Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-06 / 262. szám, szerda

B e I p o I i t i ka L kom meri tár DÖNTIK A FÁT Epy erdei brigád kötelezettségvállalása © Zemg a fűrész © Állva halinak meg a fák • A szocialista mumkabrigád címért versenyez a Kozmér-brigád Akkor is áll­va halnak meg a fák, ha fűrész szeli át törzsü­ket. Zeng a fű­rész, hull a fű­részpor, s má­ris dől a hatal­mas törzs. Nem veszélytelen foglalkozás. Ezért kell a fa alatt védősisak­kal dolgozni. Ez előírás. Néha a szél, sőt még a kisebb szellőcs- ke is megtréfál- ja a favágókat, nem arra dől a kivágott fa, amerre tervez­ték. Ilyenkor aztán fürgén ugranak el a dőlő fatörzs alól. Zeng a fű­rész, csattog a fejsze. Irtják az erdőt. Már elég nagy a letarolt vágásterület. Hát jól van ez Így? Gondoznunk kell az er­dőt, mi meg addig írtjuk, míg fa sem lesz már. Ezúttal nincsen semmi baj. Tervszerűen döntik a fákat. „Fel kell újítani ezt a részt, sok benne a beteg ju“ — mond­ja az egyik munkás. Rendre dőlnek a fák, hatal­mas traktor vontatja a rako­dóra az óriási törzseket. El kell ugrani az ágak elől, ben­nünket is csaknem elsöpör a nagy, lombos seprű. A tisztá­son mint a munkálkodó han­gyák szorgoskodnak az erdei munkások. Folyik a fakiterme­lés. Mint a vajba, úgy szalad be a fűrész a fa törzsébe. A favá­gó akár fiityörészhetné a meló­diát, de igén oda kell figyel­nie. Komoly munka ez, kérem. Beszélgetni sem lehet, meg aztán Veszélyes is a fa alatt való tartózkodás. Pontos előírások szabályozzák a fadöntés mes­terségét. A szabályokat meg kell tartani. Könnyebb, jóval könnyebb a favágás, mint régen volt. A gé­pesítés már az erdészetben is magas fokú. Villanyfűrész, von­tatótraktor, emelőgépek, szál­lítógépek — de azért még a kor­szerűsített fakitermelés is vál­las, markos férfiakat kíván, ilyenek a Kozmér-brigád tagjai. — Erről a brigádról írhattuk, igen jól dolgoznak — mondja róluk Gyurcsek Ernő, az erdő- gazdaság igazgatója, ö aztán csak meg tudja ítélni, hiszen erdei munkásból lett igazgató. „Az idei kötelezettségvállalásuk is figyelmet érdemel“. A Kozmér-brigád tavaly meg­kapta A VIII. szakszervezett kongresszus brigádja kitüntető címet. „A szerdahelyi erdőigaz­gatóság egyik legjobb brigádja" — hangzik az elismerés az igazgató szobájában. A brigád összetétele tavaly óta változott ugyan, de munkakedve a régi. Előttünk a kötelezettségválla­lásuk, olvassuk az egyes ponto­kat: „Kitermelünk 5000 köbmé­ter fát, a teljesítménynormát A fűrész „beharap“ a fa törzsébe 110 százalékra teljesítjük, selejt nélkül végezzük a kitermelést, az üzemanyagokban 700 koro­nát takarítunk meg, útiköltsé­gekben és étkezési dijakban 2500 koronát.. Kérdem az igazgatót: — Sok az az ötezer köbmé­ter? törés. Azsbin halászladikra kel­tett hordani a rönköt, hasábfát, átevezni a Duna-ágon a túlsó partra, ahol aztán újabb ra­kodás következett. Küszködés volt ez a javából. Mezítlábas, ágrólszakudt nincstelenek vol­tak a favágók. Néha heteken át kint voltak a szigeten, borostá­san, gondozatlanul, hadakozva a szúnyogok nplllárdjaival. S mindezt éhbérért! Nem fizették jól uz erdei munkát. Az erdő urai szíve­sebben adták el lábon a fát, majd kivágja a paraszt, ha