Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-29 / 282. szám, péntek

Geológiai kutatásunk feladatai Azt, hogy az ásványi nyers­anyagoknak egy-egy népgazda­ság számára milyen nagy je­lentősége van, nem szükséges különösebben magyarázni. Azt is tudjuk, hogy az emberiség fejlődése szorosan összeforrott a fémes és nem fémes ásványi nyersanyagok felhasználásával. A huszadik század technikája a geológiai kutatások színvo­nalát is megváltoztatta. Eb­ben az ágazatban is érvényre jutottak a tudomány és a tech­nika vívmányai, az újonnan fel­tárt nyersanyagok pedig a nép­gazdaság, illetve a termelés különböző szakaszain nyertek alkalmazást. Lássunk néhány adatot, amelyek jól bizonyítják, hogy az ásványi nyersanyagok milyen fontos szerepet töltenek be különösen az utolsó fél év­század Ipari fejlődésében. Pél­dául az utóbbi 30 év alatt az emberiség több ásványi nyers­anyagot használ! fel, mint egész addigi létezése alatt. Míg 100 évvel ezelőtt iparilag csupán 16 elemet alkalmaztak a ter­melésben, addig ezeknek a szá­jain ma mér 90 körül mozog. Hasonló növekedés tapasztalha­tó a nem fémes nyersanyagok kihasználása terén is. Gyakran hangoztatjuk, hogy hazánk ásványi nyersanyagok­ban szegény ország. Igaz, nem rendelkezünk óriási lelőhelyek­kel, de a meglevők gazdaságos és hatékony kihasználásával és Újabb ásványi lelőhelyek feltá­rásával évente nagy jövedelmet biztosíthatunk népgazdaságunk számára. Az SZSZK-ban jelen­leg 372 ásványi nyersanyag- lelőhely van, amelyekből éven­te kb. 65 millió tonna nyers­anyagot termelünk ki, több mint 4 milliárd korona értékben. Ezek közé sorolható például a vasérc, a réz, higany, antimón, magnezit, zsírkő, plrit, azbeszt, gipsz, só, különböző típusú anyagok, homok, kvarc, pala, terméskövek és más fontos fé­mes és nem fémes ásványi nyersanyagok. A Szlovák Geo­lógiai Hivatalra hárul az a fel­adat, hogy az SZSZK területén tevő nyersanyag-lelőhely ékről pontos kimutatást készítsen és az eddig még nem ismert lelő­helyeket feltérképezze. A Szlovák Geológiai Hivatal­nak az ötödik ötéves tervidő­szakra kitűzött feladatai közé több állami kutatási feladat végrehajtását is besorolták. Ide tartozik például a Nyugati-Kár­pátok mélyebb rétegeinek át­vizsgálása, az alapvető hidro­geológiai kutatás elvégzése Szlovákia egyes területein, va­lamint az ásványi nyersanya­gok geológiai kutatása. Ezek a célok megfelelnek a népgazdaság ilyen Irányú szük­ségleteinek. Erre az időszakra feladatul kapták a földgáz és Itőolaj, valamint a termálvizek kutatási programjának kibőví­tését is. A felsoroltakon kíviiJ viszont bekapcsolódtak a KGST- tagállamok Komplex Program­jában kitűzött feladatok meg­valósításába. Az ötödik ötéves tervidőszak eddigi négy évében Szlovákia néhány területén el­végezték a fontos hidrogeoló­giai felméréseket, elkészítették a Nyugati-Kárpátok déli részé­nek geológiai térképét, s az ásványi nyersanyagok kutatása területén a KGST-tagországok számára metalogenetikus tér­képet (1:1 000 000 arányban) ál lították össze. Az ötödik ötéves terv eddigi feladatait a Szlovák Geológiai Hivatal minden évben teljesítette, s így megteremtet­ték a feltételeket az egész öt­éves tervidőszakra kitűzött fel­adatok maradéktalan megváló oltásához. Vizsgáljuk meg közelebbről, mit eredményezett az utóbbi években végzett geológiai ku­tatás, és azt, hogy Szlovákia hogyan is áll az ásványi nyers­anyagok szempontjából. A hat­vanas évek végén Szlovákia geológiai kutatásában pangás állt be. Ezt főleg az olyan né­zetek elterjedésének köszön­hettük, hogy mi ásványi nyers­anyagokban szegény ország va­gyunk, ezért a geológiai kuta­tásokra fordíttot összeg feles­leges pénzkidobásnak számít. Míg 1969-ben az állami költség­vetésből csupán 50 millió ko­ronát fordítottunk erre a cél­ra, ma már ennek több mint ■kétszeresét, s ez az összeg ál­landóan növekszik. Hogy a geológiai kutatásba fektetett összeg nem hiábavaló, azt az is bizonyítja, hogy geo­lógusaink elég gazdag új, rezet, illetve rezet és higanyt tartal­mazó vasérclelőhelyeket tártak fel. Az illetékesek feltételezik, hogy a geológusok sikeres ku tat ómunkájának befejezése után a réztermelésünket 2000-ig a je­lenlegi szint háromszorosára növelhetjük. Ha ez megvalósul, akkor a rézszükségletünket a jelenlegi H százalék helyett 15 százalékban fedezhetjük majd hazai termelésből. Kedvező eredmények születtek a hi­gany-, az antimón- és a mag nezitlelőhelyek feltárásában is. Higanyból már jelenleg is ön­ellátóak vagyunk, sőt a terme­lésből exportálunk. Szlovákia gazdagabb nem fé­mes eredetű ásványi nyers­anyagokban. Geológusaink első sorban az építőiparban alkal­mazható nyersanyagok fellárá sára törekednek. Az ötödik öt éves tervidőszak eddig eltelt éveiben elvégzett kutatási mun­kák a nem fémes nyersanyagok szempontjából kedvező ered­ményeket hoztak, és építőipa runk számára elegendő nyers anyagtartalékot biztosítottak. A geológusok sikeresen tel­jesítik a hidrogeológiai felada­tokat is. Többek között elvégez ték a Csallóköz, a liptói völgy, a Vág alsó szakasza és más te rületek hidrogeológiai vizsgá­latait. Csallóközben például má­sodpercenként 16 000 liter vizet adó ivóvízforrások vannak, olyanok, amelyeket minden kü­lönösebb tisztítás nélkül hasz­nosítani lehet. A Szlovák Geológiai Hivatal munkakörébe tartozik továblná az úgynevezett mérnöki-geoló­giai kutatás. Elvégezték többek között a Liptovská Mara-i, az árvái, a nosicei és további vízi erőművek építéséhez, a Jaslov- ské Bohunice-i atomerőmű épí­téséhez és több fontos építkezé­si beruházás végrehajtásához szükséges geológiai vizsgálato­kat. Annak ellenére, hogy az ötö­dik ötéves tervidőszak felada­tait minden évben teljesítik, komoly problémát jelent szá­mukra az a nyugi-műszaki ellá­tottság nem kielégítő színvona­la. A Szlovák Geológiai Hivatal nemzetközi kapcsolatainak fej­lődésében már kedvezőbb ered­ményekről beszélhetünk, mint az előbb említeti területen. A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti határsáv geológiájáról tartott szeminárium, amely ez év októberében zajlott le a Szlovák Geológiai Hivatal dol­gozói és a szovjet elvtársak részvételével, további lehetősé­geket tárt fel a csehszlovák geológiai kutatás minőségének javításához. Az együttműködés viszont nem merül ki a kölcsö­nös tanácskozásokban és ta­pasztalatcserékben, hanem konkrét geológiai munkákra is kiterjed. A Szlovák Geológiai Hivatal és az általa Irányított szervezetek — a bratisiavai Dionýz Štúr Geológiai Intézet, a bratisiavai Geofond, a Spiš­ská Nová Ves-i Geológiai Kuta­tóvállalat, valamint a Žilina) Hidrogeológiai és Geológia! Ku tatóintézet — ebben az évben csaknem megkétszerezték a szocialista államokkal való együttműködési kapcsolataikat, ami minden bizonnyal kedve zően hat a geológiai kutatás minőségére. A Szlovák Geológiai Hivatal dolgozói jelenleg az 1975-ös terv előkészítésén