Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-08 / 264. szám, péntek

Belpolitikai kommeritár GONDOSKODÁS A CSAlADRÖl A CSKP XIV. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a kis­gyermekes családokról való gondoskodás kérdésének. E gondoskodás konkrét kifejezése az anyáknak, a családoknak, és az ifjú házasoknak nyújtott szo­ciális és gazdasági előnyök nagy skálája. Családpolitikánk helyességét bizonyítja az a tény, hogy az elmúlt évben 274 000 gyermek született, ami a legutóbbi . 25 év legmagasabb arányszáma. A társadalom az elért sikerek ellenére sem csökkenti gondos­kodását ezen a téren. Ellenke­zőleg, a problémák megoldásá­ra összpontosítja figyelmét. E problémák egyike az anyákról és a koraszülött gyermekekről való gondoskodás. A Szlovák Nemzeti Tanács munka-, szo­ciális és egészségügyi bizottsá ga az év október elején tartott ülésén foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Megállapította, Egy új kombinált szárílógépsort helyeztek tizembe a takarmány feldolgozására, a Šenkoieei f Bratislava vidéki járás) Egy téges Földmüvesszövetkezetben. A lengyel gyártmányú Bafome típusú szárítógépsor kevésbé ér tékes nyersanyagokat, pl. szal­mát és kórót dolgoz fel. (Felvétel]: Š. Petráš — ČSTK) hogy Szlovákiában 1951 óta je­lentős sikereket értek el az anyákról és a gyermekekről va­ló gondoskodás terén. 1973-ban 100 százalékot ért el a kórház­ban lebonyolított szülések szá­ma az 1945. évi 5 százalékkal szembén. Lényegesen csökkent a gyer­mekhalandóság Is, 1973-ban 24,9 ezrelékes volt. Sikerült csök­kenteni, vagy teljesen kiküszö­bölni a korábban oly veszélyes fertőző gyermekbetegségeket, mint a fertőző gyermekbénu­lást, tetanuszt, szamárköhögést, torokgyíkot és egyebeket. A halva született gyermekek ez­relékaránya az 1950. évi 18,4- lől 1973-ban 7,3 -ra csökkent. A perinatális halandóság (a szü­lést követő hét napon belül el­halálozott gyermekek] az 1950. évi 34,7 ezrelékről az elmúlt év­ben 21,8 ezrelékre csökkent. Az elért sikerek mellett azon­ban még vannak fogyatékossá­gok. Az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának jelentése sze­rint 1973 végén a rendelői gon­doskodás keretében tízezer la­kosra 0,5 nőgyógyász jutott. Ugyanebben az évben a nőgyó gász rendelőjében egy óra alatt 6,6 felülvizsgálás zajlott le, vagyis egy felülvizsgálásra 9 perc jutott, ami elégtelen a szülési, vagy ginekológiai ki­vizsgálásnál. Nagy fogyatékosságnak szá­mít az is, hogy a nőgyógyászati és szülészeti osztályokon ke­vés a férőhely. Szlovákiában je­lenleg 10 ezer lakosra 4242 ágy jut, tehát 9,1 (a CSSZSZK-ban 10 ezer lakosra 11,1 jut), ami az oly magas fokú élveszületé- sek számánál a gondoskodás meghatározó tényezője. Az agyak jelenlegi hiányát maxi­mális kihasználással oldják meg, ami 1968 óta az évi 291 napról 1973-ban 316,8 napra emelkedett. Ezt a helyzetet az Is kiegészíti, hogy az SZSZK- ban a nőgyógyászati és szülé­szeti osztályok ágyainak száma a kórházak egész befogadóké­pességének csak 13,8 százalékát teszi ki, tehát a gondozottak száma az összes páciensek arányszámának 27,8 százaléka. Az SZSZK-ban az egy ágyra eső szülések magas arányszá­ma azzal volt elérthető, hogy a kórházakban 3—4 napra (legfel­jebb hat napra) csökkentették a nőknek a szülés utáni kórhá­zi gondozását, a művi terhes­ségmegszakítás esetében 24 órá­ra, sőt néha a gyennekágyas anyákat a szülés után már 36 —43 órán belül is elbocsátják! Ezek a fogyatékosságok okoz­zák azt, liogy a perinatális ha­landóság — a terhes anyáról és a szülésről való gondoskodás minőségének nemzetközileg el­ismert mutatója — már 15 éve ugyanazon a színvonalon, 21 ezrelék felett maradt. Egészségügyünknek más prob léniákkal is meg kell birkóznia. Itt a ki nem hordott és a ko­raszülött