Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-27 / 280. szám, szerda

1974. XI 27. A z emberi civilizáció tör­ténelmében az alapvető változások mindig nagy gondolatok és eszmék eredményei voltak; de csak akkor valósulhattak meg, ha az emberek, akik harcoltak érlük, magukévé tették ezeket a gondolatokat. Tudjuk, hogy a kommunisták történelmi külde­tése a környező világ megvál­toztatása. Ezt a történelmi fel­adatot sikerül teljesítenünk. Mint ismeretes, az új társa­dalomért folytatóit politikai harc súlypontja csehszlovákiai viszonylatban a gazdaság terű letére helyeződik át, amelynek eredményei meghatározzák to­vábbi társadalmi fejlődésünket. Az újért folytatott küzdelem minden szakasza megköveteli a megfelelő szakképzettséget; az előző szakképzettség az új vi­szonyok között kevésbé vagy egyáltalán nem használható. Bizonyára valamennyien elis merjük, hogy a politikai hata­lomért folytatott küzdelem idő­szakában a mához viszonyítva más emberi kvalitások domi­náltak. A megváltoztatott és megváltozott y iszonyokkal együtt változnak meg az em­berrel, a változások megvalósí­tójával szemben támasztott igé nyék. Megváltozott a kommu­nista, a forradalmár, az újért küzdő harcos típusa. Egy azon bán az új társadalomért folyta­tott küzdelem minden szakaszá­ban változatlan marad, mégpe­dig a kommunisták forradalmil- sóga, amely a szocializmus gon­dolatai iránti hűségből, a mély meggyőződésből és az ismere­tekből ered. Sokszor olyan lát­szat keletkezik, hogy a mai élet már nem követeli meg ezeket a tulajdonságokat. Olyan párttagokkal is találkozunk, akik közömbösek, nem érdek­lődnek a közösség ügyei iránt. Az ember gyakran saját érde­keivel méri minden lépését. De ezeket az eseteket mégsem tartjuk jellemzőknek a mai idő­szakban. Az a döntő, amit a körülöttünk levő jelenségekből tipikusnak, a jövőbeli fejlődés előhírnökének tarthatunk. Az említett negatív jelenségek semmiképp sem lehetnek ilye­nek. Küzdelem a gazdaságban — küzdelem az ember gondolkodásáért A gondolkodás új szakaszá­hoz, ahhoz a szakaszhoz való átmenet, amelyben a gazdaság az újért folytatott harc fő frontja, sok új kísérőjelenséget hoz magával. Amit a múltban oly egyszerűnek és egyértel­műnek tartottunk, ebben a sza­kaszban nagyon összetetté vá Ük. A múltban az új társada­lom kivívásáért kifejtett törek vésőnkben gyakran az ijyen le­egyszerűsített elképzelések ha­tása alá kerültünk. Ma már jól látjuk a gazdaság terén folyta­tott küzdelem bonyolultságát. A gazdaság területén folytatott harc egyúttal harcot jelent az ember gondolkodásáért, ami mindig nagyon összetett és igényes feladat. A több száz­éves Individualizmus leküzdése korszakalkotó feladat és nem valósítható meg rövid idő alatt. Szocialista társadalomban élünk, de sok téren — és el­sősorban a gondolkodásban — még érződik a régi társadalom hatása. így pl. a társadalmi tulajdon iránti viszonyban, az emberek közötti kapcsolatok­ban, a munkakötelességek irún ti viszonyban stb. Társadal­munk nagyon demokratikus, nagyon elnéző a polgárokkal szemben akkor is, ha nem tel­jesítik alapvető polgári köteles­ségeiket. A demokratizmusnak ez a magas foka — tekinlettel a gondolkodás adott színvona­lára, nem előzi-e meg részben a társadalom fejlődéséi? Vajon nz egyének gondolkodásukban, a burzsoá individualizmus le­küzdésében elértek-e már olyan eredményeket, amilyeneket jo­gi és társadalmi normáink fel­tételeznek? A gazdaság terüle­tén folytatott harc nagyon ösz- szetett. Ma, a szocialista tár­sadalom építésének évei után is nehezen tudjuk megmonda­ni, hogy. ezen a területen mi­kor bizonyltjuk be az egész világ előtt teljes mértékben igazunkat. Egyelőre még nem mondhatjuk meg, mikor érünk el olyan színvonalat, hogy mun­kánk eredményei gazdaságilag hatékonyabbak lesznek, mint a kapitalista társadalom munká­jának eredményei. Ma még nem tudjuk pontosan meghatá­rozni, hogy a munkatermelé­kenység á népgazdaság szabá­szaiban mikor ér el magasabb színvonalat, mint a legfejlettebb kapitalista országokban. Ahhoz, hogy ezt mielőbb elérjük, meg­van minden objektív feltéte­lünk és az, hogy ez mikor kö­vetkezik be, csakis tőlünk függ. A törekvés, az emberi igyekezet céljának megismerése Tudjuk, hogy az a korszak, amelyben élünk, az adott hely­zetből való legaikamasabb és leghatékonyabb útkeresés idő­szaka. Egyre racionálisabban kell dolgoznunk, hogy a kifej* tett törekvés egyre nagyobb végső eredményhez vezessen. Korunk fontos követelménye megoldások szüleinek, amely eb­nek következményei ma még na­gyon nehezen mérhetők fel, A nagy mennyiségű tudományos felfedezés és ezek technikai ki­használásának lehetősége lehe­tővé teszi az emberi társadalom további fejlődését. Ma évente csaknem háromnegyedmillió új technikai gondolat születik, amelyeknek jelentős része bi­zonyára befolyásolja további sorsunkat, alapjában megváltoz­tatja életmódunkat, munkafel­tételeinket, személyes és társa­dalmi szükségTeleinket. A gaz­daság tehát valóban nagy for­rásokkal rendelkezik, amelyek­nek gazdagsága egyre növek­szik. Innen ered a legutóbbi ple­náris üléseknek az ismeretek elmélyítésére irányuló felhívó két, azt, hogy vajon mindenütt optimális döntéseket hoznak-e, vajon a ráfordított idő és tö­rekvés mindig megfelelő mun­kaeredményeket hoz-e? Nem egyszerűsítjük le néha a dolgo­kat, nem közelítjük-e szubjek­tiven a problémákat? Az elfo­gadott megoldások megfelel­nek-e korunk színvonalának? A dolgokat nem azáltal oldjak meg, hogy leegyszerűsítjük őket. Az újért és tökéletesebbért kifejtett törekvés éléin Tudjuk, hogy az egyes fej­tett kapitalista országok az utóbbi évtizedekben fokozottan próbálnak ellenállni a burzsoá A POLITIKÁRÓL, a technikáról ÉS A GAZDASÁGRÓL ÍRTA: HERBERT ĎURKOVlC, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA mindannak a megváltoztatása, ami életünkben már elévült. Megtettük az első lépéseket pártunk májusi ülése határoza­tainak megvalósításában. Az el­ső eredmények értékelésekor felmérjük, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg a ta­nácskozások szellemének, hogy pártunk és tagjai hogyan értet­ték meg a központi bizottság céljait; Vajon eléggé megértet­ték e, hogy ezek a tanácskozá­sok egy nagyon összetett, rend­kívül igényes, több évi munka kezdetét jelentették, amely döntő lesz társadalmunk jövő­jét Illetően. Ezek a határozatok az útmutatások kötelező forrá­sát jelentik a pártnak társa­dalmunk élete valamennyi te­rületén kifejteit tevékenységé­ben. Az utóbbi években elért sikereink feletti örömben a mű­szaki és gazdasági fejlődésben kifejtendő lényegesen nagyobb törekvés szükségessége valószí­nűleg nem tflnt olyan égető­nek, mint ahogy ezt a helyzet a valóságban megkövetelte és megköveteli. Véleményein sze­rint a legutóbbi ülések döntő jelentőségének megismeréséhez talán az a legfontosabb, hogy mélyen megismerjük a körülöt­tünk levő dolgokat és a fejlő­dést. Ha meg akarjuk változtat­ni a körülöttünk levő dolgokat, elsősorban azt kell tudnunk, hogy milyen változást akarunk elérni. Törekvésünk céljának is­merete — minden tevékenység, tehál a gazdasági változásokra kifejtett törekvésünknek is alap­vető követelménye. A gyakorlati tevékenységben azt jelenti, hogy az általános összefüggések isme­retén kívül tökéletesen meg kell ismernünk közvetlen kör­nyezetünk, saját munkahe­lyünk helyzetéi. Ismernünk kell saját munkánk színvonalát és az általunk elért eredmények minőségi színvonalát. A meg­ismerés tehát az alapvető fel­tétel az új és a jobb eléréséért kifejtett küzdelemben. A sike­rek időszakában a pártot min­dig az jellemezte, hogy saját törekvése céljának ismeretén kívül mélyen megismerte az adott helyzetet is, mivel az egyes értékek és problémák elemzésétől és kategorizálásá­tól csak így térhetett át al­kotóén a határozatokhoz és a döntésekhez, valamint ezek gyakorlati megvalósításához. Egyre magasabbak a megis­merés és a döntési folyamat színvonalával szemben támasz­tott igények Ezt annak a kor­nak az igényessége okozza, amelyben élünk. Tudjuk, hogy évről évre egyre bonyolultabb és bonyolultabb helyzeteket kell megoldanunk. A döntések minőségétől sok függ. Az em­beri munka egyre szakképzet­tebbé válik. Az idő múlásával az alkotó hozzáállás nélküli munka tere egyre leszűkül és jövőnk csaknem teljesen ki­zárja a rutinmunkát. Tárjuk fel a problémák gyökereit A dolgok körülöttünk nagyon gyors ütemben változnak. A tu­domány felfedezései és ezek ér­vényesítése a technikában egye­dülállóan gyorssá leszí a gaz­daság és az egész társadalom haladását. Csaknem naponta új sa. Pártunknak a gazdaság na­gyobb hatékonyságáért folyta­tott harca küzdelmet jelent a mélyebb ismeretekért. Milyen sok kihasználatlan tartalék van munkánkban, milyen sok szub­jektivizmus és véletlenszerű­ség található tevékenységűn k- benl Tudjuk, minden helyzetet meg lehet oldani, minden prob­lémát ki lehet küszöbölni. A lé­tező megoldások közül azonban csak egy optimális, csakis ez az egy vezet a legnagyobb ered­ményekhez. Az ilyen megoldás megközelítése elsősorban a megismerés fokától és attól függ, liogy hogyan oldjuk meg a bonyolult folyamatokat. A megismerés foka a döntő, ettől függ az elfogadott határozatok minősége, az újra és jobbra ki­fejtett törekvésünk sikerei. A kivezető utak keresésében arra törekszünk, hogy döntéseink a lehető legjobbak legyenek. De ez nem sikerül mindig és min­denütt. Semmi sem igazolhatja a fogyatékosságokat, amelyeket bírálnunk kell. Társadalmunk­ban sokszor szóba kerül a dön­tési folyamat minőségének a megjavítása. Talán senki sem vonja kétségbe, hogy ez ered­ményeink egyik feltétele. Na­ponta több ezer döntés születik és a létünk ezeknek a dönté seknek n színvonalától függ. Sok helyen születnek döntések és ezek színvonala különböző. Értékelnünk kell, hogy a dön­tési folyamat előkészítésében teljesítik-e legalább a legalap­vetőbb követelményeket, hogv azok, akik döntenek, fel készül­tek-e és megfelelő szakképzett­séggel rendelkeznek-e ehhez a folyamathoz. A kommuaiisták — valamermyiümk kötelességei egyre igényesebbek A májusi ülések felhívást je-' lentenek az egész pártnak, hogy következetesebben telje­sítse vezető szerepét társadal­munkban. Mindnyájan tudjuk, hogy kötelességeink egyre igé­nyesebbek. Tudjuk, nem volt könnyű feladat kivezetni társa­dalmunkat a politikai és gazda­sági destrukciók éveiből. Egy­úttal azonban tudatosítjuk, hogy jövőnk ahhoz viszonyítva, amit eddig leküzdöttünk, sokkal ösz- szetettebb. Ha azt akarjuk, hogy pártunknak a tudományos-mű­szaki ás gazdasági haladásra kifejtett törekvése sikerhez ve­zessen, a pártnak kell e törek­vés élére állnia. A párt akkor teljesítheti társadalmi vezető szerepét, ha felismerő képessé­ge megfelelő színvonalon áll. A párt központi bizottságainak legutóbbi plenáris ülései ezzel kapcsolatban nagyon komolyan érintik minden egyes kommu­nista, minden egyes állampol­gár életét. Tudjuk a történelem­ből, hogy csak az érhet el si­kert, aki felkészültségével meg­felel kora kritériumainak. Ma az emberi társadalomban vég­bemenő óriási változások Ide­jében valóban rendkívüli igé­nyekről van szó. Nekünk töké­letesebben kell felkészülnünk a társadalom vezetésére és fejlő­dése dinamikájára, mint ellen­feleinknek. Társadalmunk éle­tének minden szakaszán érté­kelnünk kell f e lkészült ségün­társadalom lényegéből adódó mély ellentéteknek. Ebbon je­lentős sikereket értek el, ame­lyek elsősorban a gazdaság nö­vekedésének magas dinamiká­jában nyilvánultak meg. Ezt el­sősorban a tudomány, a techni­ka és a modern munkaszerve­zés kihasználásával érlék el. Sok területen sikert értek el, de ezeket az államokat az utób­bi időszakban súlyos gazdasági válság sújtja. A tudomány és a technika sokoldalú kihaszná­lása sem tudta ezekben az ál-j lantokban megoldani alapvető szociális, társadalmi problémái­kat. Tévednénk azonban, ha társadalmi rendszerünk auto­matikus hatásában bíznánk, ha azt várnánk, liogy erőink ma­guktól érvényesülnek. Minden sikerünk mögött az egyének vagy a kollektívák szakképzet! munkája áll. Társadalmunknak megvan minden feltételé ahhoz, hogy munkánk mindig a lég szakképzettebb legyen. Korunk talán legsúlyosabb hibája len­ne, ha nem értékelnénk a ma­gas fokú szakképzettség szük­ségességét. A szakképzettség sokoldalú tényező. A műveltsé­gen kívül számos más tényezői is magában foglal. A párt csak akkor teljesítheti társadalmi küldetését, ha tevékenységének magas színvonalával az újért és tökéletesebbért indított mozga­lom élén áll. Amint tudjuk, a párt vezető szerepe többek kö zött a vezető dolgozók révén érvényesül. Minden szubjektív feltétel megvan ahhoz, hogy a 1 egeihivatott a bbak váljanak ve­zetőkké. Társadalmunkban a vezető funkciók nem örökölhe- tők és níns is olyan kritérium, amely megakadályozná a ter­mészetes fejlődést, azt, hogy a társadalomban a vezető funk­ciókat a legmegfelelőbb szemé­lyek töltsék be. Senki sem születik kiváló­nak. Az ember akkor válik ilyenné, ha tehetsége saját mun­kája, a nevelés és a környezet természetes hatására szüntele­nül tökéletesedik. Ha teljesíte­ni akarjuk korunk égető köve­telményeit, társadalmunkban minden fontos funkciót valóban kiváló embereknek kell betöl­teniük. Milyen sok a véletlen- szerűség káderpolitikánkban, ahol még mindig hiányzik a káderek előkészítésének igé­nyesebb megközelítse, az, hogy életünk összes területén a ve­zető funkciókat szakképzett dolgozók töltsék be! A helyen­ként fennálló helyzet sehová sem vezet és valóban égető az a szükséglet, hogy lényegesen megjavítsuk és szilárd rend­szert építsünk ki az emberek­nek n funkciókba való felkészí­tésében. Leszögezhetjük tehát, hogy az egyik legfontosabb kö­vetelmény, amely nélkül elkép­zelhetetlen az utóbbi plenáris ülések szellemének érvényesíté­se társadalmunk éleiében, a ká­derek előkészítésének területén végzett sokkal igényesebb mun­ka. A fennálló fogyatékosságo­kért nem hibáztathatjuk a tár­sadalmi rendszert. Semmi sem akadályozza az egyének alapos felkészítését társadalmunk éle­tének döntő szakaszaira. A le­hetőségeket azonban átgondolt, konkrét munkával kell valóra váltani. Nem bízhatunk csupán az embereknek saját érvénye­sülésükre kifejlett természetes törekvésükben. A jelen megkö­veteli nemcsak a tehetségek ki­választását, hanem a velük vég­zett rendszeres munkát is. A szervezett felkészítés szüksé­gessége természetesen nem je­lenti, hogy magunk ne tegyünk semmit képességeink elmélyíté­séért. Ellenkezőleg, az önmű­velődés elválaszthatatlan része minden vezető éleiének. Ma azonban nálunk kevés a szak képzett irányító dolgozó. A ka-' dermunkával szemben támasz­tott igények döntő növelése nélkül nem teljesíthetnénk a párt vezető szerepe érvényesí­tésének egyik legfontosabb fel­tételét — hiányoznának a ma­gas szakképzettséggel rendel­kező tehetséges, felkészült ve­zetők, akik számára szent a szocialista társadalom ügye. A párt vezető szerepéinek érvényesítése és elmélyítése A plenáris ülések határoza­tainak megvalósítása tehát nem lesz könnyű. Döntő, hogy az egyes pártszervezetek milyen mértékben tudják az elfogadott határozatokat saját viszonyaik között megvalósítani. Ahhoz, hogy minden munkahelyen meg­valósuljon a párt vezető szere­pe a tudomány és technika, a korszerű munkaszervezés teljes kihasználására kifejtett törek­vés által, nem elegendő, ha a tagságot, esetleg a munkahely összes alkalmazottját megis­mertetjük az elhangzott beszá­molókkal és a plenáris Ülés baj tározataival. Lényegesen másról van szó: az említett üléseknek útmutatóul kell szolgálniuk ahhoz, hogy minden munkahe­lyen az elfogadott határozatok szempontjából elemezzék a munkát. A pártszervezetek és -szervek feladatait differenciál­tan kell értelmezni. A sajátos­ságokon kívül mindenütt közös vonás lesz az, liogy az elem­zésből és a problémák katego­rizálása! M határozatokat es döntéseket vonnak le, amelyek meghatározzák az adott hely­zetből kivezető utat. Amint már említettük, ha meg akarjuk vál­toztatni a dolgokat, alaposan is­mernünk kell saját helyzetün­ket és a célokat. Társadalmunk gazdasági életében ez elsősor­ban azt jelenti, hogy alaposan megismerjük a termelő pozíció­ját, hogy ismerjük a technikai mutatókat és a gyarlóit termé­kek minőségét. Megismerjük a hazai és a külföldi fogyasztók elégedettségét, miközben a kül­földi fogyasztók elégedettségét az az ár fejezi ki, amelyért a terméket a világpiacon eladjuk. Saját fejlesztési programjaink­nak kidolgozása csak munkánk kezdetét jelenti. Ezeket a prog­ramokat nemcsak ki kell dol­goznunk, hanem meg is kell valósítanunk az egyes szerve zetekben. Az az égető feladat áll tehát előttünk, hogy min­den munkahelyen a fejlesztési koncepciók kidolgozásának és megvalósításának élén álljunk. A törekvés eredményeképpen minden szervezetnek, termékei és technológiája színvonalát, irányító munkája és munkaszer vezési színvonalát illetően, a legfejlettebb szervezetek közé kellene kerülnie. Minden mun­kahely tevékenységének tenge­lyét a gazdasági fejlődésre való törekvésnek kell képeznie. Meg­győződésem, hogy a párt az említett ülések határozatainak teljesítését hatáskörében csak akkor biztosíthatja, ha ezek a kérdések minden munkahelyen a politikai munka súlypontjává válnak. A felismerési tevékeny­ség magas színvonala nélkül nem határozhatjuk meg a táv­lati célokat és a célok megha­tározása nélkül elképzelhetet­len a mindennapi rendszeres, hatékony politikai szervező- munka. Szocialista társadal­munk mai időszaka említett döntő jelentőségének vissza kell tükröződnie egész pártunk, minden pártszervezet és min­den párttag életében. Csakis az egész párt és minden egyén legnagyobb törekvésével old­hatjuk meg azokat a fontos problémákat, amelyeket a köz­ponti bizottságok legutóbbi ülé­sei állítottak társadalmunk elé. A gazdasági és műszaki hala­dásért folytatott harc tehát po­litikai küzdelemmé vált. Alap­vető kritériuma a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulá­sunk arányának, pártosságunk­nak, eszerint kell értékelnünk valamennyiünk munkáját

Next

/
Thumbnails
Contents