Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 XI. 17. házban, pékmester fiaként születtem 1951-ben, Füleken — emlékezett vissza László. — Több család lakott együtt ebben a házban — folytatta —, csupán ml hatan voltunk. Udvarunkon nap mint nap 13—15 gyerek ricsajozott, közöttük én is — élvezve až élet gondtalanságát, az eigyüttlét nagyszerűségét. Hatéves koromban, az alapiskola megkezdésével élelem új szakasza nyílott meg. Levágták vállamig érő, szőke, göndör hajamat, új lakásba költöztünk, s lassan ismerkedni kezdtem a betűvetés hihetetlenül nehéznek tűnő művészetével. A tanulással persze csakhamar barátságot kötöttem. Az alapfokon az 1—9 osztályt tiszta egyes tanulmányi — Politikai fejlődésed szem pontjából milyen szerepe volt a katonaságnál eltöltött két év nek? — Nagy szerepe. Azok az elvek, azok a tények, amelyekről kommunista édesapám gyermekkoromban oly sokat, beszélt, itt világosodott meg előttem igazán. A katonaságnál nagyon jól működő SZISZ-alapszerveze- tek vannak. A pártalapszervecze- tek megbízottai itt nagy súlyt helyeztek a SZISZ-tagok esz mei-politikai nevelésére. Munkájuk eredményességének legnagyobb bizonyítéka, hogy nagyon sok fiatalt rávezettek a marxizmus—leninizmus elméleti igazságaira. Hozzám hasonlóan több fiatal is megértette ezt az Cél: Ifjú Kovács Lászlóval egyhónapos pártiskolázáson ismerkedtem meg a közelmúltban. Az iskolázáson részt vevő 47 hallgató között ő és én voltunk a legfiatalabbak. Talán ebből Is adódott, hogy csakhamar őssze- barátkoztunk. A tanítás utáni szabad időt gyakran együtt töltöttük. Legtöbbször a fiatalokat érintő problémákról beszélgettünk, vitatkoztunk. Esténként pedig, ha tehettük pingpongoztunk, mert a bratislavai Politikai Főiskola inleraátusában a hallgatók számára a tanuláson kívül különböző sportolási lehetőségek is biztosítva vannak. Mindezt csupán azért mondtam el, hogy rávilágítsak arra, ilyen körülmények között — négy hét alatt — egy embert meg lehet ismerni. Lászlóról első benyomásom az. volt, hogy-olyan egyéniség, aki fiatal kora ellenére már eléggé széles látókörrel rendelkezik, s így a tapasztaltabb, idősebb emberek között is magabiztosan viselkedik, hozzá tud szólni a vitás kérdésekhez. Később, amikor közelebbről is megismertem, arra a megállapításra jutottam, hogy személyében egy olyan fiatalt ismertem meg, aki tudja, hogy mi a szocializmus, ő maga mit kapott tőle, s ezek tudatában milyennek kell lenni, és mint ifjú párttagjelöltnek mit kell tennie. De ne vágjunk a dolgok elé, inkább nézzük meg, mi volt az, ami ifj. Kovács Lászlót röpke húsz év alatt olyanná formálta, hogy felvételét kérte Csehszlovákia Kommunista Pártjába. — Egy régi, szürke munkás«w PÄRTTAGJELÖÜTEL eredménnyel végeztem — köz ben különböző funkciókat is magamra vállaltam. Hosszú ideig osztályelnök voltam. Papír-, és vasgyűjtéseket szerveztem. Kulturális akciókat rendeztem, több más társammal együtt. Az alapiskola elvégzése után úgy döntöttem, hogy vegyész leszek. Vegyészeti szak- középiskolába jelentkeztem Banská Štiavnlcára. Helyszűke miatt azonban nem vettek fel. így Košieére kerültem, a kohászati szakközépiskolába. Egy hónap múltán azonban búcsút vettem a keleti metropolistól. Egy levél, amelyben az állott, hogy mégis felvettek a vegyészeti szakközépiskolába, megváltoztatta sorsomat. — Miért kedvelted meg any- nyira a kémiát? — Nyolcadikos koromban egy fiatal, nagyon csinos kémiatanárnő jött az iskolánkba. Minden fiú tetszeni akart neki. Mivel más mód nem volt, szimpátiáját csupán a jó tanulással nyerhettük el. Kémiai kört is alakítottunk. Valahogy így történt, hogy a tanítónőn keresztül — ha nem is szándékosan —, de a kémiát is megszerettük. — A szakközépiskola elvégzésével tehát életed egyik fontos vágya teljesült. Hol kerestél munkalehetőséget, és milyennek találtad a gyakorlati életet? — Szülőhelyemen, a füleki Kovosmaltban léptem munkaviszonyba. A zománcozó részlegen kezdtem dolgozni. Három hónap időm volt arra, hogy közelebbről is megismerkedjek a gyárral, a termelés menetével, s utána bevonultam BiecLavba, ahol tényleges katonai szolgálatomat teljesítettem. ideológiái, s kérte felvételét a pártba. — Ügy tudom, a katonai szolgálat letöltése után régi munkahelyedre mentél vissza. Pár hét múlva a párttagjelölt időszakod is letelik. Munkádat, politikai meggyőződésedet ismerve, úgy érzem, felvesznek pártunk tagjai közé. Mint ifjú kommunista, mit tartasz majd fő feladatodnak? — A fülek) Kovosmaltnak több száz fiatal dolgozója van. Ezek közül sokan még nem tagjai a SZISZ-nek. Én a zománcozó részlegen dolgozom, amelynek SZISZ-elnÖke is vagyok. Mindenekelőtt elsőrendű feladatomnak fogom tartani, hogy egyre több fiatallai megértessem szocialista társadalmi rendszerünk létjogosultságát, a munkásosztályon alapuló pártvezetés fontosságát. Úgy érzem, megtalálom majd azt az őszinte és közvetlen hangot, amellyel érthetően megvilágítom azokat a helytelen nézeteket, amelyek ma még sok esetben elhomályosítják a fiatalok józan ítélőképességét. Befejezésképpen tatán csak annyit jegyeznék meg: ifj. Kovács László egyike azoknak a fiataloknak, akik már szocialista társadalmi rendszerünkben nőttek fel, s olyan egyéniséggé fejlődtek, akik tudják, és világosan látják a marxizmus—leninizmus világnézeti magasrendűségét. Ügy érzem, sok fiatalnak példaképe lehetne.-szgyígy élvezet a tanulás A Szovjetunió 467 főiskolájának egyike a Moszkvai Elektrotechnikai Intézet. Nappali és esti tagozatán ötezer diák tanul. 1971 óta az iskola új épületben székel. A modern hallgatótermek és laboratóriumok mellett klubhelyiségek, tanulószobák, könyvtár, uszoda, tornaterem és természetesen diákszálló szolgálja a hallgatók kényelmét. A felvétel a számítógépekkel ismerkedő diákokat ábrázolja. /A ČSTK felvétele) Az évzáró taggyűlések kettős feladatot teljesítenek. Lezárják az eddigi munkát, és egyben meghatározzák a következő év feladatait. Ez a napjainkban folyó SZISZ-évzáróira is vonatkozik. Értékelnek, és egyben új célokat tűznek ki a fiatalok. E kettős feladat teljesítését azonban csak akkor és azokban az alapszervezetekben mondhatjuk eredményesnek, ahol a kitűzött új célok egyben előrehaladást, tehát eev magasabb szintet képviselnek. Lipovský Ivánnál, a Szocialista Ifjúsági Szövetség galántai járási bizottságának elnökével i6 ilyen szempont szerint elemeztük a soron levő évzárókat. Vagyis elsősorban arról a pluszról volt. szó, amivel — a szövetség járási bizottsága szerint — az évzárókat követően az alapszervezetefcben folyó tevékenységnek gazdagodnia é« bővülnie kellene A legfontosabb — kezdte az elnök — az általáé os és sokoldalú aktivitás emelése. Ez járásunkban állandó feladat. 158 alapszervezetünk van, 6117 taggal. Míg 1973-ban öt alapszer- vezetünkről mondhattuk el, hogy a legjobbak közé tartoznak, ma ugyanezt legkevesebb 30-ról állíthatjuk. Hangsúlyozni szeretnénk, nem arról van szó, hogy ezek az alapszervezetek valamiben kitűnnek. Ilyenekből ugyanis egész sor van. Tevékenységük általában jó, de túlságosan egyoldalú. Jól működik egy egv szakkör, máshol széles körű társadalmi munkát végeznek, betanultak egy-egy színdarabot, vagy ló a sporttevékenység. Az ilven munka csupán a tagok egy részét elégíti ki, a többi törvényszerűen passzív marad. Az említeti 30 alap>- szervezelben a tevékenység sokoldalú, tehát valamennyi tag megtalálja az őt érdeklő és lekötő részt. Az ilyen sokoldalú tevékenységei szeretnénk általánosítani valamennyi alapsr'1’*- vezetunkben. Mint a tovább elmondottakból kitűnt, a galántai járásban ennek érdekében valóban mindent megtesznek. A szövetség járási vezetősége még augusztusban körlevélben fordult az egyes alapszervezetekhez, amelyben foglalkozott az évzárók jelentőségével. Az általános és valamennyi alapszervezetre érvényes feladatokon túl — mint amilyen az eszmei-politikai nevelés. vagy hazánknak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfordulójáról való méltó megemlékezés — éppen a sokoldalú tevékenység megvalósítását adta feladatul. Ennek érdekében nagy hangsúlyt helyeztek azokra a beszélgetésekre, amelyek az évzárókat előzték meg. Valamennyi taggal lényegében négy problémát beszéltek meg. Mit, tesz ő az alapszervezet érdekében, és mit szeretne tenni a jövőben, illetve hogyan értékeli az alapszervezet tevékenységét, és mit vár a jövőben az alapszervezetétől. E beszélgetések alapján valamennyi tag konkrét feladatot kapott, és ez már eleve kizár ja annak lehetőségét, hogy a jövőben passzív legyen a munkájában. Az évzárókra csak e beszélgetések eredményeinek feldolgozása után kerülhetett sor, és az új terveket már e beszélgetések szellemében állítják össze. Átlapoztuk a beszélgetésekre küldött jelentéseket. Egyöntetűen bizonyították, hogy a tagok dolgozni akarnak, csak megfelelő vezetésre. Irányításra van szükségük. Legtöbben a kulturális tevékenység kiszélesítését kérik. Színjátszó-, esztrád- és tánccsoportok meg alakítását szeretnék, énekkar, irodalmi színpad működését hiányolják. A járási vezetőség már<i.s méltányolta e kéréseket, és első lépésként összehívta a kulttirfe- lel ősök járási értekezletét, amelyen megbeszélték e kérdések tel j esi lésének lehetőségeit. — A felsorolt csoportoknak — folytatta az elnök — valamennyi alapszervezetben működniük kellene. De nemcsak ezeknek, hanem elképzelésük szerint valamennyi alapszervezetben még egy sportkörnek és egy-két szakkörnek is. Ezzel az ifjúsági klubokat Is jobban kihasználnánk, amelyekből eddig 43 van járásunkban. Bízom benne, hogy a beszélgetések és az eddigi évzárók során kialakult egészséges önkritika valóban sokoldalú és valamennyi tag érdeklődését kielégítő tevékenységei eredményez majd. —egri— javult a helyzet A SZISZ Pionírszervezeté- nek leglelkesebb irányítói a rajvezetők. Idén a Pionírszervezetben 60 900 raj tevékenykedik. Ezek munkáját 60 570 rajvezető irányítja. Annak ellenére, hogy a rajvezetőhiányt eddig még nem sikerült teljesen megoldani, idén e tekintetben a Pionírszervezet fejlődésében jelentős fordulat következett be. Tavaly még 2750 rajnak nem volt saját vezetője, most már csak 330-nak Legtöbb rajvezető az iskolaügy dolgozói közül, a tanítók és nevelők soraiból kerül ki. A pionírvezetők népes csoportjában azonban fő- és középiskolásokat, dolgozó fiatalokat is szép számmal találunk. A rajvezetők továbbképzésében nagy szerepük van a járási, kerületi és országos pionírve- zető-képző iskoláknak, melyek nagy segítséget nyújtanak a raj- és csapatvezetők kezdeti nehézségeik leküzdésében és képzettségük továbbfejlesztésében. Ajánlójuk a SZISZ Abban az alakulatban, ahol O. Hanák tiszt teljesít szolgálatot, nagy figyelmet szentelnek az új párttagjelölteknek. Minden pártalapszervezet pontos tervet dolgozott ki a tagjelöltekre vonatkozóan. A SZISZ arra érdemes tagjait a fiatal kommunisták Lenin-kürébe osztják be. A Lenin-kör munkáját a SZISZ alakulat! szervezete irányítja, a tagjelöltségre kiválasztottak oktatását pedig a tapasztalt és idősebb párttagok végzik. Az ifjúsági szövetség értékeli a leendő tagjelölteknek a Lenin körben, az alakulatban és az alakulat SZISZ-szervezetében kifejtett tevékenységét, valamennyi jelöltet ugyanis konkrét feladatok teljesítésével bíznak meg. Miután az illető munkáját az alakulat SZISZ szervezete pozitívan értékelte, a SZISZ tulajdonképpen a tagjelölt kezesévé válik. Az eddigi tapasztala tok alapján ez a módszer nagyszerűen bevált. Az alakulatnál az eltelt néhány hét során a következő katonákat vették fel a párt tagjelöltjei közé: Ján Kocáb tizedest, a SZISZ-alapszervezet elnökét, Miloslav Barva tizedest, egy példás csapat parancsnokát, Ján Košinárt, a SZlSZ-alap- szervezet kultúrfelelősét. A legfrissebb tagjelöltek feladataikat felelősségteljesen végzik, jó példával járnak elöl. —g I— 1 IPFVWFMt/fSf'f rlLu T uíiCíIhUJm.I