keli neki! Szakértelem, erdőgondo­zás? Ugyan már, éppen azért volt jó üzlet az erdő, mert nem kellett semmi beruházás, semmi gondozás, a mezítlábasok hada fillérekért elvégezte a munkát. Az első köztársaságban is csak lassan javult az erdei munkások helyzete. A favágók akkor is lenn álltak a társadal­mi ranglétra alsó fokain. — Az erdei munkások átlag- keresete ma már 2150 korona — mondjá az igazgató. — A keresetünk szép, az em bereim elégedettek — mondja a brigádvezető. — Persze a pénzért meg kell dolgozni, föl megszervezzük a munkát, össze­tartunk, dolgozunk, s munkánk eredményes. —OS— Dolgozik a brigád — jobb oldalt Kozmér Flórián, a brigádvezető — Sok bizony, de Kozmérék kitermelik. Kozmér Flórián, Birsalmai Zol­tán, Nagy Jenő, Horváth András és Kozmér Lajos a traktorveze­tő. öt ember. Igyekeznek, hogy meglegyen az ötezer. Tavaly is beszélgettünk a brigádvezető­vel, mondta, kell a kereset, mert négy fia van. Kiveszi ré­szét a közügyekből is, szakszer­vezeti bizalmi a Gabčíkovói (hősi) Erdőgazdaságban. Fon­tos feladatkör ez, hiszen a szakszervezet komoly segítséget nyújt az erdei munkásoknak is. Sok függ a szakszervezeti bi­zalmitól. — Elég jól keresünk — mondják az erdei munkások. Valamikor gyengén fizetett munka volt a favágás a hősi erdőkben. Pedig akkoriban ugyancsak meg kellett „küzde­ni“ a fáértl Fejszével vágták a hatalmas törzseket, az árterület örökké sáros talaján pokolian nehéz volt a megmunkálás, a szállítás, a kocsitengelyig érő lucsokban gyakori volt a kerék­MELEGEDNI JÓ... Az idén korán beköszöntött a hűvös idő. Így a lakások­ban, irodákban korábban megkezdődött a fűtés. Bevált szokás, liogy ahol nem megfelelő a hőfok, ott villany- kályhával, vagy egyéb fűtőtesttel fűtenek. Ez a szükség­megoldás két okból is kifogásolható. Egyrészt azért, mert az áramfogyasztás megnövekedik, másrészt a nem megfe­lelő elhelyezésük gyakran tüzet okoz, mint pl. tavaly a petržalkai Motorestben. Az egész berendezés a lángok martaléka lett, benn égett egy színes televízió felvevőgép is. Az anyagi kár 5 millió 28 920 korona. A fűtésidény minden évben problémát okoz, gondatlan­ságból nagy károk keletkeznek. Az önkéntes tűzoltók évente több tízezer lakóházat, kisüzemet keresnek fel és ellenőrzik a tűzbiztonsági előírások betartását, így többek között fűtőtestek elhelyezését is. Észrevételeiket feljegy­zik, a szabálysértőket átadják a nemzeti bizottságnak. Sajnos, az általuk feltárt hiányosságok eltávolítására nem fordítanak kellő gondot. Ped’g a statisztika azt mutatja, hogy a hanyagság, a közömM legtöbbször meg­bosszulja magát. Szlovákiában a múlt fűtési időszak alatt — 1B79. októ­ber 1 tol, 1974. március 31-ig — a különböző fűtőtestek és az ezzel összefüggő berendezések 278 tüzet okoztak. Az anyagi kár 15 millió 697 650 korona. A tűzesetek száma 46-tál volt több, az anyagi kár pedig 9 millió 784 460 ko­ronával vult nagyobb, mint az előző fűtésidényben. Ha­talmas összeg ez. Ehhez természetesen hozzá kell még adni a mintegy 45 millió koronát kitevő járulékos kárt is, amelyet az üzemeltetés kiesése okozott. Nem ritkaság az sem, hogy a kémény rossz állapota a tűz okozója. Szinte érthetetlen, de sajnos még mindig gyakori eset ma is, hogy a szarufát vagy a gerendát beépítik a kéménybe. A szóban forgó idő alatt ez 37 esetben okozott tüzet, s az anyagi kór 1 millió 773110 koronát tesz ki. Nem ritkaság a kémények öngyulladása sem. Az ok e téren többféle lehet. A legtöbb esetben azonban arról van szó, hogy a kémény seprését elhanya­goljuk, és a felgyülemlett korom tüzet fog. A törvényes előírásuk szerint a kéményseprőnek évente tizenkétszer, vagyis havonta kellene a lakások, illetve a házak kémé­nyeit seperniük, de erre általában csak 7—8-szor kerül sor. Ha ehhez még hozzáadjuk, hogy legtöbb helyen nin­csenek otthon abban az időben, amikor a kéményseprő ott járt, akkor láthatjuk, hogy sok háztartás, család, ahogy mondani szokás „játszik a tűzzel“. Nemcsak a felsoroltak, hanem a benzinnel, a naftával való begyújtás és más egyéb is előidézheti a tüzet. Ezért legyünk minden téren körültekintőek. Ne bízzuk a tűz­rakást a gyerekekre, ne tároljunk gyúlékony anyagot a fűtőtestek közelében. Ez nemcsak a lakásokra, hanem az üzemekre és a különböző munkahelyekre is vonatkozik. A múlt fűtési idényben keletkezett tüzek nemcsak óriási kárukat okoztak, hanem ezek következtében kilenc ember életét vesztette, 17 pedig égési sebeket szenvedett. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy most a fűtési idény elején még egyszer nézzünk szét lakásunkban, munkahe­lyünkön, hogy minden rendben van-e, nem bibásak-e a fűtőtestek, a közelben van-e a tűzoltó készülék. Az idei mostoha időjárás nagy károkat okoz népgazdaságunknak. Ne tetőzzük ezt még meg gondatlanságunkkal, felületes­ségünkkel. NÉMETH JÁNOS A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség nitrai járási bizott­sága ez évi munkáját értékelve a XIV. pártkongresszus határo­zataiból eredő feladatainak teljesítésével is behatóan foglal­kozott. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Emil Zelenay elv­társsal, a szövetség járási bi ottságának titkárával. 9 A CSSZBSZ, a Nemzeti Front egyik legnépesebb társa­dalmi szervezete, a már említett *A magas -fokú gépesítés ellenére ta anőt kér még a nagy fejsze pártdokumentumok szellemében mely területre irányította fi gyeimét? — A válságos évek tanulsága­it leszűrve, elsődleges felada­tunknak a szervezeti élet akti­vizálását, az eszmei-nevelő munka színvonalának emelését és a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátságunk fokozottabb elmélyí­tését tekintettük. Az eltelt évek Igazolták, hogy népünk felsza­badítóját, őszinte barátját és segítőtársát látja a kommuniz­must építő szovjet nép hős fiai­ban. A baráti kapcsolatok kö­telékeinek megszilárdításában szövetségünk járási szervei és szervezetei jelentős mértékben részt vettek. Tevékenységünk során minden alkalmat felhasz­náltunk arra, hogy népszerűsít­sük a szovjet társadalom nagy­szerű eredményeit, megismer­tessük népünkkel a kommuniz­mus építésének programját. Ezenkívül a két testvért nép személyes kapcsolatainak kiépí­tésére is nagy súlyt fektettünk. Nekünk a szaratovi körzet En- gets-járásával vannak hagyomá­nyosan kiépített jó kapcsolata­ink. Időközönként kölcsönösen meglátogatjuk egymást, kicse­réljük tapasztalatainkat, hogy egymás eredményein felbuzdul­va sikeresebben folytathassuk építőmunkánkat. A politikai és tömegnevelő munkánk, valamint a megbonthatatlan barátságunk eredménye, hogy járásunk szer­vezeteinek taglétszáma állan­dóan gyarapszik. Csupán idén 6200 taggal bővítettük taglétszá­munkat, -főleg az -üzemek, -szö­vetkezetek és állami gazdasá­gok ifjú dolgozóinak soraiból. Jelenleg 363 üzemi, falusi, utcai és iskolai szervezeteinkben 32 ezer lelkes tagot számlálunk, akik a párt útmutatásait követ­ve érdemdús tevékenységet fej­tenek ki mind a politikai, mind a társadalmi életben. • A szövetség mint társa­dalmi szervezet, hogyan telje­síti feladatát? — Az említett tevékenysé­günk mellett a CSSZBSZ szerve­zetei tagjaik révén a népgazda­sági feladatok teljesítéséből is kiveszik részüket. Alig akad üzem, szövetkezet vagy állami gazdaság, ahol a szocialista munkabrigádok és a dolgozó kollektívák ne versenyeznének egyúttal a csehszlovák—szovjet barátság megtisztelő cím elnye­réséért is. Eddig 13 versenyző kollektívának ítélték oda ezt a címet, köztük a Host’ovcei, a Mlyftnnyi és a Pofný Kesov-i Efsz-nek. A díjnyertes mezőgaz­dasági üzemek kiváló termelési eredmények elérésével érdemel­ték ki a CSSZB elnevezést. A Mlyüanyi egyesített Efsz pél­dául idén 08,7 mázsás átlagos hektárhozammal első helyre ke­rült a járási gabonatermesztési versenyben. Szervezeteink tag­sága természetesen részt vesz a választási program teljesítésére irányuló akciókban is. ® Már csak néhány nap vá­laszt el bennünket az NOSZF évfordulójának ünnepségeitől, melynek előestéjén nyitjuk meg a barátság hónapját. Milyen ak­ciókat terveztek idén a barát­ság hónapjára? — A barátság hónapjára idő­ben -felkészültünk. -Az ünnepi megnyitóra a nitrai kultúrház-- ban kerül sor. Részt vesznek rajta a párt- és állami szervek küldöttségei, a társadalmi szer­vezetek, a gyárak, szövetkeze­tek és az iskolák képviselői. AZ ünnepi ülés után közösen ko* szórókat helyezünk el a ta* vasszal felállított Lenin emlék­műnél, ahonnan a diákok lam- •pionos menetben vonulnak vé* glg a városon. A hónap keretéi­ben sokrétű kulturális program­ról, vetélkedők és előadások szervezéséről is gondoskodtunk-. A járási székhelyen, valamint Zlaté Moravcén és Vráblén be­mutatót tart a moszkvai Rósz* szija dal- és táncegyüttes, to* vábbá a hazánkba érkező szov­jet vendégek nyilvános fellé* pésel, látogatásai teszik felejt* heletlennó a barátsági hónar> rendezvényeit. Ez a jelentős társadalmi esemény további le­hetőségeket nyújt arra, hogy még szorosabbra fűzzük barát­ságunk szálait a Szovjetunió népével, amelynek szabadságun­kat, boldog jelenünket köszön­hetjük. fthl) a Primás-fEÍütát (ČSTK) — A Bratislavai Épí­tőipari Vállalat több minit 3 millió koronás költséggel res­taurálja a bratislavai Prímás­palotát. A munkálatokat ez év januárjában kezdték meg, és 1975 októberében fejezik be. Ez alatt az idő alatt hozzák rend­be az utcai és az udvari hom­lokzatokat. A homlokzatokat újonnan vakolták, a díszítése­ket, és a szobrokat is megtisztí­tották és kijavították. A szob­rok restaurálását a Dielo — a Szlovák Képzőművészeti Alap vállalata végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents