Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-24 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó
HUM! 1974. november 24. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 7.14, nyugszik: 16.03 Közép-Szlovákía: 7.02, nyugszik: 15.51 Kelet-Szlovákia: 8.57, nyugszik: 15.46 órakor. A HOLD kel: 13.19, nyugszik: 1.31 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK EMMA — EMÍLIA nevű kedves olvasóinkai ■ 1814-ben született GABOR ARON tüzérőriragy, az önálló székely tüzérség megteremtője és (({parancsnoka (hősi halált halt 1849 ben) ■ 1864 ben született HENRI TOULOUSE- LAUTREC francia festő és grafikus, a posztimpresz- szlonizmns egyik legkiemelkedőbb mestere ( + 1901) ■ 1909-ben szülelett CYPRIÁN MAJERNlK szlovák festő és grafikus, nemzeti művész (+ 1945) B 1944-ben halt hősi halált a fasiszták ellen vívott harcban EUDOVlT KUKORELLI őrnagy, az SZNF Hőse (szül.: 1914). A következő tartalmából Aj» a istenben Ladislav Hrzal cikke IpiydiéslíMségd A szolgáltatásokban elért eredményekről Szabálytalan recenzió Balogh P. Imre írása Gondolatok Bereck József novel láskötete kapcsán TMalamil Gál László novellája Utazás Északon Krajczár Imre iraki riportja Az alapszabályzat és az aktivitás A CSKP XIV. kongresszusának határozata a pártszervek és szervezetek feladatává tette, hogy ügyeljenek a pártalapszabályzat maradéktalan betartására a pártéletben, ellenőrizzék teljesítését és levonják a következményeket a szabályzat megsértéséből. A határozat betartása biztosítja a párttagok teljes egyenjogúságát és hozzájárul a kommunisták erkölcsi és politikai profiljának megszilárdításához. Az alapszabályzat gyakorlati megvalósításával érvényesül és elmélyül az élet valamennyi területén a párt vezető szerepe. Az alapszabályzat több cikkelye a párttagok kötelességeként és jogaként határozza meg, hogy aktívan részt vegyenek a politikai munkában. A kongresszus óta eltelt időszakban ez az aktivitás jelentősen fokozódott és ennek eredményeképpen a pártmunka egyre hatékonyabbá válik. A párttagok azonban nem egyformán vesznek részt a pártéletben, a feladatok konkrét teljesítésében. Vannak olyanok is, akik azt hiszik, hogy kötelességeiknek eleget tesznek azzal, ha részt vesznek a taggyűléseken, még akkor is, ha konkrét pártfeladataikat nem teljesítik. Előfordul, hogy egyes párt- szervezetekben a munka súlya néhány tagnak, rendszerint a pártbizottság tagjainak vállára nehezedik. Az ilyen szervezetekben haladéktalanul változtatni kell a helyzeten, fel kell tárni a passzivitás okait, gyökereit, hiszen azok, akik kivonják magukat a pártmunkából, megbontják a párt sorainak egységét és gyengítik akcióképességét. Többféleképpen harcolhatunk a passzivitás ellen, de a legeredményesebb és a legfontosabb az alapszabályzat betartásának megkövetelése és ellenőrzése. El kell érnünk, hogy az összes párttag ne csak ismerje, de következetesen be is tartsa a pártélet szabályait. Az alapszabályzatot a párttagoknak még a jelöltek közé való felvételük előtt meg kell ismerniük. A pártszervezetek és az ajánlók feladata, hogy a tagjelölteket még a felvétel előtt megismertessék jogaikkal és kötelességeikkel és a pártélet alapelveivel, mert a jelöltek jelentkezésükkel önként alávetik magukat ezeknek a kötelességeknek. A jelöltségi időszak alatt elmélyítik politikai és ideológiai ismereteiket, a gyakorlatban ismerkednek meg a kommunisták kötelességeivel és jogaival és ez elképzelhetetlen az alapszabályzat ismerete nélkül. A jelöltek és párttagok jogai és kötelességei azonosak, csak annyi az eltérés, hogy a jelöltek nem választhatók a pártszervek tagjaivá, a pártkonferenciák és kongresszusok küldötteivé és a pártgyüléseken tanácskozási joggal vesznek részt. Kötelességeiket azonban csak akkor teljesíthetik és jogaikkal csak akkor élhetnek, ha azokat időben és alaposan megismerik. Ezért arra kell törekednünk, hogy mindenki, aki be akar lépni a pártba, még jelentkezése előtt megismerkedjen a CSKP alapszabályzatával. így biztosíthatjuk, hogy a szabályzatból eredő feladatokat mindjárt aktívan teljesíthessék, amint felveszik őket a tagjelöltek közé. Ezt maga az alapszabályzat is kötelességükké teszi. Az alapszabályzat betartása, a belőle eredő feladatok teljesítése alapfeltétele a tagok és a tagjelöltek aktivitásának, a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött igényes tervek valóra váltásának. —r— KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Szaszák György riportfa REÁLIS LEHETŐSÉGEK Kétségbe vonhatatlan, alapvető tény az, hogy a szocialista és a kapitalista világ legnagyobb hatalmának kapcsolata nem egyszerűen szovjet—amerikai, hanem nemzetközi nagyságrendű kérdés. Ez a magyarázata annak a megkülönböztetett figyelemnek, amellyel a világ közvéleménye e kapcsolatok alakulását kísért Az új viszonyt kialakító kezdeményezés szovjet részről indult el: fontos része volt az SZKP XXIV. kongresszusán a 70-es évekre kidolgozott szovjet külpolitikai koncepciónak, a békeprogramnak. A realitások, a megváltozott erőviszonyok voltak azonban végeredményben azok, amelyek 1972-ben rá- kényszerítették az Egyesült Államok elnökét, hogy békés egymás mellett élést, az egyenlő biztonság elvét deklaráló okmányt írjon alá Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkárával. Az eddigi szovjet—amerikai csúcstalálkozók tapasztalatai jók. Bebizonyosodott, hogy e tárgyalások sokat lendítettek a két nagyhatalom kapcsolatain. Nagy jelentőségű megállapodások jelzik az eddig megtett utat. Már az első csúcstalálkozó folyamán és végeztével ösz- szesen tíz dokumentumot írtak alá a szovjet vezetők és az amerikai elnök. Ezeknek nagy része formailag a két ország kapcsolatainak fejlesztését irányozta elő, s csupán egy — a záróközlemény foglalkozott nemzetközi kérdésekkel. Mindamellett nyilvánvaló, hogy az olyan kétoldalú dokumentumok, mint például a szovjet—amerikai viszony alapelveivel, vagy a hadászati fegyverrendszerek korlátozását illetve fejlesztésük befagyasztását szabályozó megállapodások az egész nemzetközi légkört befolyásolják. Gerald Ford amerikai elnök, az Egyesült Államokban bekövetkezett vezetési változás után most Vlagyivosztokban találkozik először Leonyid Brezsnyevvel. Ez az „ismerkedő“ találkozó fó alkalom a szovjet—amerikai párbeszéd folytatására. Moszkvában rámutatnak, hogy reális a lehetőség a szovjet—amerikai együttműködés fejlesztésére. Ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a már meglevő, s a két ország kapcsolatait tij alapokra helyező megállapodások valóra váltása a feltétele annak, hogy a két ország viszonya a tartós béke tényezője legyen. Kissinger amerikai külügyminiszter a mostani csúcstalálkozó előtt újólag hangsúlyozta, hogy a két nukleáris nagyhatalom vezetőinek rendszeres kapcsolata alapvető nemzetközi jelentőségű tényező, s szavaiból az is kitűnt: legutóbbi moszkvai tárgyalásai óta jogos a remény, hogy Vlagyivosztokban komoly előrelépés lesz a stratégiai fegyverkorlátozásokról folyó tárgyalások ügyében. Ami a szovjet—amerikai kapcsolatok egyik nemzetközi horderejű kulcskérdését, a SALT-ot illeti, Moszkvában is úgy ítélik meg, hogy a stratégiai fegyverzet korlátozása tárgyában folyó tárgyalásokon a legutóbbi években felhalmozódott tapasztalatok, s az a tény, hogy a szakértőknek a tavalyi csúcstalálkozó nyomán immár konkrét program is rendelkezésükre áll — derűlátásra ad okot a további előrehaladás kilátásait illetően. A mostani szovjet—amerikai csúcstalálkozótól a békeszerető közvélemény azt várja, hogy megszilárdítja a kapcsolatok fejlesztéséhen elért eddigi eredményeket, vissza nem fordíthatóvá teszi a már megindult folyamatokat, azt reméli, hogy a két nagyhatalom között tovább mélyül a hosszú távú békés együttműködés. P. J. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Karéi Rusov vezerez- redesnek, a csehszlovák néphadsereg vezérkari főnökének 50. születésnapja alkalmából hétfőn átadta a Munkaérdemrendet. A CSTK felvélele Košicén hétfőn befejeződött a KGST állandó gépipari bi- zottsága 9. szekciójának egyhetes ülése. Balról: T. Kibovszki, a KGST moszkvai titkárságának képviselője, P. A. Pavlov, a szovjet küldöttség vezetője és J. Malecky, a KGST 9. szekciójának vezetője.' A CSTK felvétele Hétfőn Moszkvában megkezdődtek a szovjet-iráni tárgyalások. Balról: A. Koszigin, L. Brezsnyev, Ny. Podgornij, A. Gromiko — jobbról a második: Mohammed Reza Pahlavi iránt sah. A CSTK — TASZSZ felvétele Üjabb forduló előtt a Közös Piacban E heti karikatúránk ta nácsterem — A közös piaci külügyminiszterek szemlátomást a tárgyalások újabb menetére készülnek ... (Borisz Jefimov rajza) 2
