Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-08 / 264. szám, péntek

A PORTUGÁL KOMMUNISTA JEféS3CM BIOS MfcAMfKr PART NYILATKOZATA Lisszabon — A Portugál Kom­munista Párt továbbra is kész mindent megtenni annak érde­kében, hogy erősítse és fej­lessze testvéri kapcsolatát a portugál politikai élet új párt­jával, a Demokratikus Mozga­lommal (MDP—CDEJ — áll a párt központi bizottsága poli­tikai bizottságának szerdára virradóra kiadott közleményé­ben. A kommunista párt nyilatko­zatában védelmébe veszi a Por­tugál Demokratikus Mozgalmat a Szocialista Párt és a Demok­ratikus Néppárt támadásával szemben és hangoztatja, ellen­séges fellépésük élvezte a jobb­oldali reakció odaadó támoga­tását. „Noha egyesek arra számí­tottak — állapítja meg a KP a szocialistákra és a néppártiak­ra utalva elsősorban —, hogy a MDP—CDE elhal, ők pedig el­foglalhatják a politikai életben betöltött helyét, s minden erő­feszítés nélkül hozzájuthatnak a demokratikus mozgalomnak az antifasiszta harc éveiben folytatott harca gyümölcseihez. Csalódniuk kellett, hiszen az MDP megerősödve, párttá szer­veződve folytatja harcát“. A párt központi bizottságá­nak politikai bizottsága nyilat­kozatba foglalta, nem kí­ván „kommüniké-csatába“ bo­csátkozni a Szocialista Párttal, s nem akarja pontról pontra megcáfolni azokat a történelmi hamisításokat, amelyeket a szo­cialista vezetők gyártottak a Portugál Demokratikus Mozga­lommal szembeni magatartásuk megindokolására. „A Portugál Kommunista Párt ijsmét hangsúlyozza, mélysége­sen idegen tőle az a magatar­tás, amelyet a kormánykoalíció egyes pártjai, demokratikus szervezetek tanúsítanak egy másik demokratikus szervezet­tel szemben. Ez az agresszivitás olyan erő ellen irányul, amely dicsőségesen részt vett az an­tifasiszta ellenállási harcban, ma pedig a koalíciós pártokkal összhangban a legelszántabban támogatja a fasizmust megdön­tő fegyveres erők mozgalmá­nak programját, valamint az ideiglenes kormányt“ — mutat rá a PB hivatalos állásfoglalá­sa. A portugál kormány elhatá­rozta, hogy kormányszinten kü­lönleges munkabizottságot léte­sít a portugál—szovjet kapcso­latok fejlesztésének és koordi­nálásának megkönnyítésére. A bizottság tagjaivá Eduardo An- tunes és Alvaro Cunhal tárca nélküli minisztereket, Jósé Lo- pes pénzügy-, Emilio Villar gazdaságügyi, Mario Soares külügy- és Victorino Godinho oktatásügyi minisztert nevez­ték ki. * • * Mario Soares portugál kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tásra Tuniszba érkezett, hogy a két ország kapcsolatainak nor­malizálásáról tárgyaljon a tuné­ziai vezetőkkel. « « « Luandában, Angola fővárosá­ban provokatőrök csoportja szerdán zavargásokat idézett elő, amelyeknek 50 halott, il­letve sebesült áldozata volt. A felszabadítási szervezet képvi­selője sajnálatát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban s han­goztatta, hogy a zavargásokat az ország dekolonizálását ellen­ző banditák idézték elő. Kissinger Szaúd-Ambiábcsn Rijad, Kairó — Henry Kissin­ger szerdán délután Kairóból Rijadba érkezett. Az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábia fővárosában a közel-keleti problémáról, és elsősorban az olajárakról tanácskozik Fej­szál királlyal. Kissinger konkrét javaslato­kat ez alkalommal nem hozott magával a Közel-Keletre. Láto­gatásának célja az, hogy a ra­batt arab csúcsértekezlet után megismerkedjék az arab Ó6 az izraeli nézetekkel. A külügymi­niszter szerdán Kairóban a Szadat elnökkel megtartott két és félórás tárgyalás után saj­tóértekezleten mondta ezt, s ennél több nem derült ki arról, hogy pontosan milyen témákat vitatott meg kairói villámláto­gatása idején. Szadat elnök a sajtóértekez­leten hangsúlyozta, hogy a ra­bat! csúcsértekezleten hozott döntések nem akadályozzák a közel-keleti válság megoldását és így a palesztin kérdést már régóta politikai problémának, nem pedig emberiességi prob­lémaként kellett volna kezel­ni. Hozzáfűzte, hogy az ame­rikai külügyminiszter közel-ke­leti erőfeszítéseire ma nagyobb