Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-30 / 283. szám, szombat

ra 1974. XI. 30. 3 , A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ PÁRT- ÉS ÁLLAMI SZERVEI JÓVÁHAGYTÁK ‘ A BREZSNYEV—FORD TALÁLKOZÓ EREDMÉNYEIT A lenini hékepolilika elvei győzedelmeskednek Nyikolaj Podgornij elvtárs Az Októberi Forradalom Erdemrcn- det tűzi fel a Tadzsik Szovjet Szocialista Köztársaság zászla­jára. (Telefoto: ČSTK — TASZSZJ ÜNNEPEL A TADZSIK KÖZTÁRSASÁG Dusanbe — A Tadzsik Köz­társaság és a Tadzsik Kommu­nista Párf megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak Dusanbeban. Az ünnepi ülésen beszédet mondott Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. Pod­gornij elvtárs beszédében töb­bek között megállapította, hogy a tadzsik nép és a régi cári Oroszország többi elnyomott né- jiének fejlődése világtörténelmi jelentőségű tény. Hangsúlyoz­ta, hogy szovjet-Tadzsikisztán a szocializmus évei alatt a tár­sadalmi-gazdasági, tudományos, technikai és kulturális haladás magas fokára jutott. Nyikolaj Podgornij a továb­biakban megállapította, hogy az SZKP a jövőben is arra fog törekedni, hogy a Szovjetunió népeinek a lehető legmagasabb életszínvonalat biztosítsa. A Szovjetunió külpolitikájáról szólva megállapította, hogy az továbbra is tántorithatatlanul a biztonság, a béke és a haladás ügyét szolgálja. Dzsabar Raszulov, a Tadzsik Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára felszó­lalásában kijelentette, hogy mindaz, amit a köztársaság a szovjet hatalom évei alatt el­ért, a Szovjetunió népei testvé­ri barátságának eredménye. Kissinger elutazott Kínából Peking — Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, Ge­rald Ford elnök nemzetbizton­sági főtanácsadója befejezte többnapos hivatalos látogatását a Kínai Népköztársaságban és tegnap reggel elhagyta Pekin- get, majd Csiao Kuan-hua, az új kínai külügyminiszter kísé­retében a Sanghaj közelében fekvő Szucsou városába repült. Az amerikai külügyminiszter és kísérete, köztük felesége és gyermekei, az egész napot a természeti szépségeiről híres Szucsouban töltötte, majd is­mét repülőre iilt, hogy elutaz­zék Kínából. Az Űj Kína hírügynökség Kis­singer látogatásával kapcsolat­ban megállapítja: Mindkét fél kifejezte azt az óhaját, hogy további erőfeszítéseket tegyen a kínai—amerikai kapcsolatok fejlesztésére. A jelentés nem szól arról, va­jon Kissinger találkozott-e Mao Cetunggal, a Kínai Kommunis­ta Párt elnökével, aki a fölte­vések szerint hosszabb ideje valamely dél-kínai város kör­nyékén tartózkodik. A NÉP ÉRDEKÉBEN (Folytatás az 1. oldalról) párt állandóan hangsúlyozza, távol vagyunk még attól, hogy azt gondolhassuk, hogy bármelyik téren már eleget tettünk. Egyre tovább akarunk jutni és egyre többet akarunk elérni. Arra van szükség, hogy még jobban gazdálkodjunk. Ezért for­dítunk olyan nagy gondot a termékek minőségiére, az anyag- szükséglet normáira, a nyersanyag- és az energiatakarékosságra, a munkaidőalap kihasználására, az építkezési beruházás minő­ségi javítására, a hazai piac tökéletesebb ellátására, hogy gazdagabb és sokrétűbb legyen, s kielégítse a növekvő szük­ségleteket és igényeket. A párt központi bizottsága a kongresszus óta eltelt egész időszakban mindenkor szigorúan leleplezi a fogyatékosságokat és arra tanítja a kommunistákat, hogy ne elégedjenek meg a megállapítással, hanem azonnal és szervezetten igyekez­zenek nagyon konkrétan és címre szólóan a fogyatékosságok felszámolására. Ez olyan fontos vonás, amit mindenütt fejlesz­teni kell. A kommunista párt központi bizottsága saját és az egész párt jelenlegi feladatát abban látja, hogy a lenini eszmék, a lenini módszertan alapján megtalálja a szocialista építés időszerű problémáinak helyes megoldását. A konkrét problé­mákat nem elszigetelten, hanem komplex módon elemzi, figye­lembe véve a problémák széles körű és kölcsönös összefüg­géseit, szem előtt tartva a jelen és a jövő fejlődés lehetőségeit. A mostani időszakban a párt gazdaságpolitikai célja az, hogy biztosítsa a nép élete anyagi és kulturális színvonalának to­vábbi emelését, mégpedig a szocialista termelés fejlesztésének, a hatékonyság növelésének gyors üleme alapján, és együtt­hatókként alkalmazza a tudományos-műszaki fejlődést és a mun katermelékenység növekedésének meggyorsítását. A párt ezt a problémát átfogó módon oldja meg, egyetlen egységes szer­vezetként éi ielmezi a szocialista ökonomikát, s a kommunisták és minden dolgozó igyekezetét a népgazdaság tökéletesítésének és fejlesztésének kulcsfontosságú helyeire összpontosítja. Mindez megköveteli a kommunista párt és szervei, szerve­zetei, minden kommunista, minden gazdasági, politikai, tudo­mányos és pedagógiai dolgozó, a szakszervezetek, az ifjúsági és a többi társadalmi tömegszervezet tevékenységének elmé­lyítését. Olyan irányításra van szükség, amely biztosítani fogja az egységes országos irányvonal megvalósítását, minden gaz dasági kérdésben, s minden fokozat és minden részleg leg­szorosabb munkamegosztását és konkrét felelősségét. A párt tárgyilagos, szervező tevékenysége, a nép önfeláldozó becsüle­tes munkája egyre jobb és nagyobb eredményeket hoz. Nép­gazdaságunk magas színvonalon és állandó ütemben fejlődik. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az elmúlt napokban tartott tanácskozásán foglalkozott a további fejlődés feladataival, mindazokkal a kérdésekkel, amelyek szükségesek alihoz, hogy döntő fordulat következzék be a mi­nőségi mutatók javára, hogy a leghatékonyabban használják ki az anyagi és a munkaforrásokat, hogy e minőségi javulás érdekében teljes mértékben mozgósítsák a rendelkezésünkre álló erőket: a párt erőit és a dolgozó nép erőit a szocialista haza jóléte és felvirágzása javára. Moszkva — Az SZKP KB Po­litikai Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Minisz­tertanács, miután megvizsgálta Leonyid Brezs-'.yev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke 1974. november 23—24-1 Vla­gyivosztok-környéki találkozó­jának eredményeit, teljes egé­szében jóváhagyta Leonyid Brezsnyev tevékenységét és a találkozó fontos politikai ered­ményeit. Az eredmények, ame­lyek a békés egymás mellett élés elvén alapuló szovjet— amerikai kapcsolatok további fejlesztése szempontjából nagy jelentőségűek, fokozottan ösz­tönzik a nemzetközi enyhülés elmélyülését, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok kö­zötti kölcsönösen előnyös együttműködés kibővítését és konstruktív módon hozzájárul­nak a világbéke szilárdításá­hoz. A találkozón sokoldalú és konstruktív véleménycserét tar­tottak a szovjet—amerikai kap­csolatok alapvető problémáinak széles körben, újból bebizonyo­sodott, hogy a két hatalom igyekszik maradéktalanul és teljes terjedelmében megvaló­sítani azokat a kötelezettsége­ket, amelyeket az 1972—74-es évek során aláírt okmányok rögzítenek — mindenekelőtt a szovjet—amerikai kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló ok­mány, a nukleáris háború elhá­rításával kapcsolatos megálla­podás, valamint a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­val összefüggő bizonyos intéz­kedésekről hozott megállapo­dás. Ez a fő feltétele annak, hogy tovább haladhassanak a két ország népei érdekében — a szovjet—amerikai kapcsola­tok fejlesztésének útján. Az SZKP KB Politika. Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Minisztertanács megállapította, hogy haladás történt a szovjet-amerikai kapcsolatok — különösen fon­tos Irányzatában: a nukleáris háború, és általábar> a háború keletkezése elleni biztosítékok megteremtésében. A hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásával kap­csolatos szovjet—amerikai kö­zös nyilatkozat igazolja a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok szándékát, hogy hosszú­távú megállapodást kössön eb­ben a kérdésben. A felek meg­állapodtak: A megállapodás elő­készítését minél előbb befejezik azzal, hogy 1975-ben aláírható legyen. Nagy jelentősége van annak a megállapodásnak .s, hogy az 1985-ig szóló új SALT- egyezmény a jelek közötti egyenlőség és az azonos szin­tű biztonság elvén alapszik. A Szovjetunióban nagyra ér­tékelik ezeket a megállapodá­sokat. amelyeknek megvalósí­tása fontos lépés lesz a tartós békéhez és a népeink biztonsá­gához vezető úton. A szovjet—amerikai közös közlemény kifejezi azt a kész­ségét, hogy a béke és a biz­tonság érdekeinek megfelelően előmozdítsák a legsúlyosabb és egyelőre még rendezetlen poli­tikai problémák megoldását. Ennek a két fél általi közös gyakorlati megvalósítása továb­bi előrelépést jelent a nemzet­közi feszültség enyhítésének útján. Ezzel összefüggésben kü­lön jelentősége van az olyan időszerű kérdésekkel kapcsola­tos tárgyalások eredményeinek, mint az európai biztonság és együttműködés, a közép-euró­pai haderőcsökkentés, az atom­sorompó, u ciprusi helyzet kér­dése. A Szovjetunió fontosnak tart­ja azt a tényt, hogy a felek leszögezték: minden erejüket latba vetik annak érdekében, hogy az ENSZ Bizta^sági Ta­nácsának 338. számú határoza­ta, a közel-keleti népek, köztük a palesztin nép — törvényes érdekeinek figyelembe vétele, az adott térség államai füg­getlenségi jogának elismerése alapján előmozdítsák a Közel- Kelet igazságos és tartós béké­je kulcskérdéseinek megoldá­sát. Hangsúlyozták, hogy mi­nél előbb fel kell újítani a gen­fi konferencia munkáját. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke el­ső találkozója, amelynek során konstruktív módon megvitatták a szovjet—amerikai kapcsola­tokat —, beleértve a kereske­delmi és a gazdasági kapcsola­Az RKP új vezető szervei Ceausescu—Kirilenko megbeszélés — Bukarest — Mint már kö­zöltük, az RKP XI. kongresszu­sa befejeződött. A küldöttek az egész román nép egybe­hangzó óhajának megfelelően ismét Nicolae Ceausescut vá­lasztották a párt főtitkárává. Ezután Ceausescu elvtárs be­jelentette, hogy a megválasz­tott új központi bizottságnak 205 tagja és 156 póttagja van. A központi bizottság megtar­totta első plenáris ülését s ezen megválasztotta a végre­hajtó politikai bizottság 23 tagját és 13 póttagját. A központi bizottságnak hat titkárát választották meg. A központi revíziós bizott­ság elnöke Gheorghe Stoica lett. Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a román államtanács elnöke fo­gadta Andrej Kirilenkót, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagját, a Központi Bizott­ság titkárát, a Román Kommu­nista Párt XI. kongresszusán részt vett szovjet pártdelegáció vezetőjét. A találkozó során vélemény- cserét folytattak az RKP és az SZKP, valamint Románia és a Szovjetunió népei testvéri kapcsolatainak további erősí­téséről, és kölcsönös érdek­lődésre számottartó nemzetkö­zi kérdéseket vitattak meg. A találkozó meleg, elvtársi légkörben zajlott le. Pcrfugoiüa reformokra vár Moszkva — A Portugál Kom­munista Párt síkraszáll a világ népeivel való együttműködés és barátság politikája mellett — jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt fő­titkára, a kormány tárcanélkü­li minisztere, a Kommunyiszt című szovjet hetilapnak adott nyilatkozatában. A továbbiakban a PKP főtit­kára többek között kifejtette: a jelenlegi időszakban nem vet­jük fel a NATO-ból történő ki­vonulás, sem az Azori-szigete- ken levő támaszpontok kérdé­sét. Ezek a kérdések a kedve­ző változások, az európai béké­ért és biztonságért vívott harc és a széles körű nemzetközi együttműködés megvalósulása során fognak megoldódni. Ezen a téren türelmesek vagyunk. Portugáliában a belpolitikai helyzetet az állam megerösöaé- se és az ország életének továb­bi demokratizálását célzó intéz­kedései lehetőségeinek fokozó­dása ieHem-" tokát — érintő kérdések széles körű komplexumát, tükrözte azt a törekvését, hogy biztosít­sák a szovjet—amerikai kap­csolatok szakadatlan és folya­matos fejlődését, visszafordít­hatatlanná tegyék ezt a folya­matot. A vlagyivosztoki találkozón elfogadott okmányok jó alapul szolgálnak az ez irányú további lépésekhez. Az SZKP KB Politikai Bizott­sága. a Legfelsőbb Tanács El­nöksége és a Minisztertanács aláhúzta: Az SZKP KB főtit­kára és az Egyesült Államok elnöke legutóbbi tárgyalásainak eredményei újból meggyőzően tanúsítják, hogy a két ország népei és a világbéke érdekében, a szovjet—amerikai kapcsola­tok kedvező irányú fejleszté­sének szempontjából gyakorla­tilag milyen nagyjelentőségű- ek a rendszeres szovjet—ame­rikai csúcstalálkozók. A világsajtó széles körű és pozitív visszhangja aláhúzta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Gerald Ford, az Egyesült államok elnöke talál­kozójának nagy jelentőségét, s ez arról tanúskodik, hogy a világ közvéleménye a fegyver­kezési hajsza beszüntetésére, a háború kirobbantása elleni kel­lő biztosítékok megteremtésé­re, a világbéke szilárdítására törekszik. A szovjet nép, amely egyön­tetűen támogatja a párt lenini külpolitikáját, a Vlagyivosztok- környéki találkozót úgy tekin* ti, mint újabb jelentős lépést az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott békeprogram meg­valósításában. A szovjet nép nagyra értékeli a tárgyalások eredményeit és Leonyid Brezsi nyevnek, az SZKP KB főtitká­rának személyes hozzájárulását ehhez az ügyhöz. A Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikájának sikerei arra lelkesítik a szovjet népet* hogy újabb nagy tetteket vtt gyen véghez az ötéves terv tett Jesítésében, újabb eredménye­ket érjen el a kommunista tár­sadalom építésében: segítik a békeszerető erőket a tartós bé­kéért és a népek biztonságáért vívott harcban. SORBAN Véleményünk szerint a fejlő­désnek jelenleg három fő irá­nya van Portugáliában. Az első a demokratikus szabadságnak és magának a demokratikus ál­lamnak a megerősödése. A má­sodik a dekolonizáció, amely­nek során már történtek bizo­nyos lépések, de még sok fel­adat van ezen a téren. A har­madik a gazdasági kérdések megoldása. Meggyőződésünk, hogy mivel Portugália gazdasági téren el­maradott ország, jelentős de­mokratikus átalakítást kell vég­rehajtani, mindenekelőtt meg­valósítani a földreformot. A fegyveres erők mozgalmának programjában, ami egyben a kormány programja is, megta­lálhatók a monopólium-ellenes harc elemei. Mi el vagyunk tö­kélve és a mi feladatunk, hogy biztosítsuk e folyamatok oly módon történő végbemenetelét, hogy senki ne tudja megakadá­lyozni a népünk által kívánt társadalmi reformok megvalósí­tását. B A SZOVJETUNIÓ Legfett sőbb Tanácsa és a miniszter­tanács a szovjet nép nevében üdvözölte a testvéri albán né­pet az országnak a fasiszta megszállók alóli felszabadulása 30. évfordulója alkalmából. FOCK JENŐ, az MNK Mi­nisztertanácsának elnöke há­romnapos hivatalos burmai lá­togatásának befejeztével visz' szautazott hazájába. Makariosz Athénban Athén — Makariosz ciprusi államfő tegnap az NSZK-ban tett látogatása után a görög fővárosba érkezett, ahol Cip­rusra való visszatérése előtt meg akarja vitatni a fejlemé­nyeket a görög politikusokkal. Ugyancsak Athénba érkezett Kleridesz ügyvezető ciprusi el­nök és Christofidesz külügymi­niszter, hogy részt vegyen a tárgyalásokon. Az athéni repülőtéren Maka­riosz elnököt Karamanlisz mi­niszterelnök üdvözölte. A hiva­talos tárgyalásokra ma kerül sor. Makariosz érsek 1971 szep­tembere óta először járt Görög­országban. A ciprusi államfő a tervek szerint december 6-án szándé­kozik visszatérni hazájába. Egyelőre nem ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban mi a görög kormány véleménye, de a Reu­ter angol hírügynökség felté­telezése szerint Karamanlisz kormányfő kísérletet fog tenni arra, hogy lebeszélje az érsek- elnököt a hazatérésről. Mint Ismeretes, Makariosz ez év júliusában, a görög tisztek által vezetett ciprusi nemzeti gárda kormányellenes puccsa után kényszerült elhagyni ha­záját.

Next

/
Thumbnails
Contents