Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-24 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
Mit, mennyit, merre fejlődött a košicei járás a harminc esztendő folyamán? Nos, nagyon vázlatosan, korántsem a teljesség igényével ezekre a kérdésekre szeretnénk alább választ adni. Választ, amely egyúttal felvillantja a jövő nagyszerű távlatait is. Ha adatokat, szá nrokat, tényeket sorakoztatunk egymás mellé, minden kétséget kizáróan a szocialista országépítés javára biliéin a mérleg nyelve. Annak a társadalmi rendszernek a javára, amelynek sorsát immár harminc esztendeje kemény munkáskezek irányítják, amelynek asztalára szorgos földművesek biztosítják nap mint nap a kenyeret, amelynek nagyszerű jövőjét tehetséges mérnökök, tudósok vázolják vakítóan fehér karton lapokra. Mem véletlen, hogy szocialista hazánk fejlődésének egyik jellemzője éppen Kelet-Szlovákia, éppen ez a járás, ahol az iparosítás szinte nullapontról Indult, és ahol soha nem álmodott fejlettségi színvonalat értünk el. Ján Špak mérnök, a Košice-vidéki JNB elnöke OROMTELI m JB' H**9 Rk H B5*® fel E tí L t ■,:> : A felszabadulás óta «1 telt három évtized alatt, járásunk sokrétű fejlődésében hatalmas utat tettünk meg. A felszabadulás elölt a Košice vidéki járás az alacsony színvonalú mezőgazdasági termelést folytató területek közé tartozott. Az elenyésző ipar szintén kedvezőtlenül hatott fi lakosság élet- színvonalára. Ennek a ténynek az alátámasztásába említem meg, hogy 1945-ben járásunk 79 00Ü lakosa közül az iparban, építőiparban és a közlekedés szakaszán 1560 ember dolgozott. .1945 ig járásunk területén csupán kisebb jelentőségű ipari üzemek működtek. Az első ötéves terv időszakában elért eredmények igazolták pártunk gazdaságpolitikájának helyességét. Az említett időszakban jelentős sikereket értünk el járásunkban. Az ipar, a kereskedelem és közlekedés szakaszán dolgozók száma csaknem kétszeresére emelkedett. Az 1954—55-ös évek folyamán ezeknek a dolgozóknak a száma további 58,5 százalékkal nőtt. Ebben az időszakban jelentős előrehaladást értünk el a szocialista mezőgazdaság építése, a földmű- vesszövetkezetek megalakítása terén is. Az ötödik ötéves terv feladata, a CSKP XIV. kongresszusának erre vonatkozó irányelvei közismertek. Járásunkban aránylag sikeresen valósítjuk meg az ötéves tervből reánk háruló feladatokat. Az egész tervidőszak alatt 3,1 milliárd koronát fordítunk beruházásokra, ebből 2,8 milliárd koronát építkezésekre. Három év alatt ennek mintegy 70 százalékát használtuk fel. A legjelentősebb beruházások közé tartozik a Tur- fta nad Bodvou-i cementgyár, amely közel 700 millió korona ráfordítással épült és évente 770 ezer tonna cementet gyárt. Említést érdemel a 125 millió korona költséggel felépült Košická Polianka-1 nagyhizlalda, a ružini vízmű, a tranzit gázvezeték és egyéb fontos építkezések. Figyelemre méltóak a nemzeti bizottságok elért eredményei. Ezen a szakaszon gyakorlatilag már teljesítették az ötéves terv feladatait, hiszen a tervezett 168 millió helyett már ez év első feléig csaknem 175 millió koronát fordítottunk beruházásokra. A tömegpolitikai munka eredményei szintén Jól lemérhetőek a Nemzeti Front választást programja teljesítése területén. Járásunk minden negyedik lakosa felajánlást tett — így veszi ki részét az össztársadalmi feladatok teljesítéséből. Az elmúlt évben vállalt közel 194 millió korona értékű felajánlást 220 millió korona értékben teljesítették. A felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére 1387 kollektív és csaknem 36 000 egyéni felajánlás született, amelyek értéke meghaladja a 111 millió koronát. Járásunk lakossága szeptember végéig több mint 90 millió korona értékű vállalást teljesített. Az elmúlt 30 esztendő folyamán elért jelentős eredményekhez tartozik — tekintettel járásunk adottságaira — a mezőgazdaság szocialista átépítése. Szocialista mezőgazdaságunk termelése az 1948-as évhez viszonyítva megkétszereződött, a piaci termelés pedig négyszeresére nőtt. A háború előtt egy-egy mezőgazdasági dolgozó három lakos részére termelt élelmiszert, jelenleg pedig, sokkal gazdagabb választékban termel élelmiszereket, 11 lakos számára. A mezőgazdasági termelés terén elért eredményeink elismerése fejében járásunk ez év folyamán magas állami kitüntetésben részesült. Járásunk területén a felszabadulás óla 22 Jelentős új ipari üzem épült és számos üzem bővítésére, korszerűsítésére került sor. Az Ipar bruttótermelése az utóbbi negyedszázad alatt 16 millióról több mint 700 millió koronára emelkedett. Mindezek a kedvező változások megmutatkoznak lakosságunk életszínvonala örvendetes emelkedésében. Az egy lakosra eső évi átlagkereset az 1945-ben elért 3287 koronáról 1973-ban több mint 11 000 koronára, tehát 3,5 szőrösére nőtt. Az értékelt Időszakban járásunk területén a kiskereskedelmi forgalom 76 millióról több mint félmiiliárd koronára emelkedett. Ma a háztartások csaknem 80 százalékában van mosógép, közel felében hőtűgép, rádió mindenütt található és televíziós készülék is van a háztartások csaknem 77 százalékában. Járásunkban több mint 5000 személygépkocsit tartunk nyilván. A CSKP helyes gazdasági-, szociális- és társadalmi politikájának köszönhető például az is, hogy járásunk területén sikeresen teljesítik a lakás- és iskolaépítkezés, az egészségügyi és szociális intézmények létesítésének programját. A felszabadulás óta több mint 11 ezer lakás épült fel. 1970-ben járásunkban már minden második család új lakásban lakott. 1945-ben a Kosice-vidé- ki járásban 16 egészségügyi központ működött, jelenleg 66 ilyen központ, két poliklinika és 10 gyógyszertár áll a betegek rendelkezésére. Az orvosok száma 16-ról 148-ra emelkedett. Most, amikor az eltelt 30 szabad esztendő alatt végzett munkánk örömteli eredményeit mérlegeljük, meg vagyunk győződve arról, hogy a CSKP vezetésével sikeresen teljesítjük az ötéves terv valamennyi feladatát és jól felkészülünk a jövőbeni tennivalókra. A Járás egyik legjelentősebb üzeme, amely évente 770 ezer tonu« cementet gyárt AZ IDEOLÓG FONTOS ESZK A felszabadulás a Košice-vidéki turális életében Is rendkívül póz zásokat eredményezett. A kultúra rálís élet kezdettől fogva elvála; részét alkotta az állandóan alakú lista formát öltő társadalmi életn radéktalanul teljesítette küldeté hatékonyan segítette a munkásos cialista társadalmi rendszerünk és irányításában. « Nehezek voltak az első észten emberhiánnyal, megfelelő lét* hiányával kellett megbirkózni. Az dat tehát az volt — megteremt szükségesebb alapfeltételeket. A járás területén az 50-es ével a 60-as évek elején vett komoly, letet a művelődési otthonok épí kosság, valamint a tömegszervez nagy lelkesedéssel és szorgalom munkához. Így azután sikerült e a járás 126 községéből és települ ben van művelődési otthon, ame százaléka megfelel a korszerű nyeknek. Ugyanakkor örömmel juk meg, hogy ezek a létesítmé ban betöltik hivatásukat. Társadalmunk Igényeiből ki ind turális munka mindenekelőtt né népművelésre irányul, amely h( lakosság politikai színvonalam! hez, tudományos ismereteinek t hez. Míg tíz évvel ezelőtt 71, addi te közel 200 ciklikus oktatási eg valósítunk meg, míg az egyes beszélgetések, vitaestek, vetélkeü ma meghaladja az ezret. A tém zül mindenekelőtt a politikai, gazdasági, egészségügyi jellegű hetnénk, természetesen számos ♦ repel a művelődési házak „műs Járásunkban 36 népművészeti ( k-ödlk, továbbá 60 zenekar. Nag ségnek örvend a csoportos éne] lás, fényképezés. Az idén 18 rendeztünk járási vetélkedőkéi, több mint 10 000 versenyző igye nyítani tudását. Legsikeresebb e közé a seíiaí (SzinaJ Rozmaring művelődési ház mellett műkő Népművészeti Együttes, majd a Hornádom-1 Iskola tánccsoportj? járási énekkara, a CSEMADOK szervezetének énekkara, a kisid kórus tartozik. Ami a rnűkedvt szást illeti a 60-as évekhez csökkent az együttesek száma, előadások színvonala felfelé ív Járásunkban 124 állandó je könyvtár működik, amelyek kön 235 000 kötetes. Az olvasók szí 19 800-at, egy lakosra 4,1 kölesei jut: A járási pártbizottság, valam nemzeti bizottság kulturálisüg nak az Irányításával a kulturá nyék és a Nemzeti Front tömé mindent megtesznek, hogy a ki ján is maradéktalanul teljesítsi rákia Kommunista Pártja XIV. sának határozatait. A Kelet-szlovákiai Vasmű tulajdonképpen a szocialista tábor tagállamai nemzetközi összefogásának szülötte. Elsősorban a Szovjetunió nyújtott jelentős támogatást, szovjet szakemberek, tervdokumentációk segítségével formálódott és épült ez a gigantikus kohómfi. Szovjet kohászok, hengerészek oktatták a mesterségre Közép- Európa egyik legmodernebb kohászati üzemének Jelenlegi szakembereit. A Kelet-szlovákiai Vasmű létjogosultságát illetően minden kétséget kizár az a tény, hogy létezésének tizenöt esztendeje alatt a 12,5 milliárd korona beruházási költsíégnél sokkal nagyobb értéket, közel negyven milliárd korona értékű terméket gyártott népgazdaságunk és a külföldi megrendelők számára. A va$mű növekvő exportja Európa, Ázsia, Afrika és Amerika negyven államába Irányul. Ebben az ötéves tervben árutermelésének tizenöt százalékát a KGST tagállamaiba szállítja. Legjelentősebb termékei közé tartozik az ún. dinamólemez, melynek 55 százalékát, a speciálisan hegesztett csövek 85, a fűtőtestek 92 és a nagy terjedelmű lemezek 60 százalékát a KGST tagállamaiba Irányítják. Az ötéves terv első három esztendeje alatt 20,2 milliárd korona értékű árut termelt a vasmű, 140 millió koronával többet, mint amennyit a terv előírt. 1973-ban a Kelet-szlovákiai Vasmű ürutermelésének értéke meghaladta a 7,4 milliárd koronát, ami 1974-ben csaknem egymilliárd koronával nőtt Szinte hihetetlennek tűnik, de tény, hogy a vasmű dolgozói egy óra alatt egymillió korona értékű árut termeitek... Természetesen, a Kelel szlovákiai Vasmű a hazai piacon is jelentős feladatot teljesít. Sokatmondó valóság, hogy 1967 óta itt gyártják a csehszlovák autóipar számára szükséges karosszéria lemezt. A legőszíntébb ürömmel szögezhetjük le, hogy a Kelet-szlovákiai Vasmű több mint huszonháromezret számláló munkaközössége évről évre példáson teljesíti igényes feladatait. Az Is igaz, hogy társadalmunk gondoskodása sem marad el. Tudomónyos megalapozottsággal folyik itt a káderpolitika, a szakemberképzés, a dolgozók szociális és egyéb szükségleteinek kielégítése. A vasmű fejlesztése Í9i75-Ig a termelőkapacitás és az acéltermelés bővítésére Irányul. Az ötödik ötéves terv utolsó évében az évi acéltermelés meghaladja a hárommillió tonna mennyiséget s föltehető, hogy a hatodik ötéves terv folyamán eléri a 4,4 millió tonnát. Az idén hajtották végre a vasmű első számú nagyolvasztójának főjavítását, melynek kapacitása 1719-ről 1864 köbméterre emelkedett. Az 1974—75-ös években valósítják meg a meleghengerde korszerűsítésének első szakaszát, így az évi árutermelés értéke Jóval meghaladja majd a tízmillió koronát. A korszerűsítés második szakaszát az 1976—77-es években hajtják végre, s az évi árutermelés hatszázmillió koronával növekszik. Az ezt követő két év folyamán végzik el a vasmű nagyolvasztóinak főjavítását, korszerűsítését. Mindezt az élet, a termelésnövefiés iránti Igények követelik meg. Ugyanis a vasmű árutermelése — az előzetes fejlesztési tervjavaslat szerint — a hatodik ötéves terv végéig, 1975-höz viszonyítva, további 25 százalékkal növekszik. Ezt a fontos feladatot a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításával, a termelési folyamatok gazdaságosságának növelésével s nem utolsósorban a minőségi termelés fokozásával szándékoznak elérni. A tudományos-műszaki fejlesztés megvalósítása sz dolgozók kezdetni falnak érvényesít zólag a Kelet-s: megtalálták a m és formákat, mi láltak a kivitelez borában ... Hazánk dolgozi sebb barátja, a s: hatetlen segítség évvel ezelőtt a fi badságunkért föl óta is tettekkel t zös harcban vér; gunk megbont ha bői a barátságbó Közép-Euröpa kohászati üzem« Vasmű is, ameli termelésével má — többszörösen tott költségeket. Nyugodt lelki! Juk, hogy dolgoí egyik igen; font megvalósítói. mm
