Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-27 / 280. szám, szerda
Belpolitikai kommeritár „Arany Zsuzsanna" — az üvegipari termékek piacán fogalommá vált ez a név. Bel- és külföldön egyaránt nagy keresletnek örvendenek ezek a gyönyörű, színárnyalatú, a talapzatuk alján a jellegzetes golyócskákkal ellátott ara nyozott kelyhek. Üzleteinkben ritkán kaphatók. Messze főidről, Szlovákia minden Iájáról személyesen is érkéz nek érdeklődök Zlatnora, azt remélve, hogy a gyártás helyén könnyebben hozzájutnak a vágyott árucikkhez. Lég többen azonban csalódottan távoznak, mert az „Arany Zsuzsannából“ a környékbeli szaküzletekbe is csak elvétve kerül. Igényes kézi munkával készülnek ezek a remek formájú, ízléses darabok, akárcsak az itt gyártott más üvegtárgyak, uz üzem kapacitása pedig korlátozott, és a munkaerőhiány nem engedi meg a termelés fokozását. Igaz, most az év utolsó két hónapjában valamivel növel he tik a hazai üzletekt>e irányuló szállítást, ily módon a ka rácsonyi piacra több „Arany Zsuzsanna" kerül, a keresletet azonban teljesen nem igen tudják kielégítem. A zlatnói üveggyár legneve sebb gyártmányát annak idején idősebb Staník Jo zef szabadalmaztatta. A mosl hatvannégy éves kiváló üveg gyári szakmunkás gyerekkora óta az üvegiparban dolgozott, pályafutását Zlatnon kezdte, majd iparoslegényként messze földet bejárt, részint tapasziá latszerzés céljából, részint pe clig kényszerből, mert a régebbi időkben gyakran előfordult, hogy a kisebb üveggyárak meg rendelések híján hosszabb-lövi debb időre szélnek eresztették alkalmazottaikat. A munkások ilyenkor vagy más vidékek Í veggyáraiban kerestek mun át, vagy pedig a hegyekben favágóként szerezték meg a mindennapi szűkös belevő fala tat. Akármerre járt is Jozef Slu nlk, a szíve mindig hazahúzta szülőfalujába, anyaüzemébe. Ä felszabadulás ulán egyik erőssége lett az üzem törzsgár Idájának. Fáradhatatlan volt a munkában, új termékfajták kigondolásában, az új alkalma zottak betanításában. Gazdag tapasztalatait most is szívesen megosztja a fiatalokkal, hogy hazai üvegiparunk magas színvonalához méltó szakemberekké váljanak. Staník elvtárs ma már nyugdíjas, azonban nem vélt meg az üveggyártól, né hány hasonló korú nyugdíjas társával együtt úgynevezett ál jatkertet gyártanak, színes jilvegből készített, mesteri rnó dón megmunkált különféle ál latfigurákat. Nem könnyű munka az üveg gyártás, de aki megszereti, az nem cserélné fel más foglal kozással. Jozef Staník és sok régi üveggyári munkás azt mondogatja, hogy ha újra szii letne, megint ezt a szakmát választaná. Közép-Szlovákiában több év százados hagyománya van az üveggyártásnak. Az olvasztóké mencék fűtésére alkalmas fában gazdag, de művelhető földben nagyon szegény, hegyek között szorongo völgyekben az üveggyártás sok családnak biz tosította a létfenntartást. A közeli Utekáőban 1787-ben kezdődött az üveggyártás, a zlat- noi üzemet pedig 1836 bán alapították. A régi hagyományukat folytatja a nem messzi Pol- tárban felépült korszerű üveggyár is, melynek szakember- ellátásáról ipari tunu ló-intézet gondoskodik. J ozef Alič elvtárs, a Közép- szlovákiai Üveggyárak zlatnoi üzemének vezetője elmondta, hogy Zlatnúban kezdettől fogva használati üvegtárgyakat készítettek. Az idők folyamán sok tulajdonos vál tolta egymást, egy időben az üzeni szövetkezeti alapon is működött, azonban az elégte len megrendelés következtében az sem tudta fenntartani ma gát. A felszabadulás után len dűlt rendes kerékvágásba az üzem termelése, a kél olvasztó kemence ezután szünet nélkül üzemelt. A gyár berendezése eléggé elöregedett, a kemen céket generátor gázzal fűlik. Az idén azonban megkezdték az egyik kemence átépítését földgáz tüzelésre. A közeljövőben a huta-csarnok átépítésével is számolnak, hogy kibővítésével és korszerűsítésével jobb mun kafeltételeket biztosítsanak az elsődleges termelésben dolga* zók számára. A zlatnoi üzemben kizárólag kézi termelés folyik, így készülnek a sokféle színes üvegtárgyak, úgyszintén kézzel csiszolják az ólomkristály tárgyakat is. A nyers ólomkristály vázákat, tálakat, korsókat, hamutartókat és más tárgyakat nem itt készítik, hanem a pol- tári új üzemből, illetve csehországi üveggyárakból kapják. A csiszolómühely ügyes munkásai keze nyomán kapják nteg tetszetős, szemet gyönyörköd tető díszítésüket. Csak azok végezhetik ezt az igényes műn kát, akik nagy kézügyességgel rendelkeznek. El kell mondani, hogy az utóbbi időben egyre több női munkás foglal helyet a csiszolókorongoknál. Ügyes ségben mesterségbeli tudásban méltó versenytársai a férfiak nak. Pedig ez a munka a kézügyességen kívül elég nagy fizikai erőkifejtést is kíván, hiszen némely üvegtárgy tekinté lyes súlyú. Alié elvtárs üzemjárás köz ben meséli, hogy a gyárban jelenleg mintegy harminc-negy- venféJe termékfajtát készítenek. Természetesen egy-egy készlet többféle darabból áll. A választék szüntelenül változik, az üzem fennállása óta uz itt gyártott termékfajták szá ma már több ezret ért el. Az üveggyártók folyton újabb típusokat javasolnak, hogy sikerrel állják u versenyt a világpiacon. Fimellett egyes gyártmányaik iránt tartós érdeklődés nyilvánul meg. ilyen például a már említett „Arany Zsuzsannán“ kívül az úgynevezett „Szovjet Zsuzsanna“. Ez a készlet főképpen azzal különbözik az előzőtől, hogy a jellegzetes üveggömböcskét nem a talapzat alsó részébe építik be, hanem közvetlenül a kehely alá. Nevét onnan kapta, hogy első ként a Szovjetunió rendelt belőle nagyobb mennyiséget. Ezé két a színes üvegkeiyheket lenleg főképpen as Ami Egyesült Államok vásárolja. A zlatnöi üveggyár érdekes gyártmánya az úgynevezett üveg- pipa, melyet a brnói Fruta nemzeti vállalatnak szállítanak. A Fruta egyes italfélékhez mellékeli az ízléses üvegpipát, mely a szeszes italok szlircsölésére szolgál. Csalafinta dolog ez, könnyen becsapja, aki nem Ismeri a fortélyát. Szürcsölés közben ugyanis gyorsabban felszívódik a vérbe az alkohol, ennek következtében úgyneve zett nagyivók is — akik négyöt deci szeszes i Italt is elbírnak — három-négy pipa „kiszívása“ után azi veszik észre, hogy a fejükbe szálll az ital Pedig a2 üvegpipába mindössze harminc gramm, vagyis egv stamperli pálinka fér bele A gyár legnagyobb külföldi megrendelője a Szovjetunió, a szocialista országok közüi ezenkívül főleg Romániába és Magyarországra szállítanak. Jelentős mennyiségű árut exportálnak kapitalista országokba is Az évi tizenöt millió korona értékű áruterme lés háromnegyedrészét külföld re szállítják, a hazai piacra a negyedrésze kerül. A lermékek értékesítése nem okoz gondot számukra, annál több nehézséggel küszködnek a munkaerő- hiány miatt. A vállalati szakiskola végzett növendékei a poltári új üzemben lépnek munkába. A kisebb üzemeknek, közle a zlatnóinak is, saját toborzással kell gondoskodniuk a munkaerő-utánpótlásról. Felvesznek olyan fiatalokat is, akik az alapiskola alsóbb osztá lyaiból kerültek ki. Közülük számosán hamar kellő jártasságra tesznek szeri az üveg gyártás egves munkafolyamataiban. Az új munkásokat a tapasztalt régi dolgozók veszik szárnyaik alá, beavatják őket a szakma titkaiba, fogásaiba. Azok a fiatalok, akiket érdekel ez a mesterség és van tehetségük hozzá, az üzemi munkaiskolában szakképzettséget szerezhetnek, és lehetőségük nyílik arra is, hogy pótolják a hiányzó alapiskolai osztályokat. A zlatnoi üveggyár eredményes munkájáért „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést viseli. A kollektíva hatvah- öt százaléka bekapcsolódott a szocialista mimkaversenybe, két munkacsoport — Ján Kodaj csoportja az elsődleges üveg gyártásból és Ján Bošanec karbantartó csoportja — a szocia lista munk^brigád címért ver senyez. Most újabb két kollektíva készül fel arra, hogy bekapcsolódjék a szocialista brigádmozgalomba. A munkaversenyt negyedévenként értékelik és a legjobb dolgozókat anyagilag is megjutalmazzák. A szűk völgyben megbúvó kis gyár kéményéből hosz- szú füstszalag kígyózik a hegyek fölé. A műhelycsarnokban, az izzó kemence mellett, a csiszolókorongoknál és más munkahelyeken serényen dolgoznak az üzem alkalmazottai, készítik a szebbnél szebb üvegtárgyakat, melyek országunkban és világszerte öregbítik fejlett üvegiparunk jó hírnevét. GÁL LASZLÖ A DÖNTŐ SZÓ Kfifehmert dolog, togy c tömegszorvezetek tevékeny**) gében mily fontos szerepet töltenek be az *lapszervezetek vezető tisztségviselői. A SZISZ KB pifouffiának legutóbbi ülésén részletesen foglalkozott ezzel a problémakörrel Ľudmila Korytárová elvtársnő, a központi pionírtanács elnöke. Beszámolójából kitűnt, hogy a pionírszer- vezet jubileumi évében elért munkasikerek kovácsolóí, kezdeményezői főleg a csapatvezetők voltak. Szlovákiában 689 000 szikra és pionír 1856 csapatba szervezve tevékenykedik. A csapatvezetők képzett, * mozgalom ügyéért lelkesedő, áldozatkész SZISZ-tagok, kommunisták, 54 százalékuk pedagógiai képzettséggel rendelkezik. Vagyis: főisko lai képzettséggel. A jövőben, a következő évek során azonban arra van szükség, hogy a rajvezetők kezébe kerüljön a vezetés. Ha a pionírmozgalom még jobb, még hatáso sabb eredményeket akar elérni, akkor ez már nem Is óhaj, kívánság, hanem követelmény. A plénumülés részt vevői, felszólalói Is hangsúlyozták: Sokká! hatékonyabb a gyermekekké’ való foglalkozás, ha azokat a rajvezetők szervezik Mi a helyzet ezen a téren? A legutóbbi felmérés sze rint 27 800 rajvezető tevékenykedik. Nagyjából ugyan annyi, mint két-bárom évvel ezelőtt. Ha figyelembe vesz szűk. hogy ebben a két-három évben mintegy 30 ezerrel gyarapodott o szikrák és a pionírok száma, akkor így keli vélekedni: Sajnps. a rajvezetők száma nem gyarapo ilolt Egyébként érdekes jelenség ezen a téren az. hogv amíg a košicei, prešovi járásban aránylag sok a rajveze tó addig a trebišovi, lučeneci. levicei és komárnói járás bán kevesebb a szükségesnél. A pionírmozgalom küldetésének, feladatainak megfelelően arra volna szükség, hogV jelentős számban vállaljanak rajvezetői megbízatást a mun kasfiatalok. Szlovákiában jelenleg kétezer munkásfiatal, a rajvezetők 9 százaléka, vállalt ilyen megbízatást. Mii kell tenni? — kérdezték őnmaguktól a plénumülés résztvevői, felszólalói. A vita során megállapították: az új rajvezetőket a munkásfiatalok, a katonák és a pedagógiai irányzatú főiskolák hallgatói soraiból kell toborozni, beszervezni. Fontosnak minősítették ezt a feladatot, hiszen a vita után elfogadott határozatok sorában mindjárt a harmadik foglalkozik ezzel a problémakörrel: Figyelmünket a kö vetkező időszakban a rajvezetők kiválasztására, azok isko (ázására, felkészítésére és irányítására fordítjuk ... A pionírmozgalom vezetőinek egyik legnagyobb gondja a mostani időszakban ez. Nincsenek egyedül, a SZISZ központi, kerületi és járási szervei, s ugyanezeken a szinteken a párt szervei szívesen segítik őket. Nem kevesebbről, mint arról van szó, hogy a pionírmozgalomban a munka súlypontja elmozdul a rajvezetők irányába. Ok, a rajvezetők lesznek a kovácsolóí az újabb munkasikereknek. HAJDÜ ANDRÁS egértették a feladat a _ ■ _ // / / . jelentőseget A nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei növelik a búza tervezett vetésterületét A galántai Következeiben ■ mély. süppedő talajon csak kél traktorra) végezhetik a kukorica betekantasát. (Egri F. felvétele) A búza tervezett mennyiségének elvetése elsőrendűen fontos feladat. Vannak azonban helyek, ahol ezt a legnagyobb emberi akaraterő és igyekezet ellenére sem sikerül biztosíta ni. A közép és a kelet szlovákiai kerületek löbb részén a talaj túlzott nedvessége és a*z árvíz után fennmaradt belvizek a folyamatos vetést még mindig lehetetlenné teszik. így — bár e kerületek mezőgazdasági dolgozói sem hátrálnak meg az időjárás viszontagságai előtt, és az őszi teendőket a szélső ségesen rossz feltételek köze pette is eredményesen végzik — már most bizonyos, hogy e kerületek egyes járásaiban a tervezett búzamennyiséget nem lehet elvetni. Éppen ezért, ahol ezt a feltételek lehetővé teszik — vagyis ahol vetni lehet —, ott az eredeti tervnél nagyobb területen vetnek búzát, kiegyenlítve és pótolva ezzel az esetleges kieséseket. A feladat — vagyis a tervezettnél 30 000 hektárral több búzát vetni — a nyugatszlovákiai kerület mezőgazda- sági dolgozóinak jutott. Mint arról az egyes mező- gazdasági üzemekben tett látogatásunk során is meggyőződ tünk, a kerület mezőgazdasági dolgozói megértették az új feladat jelentőségét és azt magukévá is tették. A vetést teljes erővel folytatták és folytatják, s így a napokban a legtöbb helyen már a tübbletterületeken is a főidbe került a mag. — Az igazat megvallva — mondta Kaprinai Imre mérnök, a mostovái (hidaskürti) szövetkezet főagronómusa — mi a ve tésben meg sem álltunk. Eredeti terveink szerint 870 hektár búzát akartunk vetni, ez most 1009 hektárra módosult. Kellemes kimondani, hogy a napokban az utolsó hektárokat is elvetették. 930 hektárig a jellegzetes, szövetkezetünkben a legalkalmasabb fajtaösszetételt alkalmazták, azpn túl pedig — az utolsó napokban — már csak Jubilejnajút vetettek. — Találtak megfelelő elrtvc- teményt és területet a többletvetésre? — Tudja, ha az ember 3000 hektáron néz körül, okvetlenül talál, csuk akarat kell hozzá. A terven felüli hektárokat silókukorica, dohány és repce után vetettük, Jól és gondosan előkészített magágyba. Mindez többletmunkát jelenteit ugyan, de gondos szervezéssel és dolgozóink igyekezetével ezzel és a további feladatokkal is eredményesen megbirkóztunk. Örömmel mondhatom, hogy bár 1670 hektáron kellett elvégez pi a mélyszántást, e héten ez zel is utolérjük a kukoricái. Hasonlóan pozitív hozzáállás sál találkoztunk a Dolné Sali- by 1 (Alsószeli) Egységes Földművesszövetkezetben is. Az idei őszön e szövetkezet dolgozói is derekas munkát végeztek. Az elmúlt hét végéig betakarították a szemes kukorica felét, ami egyáltalán nem kis feladat, hiszen összesen 430 hektáron termesztették. Az őszi szántásban még ugyancsak az elmúlt héten utolérték a ku kori c át. — A kukorica és a mélyszántás az utolsó két nagyobb feladat — mondta Vankó József agronómus —, de mindkét* tővel megbirkózunk. Különösen most, hogy ismét üzemképes a Kirovec, amely az öt lánctalpassal a kukoricakombájnok „sarkában“ jár. Ami a búzát Illeti, eredetileg csak 430 hek tárt terveztünk vetni, de most 522 hektár lesz. Illetve itt is van, mivel a napokban e szövetkezetben is pihenni küldték a vetőgépeket. A többletet a legelső mélyszón tások hel/fire vetették, elsősor bán a Juíiilejnájűt. — Külön öröm — mondta be fejezésiil az agronómus — hogy a vetések a legtöbb helyen már széjien kikeltek, és ígéretes fejlődésnek indultak. /egri) 1974. XI 27.
