Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-24 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
HI • ellátogathat a Mongol Népköztársaságba, de AI/1 nem tartja fontosnak, hogy az utazás előtt Ilii* mélyrehatóan tanulmányozza az ország múltját, lejlődéstörténetét, az Ulánbátor utcáin megállva, csalódást érez. Arra gondol, hogy nappal menynyivel több személyautó robog Bratislava utcáin, hogy este mennyivel több neonreklám és kirakat színesíti a város esti képét. Ahhoz, hogy Mongólia fejlődését értékelni tudjuk, hogy a mongol nép eredményeit legalább hozzá vétó legesen felmérhessük, elsősorban a következőt kell tudni: ebben az országban nem volt kapitalizmus, a Mongol Népköztársaság közvetlenül a feudalizmusból lépett át a szocialista országépités szakaszába. Vagyis hiányzott a marxista—leninista párt tömegbázisa: az öntudatos proletariátus, amely képes lett volna átvenni a vezető szerepet, maradéktalanul végrehajtani a párt választott szerveinek határozatait, mozgósítani a párton kívüli tömegeket A nép történelme a 12—13. században kezdődik Dzsingisz kán uralmával és a feudális Mongólia egyik sajátossága, hogy az ősközösségi társadalomból fejlődött ki, úgy, hogy az ősközösség társadalmi intézményeit a feudális viszonyok közepette még sokáig megőrizte. Dzsingisz kán halála után utódai az ő hódító politikáját folytatva Eurázsiában megalapították az Arany Horda Birodalmát, az II- kánok birodalmai, a Dzsagataj birodalmát és a Jün- dinasztiát. A kialakult világbirodalom azonban különféle népek konglomerátuma volt és ezek egymást követő felkelésekkel bomlasztották a birodalom egységét, a mongol feudális osztály uralmát. Mire a 16. század beköszöntött, a dicsőség és a hatalom inár csak a népi énekesek dalaiban élt. A 17 században kezdődött a mandzsu uralom és ettől kezdve a mongol népet saját hűbérurai és az idegen hódítók is kizsákmányolták. Csak 1911-re sikerült a nemzeti felszabadító mozgalomnak leráznia a mandzsu igát és helyreállítani az ország autonómiáját. De bár a hódítók elleni harc terhe az aratok (szűkebb értelemben a mongol állattenyésztők, tágabb értelemben maga a mongol nép) vállára nehezedett, továbbra is jogfosztottak maradtak és tűrniük kellett feudális uraik önkényét. 1918— 1919 ben — azzal az ürüggyel, hogy Mongóliát megSZOVETKEZETl FALU A SZELENGEl KERÜLETBEN) Közlekedés 41 83 Nemtermelő szféra 190 268 Ebből: Tudomány és technika 29 96 "Nem véletlen, hogy éppen az utolsó adatra szeret nénk felhívni az olvasó figyelmét: a tudományos és műszaki fejlesztést szolgáló beruházások összege 1960-ban 29 millió, tíz évvel később pedig már 96 millió volt —, az emelkedés 330 %. Mindezt abban a Mongol Népköztársaságban, ahol: — 1921-ben alakult meg az első népi szövetkezet, — 1923 ban szántották fel az első 240 hektár földet, — 1924 ben alapították az Állami Bankot és rakták le az ipari termelés alapjait, — 1925-ben alapították az első állami közlekedési vállalatot — 7 gépjárművel, — 1926 ban alakult meg az első szakszervezet, — 1929-ben alakult meg az első négy állami gaz daság, az előző tervidőszakban) és a mezőgazdasági gép park 4300 traktorral, 1000 gabonakombájnnal, 1400 teherautóval, 2000 utánfutóval és számos más mezőgéppel bővül. an A számtani arányok bizonyítanak: 1971—1975-ben a Mongol Népköztársaságban 5,3—5,5 milliárd tug rikot invesztálnak a népgazdaságba és ebből 600 millió tugrikot fordítanak lakásépítésre, valamint kulturális és szociális célokra. Aki rövid elemzésünk előző részét elolvasta, az megérti, hogy Mongóliában miért nincs annyi sze mélyautó, tévé, rádió, hűtőgép és mosógép, mint a KGST többi tagállamában. De arra is szeretnénk rámutatni, hogy ugyanakkor ismeretlen az avanturiz- mus, a nyugati „jóléti társadalmak“ majmolása, örülni tudnak a kisebb eredményeknek is, nagyobb a szorgalom, a munkafegyelem — a forradalmi lel kesedésl Nem az agyonsztereózott, agyonelektroni zált, absztrakt giccsekkel pompázó sokszobás laká sok, nem a nyugati tengerparti üdülés, nem az öt évenként cserélt személyautó adja meg az egyén az állampolgár rangját, hanem a munka — a közös ségért végzett, a szocialista társadalmi rendért vég zett munkai A tartós iparcikkek — hűtőszekrény, mosógép, porszívó, stb. — iránt csak 1965 után kezdtek érdeklődni és 1970-ben az életszínvonal alapvető mutatói a következőképpen alakultak: védik az Októberi Forradalom hatásától — kínai militaristák szállták meg az országot, majd a fehérgárdista bandák hatoltak be és terrorista rendszert hoztak létre. Azonban a forradalmi mozgalom erő- s'' lését ez sem tudta megbénítani. 1919 és 1921 között marxista—leninista párt alakult, amely 1924 ben vette fel a Mongol Népi Forradalmi Párt nevet. A Forradalmi Népi Hadsereg, a szovjet Vörös Hadsereg vezetésével, kiűzte az országból az idegen betolakodókat és 1921. július 11-én az egész ország fel szabadult. Az ezt követő időszakban harcolni kelleti. a feudalizmus maradványai és a kialakuló kapitalista elemek ellen. 1924. november 26 án elfogadták az első alkotmányt és kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. A népi kormánynak meg kellett védenie az országot a külföldi, főként a japán imperialisták ellen, le kellett lepleznie az ellenség belföldi cinkosait, meg kellett teremtenie az új gazdaság alapjait és végérvényesen meg kellett semmisítenie a feudális urak osztályait. lem miitííen a ter ület Mongólia hatalmas ország. Területe 1 565 000 négyzetkilométer. De a Mongol Népköztársaság az egyetlen ország, melyet csaknem egészében a száraz kontinentális éghajlat ural és ennek hatására az ország nagy részén száraz sztyeppék, délen és délkeleten félsivatagok jöttek létre, csupán az északi csapadékosabb hegyvidékre hatolt be a szibériai tajga. Mongólia — természeti adottságai révén — a szélsőségek országa: a hegyekben az évi csapadék mennyisége 400—500 mm, a Góbi-sivatagban alig 100 mm. A tél hosszú és hideg, a nyár rövid és forró. Ulánbátorban a nyári hőmérséklet + 39 C fok, a téli hőmérséklet viszont — 48 C fok. Ezen a hatalmas, töLb időjárászónára osztott te rületen még ma is kb. csak 1 300 000 ember él. Eb ben a hatalmas országban a szocializmus építésé nek kezdete egyúttal az iparosítás kezdete is volt. Lehetetlenség a Mongol Népköztársaság kikiáltása óta eltelt öt évtized fejlődését bemutatni, do úgy véljük, szemléltetően érzékelteti a nép szorgalmát, igyekezetét, ha szembesítjük az 1960. és az 1970. évi statisztikai adatokat. — 1934 ben helyezték üzembe az első ipari kombinátot. A fejlődés hajtóereje és irányítója a Mongol Népi Forradalmi Párt, a népgazdaságfejlesztési tervek kidolgozója és megvalósításának szervezője. ‘Az első ötéves terv (1948—1952) időszakában az érc-, a kőolaj- és a földgáz-bányászást fejlesztették. A második tervidőszakban (1953—1957) a mezőgazdaság és az energetika fejlesztése volt a fő feladat. Az ezt követő hároméves (1958—1960) tervidőszakban a szénbányászat bővítése mellett elsősorban kisebb üzemeket, főleg malmokat építettek, mivel egyre gyorsabb ütemben hódították meg a szüzföldeket és egyre több gabonát termeltek. A harmadik ötéves terv (1961—1965) célja az volt, hogy átépítse az ország népgazdaságát, amelyben immár az ipari-mezőgazdasági jelleg dominált, és emellett természetesen növelje az ipari és a mező- gazdasági termelést. A negyedik ötéves tervidőszakban (1966—1970) az ipari termelés 80, a mezőgazdasági termelés pedig 40 %-kal nőtt. Az ötödik ötéves terv (1971—1975) feladatait a Mongol Népi Forradalmi Párt XVI. kongresszusa a következőkben határozta meg: — a nemzeti jövedelmet 33—35, a termelési álló eszközöket 45—50, a termelés mennyiségét 31—35 százalékkal növelni. — 1970—1975 viszonylatában 22—25 %-kal emelkedik a mezőgazdasági bruttótermelés, 25 millió darabbal nő a mezőgazdasági állatállomány, 15 százalékkal az 1 tejelőre számított fejési átlag, 25 százalékkal a gabonatermés. A jelen tervidőszakban 1,9 milliárd tugrikot invesztálnak a mezőgazdaságba (45 %-kal többet mint 1 főre számítva: hús (kgj 106 tej (literf ' 117 cukor (kg) 16,2 szövet (méter) 15,7 1000 lakosra számítva: televízió (darab) 3,6 rádió (darab) 7,9 karóra (darab) 22,4 A másik mutató viszont azt láttatja, hogyan gon doskodnak a gyermekekről: 1960 1970 bölcsőde 99 320 bölcsődések száma (1000) 4,7 17,8 óvoda 160 546 óvodások száma (1000) 9,7 31,8 családi pótlék (millió tugrik) 8,2 54,0 A Mongol Népköztársaság a Szovjetunió vezette szocialista közösség szilárd és megbecsült tagja és a KGST tagállamai — köztük a mi hazánk is — jelentős segítséget nyújtanak a mongol népgazdaság fejlesztésének. Ezt bizonyítja, hogy a csehszlovák- mongol külkereskedelmi forgalom értéke 1956—1960 ban 235,0 millió, 1961—1965-ben 435,4 millió, 1966— 1970-ben pedig 507,4 millió korona volt. Egy távoli ország népe ünnepli szabad hazája megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Más forrná jú a szemük, más színű a bőrük, de testvéreink mert velünk azonos célokért harcolnak: a szociális ta jelenért, a kommunista holnapért, az egész em beriség békéjéért és boldogságáért! P. Gy. A NEMZETI JÖVEDELEM SZERKEZETE % BAN __________________________________1960_____________1970 Ip ar 14,0 20,6 Építőipar 10,8 14,5 Mezőgazdaság és erdészet 21,8 22,2 A NÉPGAZDASÁGBAN REALIZÁLT BERUHÁZÁS M1LLIÖ TUGR1KBAN __________________________________1960_____________1970 ös szesen 579 1062 Ebből: anyagi termelés 389 794 Ebből: Ipar ' 169 327 ‘Mezőgazdaság és erdészet 153 293 KORSZERŰ SZÖNYEGGYARTÖ ÜZEM ULÁNBÁTORBAN (CSTK felvételei)