szükség van, mint bármikor ez­előtt volt. Amerikai választási eredmények 1974. XI. 8. Washington — A kedden le­zajlott kongresszusi választások csaknem végleges eredményei szerint 44 új mandátummal gya­rapodva 292:142-re emelkedett a Demokrata Párt képviselőházi többsége (egy képviselői hely sorsa még függőben van) és így a kongresszus egyik házá­ban az ellenzékinek sikerült megszereznie az elméletileg „vétóbiztos“ többséget. A 100 tagú szenátusban a de­mokraták 4 republikánus man­dátumot hódítottak el, legkeve­sebb 62-re emelve szenátusi helyeik számát, (itt még 2 ver­seny nem dőlt el). A szenátus­ban az ellenzéknek nem lesz kétharmados többsége, de en­nek elérésére eleve nem is szá­míthattak. A republikánus kormánypár­tot a 35 államban lezajlott kor­mányzói választásokon érték a legérzékenyebb veszteségek: 12 eddigi republikánus kormányzó közül 10 szenvedett vereséget. A republikánusoknak csupán Dól-Karolinát sikerült elhódíta- miok 23 eddig demokrata párti kormányzói poszt közül és itt is az eredetileg fellépett demokrata párti jelölt diszkva- lifikálása következtében. New York, Kalifornia, Massa- chusetts, Colorado, Connesticut, Oregon, Tennessee, Wyoming és Üj Mexikó állam került repub­likánus kézről demokrata párti kormányzó vezetése alá, Maiine államot pedig független jelölt hódította el a kormánypárttól. Az USA 10 legnépesebb állama közül 8 demokrata párti ellen­őrzés alá került. Ebben a „súly­csoportban“ a republikánusok­nak csupán Michigan államot sikerült megtartaniuk erősen megfogyatkozott többséggel és a szoros eredmény miatt elren­delt újraszámlálás kimenetelé­től függően esetleg Ohiót elhó­dítani a Demokrata Párttól. Az 50 kormányzói hely megoszlása jelenleg: 38 demokrata párti, 10 republikánus, 1 független ós egy hely még függőben. Kommentárunk H agyománynak számít az Egyesült Államokban, hogy az időközi választásokon általában a mindenkori ellenzék hódít el mandátumokat. Ez történt most is, a kedden lezaj­lott választásokon, ám a De­mokrata Párt előretörése — mi­ként azt előre érzékelni lehe­tett — méreteiben jóval megha­ladta a szokásosat. Bár a választásra jogosult 145 millió amerikainak alig több mint negyven százaléka já­rult az urnákhoz és az adatok még nem véglegesek, annyi bi­zonyos, hogy Gerald Ford el­nök pártja jelentős, érzékeny vereséget szenvedett. Jellemzé­sül elegendő egy figyelemre méltó körülmény: Az elnök vá­lasztási korteshadjáratában 24 republikánus jelöltet személye­sen támogatott. Húsz közülük veszített a választáson. Ha a republikánusok meg is menekültek a politikai „tömeg­mészárlástól“ — mint ahogy egy szenátor szellemesen meg­jegyezte —, szavazati arányuk lényegesen csökkent. Ebben több tényező játszott közre. Mindenekelőtt a rossz emlékű Watergate-ügy, amelynek a hul­lámai még mindig nem csitultak el. A demokratákra adták vok­fr Lima — „Egy egész más La­tin-Ameri ka képe tárul elénk, mint tíz évvel ezelőtt, amikor utoljára sor került a kontinens kommunista pártjainak regioná­lis tanácskozására. Egyes fa­siszta rezsimek átmeneti hata­lomra kerülése ellenére Is szé­lesedett és hatékonyabbá vált az antiimperialista harc, meg­erősödtek a haladó erők“, je­lentette ki Jorge dél Prado, a Perui Kommunista Párt főtitká­ra. A főtitkár a többi közölt hangsúlyozta, hogy jövő évben sor kerül a lat in-amerikai kom­munista pártok regio<\élis ta­nácskozására, amelynek megtar­tását minden párt támogatja. A cél, — emelte ki —, az, hogy a haladó erők fokozottabb be­vonásával széles alapokon nyugvó, antiimperialista egy­ségfrontot alakítsunk ki és hogy támogassuk azokat a hatalmon lévő haladó kormányokat, ame­lyeknek politikáját az imperia­lizmus elleni harc, a függet­lenség, a nemzeti érdekek vé­delme, a szociális törekvések előtérbe helyezése jellemzi. A Perui Kommunista Párt fő­titkára befejezésül hangsúlyoz­ta: A békés egymás mellett élés uralkodóvá válása a vilá­gon, az imperialista erők gyen­gülése ós sok egyéb fontos té­nyező megérlelte az időt ah­hoz, hogy — véleményünk sze­rint 1976-ban — összehívják a kommunista és munkáspártok világórtekezletót. A mi konti­nensünk jövő évi regionális ta­nácskozása is már ennek a je­gyében zajlik majd“. Argentínában ostromállapot, Bolíviában riadókészültség Hivatalos bejelentés szerint az argentin kormány szerdán ostromállapotot hirdetett ki az ország egész területén. A dön­tést Isabel Perón köztársasági elnök hozta, miután találkozott a három fegyvernem vezérkari főnökével. Az intézkedés oka minden valószínűség szerint a terrorakciók elszaporodása. Az ostromállapot lehetővé te­szi, hogy a biztonsági szervek előzetes bírósági engedély nél­kül házkutatásokat és letar­tóztatásokat eszközöljenek. Az őrizetbe vett személyeket konk­rét vádemelés nélkül Is fog­va tarthatják. Valószínűleg a nyilvános gyűléseket is betilt­ják. Kedden riadókészültségbe he­lyezték a bolíviai fegyveres erő­ket. miután a La Paztól mint­egy 230 kilométerre fekvő Oru- róban letartóztatták Eladio San- chez Gironda tábornokot, a szá­razföldi erők volt főparancsno­kát. A tisztet Hugó Banzer kor­mánya elleni összeesküvéssel vádolják. Dühöng a terror Chilében Mexikó politikai menedékjogot ajánlott fel Allende testvérének Párizs — Chilében folytatód­nak a tömeges letartóztatások. Mint az AFP hírügynökség je­lentette, a junta titkosszolgála­ta a Dina Tarapaca tartomány­ban és a Santiagótól 2055 kilo­méterre északra fekvő Arica tartományi székhelyen 250 ha­zafit tartóztatott le. A rendel­kezésre álló hiányos adatok szerint a junta július közepe óta legalább 25 ezer személyt vetett börtönbe, Illetve koncent­rációs táborokba. A mexikói kormány politikai menedékjogot ajánlott fel Laura Allendének, egykori parlamenti képviselőnek, Allende elnök testvérének, akit a fasiszta jun­ta szombaton tartóztatott le Santiagőban. Emilio Rabasa me­xikói külügyminiszter felkérte országa chilei ügyvezetőjét, te­gye meg a szükséges lépéseket Laura Allende kiszabadítására. A CGTP Perui Szakszervezeti Szövetség szerdán Limában nyilvánosságra hozott nyilatko­zatában követelte az összes be­börtönzött chilei hazafiak azon­nali szabadon bocsátását, a fa­siszta junta terrorjának beszün­tetését. Külön nyomatékkai hangsúlyozta a CGTP, hogy a junta adja vissza a szabadságot Luis Corualánnak, Jorge Montes szenátornak ós Jose Riverosnak, a CUT szervezőtitkárának. Környezetvédelmi tanácskozás Moszkva — November 1-e és 5-e között Moszkvában megbe­szélést tartott a szovjet—ame­rikai környezetvédelmi közös bizottság. A tanácskozáson szovjet részről Jevgenyij Fjodo- rov akadémikus, az Egyesült Államok képviseletében pedig T. D. Davis, az Egyesült Álla­mok fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési hivatalának igazga­tó-helyettese vett részt. A felek Igen hasznosnak mi­nősítették a véleménycserét és megállapodtak abban, hogy a következő találkozóra Washing­tonban kerül sor. Ennek idő­pontját diplomáciai úton álla­pítják majd meg. saikat azok a választók is, aki­ket a republikánusok gazdaság- politikája nem nyugtat meg, s ebben látják az inflációs ráta szüntelen növekedésének fő okát. Ismét mások a munka­VERESÉG A FÉLIDŐBEN nélküliség emelkedő tendenciá­ja miatt szavaztak az ellenzéki jelöltre. S aligha hanyagolható el az az általános rossz társa­dalmi közérzet, amely az időkö­zi választások időszakában egész Amerikát hatalmába ke­rítette. A képviselőházban eddig a 248:187 arányú demokrata többség nem örvendhetett úgy­nevezett vétóbiztos többségnek. Ám nagyon valószínű, hogy ez az arány megváltozik, éspe­dig olyan mértékben, hogy Ford elnök döntései ellen a kétharmados ellenzéki többség bármikor élhet vétójogával. Megfigyelők és előrejelzések szerint a szenátusban nem kö­vetkezik be ilyen arányú föld­csuszamlás, de ott is érzékel­hető a demokraták előretörése. A „félidős“ választások re­publikánus vereséget hoztak az 50 közül 35 államban újravá­lasztott kormányzói tisztségek­ben is. Különösen jelentős a két legnépesebb állam; New York és Kalifornia kormányzói posztjának elvesztése jelent fájdalmas