gyermekek egyre nö­vekvő kategóriájáról van szó, ami fokozott egészségügyi gon­doskodást igényel. Az ilyen szülések száma egyre inkább növekszik: 1949-ben 1,7 száza­lék volt (1570 gyermek), 1973- ban már 5,43 százalék, vagyis a megszületett gyermekek teljes számából 5050 gyermek. Itt a népesedés és az utódról való gondoskodás minőségének fon­tos kérdéséről van szó, e gyer­mekek magas fokú fogyatékos­ságára való tekintettel. Az SZNT munkaügyi, népjó­léti és egészségügyi bizottsága több javaslatot és indítványt hagyott jóvá. Ezekben főleg a rendelők anyagi ellátásának ja­vításáról, a férőhelyek, az or­vosi helyek számának fokozá­sáról a nőgyógyászati osztályo­kon, továbbá a nőgyógyászok és gyermekorvosok, valamint az ápolónők továbbképzéséről a perinatális gyógyászatban, a ki nem hordott gyermekeknek nyújtott szolgálatok javításáról, az inkubátorok jelenlegi műsza­ki színvonalának javításáról, a veszélyes terhességek esetében a hospitalizáció előfeltételeinek megteremtéséről van sző. PETER BEZÁK Teremtsük meg a feltételeket GONDOLATOK A NŐK EGYENJOGÚSÁGÁRÓL Hazánkban a nők olyan nagy mértékben kapcsolódnak be a gazdasági életbe, hogy a terme­lésben ők alkotják a dolgozók felét, a szolgáltatásokban pedig számuk felülmúlja a férfiakét. Ez arról tanúskodik, hogy a férfiak és a nők között a mun­kára való jog kihasználásában nincs lényeges különbség. En­nek kísérő jelensége azután hogy az ún. férfifoglalkozások­ban Is egyre több nő dolgozik. Ehhez hasonlóan a nők mű­veltségének a színvonala is egy­re emelkedik. A középkorú és Idősebb nemzedékhez tartozó nőknél ugyan még alacsonyabb szintű, mint az ugyanehhez a korosztályhoz tartozó férfiaké, de 1961 óta az összes közép- és főiskolán rohamosan növek­szik a lányok létszáma. Ezért jelenleg a fiatal nők átlagos műveltsége nagyobb, mint a fia­tal férfiaké. A szakközépiskolá­kon a diákok 57 százalékát, a gimnáziumokban a tanulók 65,9 százalékát, a főiskolákon a hallgatók 43,4 százalékát képe­zik lányok. Tehát a tanulási le­hetőség kihasználásában sincs különbség a két nem között. Vezető tisztség betöltésében Viszont nagy az aránytalanság a férfiak és a nők között. Csehszlovákiában a vezetőknek csak a 4,8 százalékát alkotják nők. Ez annál inkább elgondol­koztató jelenség, mert az egyenjogúság egyik mércéje az, hogy az egyes társadalmakban hány nő tölt be tisztséget a közigazgatási szervekben. Az egyenjogúsítási folyamatot nálunk több tényező is akadá­lyozza. Igaz ugyan, hogy az fegyenjogúsítás hosszú lejáratú, bonyolult folyamat, amelyre hagy hatással van a társadalom anyagi-műszaki fejlettsége és a társadalmi tudat, mégsem lehe­tünk elégedettek a jelenlegi helyzettel. A nőket a vezetésben való részvételben mindenekelőtt a házimunkák akadályozzák, még annak ellenére is, hogy egyre több férfi segít otthon a ház­tartásban. Igaz az is, hogy a férfiak sokkal kevesebbet dol­goznak otthon, mint a nők, s a háztartás vezetésével járó fele­lősségből még ennél is kisebb részt vállalnak. Hazánkban a nők hatmilli- árd órát dolgoznak évente a háztartásban, s ez több, mint amennyit a csehszlovák ipar igényel. Valószínűleg ez az oka a nők túlterheltségének, és an­nak is, hogy a társadalmi ügyek iránt kisebb érdeklődést tanúsí­tanak, mint a férfiak. Ez vég­ső fokon azt eredményezi, hogy nálunk csak kevés nő van ve­zető beosztásban. A vezető tevékenység gyakor­lásának idejét nem lehet meg­szabni. Aki vezető állásban van, nyolc óránál is többet dolgo­zik. Háztartást vezető nő pedig nem tartózkodhat ennél több ideig a munkahelyén. Képessé­geinek és szabad idejének egy részét tehát a háztartási mun­ka emészti fel. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy a háztartási munka lélekölő, ismétlődő jel­legű, akkor megállapíthatjuk, hogy a nő egyéniségének fejlő­désére is rossz hatással van. A nőt biológiai adottságai is akadályozzák abban, hogy egyes munkaszakaszokon vezető beosztásba kerüljön. Elsősorban azért, mert olyan munkahelyek ről ki van zárva, amelyek pó­tolhatatlan küldetését, az anya­ságot veszélyeztetnék. A terhes? sógt időszak alatt a nő sokat hiányzik a munkahelyéről, to­vábbá a gyermek hároméves koráig több energiára van szüksége otthon, ezért a veze­téssel járó teendőket ebben az időszakban nem is tudná ellát? ni. Ezért a harminc éven aluli nőknek kevés az esélyük arra, hogy vezető beosztásba kerül­jenek. A legtöbb nőt úgy 35 éves kora körül bízzák meg jelentő­sebb tisztséggel. Nagy felelős­séggel járó posztokat 40—50 éves nők töltenek be. Ezekben az években az anyagi funkció­ból eredő akadályok már nem valószínűek, de a férfiakkal szemben ők is bizonyos hát­rányban vannak. Fiatalabb ko­rukban, amikor még kisgyerme­kes anyák voltak, kissé lema­radtak a tapasztalatszerzésben, a művelődésben, s mivel csak később kerültek vezető beosz­tásba, e téren is kevesebb ta­pasztalattal rendelkeznek, mint a férfiak. S ha arról van szó, hogy egy rátermett, képesített, de tapasztalatlan nőt, vagy egy ugyancsak rátermett, képe­sített, de tapasztalt férfit te­gyenek-e vezető beosztásba, minden bizonnyal a férfi része­sül előnyben. A jelenlegi feladat tehát, hogy alaposan gondoljuk át, tiiilpen módszerekkel lehetne meggyorsítani az egyenjogúsí­tási folyamatot. Vegyük figye­lembe, hogy a nők évszázado­kon át hátrányosabb körülmé­nyén között fejlődtek, mint a férfiak. Ezért teremtsünk olyan feltételeket a nőknek, hogy ezt a hátrányt behozhassák. KOVÁCS ELVtRA Az él en Kétségbevonhatatlan tény, hogy pártunk XIV. kongresz sznsát követően mélyreható változásoknak lehetünk a ta­núi, mind a szocialista munkaverseny szervezését és irá­nyítását, mind belső dinamikáját, tartalmát illetően. Mind ez megmutatkozik a kötelezettségvállalási mozgalom szint jén, de még markánsabban domborodik ki a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok te­vékenységében. Aligha alkothatja vita tárgyát, hogy a termelőmunkában a szocialista munkabrigádok különböző típusai haladnak az élen, pontosabban fogalmazva: az élvonalban. Ugyan akkor nem elhanyagolandó momentum, hogy vállalásuk „másik részét“ —, amely a szocialista életmód és életstílus kialakításával kapcsolatos — szintén ellenőrzik az illeté­kes szervek, de nem kizárólag azok, hanem maga az adott üzem szélesebb körfl kollektívája, a társadalmi szervezetek. Szocialista munkabrigád-mozgalmunk természetesen esti pán akkor teljesítheti küldetését, ha az egyes kollektívák példája magával ragadja a nagyobb közösségeket, ha a szocialista gondolkodású ember munkaviszonya, töretlen akarása, lelkesedése a haladásért általános jelenséggé vá lik, valamennyi dolgozó magáévá teszi. Szocialista brigádmozgalmunk egyik magasabb, mondhat nánk igényesebb formája a racionalizációs munkabrigádok megalakítása. Tán hangsúlyoznunk sem szükséges, hogy a brigádok létrehozásához mindenütt nem rendelkeznek a kellő alapfeltételekkel. Hiszen a komplex racionalizációs munkabrigádban tömörülő kollektíva végeredményben ön állóan oldhat meg komoly termelési feladatokat, sót ez a célkitűzés áll tevékenysége, munkája homlokterében. Ugyanakkor tény, hogy egy „komplett“ racionalizációs mun- kiabrigád tagjai közül nem hiányozhat a tudományos dol­gozó, a mérnök, a technikus, a szakmunkás és a segéd­munkás se, akik viszont egy emberként összpontosítanak az adott termelési probléma mbgoldására, következésképp a termelés ütemének fokozására, a termékek minőségének emelésére. Persze, szervezési szempontból hasonló nfódszer- rel dolgozik a racionalizációs brigád is, mindkettő lényege a komplex jelzőben rejlik, míg a „szintkülönbségek“ hovatovább elmosódnak. Több ízben leszögeztük, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját megelőző kötelezettségvállalási mozgalom során mindenekelőtt a szocialista munkabrigádok jártak az élen. Am nem csupán jártak, hanem járnak, hiszen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásának 30. évfordulóját szocialista munkabrigádjaink még érté­kesebb vállalásokkal, még bátrabb célkitűzésekkel köszön­tik. A szóban forgó kötelezettségvállalási mozgalom inagá tói értetődően milliós értékeket jelent az egyes üzemek és több milliárdos értékeket szocialista hazánk, népgaz­daságunk számára. Nyilvánvaló, hogy mindez rendkívül pozitívan hat ötéves tervünk mutatóinak teljesítésére. Ugyanis nem szabad megfeledkeznünk róla: most, napjaink­ban rakjuk le tulajdonképpen a hatodik ötéves terv alap jait. Most, ma döntünk a holnapról, s ebben a megvilá­gításban teljesen indokolt a szocialista munkabrigádok igyekezete: mielőbb célba jutni a stafétabottal!... (plk) Kiváló szerszámgépeket vásároltunk a szocialista államokból A Nitrai Állandó Országos Mezőgazdasági Kiállítás ój pa­vilonjának elsó csarnokában november 5-től 15-ig mutatják be a szocialista államokból be­szerezhető fém- és famegmun­káló gépek, szerszámok és mű­szerek különböző típusait. Az elmúlt év decemberében tartott prágai kiállítás után ez már a második szakosított rendezvény, amelyen a Strojimport és a prágai OSAN vállalat közvetíté­sével a hazai beruházók konk­rét tájékozódást nyerhetnek a fejlesztéshez és a racionalizá­ciós programok megvalósításá­hoz szükséges szerszámgépek vásárlási lehetőségeiről. A kiállítás szemléltetően bi­zonyítja, hogy a szocialista ál­lamokban az iparosítás eddigi eredményeit és a nemzetközi szakosítás előnyeit kihasználva világszínvonalon gyártják a szerszámgépek különböző típu­sait. Elsősorban olyan gépekről van szó, amelyek hpzai gyártás­ból nehezen szerezhetők be, il­letve amelyek az egyébként fejlett és széles terjedelmű csehszlovák szerszámgépgyártás programjában nem is szerepel­nek. A nitrai kiállítás tehát jó alkalmat ad e gépek beszerzé­sére, s egyúttal jelentősen hoz­zájárul a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésé­hez. Amint azt Václav Jílek elvtárs, a kiállítás igazgatója a megnyitó napján tartott sajtóértekezleten megemlítette, az elmúlt évi' prágai kiállítás sikeresen zá­rult, a hazai beruházók az ös*- szes kiállított gépet megvásá­rolták, s a szocialista országok külkereskedelmi vállalataival további jelentős szállítási szer­ződéseket kötöttek. Nagy ér­deklődés nyilvánul meg példá­ul a mezőgazdasági beruházók részéről, elsősorban a koope­rációban épített központi javí­tóműhelyek felszerelése iránt. A kiállított gépek között egy­aránt szerepelnek numerikusán irányított korszerű berendezé­sek, ilyen például az ASZR—200 -as bolgár revolvereszterga, az ÉRSZ—200 „Csenumat“ NC és az ERI 400 NC „COPAMAT" ma­gyar, valamint a DFS 400 NC NDK-beli revolvereszterga auto­maták, továbbá a 243 VM F 2 szovjet megmunkáló központ. A kiállított maró- és fúrógépek, köszörűk, automata és félauto mata fűrészek és prések között a szakemberek számos újdon­sággal találkozhatnak. A kiál­lításon a bolgár, magyar, NDK beli, lengyel és szovjet gépeken kívül a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban gyártott gépek is szerepelnek, ötletes megoldásúak például a bolgár’ félautomata fémfürészelő gé­pek, továbbá romániai fameg- munkáló berendezések. A kiállítás tervezőt, a szlo­vákiai vállalatok részéről nagy érdeklődésre számítanak, hi-" szén a bemutatott gépek jelen­tősen hozzájárulhatnak az ipa­rosítási program egyre igénye­sebb feladatainak teljesítéséhez, xi. 8, {—ai) 1974. 4

Next

/
Thumbnails
Contents