Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-26 / 279. szám, kedd
Ú) szó MEGKEZDŐDÖTT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT XI. KONGRESSZUSA Az SZKP üdvözlő távirata a kongresszus résztvevőihez NÉHÁNY kf»i:liWI Rukarest — Hétfőn délelőtt 2500 küldölt és 99 országból érkezett 133 pártküldöttség jelenlétében megnyílt a Román Kommunista Párt XI. kongresz- szusa. A külföldi vendégek között helyet foglalt többek között a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége, melyet Andrej Kirilenko, az SZKP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja vezet. A CSKP Központi Bizottságának küldöttségét, amely a Román Kommunista Párl Központi Bizottságának meghívására részt vesz a Román Kommunista Párt XI. kongresszusán Peter Colotka, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja vezeti. Küldöttségünk további tagjai: Lubislava Fialová, a CSKP közép-csehországi kerületi bizottságának titkára, és Miroslav Sulek, hazánk romániai rendkívüli meghatalmazott nagykövete, Moszkva — A Szovjetunió Kommunista Pártja üdvözletét intézett a Román Kommunista Párt kongresszusához. Az üdvözlet megállapítja: „A testvéri országok akcióegysége az ííj társadalom megteremtésében és a szocializmus vívmányainak védelmében, kezdeményező politikájuk a nemzetközi színtéren a kommunista mozgalom erősödő egységével és a nemzeti felszabadító erők növekedésével együttesen mind erősebb befolyással van a világ politikai helyzetére, segíti az enyhülési folyamatot, a béke és a társadalmi haladás ügyének magabiztos előretörését“. Az üdvözlet rámutat, hogy az SZKP következetesen síkraszáil a két országban élő népek, a két kommunista párt barátságának szilárdításáért, az együttműködésért, a szocializmus és a kommunizmus építésében szerzett tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásáért, a nemzetközi színtéren kifejtett erőfeszítések szoros összehangolásáért. „A kommunista párt vezette román munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a népi értelmiség alkotó munkája, a Román Szocialista Köztársaság és a testvéri szocialista országok kapcsolatainak szilárdítása és szoros együttműködésének kiszélesítése, a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósításában való aktív részvétel — a szocialista Románia további felvirágzásának záloga“ — írta üdvözletében az SZKP Központi Bizottsága. A kongresszus a megnyitást követően egyhangúlag elfogadta a napirendet, amely a következő 7 pontból áll: 1. a központi bizottság beszámolója a X. kongresszus óta végzett munkáról ós a jövendő feladatokról; 2. a központi revíziós bizottság beszámolója; 3. a párt programtervezete; 4. a következő ötéves terv és a távlati fejlesztési iránytervezet; 5. a szakszervezeti szabályzat bizonyos módosításai; ö. a szocialista etika és méltányosság normái; 7. a vezető testületek és a párt főtitkárának megválasztása. Ezután Nicolae Ceausescu főtitkár lépett az emelvényre és felolvasta a központi bizottság jelentését. Kissinger Pekingberi Tokió — Kissinger amerikai külügyminiszter a vlngyivosz- toki csúcstalálkozó befejeztével Tokióban megbeszélést folytatott japán kollégájával, Kimura Tosióval. Kissinger tájékoztatta partnerét Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vla- gyivosztoki találkozójáról. Hét főn délután négynapos látogatásra Pekingbe érkezett. Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója,. A vendéget, aki most jár hetedszer Kínában, a főváros repülőterén az éppen két héttel ezelőtt beiktatott űj külügyminiszter, Csiao Kuan hua fogadta. Az Egyesült Államok pekingi összekötő hivatalához közel álló források szerint Kissinger elsősorban kétoldalú (politikai és kereskedelmi kapcsolatok), másfelől a délkelet-ázsiai térség feszültséggócairól (Indokína, Korea) tárgyal majd vendéglátóival. Úgy hírlik, hogy a kínai fél ezen felül tájékoztatást kap az amerikai külügyminisztertől a Vlagyivosztokban megtartott szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Kissinger november 29-ig időzik Kínában, majd ismét visszatér Japánba. FORD: NYIKOLAJ FAGGYEJEV, a KGST titkára Kurt Waldheim ENSZ-tőtitkár meghívására New Yorkba utazott. Faggyejev be kapcsolódik az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának munkájába, annak a közgyűlési döntésnek az értelmében, hogy megfigyelői státust biztosítanak a világ- szervezetben a KGST-nek. HOÍST S1NDERMANN, az NDK Minisztertanácsának elnöke hivatalos szíriai látogatásának befejeztével Indiába utazott. SAFIK AL-HUT, a Palesztínai Felszabadítási Szervezet New York-i szóvivője kijelentette, hogy az arab országok a jövőben fokozni fogják politikai és gazdasági nyomásukat az Egyesült Államokra annak érdekében, hogy az módosítsa a palesztinokkal szembeni „ellenséges magatartást“. MILOS MINICS, a jugoszláv külügyminisztérium szövetségi titkára Londonba érkezett, ahol a brit kormány több miniszterével az európai biztonság és együttműködés, valamint a Közel-Kelet több kérdéséről foly: tat megbeszéléseket. GORDON PLENNERNEK, a szovjet—brit kereskedelmi kamara végrehajtó tanácsa elnökének vezetésével angol nagyiparosokból és pénzemberekből álló küldöttség érkezeti Moszkvába. HAVANNÁBAN megnyílt a a szocialista országok sajtóirodáinak találkozója, melyen a latin-amerikai kontinens jelenlegi problémáit vitatják meg. ALOIZ FREYT, az oswieczimi koncentrációs tábor volt SS-pa- rancsnokát a frankfurti bíróság „megfelelő bizonyítékok hiányában“ felmentette a vád alól. Freyt többszörös gyilkossággal vádolták. Waldheim a Közel-Keleten Párizs — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára megérkezett közel-keleti kőrútjára, amelynek első állomása Damaszkusz. A napokban Szíriában, Izraelben és Egyiptomban tájékozódik az illető országok vezetőinek a közel-keleti helyzetre vonatkozó véleményéről, az ENSZ kü- zel-keleti békefenntartó szerepéről, valamint a Golan-fennsí- kon állomásozó ENSZ-erök mandátumának meghosszabbításáról is szó lesz. Az ENSZ- egységek megbízatása november 30-án jár le. Väagyivoszíak kezdet és egyberí foSytatás is .A szovjet — amerikai találkozó visszhangja 1974 XI. 26. Washington — Gerald Ford elnök Vlagyivosztokból Washingtonba visszatérve nyilatkozott a Leonyid Brezsnyevvel folytatott tárgyalásainak eredményeiről. „Megelégedéssel közölhetem, hogy kedvezően folyt le találkozásom Leonyid Brezs- nyelvvel — mondotta Ford. — Ez a találkozás kezdet és egyben folytatás is. Kezdete annak, hogy — mint remélem — termékenyek lesznek személyes kapcsolataim Leonyid Brezsnyevvel. Feltételezéseim szerint mindketten a kölcsönös tiszteiét érzésével és azzal a közös eltöké'tséggel hagytuk el Vlagyivosztokot, hogy folytatjuk a béke keresését. A találkozás folytatás is volt, mert biztosítottuk kapcsolataink három évvel ezelőtt megkezdett szüntelen javulásának folyamatát.“ Gerald Ford kijelentette, hogy a találkozás során megvitatták a Közel-Kelet és az európai biztonság problémáit, valamint a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. „Gyakran egyetértettünk, de nem mindig. Amikor nem értettünk egyet, teljes nyíltsággal kifejtettük ellentétes véleményünket“ — mondotta az elnök. „Az azonban nyilvánvaló, bogy a szovjet és az amerikai nép előtt álló legfontosabb kérdésben, a stratégiai fegyverzet további korlátozásának kérdésében nagy mértékben egyetértésre jutottunk. Kimerítően megvitattuk ezt a kérdést és végső fokon lefektettük egy olyan új megállapodás egészséges alapját, amely feltartóztatja majd katonai versengésünket az elkövetkezendő évtizedben — hangsúlyozta az elnök. Az általunk elért kölcsönös megértés azoknak az intenzív tárgyalásoknak volt az eredménye, amelyek jogosnak ismerték el azt, hogy a két fél gondot fordít biztonságára. A megállapodás, amely szolgálni fogja az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit, már közel van.“ Moszkva — Vlagyivosztokban véget ért a negyedik szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Sokmillió újságoldalt, több ezer kilométernyi telex-szalagot tesz ki az esemény visszhangja, üszegezve az alapvetőt, a legfontosabbakból, amiről a világ beszél, amikor megvitatja a tárgyalások negyedik fordulójának eredményeit, teljes joggal állapíthatjuk meg: ezeket a tárgyalásokat mindenütt úgy értékelik, mint óriási lépést afelé, hogy a nemzetközi kapcsolatokban meghonosodjanak a békés egymás mellett élés elvei, amelyekért szívósan és következetesen küzd a Szovjetunió, valamennyi testvéri szocialista ország. A szovjet—amerikai kapcsolatok fő iránya: együttes intézkedések foganatosítása a háborús veszély elhárítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Az utóbbi két-hároan évben nem kevés történt ennek érdekében. Elegendő emlékeztetni az olyan alapvető fontosságú dokumentumokra, mint a szovjet—amerikai kapcsolatok alapjairól szóló okmány, vagy a nukleáris háború elhárítására vonatkozó szovjet—amerikai megállapodás. A két államnak a hadászati támadó fegyverek korlátozására irányuló további lépései is a béke megszilárdítását hivatottak szolgálni. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a béke érdekeit vezérelve és más békeszerető államokkal együttműködve aktívan elősegítheti és elő is kell, bogy segítse minden még megoldatlan, kjélezelt nemzetközi probléma rendezését, a veszélyes feszültséggócok és konfliktusok felszámolását. Teljes mértékben demonstrálta ezt a megközelítést Vlagyivosztokban is, az időszerű nemzetközi problémák megvitatásánál. A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG FÉL ÉVSZÁZADA A mongol néppel együtt a testvéri szocialista országok két történelmi jelentőségű eseményről emlékeznek meg e napokban: a Mongol Népi Forradalmi Párt III. kongresszusának és a Mongol Népköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról. A 111. kongresszus és a Mongol Népköztársaság kikiáltása óta eltelt évek a mongol nép harcának és győzelmének esztendei voltak, s nagy eredményes születtek a szocialista fejlődés során. A MNFP III. kongresszusa értékelte Mongólia társadalmigazdasági fejlődését a forradalom utáni időszakban és kitűzte a forradalom további távlatait. A kongresszus határozata alapján megalakult az első Nagy Népi Hurál, amely 1924. november 26-án jóváhagyta a népi állam első alkotmányát és kikiáltotta a Mongol Népköztársaságot. ' < Az eltelt lél évszázad alatt a mongol nép marxista—leninísta pártjának vezetésével alapvető forradalmi és társadalmi gazdasági átalakításokat valósított meg, és felépítette új szocialista gazdaságát. Történelmileg rövid idő alatt a Mongol Népköztársaság elmaradott feudális és gyarmati országból sikeresen fejlődő szocialista országgá alakult át. Alapjaiban megváltozott a lakosság osztály-összetétele. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a munkások és alkalmazottak a lakosság 56,4 százalékát, a földművesszövetkezetek tagjai pedig 43,5 százalékát alkotják. Mongóliában a népgazdaság valamennyi területén győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok. A mongol ipar jelenleg 50 nap alatt termel annyit, amennyit 1940 ben egész évben. Az elmúlt három évben az ipari termelés 34 százalékkal növekedett. Ezzel fontos lépést tettek afelé, hogy fejlett ipari-agrár országgá váljék Mongólia. Csupán az utóbbi évben az ország ipara 30 létesítménnyel gazdagodott. Három nagy ipari-gazdasági központ létesült: az ulánbátori, a darhan-szelengei és a Keleti. Itt összpontosulnak az energetikai, a tüzelőanyag-ipari, a bányászati, a gépipari és fémipari, az erdészeti, a faipari, a könnyű- és élelmiszeripari létesítmények. A népgazdaság eredményei következtében gyors ütemben fejlődik a korszerű közlekedés — a gépkocsi-, a vasúti és a légiforgalom. Az ipar szolgáltatja ma a társadalmi össztermék 60 százalékát és a nemzeti jövedelem több mint 40 százalékát, összehasonlításképpen rámutathatunk, hogy 1919-ben a nemzeti jövedelem 90 százaléka a mezőgazdaságból származott. Nagy fejlődésen ment át az elmúlt évtizedek alatt a mongol mezőgazdaság is. A több százezer arat (paraszt) gazdaság helyett 267 nagy kollektív gazdaság' (földművesszövetkezet) és 36 állami gazdaság létesült. A mezőgazdaság hatékonyságának további növelését elősegíti a termelés összpontosításának sikeres folyamata. A mezőgazdasági termelés 1973-ban az 1919-es évhez viszonyítva 4,7-szeresére növekedett, a gazdasági állatok száma ugyanakkor 2,4-szeresére emelkedett. Gyors ütemben fejlődik a mongol mezőgazdaság viszonylag új ágazata — a növényi termelés. A népi uralom éveiben végbement nagy szocialista átalakulásokat a mongol dolgozók élet- és kulturális színvonalának emelkedése kíséri. Az utóbbi években a dolgozók reálbére 1,6-szo- rosára, a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak a jövedelme pedig kétszeresére növekedett. A lakosság pénzjövedelmének és vásárlóerejének állandó emelkedése következtében gyorsan növekszik a kiskereskedelmi forgalom, amely 1925-től 1973-ig 25- szörösére emelkedett. Nagy fejlődést ért el különösen a lakásépítés: az új városok, a városi jellegű lakótelepek és állandó mezőgazdasági települések egész sora jött létre. Szinte szédületes az a fejlődés, amely az egykor oly elmaradott ország kulturális életében ment végbe. A Mongol Népi Forradalmi Párt leninísta, internacionalista irányvonalának köszönhetően világszerte megnőtt a Mongol Népköztársaság tekintélye. Jelenleg a világ 70 államával tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, tagja az ENSZ-nek, és számos országgal létesített kulturális, gazdasági kapcsolatokat. A KGST keretében kialakított nemzetközi együttműködése hozzájárul az ország további fejlődésének meggyorsításához. Erősödik együttműködése a testvéri szocialista államokkal, s ez megmutatkozik fejlődő és szélesedő gazdasági és kulturális kapcsolataiban. A szocializmus építésében elért sikereivel és békeszerető külpolitikájával a Mongol Népköztársaság tiszteletet és megbecsülést szerzett a nemzetközi életben. Teljes jogú tagja a szocia* lista közösségnek s a Szovjetunióval s a többi testvéri országgal együtt a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatva megvalósítja a szocialista külpolitika fő alapelveit. A népi Mongólia 1924 óta végbement egész fejlődése a gyakorlatban erősítette meg annak a marxi—lenini tanításnak a helyességét, hogy az elmaradott országok a tőkés fejlődési szakasz elkerülésével elérhetnek a szocializmusba. Ebből a szempontból a Mongol Népköztársaság tapasztalatai nemzetközi jelentőségűek is. P. J. AZ ÚJ TŐRÜK KORMÁNY PROGRAMJA Ankara — Sadi Irmák török miniszterelnök a parlamentben ismertette az új kormány programját. Beszédében hangsúlyozta: Törökország továbbra is határozottan kiveszi részét a feszültség-csökkentés politikájából, amely az utóbbi években a nemzetközi élet jellemzőjévé vált. Ezzel kapcsolatban rámutatott az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi sikeres befejezésének fontosságára. A miniszterelnök ugyanakkor állást foglalt a NATO-val való együttműködés mellett. A török—szovjet kapcsolatokról szólva Irmák megállapította, hogy azokat a jószomszédság jellemzi és kifejezte reményét, hogy a kapcsolatok a jövőben tovább fejlődnek. Sadi Irmák Törökországnak Ciprus kérdésében elfoglalt álláspontját elemezve elmondotta, hogy országa nem törekszik Ciprus bekebelezésére, mert ez ellentmondana az ország külpolitikai alapelveinek. ÖSSZEFÜGG A KÍNAI KÜLÜGYMINISZTER CSERE ÉS TANAKA TÁVOZÁSA? Tokió — A Sukan Sineso című tokiói folyóirat a kínai külügyminisztérium élén történt hirtelen változást kommentálta. A lap érdekes elmélettel állt elő, amikor rámutatott, kapcsolat lehet a kínai külügyminiszteri változás és. Tanaka japán miniszterelnök immár bizonyos bukása között. Tokiói „Kína-megfigyelőkre“ hivatkozva a lap azt írta, Csi Peng-Fej volt kínai külügyminiszter azt az álláspontot képviselte, hogy Tanaka elég hosszú ideig hatalmon marad ahhoz, hogy megkösse e japán —kínai béke és barátsági szerződést. Ez a jóslat helytelennek bizonyult és Csi Peng-Fejt felváltották Csiao Kuan-huával. Más megfigyelők szerint a külügyminiszter-csere annak a hatalmi harcnak következménye, amely Csou En-laj miniszterelnök és Mao Ce-tung felesége, Csiang Csing között folyik. A japán folyóirat nem ért egyet azokkal, akik szerint az új külügyminiszter Csou En-laj frakciójához tartozik. Rámutat, hogy Csiao Kpan-hua előző felesége Csou En-laj titkárnője volt, de időközben elváltak és Csiao Kuan-hua Van Han-jan- got vette feleségül, aki Mao Ce-tung rokona. Ugyanakkor vitathatatlan tény, hogy Csi Peng-fej Csou En-laj védence volt.