veszteséget Ford pártjának. Egyébként most elő­ször fordul elő az USA törté­netében, hogy kormányzóvá választottak — egy nőt. Con- nectiut államban a köztársaság párti riválissal szemben Ella Grasso került a fontos tisztség­be. Mindent egybevetve, megbíz­ható politikai barométernek bi­zonyult az Egyesült Államokban lezajlott időközi választás. Eredményeiben néhol a várako­zást is meghaladó mértékben a demokraták győzelmével járt, s ez mindenképpen komoly fi­gyelmeztetés az amerikai politi­ka irányítói számára. Ford elnök — ml mást tehe­tett volna? — első nyilatkozatá­ban lakonikus rövidséggel csak annyit jegyzett meg: „Elfoga­dom a választók ítéletét“. Az elkövetkező hónapokból derül ki, vajon a republikánusok 1®- vonják-e a választási vereség ta­nulságait. (ks/ SRI LANKA Kommunista Pártjának Központi Bizottságq határozatban szállt síkra a kommunista és munkáspártok világértekezletiének megtartása mellett, hogy megvitassák az 1969. évi értekezlet óta bekö­vetkezett változásokat, közös álláspontot munkáljanak ki és az új helyzetnek megfelelő tak­tikát határozzanak meg. Dr. ŠTEFAN ŠUTKA szövetsé­gi közlekedésügyi miniszter vezetésével november 5-től 7-ig csehszlovák küldöttség tárgyalt Berlinben hazánk és az NDK tudományos-műszaki és gazda­sági együttműködésének to­vábbfejlesztéséről. AZ IZRAELI TÜZÉRSÉG szer­dán több ízben tűz alá vett két dél-libanoni falut, katonai re­pülőgépek pedig megsértették Libanon légiterét. Szerdán iz­raeli hadihajók is libanoni fel­ségvizekre hatoltak be. IRBILBEN, az iraki Kurdisz- tán közigazgatási központjában megtartotta első ülését a kurd autonóm terület törvényhozó tanácsa (parlamentje). Napi­renden ügyrendi és egyéb, a tanács tevékenységével kap­csolatos kérdések szerepeltek. A tanács következő ülését no­vember végén tartja. A SZABAD jORDÁNlA TISZ­TEK“, akik szerdán Líbiába té­rítették a Jordániái Királyi Lé­gitársaság egyik gépét, mene­dékjogot kértek a líbiai ható­ságoktól. Egyelőre nem isme­retes, teljesítik-e a géprablók kérését. Az eset furcsa ténye­zője, hogy a géprablók egyike szoros kapcsolatban állt a jor­dániai biztonsági szolgálattal. A TANZÁNIAI KORMÁNY közlekedési tilalmat rendelt el a hétvégre. Pénzbüntetéssel és hathónapi elzárással büntetik a tilalom megszegőit. Az intézke­dés célja az ország üzemanyag­fogyasztásának korlátozása. A C. A. S. A. spanyol repülő- gép-műszergyár igazgatósága háromezer alkalmazottat bocsá­tott el, mert az utóbbi napok­ban bérsztrájkokat rendeztek. A rendőrség szerdán a társa­ság sevillai gyárát is kiürítet­te. CARACASBAN összeült a kő­olaj és az ásványkincsek kér­déséről tárgyaló I. országos kongresszus, amely az olaj- és bányaipar azonnali államosítá­sa jelszavának jegyében ta­nácskozik. ALBORG dániai városban összeült a svéd, finn, norvég, dán és izlandi kormány és po­litikai pártok képviselőit tömö­rítő Északi Tanács, hogy 22. ülésszakán megvitassa az észak­európai együttműködést, főként az energia-ellátási együttműkö­dést, a nemzetközi monopóliu­mokhoz való viszonyukat s a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes problémáit. A Lengyel—Szovjet Baráti Társaság 9. kongresszusa Varsó — Varsóban szerdán megkezdte tanácskozásait a Lengyel—Szovjet Baráti Társa­ság 9. országos kongresszusa, amelyen több mint 3 millió tag képviseletében mintegy 700 küldött vesz részt. A kongresszust Jan Szydlak, a LEMP PB tagja, a KB tit­kára, a társaság elnöke nyitot­ta meg, majd Henryk Jablonskl, a LEMP PB tagja, az államta­nács elnöke tolmácsolta a párt és az állam vezető szerveinek üdvözletét. Bejelentette hogy az államtanács a Lengyelország Újjászületése Érdemrend Nagy­keresztjével tüntette ki a fenn­állásának 30. évfordulóját ün­neplő baráti társaságot. A kongresszuson részt vesz a Szovjet—Lengyel Baráti Társa­ság küldöttsége A. Sityikov- nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövetségi Tanácsa Sünökének vezetésével. Jelen vannak a szocialista országok rokonszervezeteinek delegációi is. "1

Next

/
Thumbnails
Contents