Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-06 / 262. szám, szerda

Tanulás és tapasztalatcsere Pártfunkcionáriusok egyhónapos magyar nyelvű iskolázása 9 Alapos munkát végez­tek a járási pártbizottságok és az alapszervezetek a résztvevők kiválasztásakor • Az előző éveikhez viszonyítva javult a fiatalok aránya A pártszervezetek tevékenysége rendkívül sokoldalú, hiszen magába foglalja a belső pártmunkát, a politikai tömegmun­kát, a párt gazdaságpolitikájának a teljesítését. A pártszer­vezetek tagjainak tehát állandóan tanulótok kell, hogy mara­déktalanul eleget tehessenek a rájuk bízott feladatoknak. A tudás állandó növelésének szükségessége különösen a párt- funkcionáriusokra érvényes, akik rendszeresen részt vesz­nek különféle iskolázásokon. Bratislavában a minap ért vé­get az egyhónapos bentlakásos tanfolyam, melyet a Központi Pártiskola Karán rendeztek meg a járási pártbizottságok és a nagyobb alapszervezefek magyar nyelvű részvevői számára. Az Iskolázás céljáról és lefolyásáról Matej Petrina osztály­főnöktől, a gazdaságpolitikai és világgazdasági tanszék ve­zetőjétől érdeklődtünk. LÉPÉST TARTANI A KÖVETELMÉNYEKKEL Beszélgetés Michal Príbela elvtárssal, az SZLKP Levi­cei Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnökével — A CSKP KB és az SZLKP KB határozata, — mond°j.ta Petrina elvtárs —, hogy a K ponti Pártiskola Karán magyar nyelvű tanfolyamokat is kell rendezni, a rendezés célja se­gítséget nyújtani az alapszerve z etek nek. A témák összeáll! fi­sakor az a gondolat vezérelte az iskola vezetőségét, hogy emelje az elvtársak politikai színvonalát, illetve megismer­tesse velük a legalapvetőbb fi­lozófiai. gazdaságpolitikai kö ­döseket. és a párt belső ^'etet érintő kérdéseket. A párt gaz daságpolttikájárói, a mezőgaz­daság és az ipar területén el­ért eredményekről tájékoztattuk őket. Beszéltünk azokról a e adatokról, melyekről a közpon­ti bizottság egyes P1“*?1® sein volt szó. Az iskolázásnak az is célja volt, hogy hallgatói készséget szerezzenek ^ mar­xista irodalom és a Páltdok£ mentumok használatára s isme­reteiket munkájukban fel tud­ják majd használni. Az egyhó­napos itt-tartózkodás egyúttal lehetőséget biztosított a reszt­vevőknek arra, hogy kicserél­jék tapasztalataikat. — Miből indultak ki az elő­adók kiválasztásakor? — ker­de-ÜAz előadók kiválasztása úgy történik/ hogy az SZLKP KB propagandaosztályáv«al, egyes függetlenített lektoraival kiválasztjuk a lektorcsoportok­ból azokat az elvtarsakat akik magyarul is tudnak előadni. Ezenkívül a politikai és a köz­élet központi, kerületi és |árá- sl funkcionáriusai, továbbá a pártfőiskola tanárai is előad­18 A hallgatók összetételével kapcsolatban Petrina elvtárs el­mondta, hogy a résztvevők ki Választása a járási Pártszeryek, illetve az alapszerve # *ek dón lésétől függ. A jelenlegi Ivamon túlsúlyban voltaik a me­zőgazdaságban működő nagy bárt alapszervezetek tisztségvi­selői. Sajnos tartós fogyaté­kosság. hogy nagyon kevésnő vesz részt a pártfőiskolán ren­dezett iskolázásokon. Viszont egyre nagyobb a fiatalok rész­vétele. Az eddigi és a jelenlegi tapasztalat is azt mutatja, hogy az összeállított program tema­tikája megfelel a résztvevők szükségleteinek. Az egyes prob­lémákra való visszhangból arra lehet következtetni, hogy jövőben sem kell a témákon változtatni. A fő súlyt az isko­lázáson az előadásokra helyez tóK. Az volt a célunk, hogy a rendelkezésünkre álló időt a lehető leghatékonyabban ki­használjuk - mondta ©Ívtárs. - A politikai neveles hatékonysága növelésének e- dekében a jövőben szeretnénk szakosítani az egyes tanfol^a‘ mokat. mégpedig a mezőgazda­ságban, az iparban és az egyéb területeken működő pártszprve- zeteto funkcionáriusai részére. Azt tapasztaljuk, hogy az elv- társaknak az iskolázás sokat segít a gyakorlati pártmunka fellendítésében. Jó lenne, lia a párt alapszervezetei meg ion­ban kihasználnák azt a lehető­séget, melyet a párt központi bizottsága a pártfőiskola réven éVente egyszer nyújt nekik, s már előre, számítanának rá. Egyébként' a tanfolyam zárobe- szélgetéssel végződött, s a hall­gatók oklevelet kaptak az isko­lázás elvégzéséről. Nyári István, a dunaszerda­helyi járási pártbizottság titká­ra is tartott néhány előadást az iskolázáson, melyről így w* leked^ most véget ért tanfo­lyam résztvevőiről csak jer mondhatok. A hallgatók az elő­adásaimon pontosan tek. Igen nagy érdeklődéssel óé figyelemmel hallgatták végig őket. Szerintem a résztvevők jól tudják hasznosítani a gya­korlati pártmunkában azokat az elméleti kérdéseket, melyek­ről szó volt. A hallgatók ér­deklődését bizonyítja, hogy a szünetekben is vitatkoztak és kérdésekkel fordultak hozzám. Különösen nagy érdeklődést ta­núsítottak a Tanulságok iránt, mely olyan időszakot tárgyal, amelyre mindannyian jól emlé­kezünk. Szerintem az alapszer­vezetek Igen jó munkát végez­tek az iskolázás résztvevőinek a kiválasztásakor. Az egyhóna­pos magyar nyelvű tanfolyam megszervezését rendkívül hasz­nosnak tartom. Az ifjúság helyzetéről és a fiatalokkal való munkáról Strasszer György, az Oj Ifjúság főszerkesztője tartott előadást. — Ez a téma különösen ér­dekli a pártfunkcionáríusoknt — mondta. — Az ifjúság neve­lésének kérdéséhez nagyon po­zitívan viszonyulnak a párt­funkcionáriusok. A fiatalok bi­zalommal fordulhatnak a párt- szervezetekhez. A tanfolyamon szép számban vettek részt fia­talok Is. A társadalom minden területén egvre több fiatal tölt be komoly tisztséget. A párt- szervezetek tagjai közt is egy­re több fiatalt találunk. Az iskolázás néhány résztve­vőjének a véleményét is meg­ismertük. Pathó Gyula, a Muzslai Béke Efsz üzemi pártszervezetének az elnöke egyellek közt ezt mondta: — A színvonalas előadások főleg elméleti ismereteinket gyarapították. Az itt hallottak megerősítettek abban a meg­győződésemben, hogy a párt ve­zető szerepének a biztosítása és a helyes politikai munka a gazdasági eredmények biztosí­téka is. A jövőben még jobban fogom szorgalmazni, hogy min­den gazdasági vezető, minde­nekelőtt ‘ politikai fejlettsége növelését tartsa fontosnak, hi­szen az ideológiailag fejlett dolgozó a szaktudás növelését természetes követelménynek te­kinti. Ez nemcsak a vezető dol­gozókra vonatkozik. A káder­munkával, főleg a káderek szélhelyezésével kapcsolatban is sok hasznos útmutatást adott az iskolázás. Gyakran esett szó a tanfolyamon az egyéni és a közös érdek viszonyáról. A mi szövetkezetünkben a dolgozók főleg a közös érdeket tart jak szem előtt. Mint az iskolázás osztályelnöke # elmondhatom, hogy az előadásokat mind meg­tartották, s mind a 47 résztve­vő igyekezett minél több isme­retre szert tenni. A hallgatók minden héten kulturális ren­dezvényen is részt vettek — például ellátogattak a Lenin Múzeumba és a Slavínra, ahol lerótták kegyeletüket a hősök emlékművénél. Juhos Árpád, a Trsticei (Nád­szegi) Efsz üzemi pártszerve­zetének elnöke, az efsz alelnö­ke főleg azt emeli ki pozitívan, hogy az iskolázáson megtár­gyalták a KGST-tagállamok in­ternacionalista összefogását és célkitűzéseit, s megismerkedtek az integráció, a kooperáció, a szakosítás szükségességével, to­vábbá azt, hogy a kádermunka terén részletesen foglalkoztak az alapszervezetek feladataival. Kiemeli a hallgatók tapaszta­latcseréjének a fontosságát is. — Nálunk főleg az ifjúság nevelése, valamint a kulturális munka és az agitáció terén ér­vényesíthetem majd a gyakor­latban mindazt, amiről itt hal­lottam — mondja Bodnár Jó­zsef, a hrhovi (görgői) falusi pártszervezet vezetőségi tagja. — Örülök, hogy magyar nyel­vű előadásokat hallgathattam — mondja Bódy István, a Safári- kovói (Tornaijai) Téglagyár üzemi szervezetének az elnöke. — Az itt elhangzottakra a jövő­ben nagv szükségem lesz, hi­szen rövidesen üzembe helye­zik nálunk az új téglagyárat, mely az SZSZK legkorszerűbb téglagyára lesz. Ez pedig mind a termelésben, mind a pártmun­kában nagy feladatokat ielent majd számunkra. — Nekem különösen Pre- sinqzky, Petrina és Mózsi elv­társ előadásai tetszettek. Üze­münkben sok fiatal és nő dol­gozik. A nők aktivitásával kap­csolatban igen érdekes előadási hallottunk Haraszti elvtársnő­től, a Nő főszerkesztőjétől — vélekedik Holló István, a Fiía- kovóí (Füleki) Bútorgyár egyik részlegszervezetének az elnö­ke. Udvard Mihály, a Nová Vies ka-i (Kisújfalusi) Efsz üzemi szervezetének az elnöke főleg a pártoktatás megszervezésé­ben és a párt vezető szerepé­nek a biztosításában veszi hasz­nát annak, amit az iskolázáson tanult. Szolcsan Béla, a Nové Zám­ky-i (Érsekújvári) Építővállalat alapszervezetének az elnöke egyebek közt azt emeli ki, hogy az egyhónapos iskolázá­son alkalom nyílt a különböző szakaszokon dolgozó párttagok tapasztalatainak a kicserélésé­re. \Trizna Géza, a Fifakovói Bé­ke Bútorgyár pártcsoportveze­tője egyebek közt azt mondja: — A pártcsoport legközeleb­bi munkatervének összeállítása­kor máris figyelembe veszem az itt tanultakat. Azoknak a gazdasági kérdéseknek, melyek­ről itt szó esett, mint mester veszem majd hasznát munka­helyemen. Mindent egybevetve az isko­lázás nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy résztvevői az alap- szervezetekben az eddiginél is jobb munkát végezzenek a párt­munka minden területén. FÜLÖP IMRE Figyelmet érdemlő elemzést S7?™* r a közei,múltban az 7~ „ Levicei Járási Ellenőrző és Revíziós Bizottsága. A szó les aktívával dolgozó pártszerv arra irányította figyelmét, hogy az alapszervezetek taggyűlései hogyan teljesítik a felsőbb pánt- szervek határozatait, milyen mértekben juttatják érvényre az üzemekben, vállalatokban, szö­vetkezetekben a párt ellenőrző szerepét. Ez a felmérés a járási pártbizottságnak és a felsőbb pártszerveknek lehetőséget ad arra, hogy értékeljék, szilár­dult-e az alapszervezetek tekin­télye, befolyása a rájuk bízott területen, hatásosan képvisel­tek-e a párt politikáját, milyen mértekben mozgósítottak a CSKP IV. kongresszusai, határozatai­nak végrehajtására? Ezekről a kérdésekről beszél­gettünk Michal Príbelával, a já­rási ellenőrző és revíziós bizott­ság elnökével. — Abból indultunk ki — mon­dotta bevezetőül Príbela elvtárs —> hogy a fejlett szocialista társadalom építésében a párt­szervezetekre komoly feladatok hárulnak. Ez a törvényszerű következménye egyfelől a tudo­mányos műszaki forradalom elő­rehaladásával együtt járó igé­nyesebb feladatoknak, más rész ről a párt vezető szerepe érvé­nyesítésének, tekintélye és be­folyása növelésének. Természe­tesen mindebben döntő szerep jut az alapszervezeteknek, ame­lyek irányítják a kommunisták munkáját és közvetlenül befo­lyásolják a pár+onkívüli dolgo­zókat. Az akcióképesség forrása — Éiek szerint a kommunis­ták akeióképesšégének erőfor­rása a taggyűlés. Miben látja a fejlődés jellemzőit ezen c téren7. Magi«n is több faggyúié sen vettem részt és munkatár­saim hasonló tapasztalatai alap­ján egybehangzóan állíthatom: a tanácskozások színvonala ki­elégítő s bár egy fontos kérdés­ről tárgyaltak mindenütt, nem találkoztunk egyforma beszámo­lókkal. Mii értek ez alatt? Jól­lehet ugyanazokat a témákat ölelték lel a beszámolók, eze­ken belül a konkrét helyi párt­munkát, tennivalókat értékelték nagy felelősséggel. S elmond­hatjuk ezt akkor is, ha a tag­gyűlésekre az alapszervezetek­ben nem minden esetben készí­tenek írásbeli beszámolót. Miért tartjuk ezt jelentős előrelépés­nek? Az elmúlt években tapasz­taltuk, hogy egyes alapszerve zetek nem tudtak kellő befo- lyust gyakorolni a gazdasági munkára s arra, hogy rangso­rolják a különböző érdekeket, megteremtsék azok kívánatos összhangját. Ehhez persze még kellett találni a sok tekintetben új politikai módszereket, növel­ni kellett a szakmai és politikai ismereteket. — Néhány helyen az a gya­korlat, hogy a taggyűlések vitá­jában rendszerint az igazgatók, gazdasági vezetők vesznek részt. Jellemzö-e ugyanez a já­rás alapszervezeteiben? — A tagság aktivitása a tag­gyűléseken eltérő és akadnak alapszervezeteink, ahol a vitá­ban felváltva tényleg a gazda­sági vezetők szerepelnek a leg­többet. Vannak azonban alap­szervezeteink főleg efsz-ek ben, az állami gazdasagokban, az oroszkai cukorgyárán, ahol a vitafelszólalók több mint a 30 százalékát a kétkezi dolgozók teszik ki, akik tárgyszerű hasz­nos javaslatokat’ terjesztenek Elvszerü pártfegyelem ' Az alapszervezet), szilárdí­j lásának alapvető f^üWele az erjyes kommunisták munkájának javítása, fegyelmének erősítése. Hogyan szerepeltek ezek a kér­dések a taggyűléseken? — Pártszervezeteink rendsze­resen értékelik a kommunisták munkáját A párttagság fegyel­mének 4Éfjítt?se fontos követel­ményként jelentkezett a tag­gyűléseken is, kivált ott ahol e területen komoly problémák mutatkoztak. Példaként a Ma gasepítö Vállalat és a Felvá­sárló Üzem pártszervezetét em­lítem, ahol a kommunista fe­gyelem volt a beszámoló egyik központi témája. Az előző üze­mi pártszervezet megdorgálás- ban részesítette azokat, akik igazol a t tanúi sorozatosan távol í Lmfkat a ta«gyöiés­, ,a másik esel ben pedig a szocialista vagyon megdézsnta- lusaert törölték a pártból az il­letékeseket es fegyelmi eljárást indítottak ellenük. Az alapszer- « tekintélyét, befolyását növeljük, ha emeljük a pártta- 7 szembeni követelménye­ket. Szükség van erre azért is. mert hogyan állíthatnánk maga­sabbra a mércét a . hozzánk kö- zeledókke1, ha ugyanakkor nem • igontjuk a követelményeket ónmagunkkal szemben? Anélkül hogy a teljességre törekednék,’ ■ z eretnek meg néhány mondat erejéig foglalkozni a bíráló szellem kialakulásával is. Öröm­mel tapasztaltuk, hogy ;i j,,,. rábbiakhoz képest erősödött a bíráló szellem, s jóllehet még most is előfordulnak általános, formális kritikai megjegyzés ľ legtöbb helyen a bírálat konkrét tereimé “J10* TaPa^talható türelmetlenség az üzemek kor­szerűsítését illetően. Ez egész- seges dolog, amennyiben cse­lekvésre sürget. De tapasztal­tenľó olyasfajta türelmet­enseg is, amely a realitások és népgazdaságunk teherbíró ké­pessegének figyelmen kívül ha­f/lfiffE I fľkad- A kommunis- táknak pontosan kell ismerniük a népgazdaság lehetőségeit s arra kell ösztönözniük, hogy az töreí Ehetőségekhez mérten törekedjenek a munka és üzem szervezés korszerűsítésére Cselekvésre buzdító erő ruiZ üi?9y?n nyilvánul meg a eUen?rzý tevékenysége « járás gazdasági életében? — Járásunkban a XI y. párt- kongresszus és a CSKP KB p]é- határozatainak út­mutatásai alapján harcolunk az sta,SVTtek tekintélyének , A k°nSresszus fe­ladatul tűzte: találják meg a’z alapszervezetek munkájukban gazdaságfejlesztésünk tartalmát, a Párt politikájának szellemé­ben befolyásolják az üzem a vállalat, a szövetkezet, az intéz­mények tevékenységét javítsák eiienörzíí munkájuké, kezdeményezők, példamutatók a tetta?UiňÍiSták‘ AIaPszervezeteink rHcl • ,lsmerik Politikai-gaz­daság, feladataikat s ezekről a knzíet 1 érdemb6n tanács- il r4 * a gazdasági vezetőkkel is Járásunkban a Mindenki szocialista módon, a Szocialista indít „ri9ád cím elnyeréséért indított mozgalom, a Szakszer- ítezo/i milliárdok nemes verse­nye a kommunisták révén vált u2fM * VOnz6’ cselekvésre Kre-Í0 erővé. Ennek köszon- netjuk hogy járásunk ipari üze­meinek ez évi termelési értéke meghalnia a 2 milliárd koro­nát. Mezőgazdaságunk a gabo­natermesztésben elért ötven má­zsán felüli átlagos hektárhoza- maval járásunkat a Munkaór­áéin rend megtisztelő állami ki­tüntetéséhez segítette, s az év végéig több mint 1,5 milliárd irónia él’tékkel járul hozzá tepgdzdasagunk gyarapításához. „a 7 most ° fö teendő a já rásban? 1 —- Nem lehet másodrangú fe­ladat számunkra az alapszerve^ zetek segítése. Az évzáró tag­gyűlések példás előkészítésével megteremtjük a további jó mun­ka feltételeit. Most a legfon­tosabb az, hogy az alajxszerve- zetek állandósítsák aktivitású* tat, lendületüket az őszi mun­kák sikeres befejezéséért, törőd* jenek többet a kommunistákkal, a jövő évi feladatok sikeres tel­jesítésére sorakoztassák fel já­rásunk lakosságát. Felkészült, fegyelmezett, egységes párttag­ság nélkül nincs űtőkéjies, te>- kintélyes, a párt politikáját érvényesíteni tudó alapszerve­zet. SZOMBATH AMBRUS A Drevoindustria žilinai üzeme hazánk egyik legkorszerűbS^-bú torgyára, ahol az ismert Vénus lakószoba-berendezést gyártják. Felvételünkön: Mária Knapcová a furnírlemezekkel dolgozd***­iFelvétel: V. Gabčo — CSTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents