Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-29 / 282. szám, péntek

NYUGATI „PUHATOLÓDZÁS" PORTUGÁLIÁBAN A MORO-KABINET ELSŐ ÜLÉSE Hétfőn lesz a parlamenti bemutatkozás 1® A szakszer­vezetek határozott álláspontra helyezkednek Lisszabon — A kedden Lisz- szoboiiba érkezett nyugatnémet parlamenti küldöttség tagjai „tájékozódás“ címén nyíltan aggodalmaikat és nemtetszésü­ket hangoztatták a portugál politikai, gazdasági élet fejlő­désének számos kérdésében — tűnik ki a portugál sajtó jelen­téseiből. A delegációban mind a szociáldemokraták és szabad demokraták, mind pedig a CDU/CSU képviselői részt vesz­nek. Bár a küldöttség nem írhat alá szerződéseket, benyomásai nagy mértékben hathatnak a Portugáliával való együttműkö­déssel kapcsolatos kormányál­lásfoglalásokra, illetve a nyu­gatnémet tőke magatartására. A bonni delegáció csütörtö­kön folytatta tárgyalásait. A delegációt fogadta Costa Go- mos köztársasági elnök és Gon- calves kormányfő is. Portugália nem vesz részt a NATO nukleáris tervezési cso­portjának december 10-én kez­dődő brüsszeli ülésén, jelentet­te be Vietor Alves tárcanélkü­li miniszter. Hangoztatta, hogy Moszkva — A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnök­sége és a szovjet kormány az alábbi választáviratot intézte a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése (parlament) ál­landó bizottságához ós államta­nácsához: „Köszönjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. év­fordulója alkalmából küldött üdvözletét. A Szovjetunió, a múlthoz ha.- sonlóan, a jövőben is a Kínai Népköztársasággal való kap­csolatok rendezésének a két or­szág és a két nép közötti ba­rátság helyreállításának híve. A Szovjetunió többször is ja­vasolta, hogy bármilyen előze­tes feltétel nélkül folytassa­nak tárgyalásokat a szovjet— kínai kapcsolatok minden kér­déséről. Belgrád — 31 évvel ezelőtt, 1943. november 29-én és 30 án fi fasiszta megszállás alatt Sínylődő Európa közepén, a jugoszláviai Jajce városában, amelyet u szabadságharcosok tisztítottak meg az elnyomók­tól, tartotta II. kongresszusát az AVNOJ (Jugoszávia Népei Felszabadításának Antifasiszta Tanácsa). Jugoszláviában ezt ez az elhatározás természetes, mert „Portugália nem tanúsít érdeklődést a csoport munkája iránt“. Elégedetten nyilatkozott kinshasai tárgyalásairól Mario Soares portugál külügyminisz­ter. A felszabadítási mozgalmak Kinshasában tartózkodó képvi­selőivel folytatott tárgyalásai­ról szólva a miniszter kifejtet­te a portugál álláspontot a FLNA vezetőjének, Holdén Ro- berlónak, akivel két hosszú megbeszélést folytatott, vala­mint az llnita elnökének, Jo- seph Savimbinek, és tárgyalt az MPLA egyik frakciójának vezetőjével, Daniel Chipendá val is. A portugál álláspont — mint Soares elmondotta — az, hogy valamennyi felszabadító mozgalom képviselőiből álló ideiglenes kormányt kell lét­rehozni. Ezen a téren — foly­tatta — a megbeszélések rend­kívül produktívak voltak. A miniszter hangsúlyozta, hogy nagymértékben megjavul­tak Portugália és Zaire kap­csolatai. Az, amit az önök ez óv no­vember 6-t távirata tartalmaz a szovjet—kínai kapcsolatok egyes kérdései rendezésének lehetőségeiről, különféle előze­tes feltételek felvetése, a Kí­nai Népköztársaság vezetősége korábbi állásfoglalásénak meg­ismétlése, és természetesen nem ad alapot a megállapodás­ra. Amennyiben a Kínai Nép- köztársaság kormánya kinyilvá­nítaná valódi érdekeltségét a megállapodás elérésében ós a maga részéről szintén reális lépéseket tenne ebben az irány­ban, akkor — véleményünk szerint — nem lenne nehéz az országaink közötti kapcsolato­kat visszaállítani a jószomszéd­ság vágányaira. Ez megfelelne mind a két ország népei alap­vető érdekeinek“. az ülésszakot tekintik a szo­cialista állam megteremtése legfontosabb eseményének. A novemberi évforduló a felsza­badulás óta Jugoszlávia legna­gyobb nemzetť ünnepe. Az ünnepségek már a hét eleje óta országszerte folynak, csütörtökön délutántól hétfő reggelig teljes Ramkaszünet van. Róma — A Moro-kormány megtartotta első ülését és ki­nevezte az államtitkárokat. Ezek száma (amelyet sok bí­rálat ért már) nem csökkent az előző kormányhoz képest: 43 politikus kapott államtitkári kinevezést, mégpedig 30 keresz­ténydemokrata és 4 republiká­nus. A helyeket a keresztény­demokrata csoportok arányo­san osztották fel egymás kö­zött, ügyelve arra, hogy köz­ben tartsanak minden kulcspo­zíciót. Moro miniszterelnök hétfőn délután mutatkozik be a par­lamentben. Prograinbeszódét előbb a szenátusban mondja el, rögtön utána a képviselő­házban. Mindkét ház azonnal megkezdi a bizalmi Vitát. A bi­zalmi szavazás eredménye nem kétséges: a Moro-kormány a kereszténydemokrata ós repub­likánus szavazatok mellett megkapja a szocialista és szo­ciáldemokrata párt szavazatait is. Az Általános Olasz Szakszer­vezeti Szövetség (CGIL) főta­nácsának kétnapos ülése végén határozatot fogadott el, amely megfogalmazza a legnagyobb olasz szakszervezeti központ­nak az új kormánnyal szem­beni állásfoglalását, valamint a szakszervezeti egység jelenlegi állásával kapcsolatos értékelé­sét. A CGIL fő célkitűzése: reformokra épülő új gazdaság­politika elősegítése, a szak­Washington — A Fehér Ház bejelentette, hogy csökkenteni kívánja az Egyesült Államok szövetségi költségvetését. Ford elnök a kongresszushoz intézett üzenetében indítványozza, hogy az infláció elleni harc céljából ebben a pénzügyi évben 4 mil­liárd 536 millió dollárral csök­kentsék a költségvetést. Mint hangsúlyozta, gazdasági prog­ramjának elengedhetetlen része, hogy „a kormány mérsékletet tanúsítson az összegek felhasz­nálásában“. Sajtóközlemények szerint az elnök által javasolt csökken­tés, amely 146 konkrét prog­ramra vonatkozik, lényegesen érinti majd az amerikai lakos­ság életszínvonalát, minthogy az indítványozott csökkentés háromnegyed része olyan prog­ramokat érint, mint a szegé­nyeknek nyújtott segélyek, az elaggott amerikaiak orvosi el­látása, a háborús veteránok se- gólyezésa Az amerikai kongresszus kóp- viselőháza jóváhagyta a bel­szervezeti egység és önállóság útjának folytatása — mondja ki a határozat. A CGIL üdvözli a hosszú kormányválság megoldását egy­ben a leghatározottabban leszö­gezi egyetnemértését azzal a gazdasági irányvonallal szem­ben, amelyet az új kormány programjára vonatkozó eddigi értesülések jeleznek. Ez a gaz­daságpolitika fokozná a vissza­esést, a termelés csökkenését és nem változtatja meg az ed­digi mechanizmust, gazdaság- szerkezetet — mutat ár a CGIL, majd hangsúlyozza: A válság megoldása csakis szerkezeti átalakítások, a foglalkoztatott­ság biztosítása, a délvidék fel­lendítése útján képzelhető el. A CGIL tárgyalásokat kíván folytatni az új kormánnyal konkrét követelésekről, ugyan­akkor nem tartja hasznosnak és célravezetőnek az átfogó gazdaságpolitikai megbeszélé­seket (amelyek az előző kor­mánnyal folytak, minden ered­mény nélkül). Követelései alá­támasztására a CGIL a másik két szövetséggel együtt (tehát a közös csúcsszövetség keretén belül) december 4-óre újabb általános sztrájkot hirdetett meg. Ezen kívül tagolt meg­mozdulásokkal, forgósztrájkok­kal lép fel értük és jelenlegi fő követeléséért: a mozgóbér­rendszer megújításáért, a moz­góbérek felemeléséért. és külföldi katonai jellegű épít­kezésekre vonatkozó törvényter­vezetet, amelynek értelmében a jelenlegi pénzügyi évben 3,06 milliárd dollárt fordítanak ilyen célokra. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden 2,67 milliárd dollár összegben jóváhagyta a külföldi segélyprogramot. A törvénytervezet egyebek között előirányozza, hogy 89,5 millió dollárral növelik az Iz­raelnek nyújtott gazdasági se­gélyt, amely összesen 339,5 millió dollárt tesz ki. A szenátus külügyi bizottsá­ga kedden egyhangúlag elfo­gadta azt a módosító javasla­tot, hogy töröljék az UNESCO nak nyújtandó 16 millió dollá­ros amerikai hitelt. A módosító javaslatot Clifford Case New Jersey-i republikánus szenátor terjesztette elő. Az elfogadott indítvány ideiglenes és addig van érvényben, amíg az UNES­CO, úgymond, „nem vonja visz- sza Izraellel szembeni ellensé­ges döntését“. Szovjet válasz a november 7. kínai üdvözletre Ünnepségek Jugoszláviában JÓVÁHAGYTÁK AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉST A szocialista Jugoszlávia államüinnepén 1974. XI 29. J ugoszláviában nem nehéz példákat találni annak bizonyítására, milyen nagy változások történtek a háború előtti időkhöz viszonyítva, ami­kor is Jugoszlávia a legelma­radottabb európai területek kö­zé tartozott. Az akkori társa­dalmi viszonyok sokszor a ko­rai kapitalizmus szintjén vol­tak, sőt, gyakran még a feu­dalizmusba nyúltak vissza. A lakosság 80 százaléka a mező- gazdaságból éít, mégpedig igen kezdetleges földművelést űzött s a faoke sem volt ritka jelen- bég. Mindehhez még hozzájárult a világháború, Jugoszlávia széthullása és megszállása. E helyzetben néhány ezer kom­munista a 15 milliós lakosság körében bebizonyította csodá­latos szervező képességét, poli­tikai öntudatosságának és hatá­rozottságának erejét. A nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom és az antifasiszta ellenállás történelmének legfé­nyesebb lapjaira illő hősiesség­gel, céltudatosan készítették elő és vezették Jugoszlávia dol­gozó népének felkelését. Nem­csak a német megszállók és a Hitlernek akkor készségesen segítő más országbeli cinko­saik, a hazai fasiszták ellen volt ez hatásos mozgalom, ha­nem annak a múltnak a fel­számolásáért vívott nagy harc kezdetét is jelentette, amely kizsákmányolást, elmaradottsá­got és nyomort jelentett a ju­goszláv népnek. A Jugoszláv Kommunista Nagy Átalakulások évei Párt néhány nappal azután, hogy a náci Németország meg­támadta a Szovjetuniót, jelt adott nemzeti felkelésre. A ju­goszláv nép így szintén bebi­zonyította proletár szolidaritá­sát a világ első szocialista ál­lamának védelmében. A fasiz­mustól leigázott és megszállt Európában már 1941-ben létre­jött az első szabad terület — az Uzsicel Köztársaság, majd további szabad területek ala­kultak ki, amelyeken lerakták az új, népi igazgatás alapjait. A jugoszláv nemzeti felszaba­dító hadsereg 30 német had­osztályt kötött le akkor, ami­kor a nyugati szövetségesek — az Egyesült Államok és Nagy- Britannia — a Hitler elleni második front megnyitásával kapcsolatban még haboztak. Nehéz és elkeseredett harc közepette születtek meg az or­szág jövőjére döntően kiható elhatározások. A Jugoszlávia Népei Felszabadításának Anti­fasiszta Tanácsa a boszniai Jajce városban 1943. november 29 én tartott ülésén elhatároz­ta, hogy az ország jövőbeni társadalmi rendszerét a nem­zeti és társadalmi igazságosság alapján alakilja ki, kikiáltja a nemzeti köztársaságok szövet­ségét, véget vet a monarchiá­nak, a királyt és családját nem engedi be többé Jugoszláviába. Ez óriási ösztönzést adott a harcoló népnek, melynek küz­delme határozottabban és vi­lágosabban körvonalazódott. A fegyveres felkelés újabb erő­vel fellendült, további terüle­tek fölött bontották ki a sza­badság zászlaját. Amikor a nemzeti felszabadító hadsereg egységei 1944 őszén Kelet- Szerbiában egyesültek a Romá­nia és Bulgária nyugati hatá­rai felé előnyomuló vörös had­sereggel, közös nagy hadmű­velet kezdődött Belgrád felsza­badításáért. A súlyos harcok­ban közösen ontott vér meg­pecsételte a jugoszláv és szov­jet nép barátságát, és 1944. október 20-án a Száva és a Duna összefolyásánál fekvő Belgrád is fellélegzett. A háború azonban nem ért véget, a fasiszták még Német­ország feltétel nélküli kapi- tulálása után, 1945. május 15-ig is ellenállást tanúsítottak Ju­goszlávia területén. A Szovjetunió és Lengyelor­szág után a szövetségesek kö­zül Jugoszlávia szenvedte a legtöbb veszteséget: 1 millió 700 ezer lakosa pusztult, el, nem is szólva az anyagi károk­ról. A háború előtti jelentékte­len ipar is tönkrement. A jugoszláv népnek úgyszól­ván a semmiből kellett kezde­nie. Rendkívül áldozatos mun­kájával azonban felemelte or­szágát a romokból és elmara­dottságból, s a mai Jugoszlávia az átlagosan fejlett ipari or­szágok közé tartozik. A Jabla- nica mellett épült első neret­vai vízierőmű, a Száva Dunába torkolásánál egykor elterült mocsarak helyén születő új Belgrád építése, a zenicai és szkopjei vasmű, a szpliti, ri- jekai, pulai hajógyár, a mosz- tari gépipari kombinát és sok további vállalat, városok, lakó­telepek, modern mezőgazdasá­gi-ipari kombinátok — ezek az új, szocialista Jugoszlávia épí­tésének határkövei, a nép ál­dozatkészségének tanúbizony­ságai. Napjainkban a szocialista forradalmi átalakulások hatá­rozottan legnagyobb eseményei közé tartozik a JKSZ X. kong­resszusa, amely május végén ülésezett. Ez a kongresszus határkő volt a szocialista épí­tés problémái és nehézségei leküzdésének folyamatában. Ju­goszlávia szocialista építésé­nek sajátos formái vannak a hazai feltételekből kiinduló önigazgatási viszonyokban. A X. pártkongresszus hangsúlyoz­ta, hogy a kommunisták és to­vábbi szocialista erők határo­zott küzdelmével, a párt és Tito elvtárs vezetésével lever­ték és meghátrálásra kénysze­rítették az összes antiszocialis- ta erőket és irányzatokat, ame­lyek megkísérelték Jugoszlávia politikai irányzatának megvál­toztatását és a JKSZ élcsapat szerepének megnyirbálását. A kongresszus megszilárdította a szocialista társadalom egysé­gét és kidomborította, hogy a szocialista forradalom mozgató ereje a munkásosztály. LŰRINCZ P. GYULA LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára jókívánságait fejezte ki a krasznodari határterület mezőgazdasági dolgozóinak a rizstermelés terén elért ter­melési eredményeik alkalmából. Az idén 606 000 tonna riszt ter­meltek és így teljesítették szo­cialista kötelezettségvállalásu­kat. ULÁNBÁTORBAN megnyílt a Nagy Népi Hurál ülésszaka, amely megvitatja a Mongol Népköztársaság 1975. évi gaz­dasági és kulturális fejlesztési tervét és költségvetését. MAURITÁNIA Iszlám Köztár- saság tegnap ünnepelte függet­lensége elnyerésének 14. évfor­dulóját. Az északnyugat-afri­kai ország 1960. november 28- án vált önálló állammá 40-éves francia gyarmati uralom után. DJ AKARTÁBAN életfogytigla­ni börtönbüntetésre ítélték Prob Sukest, az Indonéz Kom­munista Párt funkcionáriusát. További öt kommunistát 20 évi börtönbüntetésre ítéltek azzal a váddal, hogy „új típusú In­donéz Kommunista Párt“ létre­hozását próbálták meg. IZMIR törökországi városban újabb incidensek zajlottak la jobb és baloldali diákok között. Az összecsapásokban több diák súlyos sérüléseket szenvedett. A rivális csoportok szétválasz­tásához a rendőrség beavatko­zására volt szükség. THIEU, a saigoni rezsim ve­zetője átalakította kormányát. Új vezetők kerültek négy mi­nisztérium, a tájékoztatásügyi, a kereskedelem és iparügyi, a földművelés és földreformügyi, valamint a pénzügyminiszté­rium élére. A rezsim négy új miniszterének elődei egy hó­nappal ezelőtt nyújtották ba lemondásukat. A MEXIKÓI KP üdvözölte az ország kormányának azt a dön­tését, hogy megszakítja a dip­lomáciai kapcsolatokat Chilé­vel. SAIGONBAN többezres tö­meg tüntetett a Thieu-rezsim politikája ellen. A felvonulók a Thieu-kormányt és az Egye­sült Államokat tették felelőssó Dél-Vietnam súlyos gazdasági helyzetéért. ISABEL PERON argentin el­nök lemondta decemberre ter­vezett perui látogatását. Az er­ről szóló jelentés hangsúlyoz­za, hogy az elnöknő fontos kormányteendői miatt nem hagyhatja el az országot. A lá­togatás eredetileg tervezett idő­pontjában Limában nyolc latin- amerikai államfő gyűlik össze. GOUGH WHITLAN ausztrál miniszterelnök december 14-én öthetes európai és ázsiai kör­útra indul. Az ausztrál kor­mányfő többek között ellátogat Hollandiába, Franciaországba, Olaszországba, az NSZK-ba, s a tervek szerint a Szovjetunió­ba és Jugoszláviába is. TOKIÖBAN hivatalos tárgya­lások kezdődtek az ausztráliai és a japán kormány képviselői között a két ország barátsági és együttműködési szerződésé­nek kidolgozása céljából. FRANCIAORSZÁGBAN az Ál­lami Rádió- és Televízió Társa­ság szakszervezetének vezelői általános sztrájkra szólították fel a dolgozókat, tiltakozásul a társaság munkatársai elleni keddi rendőri beavatkozás miatt. PUNJAB indiai államban sú­lyos összecsapásra került sor mintegy 6000 diáktüntető és a rendőrök között. Az összetűzés­ben 100 rendőr és hét diák megsebesült. MINDORÚBAN, a Fülöp-szi- getek közelében közös ameri­kai—Fülöp-szigeti katonai ten­geri hadgyakorlatok kezdődtek. JUAN MARIA BORDABERRY uruguayi elnök kormánydekré­tumot írt alá, melyben egyér­telműen betiltotta Uruguayban az egyedüli baloldali napilap­nak, a „La Marcha“-nak a meg­jelenését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents