Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-09 / 265. szám, szombat

HÉTVÉGI HlRMAGYARÄZATUNK POLGÁRHÁBORÚ KÜSZÖBÉN? Isabel Perón, Argentína államelnöke szerdán az ország • egész területére vonatko-zó ostromállapotot hirdetett ki. Előzőleg a három Jegyvernem vezérkari főnökével vitatta meg a kialakult helyzetet s az elnöki döntésre az adott nyomós okot, hogy tömegméreteket öli és szinte feltartóztathatatlan, ijesztő rémmé fajult a terrorizmus, amelynek csak július 1-e, Perón elnök halála óla 140 áldozata var.i. Az elnök-asszony már előzőleg is tárgyalt a helyzetről, főként a terrorizmus megfékezéséről a fő politikai pártokkal, de az államfő támo­gatását kifejező nyilatkozatok ellenére sem javult a helyzet. Sőt, az Isabel Perón javaslatára elfogadott állambiztonsági törvény sem vetett gátat a politikai erőszaknak és gyilkossá goknak. Ezzel kapcsolatban ismeretes az Argentin Kommu­nista Párt álláspontja, hogy nem lehet általánosságban be­szélni a terroristákról, ha".em meg kell nevezni ezeket az erőket, amelyek a valóságban az amerikai monopóliumok tá­mogatását élvező szélsőjobboldali erők, amelyek a terror és félelem légkörét előidézve egy chileihez hasonló fasiszta ál­lamcsíny talaját szeretnék előkészíteni. Az állambiztonsági törvény viszont lehetővé teszi a baloldali és demokratikus erőkkel szembeni rendőri fellépést. A párt törvénygyártás he­lyett ko-'-.fcrét cselekvést és határozott fellépést követelt a szélsőjobboldali fasiszta típusú szervezetek ellen. 1974. XI. 9. Ü> Bizonytalanság légkörében Perón elnök idejében is gya­koriak voltak a politikai me­rényletek. Perón politikai ta­pasztalatait felhasználva arra törekedett, hogy egységessé te­gye nagyon heterogén mozgal­mát, ezért a baloldali peirónis- tiák rovására tett fokozatos en­gedményeket a jobboldalnak. Ez a megalkuvás nemcsak a politikai természetéből eredő jellemzője volt, hanem abból ijs következett, hogy Perón fel­ismerte országa nehéz helyze­tét Brazília, Bolívia, Uruguay és q fasizálódott Chile között, tak­tikázással próbálta elkerülni a szomszéd országokban tapasz­talható jelenségeket. Betegsé­gének elhatalmasodásával pár­huzamosan még inkább kidombo­rodott következetlensége a po­litikai vezetésben. Már Perón Is két szélsőségről beszélt. Valójában ez létezik is, ám valahányszor a terrorizmus elleni küzdelemről beszéltek és beszélnek, csakis az ultrabalol­dali csoportokra gondolnak. Pe­dig a valóságban a szélsőjobb- oldal jól megszervezett, anya­gilag bőkezűen támogatott ter­rorszervezetei jelentik a legna­gyobb veszélyt Argentínában. A Monteneiro szervezethez tartozó perónista baloldali ifjú­ság elkövet meggondolatlan terrorista cselekedeteket, de legtöbbször válaszul a szélső- jobboldal merényleteire. A má­sik szélsőbaloldali szervezet, a Forradalmi Néphadsereg elne­vezésű trockista jellegű, s ka­landorkodása miatt gyakran részesül bírálatban és elmarasz­talásban az igazi demokratikus ós baloldali erők részéről. Sok esetben ugyanis a szélsőbalol­dali csoportok, gerilláik számlá­jára írják a különféle, sokkal veszélyesebb ultra jobboldali csoportok erőszakos cselekede­tett. • A félelmetes három A Az utóbbi hónapokban újjá­szervezett jobboldali terrorista erő lépett a színre, amely A.A.A. monogrammal „fémjelzi“ akcióit. Már a neve is sokat elárul céljairól: Argentínai An- tikommunista Szövetség. A leg­több politikai gyilkosság ennek a számlájára írandó, de a szer­vezet újabban azt a módszert vezette be, hogy a számára ké­nyelmetlen személyeket — po­litikusoktól, szakszervezeti ve­zetőktől művészekig, társadalmi szervezetek tagjaiig — levélben felszólít ja, hogy emigráljanak, vagy készítsék el végrendeletü­ket. így lelte halálát Carlos Lle- ras Rosas baloldali vezető és öt társa, Isaac York baloldali pe- rőnlsta ifjúsági vezető. Tucu- man tartományban az egyetem vezetőségét vették célba; fel­robbantották a jogi kar dékán­jának a lakását, tűz alá vették az egyetem épületét, mire az egyetem vezetősége lemondott. Mások, mint Raul Alfonsi, a Ra­dikális Polgári Szövetség poli­tikusa, emigráltak. Az A.A.A. La Platában is tá­madást intézett az egyetem el­len. Mór Roig volt belügymi­niszterrel a nyílt utcán végez­tek. A terroristák legutóbb az­zal tették fel a koronát gaztet­teikre, hogy bombamerényletet követtek el Albérlő Villar rend­őrfőnök ellen, amikor feleségé­vel jachtkirándulásra indult a Tigre folyón. A végtelenségig lehetne so­rolni a terroristák bűnlajstro­mát. A következtelés csak egy lehet: a haladó politikusok, közéleti személyiségek meg­gyilkolásával vagy száműzetés be kerge tésével, a tömegek megfélemlítésével olyan légkört akarnak kialakítani a Perón ha­lála után bekövetkezett politi­kai vákuumban, amely lehető­vé tenne egy fasiszta hatalom- átvételt. Argentína ugyanis mindmáig hiába vár egy olyan határozott politikai egyéniség­re, mint amilyen Perón volt. © Válaszúton Isabel Perón elnök-asszony férje végrendeletének megfele­lően kezdett az ország kor­mányzásához. Szilárd támasza a hadsereg, talán ennek kö­szönheti fennmaradását. Isabel Perón mellől azonban eltűntek a perónista balszárny képvise­lői, a haladó irányzat biztosíté­kai. A kormányban nagy befo­lyást gyakorol az elnök-asszony erősen jobboldali beállítottságú titkára, Lopez Rega, akinek kapcsolata az elnök-asszonnyal bizalmasabb a titkárinál. Rega üldözte el Hector Cámporát, Pe­rón egykori titkárát, majd előd­jét az elnöki székijén. Cámpora újból elfoglalta mexikói nagy­követi állomáshelyét, mert szin­tén az A.A.A. feketelistáján szerepel. Perón határozott hívei közül legutóbb Jósé Gelbard bu­kott ki, aki pénz- és gazdaság­ügyi miniszteri tisztségében ér­demeket szerzett Argentína és a szocialista országok kapcso­latainak felvételiéiben és fejlesz­tésében. Isabel Perón bejelentette szá­mos külföldi vállalat, így az amerikai Standard Electric, a nyugatnémet Siemens, az Olasz —Argentin Villamossági Válla­lat államosítását. Külügyminisz­terünk, Bohuslav Chňoupek leg­utóbbi látogatása alkalmával is állást foglalt országaink gazda­sági és kereskedelmi kapcsola­tainak fejlesztése és bővítése mellett, külpolitikai téren pedig a békés egymás mellett élés, valamint az államok természeti kincseik fölötti szuverenitásá­nak érvényesítése mellett. Ám kérdés, mit engednek megvaló- sítami Perón haladó politikai hagyatékából bizonyos jobbol­dali körök és érdekcsoportok, amelyek a poLitkai vákuumot egy, az amerikai monopóliu­moknak tetsző politikai válto­zásra szeretnék kihasználni. Az Argentin Kommunista Párt, az ország legkövetkezete­sebb baloldali pártja, a demok­ratikus és hazafias erők össze­fogására szólít fel, ebben látja a legfőbb védekezési módot a feltörő reakcióval szemben. Eb­ben, természetesen, az államha­talom segítségét követeli. A párt határozottan elítéli a balos kalandorokat, akik ürü­gyet szolgáltatnak a reakció­nak a haladó erők elleni táma­dásra, ami azért is veszélyes, mert sok esetben a rendőrség is összejátszik a terroristákkal, egyenruhákat, álöltözetet és fegyvert bocsát rendelkezésük­re. Sorsdöntő napok következnek Argentína életében. Az ostrom- állapot nagy jogkörrel ruházza fel a karhatalmat. Kérdés, ho­gyan fognak vele élni. Bizo­nyosra vehető, hogy Isabel Pe­rón is tisztában van vele: or­szága talán polgárháború szé­lén áld. L. L. MAGYAR —FINN PÁRTKÖZI TÁRGYALÁSOK Budapest — Budapesten köz­leményt hoztak nyilvánosságra a Finn Kommunista Párt kül­döttségének magyarországi lá­togatásáról, amelyet Aaarne Saarinen, a párt elnöke veze­tett. A finn pártküldöttségat fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára is. A szívélyes elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során az MSZMP és a Finn Kommu­nista Párt képviselői kölcsönö­sen tájékoztatták egymást or­szágaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. A finn és magyar kommunis­ták korunk alapvető feladatá­nak a tartós béke biztosítását tartják. Ennek érdekében to­vábbra is azon fáradoznak, hogy a nemzetközi enyhülést erősítsék, s e folyamatot vissza­fordíthatatlanná tegyék. Nagy elismeréssel nyilatkoztak az SZKP XXIV. kongresszusának történelmi jelentőségű béke- programjáról, amely megalapoz­ta a jelenlegi nemzetközi eny­hülés folyamatát. Az MSZMP és a Finn Kommunista Párt sze­rint szükséges, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet har­madik befejező szaka legfelsőbb szinten mielőbb megkezdje munkáját. SCHMIDT KANCELLÁR ELÉGEDETT A MOSZKVAI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEM Bonn — Igen pizitívan érté­kelte Helmut Schmidt szövet­ségi kancellár Moszkvában tett látogatásának eredményeit. A szövetségi gyűlésben ismertetett kormánynyilatkozatában részle­tesen beszámolt tárgyalásairól, amelyek — mint mondotta —, „azt a célt szolgálták, hogy megmagyarázzuk a szovjet ve zetésnek az 1974. májusi kor­mánynyilatkozatban kifejteit óhajukat a folytonosság fenntar­tására". A jelenlegi szövetségi kormány, ugyanúgy, mint előd­je, roppant jelentőséget tulaj­donít a Szovjetunióval fenntar­tandó jó kapcsolatoknak“ — hangsúlyozta Schmidt. A kancellár elégedetten nyi­latkozott moszkvai fogadtatású ról ós külön kiemelte, hogy a Moszkvai Televízióban közvet­lenül és részletesen beszámol­hatott a Szovjetunió lakosságá­nak a két ország kapcsolatai­ban 1969-óta (az SPD—FDP koalíciós kormányra kerülése óta) bekövetkezett pozitív vál­tozásokról. összesen nyolc megbeszélést tartottak a nyugatnémet kül­döttség tagjai a szovjet veze­tőkkel“. „Jómagam öt órán át Saigon — Az Egyesült Ál­lamokat terheli a felelősség azért, hogy a Thieu-kormányzat elnyomja a parlamenti képvise­lőket és Dól-Vietnam saigoni el­lenőrzés alatt álló térségének lakosságát — hangsúlyozza az a felhívás, amelyet 44 saigoni képviselő intézett számos bé­keszerető ország törvényhozá­sához és az amerikai kongresz- szushoz. A rezsimmel szembehelyezke­dő képviselők felhívásukban ünnepélyesen felkérték az ame­rikai kongresszus tagjait ós a ékeszerető országok törvényho­zóit, hogy befolyásukkal élve, járuljanak hozzá az elnyomás megszüntetéséhez. Tran Van Tuyen, a 159-tagú saigoni alsóház három ellenzé­ki frakcióját tömörítő csoport vezetője újságírókkal közölte, hogy a felhívás másolatát pén­teken megküldték Thieunek is. A Thieu-rezsimmel szembe­helyezkedő mintegy 30 saigoni ellenzéki képviselő állta el a rezsim hadügyminisztériumi kül­döttségének útját, amely a par­lament alsóházában költségveté­si javaslatot akart előterjeszte­ni. A képviselők feliratos táblá­kon ítélték el Thieu elnököt és az Egyesült Államokat a múlt heti kormányellenes tüntetések során alkalmazott brutális rend- őrterror miatt. Az ellenzéki képviselők kö­zölték: Mindaddig meg fogják akadályozni a képviselőház sza­bályszerű működését, amíg a végrehajtó testület nem kór nyilvánosan bocsánatot azoktól a képviselőktől, akiket a rendő­rök a napokban lezajlott tünte­tések során ütlegeltek. Hanoi — A saigoni csapatok az Egyesült Államok támogatá­sával 1974 szeptemberében ós októberében 33 781 tüzszünetsér- tő cselekményt követtek el — jelentette a Felszabadulás hír- ügynökség. A tudósításból kitűnik, hogy a saigoni légierő több mint két­ezer alkalommal végzett felde rítő repülést a DIFK ellenőrizte területek fölött, bombázta, fe­délzeti fegyverekkel lőtte e te­rületeket, s több felszabadított körzetben — így Loc Ninh, tárgyaltam Brezsnyev főtitkár­ral, külügyminiszterünk (Gen­scher) pedig még ennél is hosz- szabb ideig tanácskozott szovjet kollégájával. Koszigin minisz­terelnökkel — szakértőink tá­mogatásával — mindenekelőtt gazdasági kérdéseket vitattunk meg részletesen“. Schmidt megállapította, hogy az 1970-ben megkötött szovjet —nyugatnémet szerződés tartós alapja lehet a kétoldalú kap csolatok további pozitív fejlő désének. Bár a két fél eltérő elveket és célokat követ, egyet­ért abban, hogy a béke biztosí­tásának javára jobb kölcsönös megértésre és nagyobb együtt­működésre van szükség Euró­pában". „E téren jelentős hala­dást értünk el együtt“. Csaknem valamennyi megbe­szélésen nagy szerepe volt a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos kérdéseknek — állította Schmidt. Rámutatott, hogy a Szovjetunió és az NSZK, illetve a három nyugati hatalom állás­pontja eltér egyes jogi vonat­kozásokban, de a négyoldalú egyezmény modot ad mégis gya­korlati megoldásokra egyes részterületeken. Minh Hoa, Ca Tűm és Soc Ky környékén — mérgező vegyi anyagokat szórt le. Az akciók súlyos emberveszteségeket és anyagi károkat okoztak Dél- Vietnam felszabadított övezete polgári lakosságának. Ugyanakkor a népi felszaba­dító fegyveres erők az elmúlt hónapban — a Thieu-rezsim területrabló hadműveleteire rea­gálva — csaknem 39 000 saigoni támadót tettek harcképtelenné, lelőttek 40 ellenséges repülőgé­pet, elsüllyesztettek 110 hajót, s nagymennyiségű hadfelszere­lést zsákmányoltak, illetve pusz­títottak el. ARNOLD KALINYIN, a Szov­jetunió lisszaboni nagykövete fogadást adott a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 57. évfordulójának alkalmából. A több száz vendég között megje­lent a portugál kormány több minisztere, köztük Alvaro Cun­hal és Meló Antunes tárcanél­küli miniszterek. TOKIÓBAN közös közleményt tettek közzé Tanaka miniszter­elnök háromnapos burmai láto­gatásáról, illetve a ranguni ve­zetőkkel folytatott tárgyalásai­ról. A közlemény rámutat, a japán kormányfő biztosította a burmai vezelőket, hogy Japán kész folyamatosan együttmű­ködni Burma gazdasági és szo­ciális fejlődésének előmozdítá­sában. LONDONBAN néhány órával azután, hogy Észak-írországban az IRA ideiglenes szárnya po­kolgéppel megölt két angol ka­tonát, hasonló merényletre ke­rült sor. London délkeleti terü­letében bomba vetett szét egy kocsmát, amelyről köztudott volt, hogy az egyik tüzérala? kulat laktanyájából látogatták leggyakrabban. Egy ember meg­halt, 21 -en megsebesültek. FRANCIAORSZÁGBAN tovább tart a postássztrájk. A postások nagy többsége a szakszervezet tek által rendezett szavazáson elutasította a postaügyi állam? titkár által előterjesztett javas­latot, amely ugyan tett némi engedményeket, bizonyos rész? létkérdésekben, de továbbra is elutasította a postások legfon? tosabb követeléseit. GLASGOWBAN és több más brit kikötővárosban a parasztok tiltakoztak az egyre növekvő méreteket öl lő marhahús-beho? zatal ellen. Ennek következté- ben ugyanis a hazai állatte­nyésztők kénytelenek rendkívül alacsony áron eladni termékei­ket. BUENOS AIRESBEN az Ar­gentin Kommunista Párt köz? leményben fejezte ki egyet nem értését a kormány azon dönté­sével, mely szerint az ország­ban november 6-án rendkívüli állapotot léptetett érvénybe. A BONNI kormány annak ér- dékében, hogy csökkentse az NSZK külkereskedelmének füg? göségét a külföldi kőolajbe­hozataltól, úgy döntött, hogy az NSZK 1980 ig 33 millió ton­na kőszenet használ fel éven­te elektromos energia termelés­re. A fogyasztók számára a szénhez történő visszatérés a jövő évben mintegy egymilliárd márka többletkiadást jelent majd. Jugoszlávia 1975 küszöbén Belgrád — A Jugoszláv Szö­vetségi Képviselőház Szövetsé­gi Tanácsa Belgrádban tartott ülésén jóváhagyta az ország 1975. évi költségvetésének alap- elvetit, valamint az idei költ­ségvetésre vonatkozó módosító javaslatot. A parlamenti vita alapját Momcsilo Cemovics pénzügyminiszter, expozéja ké­pezte, aki a képviselőknek el­mondotta, hogy az elfogadott Leverték a puccskísérletet La Paz, Buenos Aires, Lima — Hugó Banzer bolíviai elnök be­jelentette, hogy teljes egészé­ben leverték a csütörtöki puccs­kísérletet. A La Paz-i rádió szerint Ban­zer elnök két és fél órás heves küzdelem után egy ejtőernyős alakulat élén visszafoglalta Santa Cruz városát a katonai és polgári zendülőktől. A láza­dók elmenekültek, és a várostól mintegy 60 kilométernyire fek­vő őserdőben húzódtak meg. A puccskísérlet vezetői Julio Pra- do és Armando Alvarez volt tá­bornokok és Carlos Valverde egykori miniszter voltak. Sor­sukról pillanatnyilag nem lehet biztosat tudni, ámbár egyes nem hivatalos jelentések szerint őri­zetbe vették őket. A puccskísér­let áldozatainak számáról nin­csenek adatok. elvek alapján rövidesen a kép­viselőház elé terjesztik a jö­vő évi tervet és költségvetést. Ez utóbbival kapcsolatban meg­említette, hogy a bevételeket és kiadásokat úgy szabják meg, hogy azok lehetővé tegyék az alkotmányban meghatározott kötelezettségek ós gazdaságpo­litikai célkitűzések teljesítését. Az egyik legfontosabb feladat­ként jelölte meg a túlmérete­zett fogyasztásnak és az inflá­ció ütemének csökkentését. Dr. Emil Ludviger külkeres­kedelmi miniszter beszámolójá­ban a jövő évi árucsere-forga­lom legfontosabb feladataként az export növelését és az import csökkentését tűzte ki célul. A parlamenti ülésszakon tá­jékoztatták a képviselőket az árvíz következtében előállt helyzetről. Mint a jelentés meg­állapítja: „A megáradt folyók Horvátországban és Bosznia- Hercegovinában mintegy 370 ezer hektár szántóföldet árasz­tottak el. Az ár elöntött 260 települést, amelyekből 190 je­lenleg is víz alatt áll. Az áradás mintegy 100 kilométer hosszú­ságú utat rongált meg, amely­nek egyes szakaszai teljesen tönkrementek. Több mint 7 ezer lakóház és számos ipari, illetve mezőgazdasági létesítmény is víz alá került.“ A képviselők elé terjesztett jelentés végül hangoztatja, hogy az utóbbi na­pokban a megáradt folyók men­tén Javult a helyzet.

Next

/
Thumbnails
Contents