott napvilágot, amely Fábry Zoltán hagyatékával és különösen a stószi házával foglalkozott. E cikkekben számos pontatlanság és tájékozatlanságra valló megállapítás is helyet kapott. Ezek a téves információk félrevezethetik az olvasót, s közvéleményünk körébe".' helytelen elképzelés alakulhat ki a Fábry hagyatékkal kapcsolatban. E félreértéseket elkerülendő, kériük meg Varga Béla elvtársat, hogy válaszoljon kérdéseinkre. 9 Először arra kérem, hogy időrendi sorrendben elevenítse fel, mi történt a Fábry hagyatékkal, jeles kritikusunk és közéleti személyiségünk halála óta. — Ma már mindenki számára közismert lény, hogy Főbrv Zoltán végreiideletélxm a CSEMADOK-ra hagyta valamennyi hagyatékát, beleértve a házá' is. Kulturális szövetségünk vezetősége és valamennyi más illetékese a legnagyobb megbecsüléssel és gonddal lú- tott hozzá a hagyaték rendszerezéséhez, a Fábry-ház újjáépí téséhez és a további szükséges munkához, hiszen legnemesebb feladataink egyike haladó hagyományunk megőrzése, s ezen belül is Fábry Zoltán európai jelentőségű, mélyen internacionalista szellemű életművének az ápolááa és közkinccsé tétele. Röviddel Fábry Zoltán halála után a CSEMADOK Központi Bizottsága elhatározta, hogy újjáépíti és kibővíti a stószi házát, s a tudományos igények nek megfelelően rendszerezi a könyvtár anyagát és a levelezéseket. Az SZSZK Művelődés- ügyi Minisztériuma és a kelet szlovákiai kerületi pártszervek messzemenően támogatták javaslatunkat anyagi, erkölcsi, s egyéb vonatkozásban egyaránt. A Košice-vidéki Járási Építő ipari Vállalat 1972-re elkészítette a szükséges terveket, mi pedig közben egy szakképzett könyvtárost bíztunk meg az említett tudományos munka elvégzésével. A járási építőipari vállalat eredetileg 1973-ra ígérte az újjáépítési munkálatok megkezdését, de megfelelő kapacitás hiányában, s más, országos szempontból fontos és sürgős feladatok miatt csak az idén kezdtek el dolgozni Stószon. Közben a könyveket és az ösz- szes iratokat Buzitára szállítottuk, ahol folytattuk a tudományos munkát. Ezér állt tehát „árván" a stószi ház, mert beiül az építkezők dolgoztak, emiatt kellett tehát az értékes hagyatékot rövid időre elszállí- tani. • Hogy állnak ma a munkával? — Túlzás nélkül állíthatom, hogy jól. Újjáépült, korszerűsödött és két szobával bővült Fábry Zoltán háza. Az építőipari vállalat betartotta a szavát, hiszen valamennyi belső munkával elkészültek. Elvégeznék a külső vakolást is, de ezt az időjárás viszontagságai miatt inkább tavaszra halasztjuk. A mai tudományos igényeknek megfelelően rendszereztük a könyvtárat, amely jelenleg mintegy 8 ezer kötetből áll. Ugyanígy csoportosítottuk Fábry levelezéseit is. Az áttekinthető és pontos katalógus szerint 5402 levelet, 1125 képeslapot és 363 fényképet tartunk nyilván, amelyet Fábry Zoltán barátaitól és tisztelőitől kapott. Ezekben a napokban az anyagot visszaszállítjuk az eredeti helyére, s az év végére tehát — külső vakolást kivéve — minden a legnagyobb rendben lesz az «J- jáépült stószi házban. Az említetteken kívjil még sok egyéb tennivalónk, s nem egyszer problémánk is akadt különböző személyekkel, ezeket azonban már sikerült megoldanunk. Láthatja. s olvasóik is meggyőződhetnek az Itt említettek alapján, hogy csak tájékozatlanság- hói, avagy rosszhiszeműségből állíthatja valaki, miszerint a CSEMADOK semmit vagy csak keveset tett a Fábry-hagyatéJt megfelelő megőrzése érdekében. Ennek éppen az ellenkezője az igaz. • Olvasóinkat minden bizonnyal érdeklik a Fábry-házzal kapcsolatos további tervek is. — Véleményem szerint a további tervek és tennivalók megszabásához más intézmények — különösen a Szlovákiai írószövetség magyar szekciójának, a Madách Kiadónak és másoknak — a segítségére is szükség van. A jövő év tavaszán, amikor a tervek szerint ünnepélyesen átadják az újjáépült stószi házat, összeül a Fábry - bizottság is, amelynek feladata lesz, hogy részletesen kidolgozza a szükséges koncepciót. Az újjáépült ház minden szempontból alkalmas arra. bogy az irodalomtörténészeknek, kritiku soknak, íróknak, esetleg más személyiségeknek megfelelő körülményeket biztosítson az alkotó munkához. Természetesen fontosnak tartjuk azt is, hogy u Stószra látogató minden hazai és külföldi érdeklődők megtekinthessék Fábry Zoltán egykori dolgozószobáját és leróják kegyeletüket európai hírű közéleti személyiségünk előtt. Ezenkívül a bizottság még több érdekes és szerintünk értékes javaslatról is majd véleményt alkot. Erről ma még korai lenne végleges álláspontra helyezkedni, hiszen van még időnk arra, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb megoldást. Ezek már — ha szabad így fogalmazni — kellemesebb, de egyúttal igényesebb gondokat jelentenek számunkra. szilVassy József rsssssssssssssss/sssss/ss/s/ssss/ssssssssss. Malis Pavel Felvétele CSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSS. Rézkarcok a Dunamenti Múzeumban Az elmúlt napokban nyitották meg a komáromi Dunamenti Múzeumban a bratislavai és a komáromi vár történetét szemléltető, a XVI—XIX. századból származó, rézkarcokból, valamint fényképmásolatokból rendezett kiállítást. A látogatók ezúttal sem csalatkoztak, a ritkábban hozzáférhető, értékes és valóban nagy élményt jelentő anyagot a rendezők vonzóbbá tették a korabeli török fegyverek bemutatásával, ami hiteles légkört teremtett. E régebbi grafikai alkotások értékét az is növeli, hogy ma már csupán ezek alapján alkothatunk képet arról, hogyan néztek ki azelőtt városaink, vá raink. Alkotóik legtöbb esetben a valósághű ábrázolásra törekedtek, mondhatnánk azt is, hogy a művek legfőbb esztétikai értéke a dokumentációs jelleg. A fa- és rézmetszetek el terjedése egybeesik a könyvnyomtatás felvirágzásával: a tá jakról, várakról, városokról készült illusztrációk színvonalasabbá, érthetőbbé teszik a korabeli útleírásokat, útirajzokat. A XVI—XIX. századi grafika, mint illusztráció, elsősorban a török uralom alatti harci tudósítások, röpiratok, újságok, a tudományos-történeti- geográfiai irodalom, krónikák és memoárok, valamint a céhek idejéből való tanuló levelek (bizonyítványok) képes felső részének elkészítéséhez szolgált alapul. Az egyik legrégibb Szlovákiában készült alkotás a Bratisla- váról készült látkép (fametszet) az 1555-ös bécsi kalendáriumban található, (1554-ben nyomták két színben). A XVI. sz. első felében a fametszet, majd a XIX. sz.-ig a rézmetszet a grafikai ábrázolás alapja. A múlt század második felében Ismét tért hódít a fametszet, de kialakulnak a finomabb formák is: kőrajz, kőnyomat. A kiállított képek közül legértékesebb a Hoefnagel György (1542—1600) rajzai alapján a fia, Hoefnagel Jacob (1575— 1630} által készített metszetek, és Boutlats Gáspár (1640—1695) metszete a komáromi kettős vár alaprajzairól. A kor érdekessége az, hogy a híves mesterek munkái olyanoknak is alapul szolgáltak, akik sosem látták az ábrázolt várakat és városokat, hanem azok ábráinak átvétele után sem topográfiai pontosságra, sem korhűségre nem törekedtek. Például a XVII. sz. végén csak a komáromi öregvárat mutatták be, pedig akkor már állt az újvár is, vagy pedig a Vágót felcserélték a Dunával stb. A XVI—XVII. sz. illusztrációi főképpen a várakat mutatják be, míg a XVIII--X1X. század grafikáiban maga a város kerül előtérbe, tömörített képekben, de a valóságnak megfelelő épületekkel. Ezek a XIX. század közepéig bizonyára rézkarcok voltak, a céhek megszűnésének idején pedig már kőnyomatok, de lehettek fametszetek is. Kőrajz alapján ké szültek azok a kiállított képek, amelyek különböző újságilluszt rációkként szolgáltak az 1848-as szabadságharc alatt: a Komárom környéki hadműveletek, a vár feladása után a fegyverek átadás és Klapka seregeinek elvonulása. ( —nák) A CSEMADOK Központi Bizottságának Szőttes Népművészeti Csoportja az utóbbi időben nagyon sok helyen vendégszerepelt. A sikeres turnék után ma este mutatják be a bratislavai Új Színpadon új műsorukat. Ennek kapcsán beszélgettünk el Quittner Jánossal, az együttes művészeti vezetőjével. • Két évvel ezelőtt mutatta be a Szőttes a „Mezőkapuban“ című műsorát. Milyen tevékenységet fejtettek ki azóta? — Az eltelt két évben a „Mezoknpitban“ című műsorral többször is végigjártuk a dél- szlovákiai járásokat, Bratislavá- tól Trebišovig. A kelet-szlovákiai járásokban például háromszor voltunk hosszabb turnén, a kosiceibtín többször is. A közelebb fekvő járásokban háromnapos vendégszerepléseket rendeztünk. A említett műsor eddig körülbelül 160 előadást ért meg. A szereplések nagyon sok időt vesznek igénybe. Persze nemcsak ezek, hanem a próbák és az utazások is. Egyébként hetente kétszer próbálunk, s ez bizony nz együttes tagjainak a részéről sok lemondással járt. 9 Vannak e új tagok az együttesben? — Igen. Minden ősszel tagfelvételt hirdetünk, s a jelentkezők közöl 20—25 tagjelöltet kiválasztunk. Természetesen olyanokat, akik Bratislavában laknak, vagy be tudnak utazni. Három-négy hónap elteltével kiválogatjuk közülük a legtehetségesebbeket. A „Mezőkapuban“ című műsor bemutatója óta az együttes tánckarának kö-- rülbelül 70 százaléka kicserélődött. Az énekesek száma Bárkái Marikával új taggal gyarapodott, több újonc van a zenekarban is. • Milyen az új műsoruk, mennyiben különbözik az előzőektől és hogyan készültek a premierre? — A „Hetvennégyben szőttük“ című új műsorunk az előzőekhez hasonlóan a hazai magyar népdalkincsre és népi táncokra épült. Az új műsor az előzőektől mindenekelőtt abban különbözik, hogy a tánckoreog ráfiák alapanyaga olyan tájakról ered, amelyeknek a táncai eddig még nem szerepeltek az együttes repertoárjában. Gondolok itt például Martosra, a Má- tyusföldre és a Szilicei-fennsík ra. Láthatjuk majd a nemrég elhunyt Rábay Miklós kétszeres Kossuth-díjas érdemes művész Gulyás László zenéjére ké szült tánckoreográfiáját is. Ez utóbbit, vagyis az erdélyi alapanyagra épült tánckoreográfiát, a művész az együttesünknek ajánlotta fel. A műsor összeállításánál szem előtt tartottuk azt is, hogy legalább két tánckoreográfia olyan legyen, amely felöleli egy-egy tájegység teljes táncanyagát. Ilyenek például a „Mátyusföldi táncok“ és a „Gömöri hangulatok“. Egyik műsorszámunk a forradalmi hagyományokat, s a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményeit eleveníti fel. Az új műsorban néhány ismeirt szólistán kívül újakkal is találkozhatunk: többek között Méry Gabriellával, Vinczent Olgával, Dudek Ferenccel, Varga Ervinnel és Szokolay Imrével. DALOK AZ ÉLETRŐL Dezider Kardos új dalciklusa a Filharmóniában A Szlovák Filharmónia Dezider Kardos 60. születésnapját a neves komponista négyrészes űj dalciklusának bemutató előadásával ünnepelte meg. „Daluk az életről“, négy mikrodrá- ma Maša Halamová és Miroslav Válek költői szövegére, szopránra, tenorra és énekkarra (op. 44). A szopránszólót Viktória Stracenskánák kellett volna énekelnie, de a kitűnő művésznő fellépése hirtelen megbetegedése miatt elmaradt. A tenorszólamot dr. Gustáv Papp adta elő, aki egyben meg is mentette a kellemetlen helyzetet, mert saját szólama mellett a szopránra írt dalok tolmácsolását is átvette. Egy ilyen kényes „beugrás“ nagy lélekjelenlétet és biztos muzikalitást kíván. A közkedvelt énekművész mindkettővel rendelkezik, bár férfi és női szereplő váltakozása a dalok gondolati-érzelmi beállítottsága szerint színesebbé, hangulatosabbá tette volna az előadást. Az est karmestere, dr. Rajfer Lajos egy második időszerű év- fordulót is belevont a műsorába. Franz Schmidt „Notre danie“ című operájának karneválját és közjátékát szólaltatta meg a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Franz Schmidt, bratislavai születésű osztrák zeneszerző Mahlerrel egy időben élt és alkotott, de a bécsi kultúrkörökön kívül nem lett különösebben ismert a neve, bár alkotása távolról sem érdektelen. Schmidt legerősebb oldala a magas érzelmi hőfokon éneklő lendületes, érzékeny dallam és a kiegyensúlyozott, szinte áttetsző formai tisztaság, de zenéje amellett romantikus értelemben a „mélydimenziót" sem nélkülözi. Befejezésül Brahms II. szimfóniája hangzott el. A brahmsi alkotások zárt szépsége mindig újra előtérbe állítja a művészet örök belső törvényét: a művészi arányt. Milyen nemes, tökéletes arányokban épül fel a második szimfónia, amelyet Pasztorál-szimíóniának is neveznek. Nincs benne egyetlen fölösleges ütem, nincs terjengős bőbeszédűség és nincs kiszámított szűkszavúság, minden szervesen fejlődik, erőteljes természetességgel, minden zenekari hang mond valamit, nem többet, mint amennyit kell, de nem is kevesebbet. Ismerjük Rajter bensőséges kapcsolatát a mély gondolatok és érzelmek zenei költőjéhez és elmélyült Brahms tolmácsolásait is jól ismerjük. A zenekar szívesen segítette a karmestert elképzeléseinek megvalósításában. HAVAS MARTA 1595-ből származó rézmetszet Komáromról Irodalmi színpadok seregszemléje Amint arról már keddi számunkban részletesebben beszámol lünk, a Dunajská Streda i (/dunaszerdahelyi) Járási Népművelési Központ nagytermében ma este 19.00 órakor kezdődik az I. Fábry Zoltán Irodalmi Színpadi Fesztivál, amelyen a hazai irodalmi színpadokon kívül részt vesznek a Lengyelországból és Magyarországról meghívott csoportok is. Az ünnepélyes megnyitó után három irodalmi színpad, a búcsi Lant, a lengyelországi Zuulek és az Ipolysági József Attila mutatja he műsorát. Ezzel egyidőben, versenyen kívül, a légi és a búcsi művelődési otthonban szerepel a Miskolci Manézs Színház, illetve a Pécsi Amatőr Színpad. Ugyancsak ma, 17.00 órakor, nyitják meg a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban a Fábry Zoltán emlékkiállítást. Holnap kerül sor, többek között, a wroclawiak, a prágaiak, a trnayaiak valamint a Fókusz bemutatkozására. A seregszemle vasárnap délelőtt a szakmai értékeléssel és a díjak kiosztásával ér véget. |hr) ÚJ sző 1974. XH.