dolgoznak. A tervek szerint 1975-ben 124 mil­lió korona értékű kutatómun­kát végeznek el, ami 35 millió koronával több, mint a mostani évben megvalósított munka ér­téke. Mivel a Szlovák Geológiai Hivatal dolgozói hatalmas, és évről évre növekedő mennyisé­gű információval dolgoznak, ezért a jövőben nagy gondot fordítanak majd a számítéköz pontok felszerelésére. Ezek mű­ködésével lényegesen meggyor sítják az adatok feldolgozását és megkönnyítik azok tárolá­sát is. Munkájukat természete­sen úgy végzik, hogy összhang­ban legyen az életkörnyezet védelmére szóló előírásokkal és követelményekkel. pAkozdi gertrGd Az SZSZK Belügyminisztériu­mában nagy gondot fordítanak a kommunisták és a párton­kívüliek politikai nevelésére. Ezt bizonyította a pártoktatási év lelkiismeretes előkészítése is. Az SZSZK Belügyminiszté­riuma mellett működő SZLKP főbizottsága következetesen teljesíti a CSKP XIV kongresz- szusának határozatát, amely hangsúlyozza, hogy társadal­munk további fejlődése prob­lémáinak megoldása sürgetően követeli, hogy minden terüle­ten lényegesen erősítsük meg a szocialista ideológia befolyá­sát, emeljük a kommunisták eszmei és elméleti színvonalát, és megszilárdítsuk a dolgozók erkölcsi-politikai egységét. A főbizottság rendkívüli gon­dot fordít a párt tagjelöltjeire, fiatal tagjaira és eszmei-poli­tikai nevelésükre. Az alapfokú politikai ismeretek kétéves tanfolyamának sikeres befeje­zése után többnyire a középső oktatási fokozatba sorolják őket, ahol a pártmunka mar­xista—leninista elveit tanulmá­nyozzák. Ezenkívül számos fejlett tagjelölt és fiatal párt­tag folytatja tanulmányait a marxizmus—leninizmus esti egyetemén. A párt főbizottsága a tagjelöltek nevelésén és ki­képzésén kívül arra is ügyel, hogy a pártoktatás szervezete a lehető legjobban segítse elő, hogy az egész pártszervezet és a pártonkívüliek is teljesítsék a CSKP XIV. kongresszusán ki­tűzött feladatokat. Ebben az évben 24 csoport tanulmányoz­za szocialista társadalmunk fejlődésének időszerű kérdé­seit és 13 csoport az alapfokú közgazdasági Ismereteket. Je­lentősen nőtt a középső és a felsőoktatási fokon tanuló csoportok száma is. A legjelentősebbek közé tartozik a marxizmus—leniniz­mus esti egyeteme, ahol ebben a tanévben több mint 180 elv­társ folytatja tanulmányait, s ezenkívül az esti egyetem két felépítményi tanfolyamában, amelyben az antikommunizmus jelenlegi Ideológiájának és politikájának kritikájával és a párt építésével és káderpoli­tikájával foglalkoznak, ugyan­csak több elvtárs tanul. Nugy figyelmeit szentelnek az antikommunizmus jelenlegi ideológiája és politikája bírá­latának. Ide sorolták be a tár­ca polgári közigazgatási és biztonsági szakaszán dolgozó elvtársakat. A megvitatott problémák összefüggnek szol­gálati beosztásukkal. Abból in­dulnak ki ugyanis, hogy az ideológia és az ideológiai munka elválasztahutlan része annak az oszlályhű küzdelem­nek, melyet a szocialista tár­sadalom megszilárdításáért és fejlesztéséért folytatunk. Hang­súlyozzák a -jelenlegi antikom- munista célok, irányzatok, formák és módszerek marxis­ta leleplezésének fontosságát. A vezető funkcionáriusok, a káder, és személyzeti dolgo­zók részt vesznek a párt épí­tésével és káderpolitikájával foglalkozó kétéves tanfolya­mon. A propagandisták, a lekto­rok és a többiek felkészítésé­nek alapelve a céltudatosság, a rendszeresség és a követke­zetesség. Az elmélet és a gya­korlat egyesítésének elve olyan lenini sajátosság, amivel koiü- munista propagandánknak a pártépítés minden fokán ren­delkeznie kell. Minden felté­tel adva van ahhoz, hogy a pártoktatás háromlépcsős rend­szerében mindenki hatékonyan és differenciáltan elsajátíthas­sa forradalmi elméletünket. Állandó goiulot fordítanak a lektorok és a propagandisták előkészítésére. Abból indulnak ki, hogy a jó előkészítés, a pártoktatás színvonala emelé­sének egyik lő feltétele. Nagy segítséget jelentenek számuk­ra a főbizottság mellett műkö­dő politikai-nevelő csoport által rendezett elméleti szemi­náriumok. Ezeket a CSKP KB Politikai Főiskolája bratisiavai karának tapasztalt pedagógu­sai vezetik. A lektorokról tta- ló gondoskodás kifizetődő, ugyanis tükröződik a hallgatók valóban jó tanulmányi ered­ményeiben. Különleges gondot fordíta­nak a pártoktatást irányító és ellenőrző tevékenység minősé­gének javítására és arra, hogy hatékonyabb módszertani segít­séget nyújtsanak az egyes fo­kozatok hallgatóinak. A poli­tikai-nevelő csoport irányítja, koordinálja és hatékonyan se­gíti az egyes oktatási formá­kat, hogy a tanult anyagot, az ismereteket, a gyakorlatban alkalmazza. Ezzel egyidejűleg az eszmei-politikai színvonal emelésében részt vesz az esti egyetem tanácsa is. Az egyén jó előkészítése ar­ra, hogy a fejlett szocialista társadalomban a tudományos­műszaki forradalom feltételei között dolgozzon, minden egyes ember tetterős aktivitása, a társadalmi előrehaladás egyik fő és döntő fontosságú erőfor­rása. A tavaly élért eredmények és gazdag tapasztalatok szava­tolják, hogy a kommunisták és a pártonkívüliek politikai nevelésének színvonala tovább­ra Is felfelé ível. MARTIN HRfJZ, az SZI.KP főbizottságának lektora Egy évtizede az egészség szolgálatában Tíz évvel ezelőtt adták át ren­deltetésének a Kráľovský ChLniec-i (királyhelmeei) új kórházat és rendelőintézetet. A belgyógyásza­ti osztálynak 5 alosztálya van 285 ággyal. A belgyógyászati osztá­lyon évente 85110, a sebészeti ren­delőben pedig 11 700 betegei vizs­gálnak meg. A kelet-szlovákiai ke­rületben az idén ezen a vidéken volt a legalacsonyabb a munka­képtelenség arányszáma — 3,4 — 3.5 százalék. Képünkön: Dr. Šte­fan Andrej egy beteg kisgyermek kivizsgálása közben. (Felvétel: A. Hašéák — ČSTK) A SZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG új vízmérlege arra figyelmeztet, hogy 2015- ben másodpercenként 15 köb­méter mennyiségű ivóvizet kell még biztosítani arra, hogy a lakosság igényeit ki lehessen elégíteni. Ezt a mennyiséget könnyedén fedezi a Csallóköz alatt elterülő vízbázis. Ez a tény lényegesen befo­lyásolta az illetékes szerveket, hogy erre a nem mindennapi kincsre alapozzák Szlovákia vízellátásának koncepcióját, a kutatásokat ilyen irányba te­reljék és fokozatosan kidol­gozzák a regionális vízművek tanulmányait is. Magyarázat­ként talán annyit, hogy a re­gionális vízművek lényege a távvezeték. Távoli, ebben az esetben néhány száz kilomé­terre fekvő ivóvizszegény Vi­dékre kell a vizet továbbítani, melyet összpontosított, nagy kiterjedésű vízbázisból nyer­nek. A csallóközi vízre alapozni Szlovákia jóformán egyharmad­nyi lakosságának vízellátását nagy tét, felelősség és csak alapos kutatómunka jó ered­ménye után lehetséges. Ezért a vízgazdasági szak­emberek két lényeges célt tűz­tek maguk elé Csallóköz vizé­vel kapcsolatban: feltárni és megvédeni a vízbázist. Mind­két cél sok munkát, fáradságot és nem utolsósorban anyagi áldozatokat követel. A vízbázis feltárásával kap­csolatos eddigi kutatásoKiiMk csak globális eredményei van­nak. Aránylag elég jól ismer­tek már Csallóköz geológiai, hidrogeológiai és hidrológiai viszonyai. Az eddigi kutatások nagyjából körvonalazták Csal­lóköznek azt a területéi, ahon­nan az említett vízmennyiséget ki lehet termelni. A további kutatómunka azonban elma­radhatatlan. Az érintett terüle­ten pontosan meg kell határoz­ni az egyes vízbázisokat és azok vízhozamát. Ezzel össze­függésben még sok kutat kell kifúrni, ahol hónapokon át szivattyúpróbákat kell végezni. Ezernyi fizikai, vegyi és bio­lógiai vízelemzésre és több ezernyi mérésre kerül sor a felszín alatti víz szintjével és mozgásával kapcsolatban. Eb­ben a munkában közösen vesz részt több vízgazdasági intéz­mény és túróvállalat. Munká­juk végleges eredménye 1978 bán várható és a cél elérése kb. 50 millió koronába fog ke­rülni. LÉNYEGESEN TÖBB PROBLÉ­MA adódik azonban a vízbázis megvédésével kapcsolatban. Azt már említettük, hogy mennyiség szempontjából nem mindennapi vízkészletről van szó, amely minőségileg is el­sőrendű. Sajnos a minőség nemcsak a természettől, hanem az emberi tényezőktől is függ. Csallóköz vízkészletének táp­lálója a Duna. Vizének minő­sége az erős szennyezések el­lenére is még elfogadható Saj­nos, ez az állapot nem végle­ges, és a Duna mentén fejlődő ipari központok német és oszt­rák területen, a mind Jobban fejlődő ipar a Morvi folyó övezetében, valamint Szlovákia fővárosának hatalmas, fejlődő ipara semmiképpen sem ad okot túl nagy optimizmusra. A szennyvíztisztítás még ma is a vízgazdaság legelmaradottabb ágazata, s nem érte el azt a színvonalat és megbecsülést, amit vizeink tisztasága méltán kiérdemelne. Ezek tehát azok az okok, amelyek Csallóköz vízbázisá­nak megvédését még magasabb rangra emelik, mint magát a vízbázis feltárását. A vízga/.- dasági szakemberek az 1972 es év végén a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának ja­vaslatot terjesztettek elő, amely magában foglalta mindazt, finn ahhoz szükséges, hogy a Duna, illetve Kts-Duna, valamint a csallóközi vízbázis további szennyeződését ha l á rozot ta n megállítsák, és az eddigi szennyeződést kiküszöböljék. A javaslat kormányszinten nagy megértésre talált. Az eredmény pedig a hármas szá­mú kormányrendelet, amely 1973. január 10-én látott nap­világot. Ez magában foglalja mindazt a kereken 100 íeiada- tot, amelyek teljesítésével nagy lépést teszünk előre „Csallóköz kincse“ megvédésé­re. Most pedig vegyük sorra hogy mik is ezek a feladatok. Bratislava Iparának fejlődése az utóbbi években lohamlépé- sekben halad előre. Kétségte­len, hogy ez népgazdasági szempontból nagy eredmény. Például az állandóan lepődő Dimitrov Vegyi Művek és a Slovnalt, mely ma az ország egyik legnagyobb ipari létesít­ménye, valóban új távlatokat nyitott a város gazdasági fej­lődése szempontjából. Sajnos az ipar nemcsak értékes cik­keket gyárt, hanem technoló­giája törvényszerűen olyan anyagokat is produkál, melyek rossz hatással vannak a vízre, levegőre egyaránt, ha ezeket megfelelően nem likvidálják. A Kis-Dunába ömlő szennyezett hűtővíz például azt okozta, hogy a mezőgazdaság ezt nem tudta használni öntözésre. Bratislava más kisebb üze­mei is, melyek a város csator nahálózatára vannak kapcsol­va, lényegesen részt veszne* wr 1974 XI. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents