Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-01 / 258. szám, péntek

Jó eredményekkel büszkélkednek A mezőgazdaságban jelenleg végbemenő intenzív koncentrá­ciós és integrációs folyamat a munka termelékenységének je­lentős növekedését teszi lehe­tővé. A szlovákiai mezőgazda­ság termelése 243,2 százalék­kal, a piaci alap dotációja pe­dig 402 százalékkal növekedett az eltelt negyedszázad folya­mán. Jelenleg a termelés további növelése mellett az emberről való gondoskodás került elő­térbe. Ezt a tényt Angyal Já­nos mérnöknek, a Trnovec nad Váhom-i Efsz elnökének a sza­vai is bizonyítják: „Azokat az értékeket, amelyeket szövetke­zetünkben képezünk nemcsak a magunk számára, de egész szocialista társadalmunk számá­ra hozzunk létre. Azok a sike­rek, amelyeket a termelésben elérünk, nemcsak tagjaink és hozžátartozóik é! et szín v o n a 1 á ­nak a növekedésében, hanem az emberről való gondoskodás­ban is tükröződnek. Meggyőző­désünk, hogy a munkafeltételek és a munkakörnyezet javítása, a jobb egészségügyi gondosko­dás tagjainkról hatással van azokra a sikerekre, amelyeket elértünk.“ A Trnovec nad Váhom-i Efsz 681 hektár termőföldön gazdál­kodik, amelynek 65 százalékán gabonaféléket, 35 százalékán pedig takarmányféléket termel­nek. A szövetkezeinek 180 tag­ja van, ebből 54 nő. A tagok átlagos életkora 36 év. A tagokról való gondoskodás elsősorban a munkakörülmé­nyek javítását öleli fel. Társa­dalmi munkával 1500 négyzet­méteren nemrég új igazgatósá­gi épületet építettek, amelyben a szövetkezet igazgatósága, az üzemi konyha és étterem, a ruhatár, a mosdó, valamint a zuhanyozó kapott elhelye­zést. A 220 férőhelyes üzemi étkez­dében a tagok 67 százaléka kosztol. Az étterem berende­zése szép és tiszta, és a tagok­nak a 30 perces ebédszünet idején bőven jut idejük arra, hogy ebédjüket elfogyasszák. A szövetkezet mozgó étteremmel is rendelkezik, amely 16 sze­mély étkeztetésére alkalmas. A szolgáltatott meleg étel az üze­mi konyhában, vagy kint a me­zőn, pozitívan járul hozzá a tagok jó egészségi állapotához és fizikai teljesítőképességük növeléséhez. A nyári munkálatok meg­könnyítése céljából saját tervek alapján két áthelyezhető me­dencét is elkészítettek. Az egyik 7000, a másik pedig 12 ezer liter víz befogadására al­kalmas. A medencéket traktor segítségével a földekre is ki le­het vinni. A jó munkakörnyezet bizto­sításába a falusi élelkönnyezet javítása is beletartozik. A szö­vetkezet birtokában például két Wartburg személyautó is van, amelyet a szövetkezet tagjainak 0,46 korona kilométerenkénti díjszabás megfizetése ellenében kikölcsönöznek. A szövetkezet tagjai ezt a lehetőséget teljes mértékben kihasználják, és gyakran utaznak a Wartburggal magánútjaikra, például szín­házba vagy bevásárolni a tá­volabbi városokba, vagy éppen­. séggel kirándulni mennek vele. Mindennapos munkájuk köz­ben idősebb munkatársaikról, a nyugdíjasokról sem feledkez­nek meg. Negyedévenként gyű­lésre hívják őket és tájékoztat­ják őket a tervfel adatok telje­sítéséről. Ha rendkívül fontos munka vám, a segítségüket is kérik. Ha a szövetkezet valamelyik tagja nyugdíjba megy, búcsú­estet rendeznek a számára. A szövetkezet elnökének és párl- funkcionáriusoknak a jelenlé­tében okleveleket adnak át, és tárgyi, valamint pénzjutalomban részesítik őket. Minden nyug díjba vonuló tag minden le­dolgozott év után 150 koronát kap. A szövetkezetben ledolgo­zott öt évért a hűségdíj 500 ko­rona, 10 évért pedig 1500 ko­rona. Ha valamelyik nyugdíjas megbetegszik, és otthon vagy kórházban kezelik, 3000 koro­na juttatásban részesül. A szövetkezetben a tagok gyermekeiről is gondoskodnak. A Balaton mellett pionírtábort létesítettek, amelyben a szövet­kezet tagjainak 10—15 évps gyermekei nyaralhatnak. Az idén 35 gyermek vett részt nyaraláson. A közeljövőben újabb intéz­kedéseket terveznek a falu*la­kosságáról való gondoskodás terén. Elsősorban a falu aka­dozó hús- és kenyérellátását kell leküzdeni. Sok kellemet­lenséget okoz például az, hogy a kenyeret csak délelőtt 10 óra tájban hozzák meg, húst pedig csak hetente egyszer hoznak. Ennek következtében a szövet­kezet tagjai sok időt elveszíte­nek a várakozással. Hogy ezen a helyzeten javítsanak, tervben van egy új élelmiszerbolt épí­tése, amely az áru házhoz szál­lítását is lehetővé fogja tenni. A háziasszonyok megsegítése céljából új mosoda építését Is tervezik, amelyet 10 automati­kus mosógéppel fognak felsze­relni. A jövő évtől kezdve az állattenyésztési dolgozók mun­kaideje nem hajnali négykor, hanem csak reggel 6 órakor fog kezdődni. A jövő évre egy rekreációs központ megépítését is tervezik, egy 25 méter hosz szú fedett és nyitott medencé­vel együtt. A Trnovec nad Váhom-i Efsz vezetőségi dolgozóinak a többi taggal karöltve kifejtett munká­ja azt bizonyítja, hogy a szö­vetkezetben nem becsülik le a tagságról való gondoskodás fontosságát. A szövetkezet tag­jai ezt a gondoskodási a ter­melési feladatok teljesítésével, jó munkafegyelemmel hálálják meg. KAROL BARTEK mérnök Bratislavában, a CSKP KB Politikai Főiskolájának Karán szerdán és csütörtökön tudo­mányos értekezletet tartottak a nacionalizmus elemzésének problematikájáról, továbbá a dolgozók internacionális és ha­zafias tudata formálásának módszereiről. Az értekezletet az SZLKP KB Marxizmus—Leni­nizmus Intézete szervezte a CSKP KB Politikai Főiskolájá­nak Karával együtt. A jobboldali opportunizmus elmélete és gyakorlata A nemetközi kommunista mozgalom története elválaszt­hatatlan attól a harctól, ame­lyet a munkásosztály forradal­mi élcsapata a soraiban fel-fel- bukkanó jobboldali revizionis- táik ideológiája és politikája ellen vívott és vív. Marx és En­gels megsemmisítő csapásokat mért a jobboldali opportunis­tákra. Leleplezték ennek az áramlatnak az osztályjellegé:, megalkuvó természetét, eszmei lég szétzúzták a lassú 1 izmust, amely akkoriban a revízióniz raus egyik elterjedtebb változa­ta volt. Ennek eredményekép­pen Lassale és hívei nem vol­tak képesek jelentősebb mér­tékben hatni a munkásmozga­lomra és nem tudták eltéríteni azt a forradalmi útról. A harcot Lenin folytatta. Mint tudós és politikus, mint forradalmár, kérlelhetetlen vott a hitszegés legkisebb megnyil­vánulásaival szemben is, a pol­gári és kispolgári ideológiának a munkásmozgalomba való be csempészésével szemben. Lenin csapásai porrá zúzták az öko- nomistákat és a mensevikeket. akik a nemzetközi opportuniz­must képviselték az oroszorszá­gi forradalmi mozgalomban. Le­nin nevéhez fűződik a nemzet­közi reformizmus leküzdése is, híres Ideológusok, példáid Kautskij és Bern stein legyőzé­se. A Szovjetunió Kommunista Pártja nagy forradalmi tanító jának szellemi örökségéhez hí­ven mindig is határozott har­cot folytatott a marxizmus nyílt és álcázva jelentkező el­lenfelei ellen, akár hazájában, akár a nemzetközi küzdőtéren bukkantak is fel ezek. Az SZKP egyebek közöli eszmeileg szétzúzta Buharin opportunista csoportját, mely a húszas évek­ben fellépett az Iparosítás és a kollektivizálás politikája el­len és azt terjesztette, hogy a Szovjetunióban nem építhető fel a szocialista társadalom. A kommunista testvérpárt ok a lenini örökség szellemében szilárd, meg nem alkuvó har­cot folytatnak a marxizmus— leninizmus revíziója ellen. Az elmúlt időszakban szétzúzták a CSKP soraiban és a francia, az olasz, az osztrák kommu­nista párton belül jelentkező jobboldali revízión izmust. A jobboldali re v i zi on i z muss a 1 szembeni harc azonban válto­zat tanul a nemzetközi kommu­nista mozgalom egyik legfonto sabb napirendi * pontja. Veszé­lyes és meglehetősen szívós eszmeáramlat ez. Szívósságát az magyarázza, hogy u kapita­lista társadalomban a munkás mozgalomba állandóan beszivá­rog a polgári és a kispolgári világnézet, s ez lehetővé teszi a jobboldali és a balos revi­zionista illúziók megjelenését. Ez az opportunizmus tényleges forrása, nem pedig egyes embe­rek vagy csoportok hibái, vagy a nemzeti és egyéb jellegzetes ségek. A revizlonizmus természete nemzetközi. A revizionizmus csupán bizonyos árnyalatokat vett fel annak az országnak a sajátosságaiból, amelyben szü­letett, lényegét tekintve azon­ban változatlan. A mai jobboldalink, akárcsak elődeik, marxistának adják ki magukat. Saját szavaik szerint csupán „új történelmi feltéte­lekre“ alkalmazzák a tudomá­nyos kommunizmust. A marxiz­mus—leninizmus eleven forra­dalmi tanítás, s ezért természe­tesen állandóan új tételekkel gazdagodik. De egészen más dolog a forradalmi gyakorlat elemzése és szintézise alapján fejleszteni, előrevinnt mint szétrombolni, ennek az elmélet nek az alnpelveit, a sarkkő veit. Márpedig a jobboldali re vlzfonizmus erőfeszítései éppen a marxizmus—leninizmus alap- elveinek szétrombol ására irá nyúlnak. A marxizmus legfon tosabb alaptétele a szocialista forra­dalomról és a proletariátus dik­tatúrájáról szóló tanítás. Az igazi marxista elismeri a tár­sadalom forradalmi átalakítá­sának elkerülhetetlenségét, el­ismeri annak feltétlen szüksé­gességét, hogy a munkásosz­tálynak magához kell ragadnia a politikai hatalmat, létre kell hoznia a proletárállamot, az új társadalom felépítésének fő eszközét. A jobboldali oppor­tunisták azonban más nézetet vallanak. Mindenekelőtt szociál- reformízmtis jellemzi őket. „Az opportu^Azmus lényege az — írta Lenin —, hogy az átme­neti részelőnyök kedvéért fel­áldozza az életbevágó érdeke­ket. Az opportunizmus elméleti meghatározását illetőleg ez a dolog veleje“ (Lenin összes Művei XXV., 454. oldal). A régi re víziói listák közül Bernstein, Kuutsky, Bauer, Renner és Martov voltak a legismertebbek. A mai jobboldali c/pportunis- ták ugyanolyan nézeteket hir­detnek, mint ők, bár a burzsoá propaganda korunk alkotó mar­xista gondolkodóinak igyekszik feltüntetni őket. „En egyáltalán nem állíta­nám szembe egymással a refor­mokat és a forradalmat. A vi- lágforradafom szerintem nagy és kis reformok sorozata11 — állítja Ernst Fischer, a mai jobboldali opportunizmus egyik ideológusa. Ez a megfogalma­zás a reformizmus koncepció­jának leplezetlen megnyilvánu­lása. A mai jobboldali revizioniz- mus a tudományos-technikai forradalmat is segítségül hívja. Bevonta fegyvertárába az „egy­séges ipari társadalomnak“, a „két rendszer konvergenciájá­nak“ a koncepcióját, a „dezi- deologizalás“ burzsoá elméletét és más hasonló téveszméket. Ezeknek a koncepcióknak a szerzői azt állítják, hogy a ka­pitalizmus a tudománybs-tech- nikai forradalom feltételei közt posztkapi talista társadalommá alakul, s ennek következtében létrejön az osztálybéke, össze- békül a burzsoá és a szocialista . ideológia. Márpedig, ha ez így van, akkor az osztályok és az osztályharc marxista—leninista elmélete elavult. Roger Garaudy például azt állítja, hogy az amerikai imperializmus integ­rálni tudta a munkásosztály je­lentős többségét, ezért ebben az országban semmi esélye sincs a szocialista forradalom­nak. Garaudy véleménye szerint az Egyesült Államokban nem az egyik félnek a másik fölött aratott győzelme eredménye­ként következnek majd be gyö­keres változások, hanem a tár­sadalmi erők egyesülésének kö­vetkeztében. De milyen osztály- békéről beszél Garaudy, ami­kor az amerikai társadalmat a szó szoros értelmében osztály- harcok rázkódtatják, amikor az amerikai proletariátus sztrájk­mozgalmainak hullámai évről évre mind magasabbra csap­nak? A szocialista forradalom nem győzhet, új társadalom nem épülhet fel a marxista —leninis­ta párt vezetése nélkül. Ezt ta­nítja a marxizmus—leninizmus és ezt bizonyítják a megvalósí­tott szocializmus összes tapasz­talatai. A jobboldali opportunis­ták azonban éppen ezt az igen fontos objektív törvényszerűsé­get támadják a leghevesebben. Szavakban nem tagadják, hogy szükség van a munkásosztály pártjára, e párt jellegéről azon­ban sajátos elképzelést alakí­tottak ki. Az ő állításaik szerint a pártnak tisztán nevelő vagy elméleti funkciók ellátására kell korlátoznia tevékenységét, politikai harccal nem kell fog­lalkoznia, a szocialista társa­dalomban pedig; le kell monda­nia a gazdasági és a társadal­mi folyamatok irányításáról. Ebből kiindulva a reviziouis- ták fellépnek a pártélet lenini normál ellen, a pártépítés fon­tos elve, a demokratikus cent­ralizmus ellen, s a klikkek és a frakcióharc szabadságát hir­detik. Éppen a lényeget hagy­ják figyelmen kívül, azt, hogy a munkásosztálynak a hatalom megragadásához, az új társada­lom felépítésének vezetéséhez van szüksége a pártra. A jobboldali revízión i stá knak — egyébként az antikommunis- táknak is — az a kedvenc té­telük, hogy a Szovjetunióban nem érvényesülnek a demokra­tikus szabadságjogok. Ilyesmit hallva vagy olvasva, önkéntele­nül felvetődik a kérdés: miért hallgatják el az ilyen elméle­tek szerzői a nyilvánvaló és közismert tényeket? Azt példá­ul, hogy a Szovjetunióban és más szocialista országokban biztosított minden dolgozónak a munkához, a pihenéshez, a tanuláshoz és a társadalombiz­tosítási ellátáshoz való joga, hogy minden a dolgozók érde­kében történik, hogy ők maguk irányítják a társadalom és a* állam ügyeit. A mai jobboldali revizionis- ták revízió alá veszik a mar­xista—leninista tudomány vala­mennyi részletét, s arra törek­szenek, hogy szétrombolják a marxizmus filozófiai és világ­nézeti alapjait: a dialektikus és a történelmi materializmust. A marxizmus—leninizmus mint a társadalom fejlődéstör­vényeinek, a szocialista forra­dalom győzelmének, a szocia­lizmus és a kommunizmus épí­tésének tudománya — nemzet­közi jellegű. A társadalom fej­lődéstörvényei általános érvé­nyűek, nem regionálisak. A bu,r- zsoá koncepcióra támaszkodó jobboldali revizionisták azon­ban a marxizmust tisztán nyu­gati, a leninizmust pedig tisz­tán keleti tannak nyilvánítják, azt állítva ezzel, hogy a leni­nizmus nem alkalmazható a nyugati civilizáció feltételei között. Ezekét a nézeteket ma­ga a valóság cáfolja meg. A szocializmus szemünk láttára fejlődik és győz a Marx, En­gels és Lenin által feltárt tör­vények szerint a Föld külön­böző kontinensein. VASZILIJ SZTYEPANOV, a „Kommunyiszt“ szerkesztő bizottsági tagja (APNJ ÚJ IPARI ÜZEM ÉPÜL A Nové Zámky-i ELEKTROSV1T szerelőcsarnokában {Tóthpál Gyula felvétele) Befejezésükhöz közelednek a űadeai Pamutkombinát külső építkezési és belső szerelési munkálatai. A munkálatokat terv szerint olyan ütemben vég­zik, hogy a tulajdonképpeni építkezési és a gépek felszere­lését még ez év végéig befejez­hessék. Szeptemberben időközben már megkezdték a crimplén gyártását. Az év végéig kb. 20(J ezer folyóméter crimplént gyár­tanak. Folyik a kísérleti cér- názás, orsózás, fonás. A terme­lésbe fokozatosán'a szövöcle is bekapcsolódik, hogy az év vé­géig elérjék a tervezett terme­lést. Az építkezés fő kivitelezői kötelezettséget vállaltak, amely­nek célja, hogy biztosítsák a fonoda, az orsózó- és a cérná­zórészleg fejlesztésének alap­vető feltételeit, s elvégezzék a kombinát építési munkálatainak befejezésével kapcsolatos töl> bi munkát. Az új objektumok üzembe he­lyezése után a kombinát ért termelése eléri a 2500 tonna fonalat és a 2 millió folyómé­ter fonott anyagot. A szövött anyagok gyártását is korszerű­sítik. A termelés összértéke már a jövő évben meghaladja a 100 millió koronát. Mintegy- 1 millió kg fonalat, 700 000 fo­lyóméter fonott női ruhaneműt és mintegy félmillió folyóméter bútorhuzatot fognak gyártani. A 490 millió korona beruhá­zással épülő létesítményt 1975 májusában helyezik véglegesei! üzembe.

Next

/
Thumbnails
Contents