Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)
1974-11-17 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
üabó Béta yszóval javítani koll a jelenlegi rülmén veken. segíteni kell az író- t. ör. C s a n d a : Valóban van vala- abban. hegy az írók közötti kap- álatok nem kielégítőek, néha pedig zott érzékenység tapasztalható né- jlyiküknél. Amit Szabó Béla emlí- t még. nevezetesen a már megje- it művek újrakiadását, tudtommal Madách Kiadó tervez egv könyvso- satot az első köztársaságbeli ma- ar írók legsikerültebb alkotásaiból. zt a sorozatot ki lehetne bővíteni, s ;y újra napvilágot láthatna cseh- slovákiai magvar szocialista irodalmuk néhány értékes alkotása is. Még egyszer az rodaimi Szemléről Síilvássy: Lapunkba« meg je»t írásunkban, s a vita során Is ómutattunk az Irodalmi Szemle szelepére irodalmi életünkben. Az érté- es publikációk mellett kifogásoltuk s mások is elmarasztalták néhány özlemény gyengébb színvonalát, s a Ita tárgyává tettük azt is. hogv va- on helyes-e, ha a korábbi évekhez éoest jóval kevesebb irodalmi anyag aleinik meg. Duba: Már a válaszomban, mely szintén megjelent az Oj Szótan, leírtam, hogv a bírálat nagy rézével egyetértünk, és levontuk a íiegfelelő következtetéseket. Ami a zépirodalmi anyagot illeti, sajnos jlyan kevés volt a beküldött s a meg- elelő próza, hogv egyszerűen nem udtunk igényesen szerkeszteni, ha- íem az volt a gondunk, hogy meg- öltsük a lapot. Konkrét leszek: A Szemlének szerencséje volt, hogy tácz Olivér írt egy noveliáskötetet, t mielőtt leadta a kiadónak, néhány rását elküldte hozzánk. így tudtunk I—10 Rácz-novellát közölni, S tulaj- ionképpen ez biztosította, hogy majd- íem minden számban volt novella. Jalnos, mások kevesen jelentkeznek. \z idősebb írók közül hamarjában íem Is tudnék valakit említeni, aki több jó novellát hozott volna be hozzánk. A fiatalok közül, akik a Fekete szél szerzői voltak. Kovács Magda nár évek óta nem hallat macáról, Wurczel Gábor, aki pedig sajátos hangú, eredeti tehetség, ugyancsak naivon ritkán jelentkezik írással. Még talán Berenk József a legaktívabb. Neki éppen most jelent meg íz első önálló novelláskötete. Első sorban azért következett be ez az iltolódás. mert próza hiányában az dméleti irodalom került túlsúlyba. Zalabai: Ha már Itt tartunk, rissé túlzottnak érzem azt a vita fo- yamán előfordult megállapítást, miszerint a Szemlének példánvszáma ilacsonv lenne. Szerintem, ha össze- lasontítjuk a hazai és a külföldi lapok éldánvszámaival. akkor 0.7. az arány zómunkra nagyon kedvező. Ez természetesem nem jelenti azt, hogy nem igyekeznénk újabb és újabb olvasókat szerezni. Szabó: Az összehasonlítás szerintem azért nem egészen helytálló, mert az említett országokban több az Irodalmi lap, mi pedig csak egyetlen irodalmi jellegű folyóirattal rendelkezünk. Én megértem a szerkesztősig gondjait, éppen ezért az a véleményem, hogy a szerkesztők ne csafk három-négy író alkotásait közöljék. Építsenek ki országos hálózatot, s mind egykor Osváth, ők is szervezzék Irodalmunkat. Ez másképp nem megy. Kopócs: A vita folyamán már elmondtam, hogy a Szemle formája, tipográfiád elrendezése elavult, a reprodukciók minősége pedig sokszor egészen kiábrándító. Nem akarok most szakmai kérdéseket részletezni, ezért csupán azt állapítom meg. hogy a papír minőségén, a publikációk elrendezésén, főiét; pedig a reprodukciók minőségén sürgősen javítani kell. Javaslom, hogy egy-egy számnak legyen képzőművészeti melléklete, amelv megfelelő minőségű papíron közli valamelyik festő, grafikus vagy más művész alkotását, ló lenne, ha ugyanebben a számban olvashatnánk színvonalas műelemzést Is. Dr. C s a n d a : Ha jól számolom, a Szemlével kapcsolatban 36 éve ismételgetjük, hogy a nyomda, a megfelelő nyomda hiánya. Ennél már többet kell tennünk. Nem elég a panasz, a panaszos levél, ezt intézményesen, a legfelsőbb pártszervek és állami szervek bevonásával kell megoldanunk. Valamikor « Héttel voltak hasonlo problémák, s ma már ezek megszűntek. A Hét most már mindig időben és tetszetős külsővel jelenik meg. Azt hiszem, időszerű elgondolkodnunk egy új hazai magyar művészeti folyóirat létrehozásán is, amelv felkarolná a kulturális és tudományos jellegű elemző írásokat, mert a Szemle feladata elsősorban az irodalmi alkotások, az irodalmJ vonatkozású elméleti írások közlése. A tudományos irodalom szerepe .MW' S * i 1 v á s s y : Dubu említette az előbb, hogy megnövekedett az elméleti irodalom száma, főleg uz utóbbi időben. Annak ellenére, hogy — néhány kivételtől eltekintve — elsősorban mennyiségi fejlődésről adhatunk számot, mégis ügy érzem, erről a kérdésről sem feledkezhetünk meg. Dr. Csanda: Szerintem már az is eredmény, hogy van tudományos irodalmunk. A jugoszláviai magyar Irodalomban például ez a legerősebb irodalmi műfaj. Nálunk látnunk kell azt, hogv az első köztársaság viszonyaival ellentétben, számos magyar nemzetiségű tudományos dolgozónk van, működik a magyar irodalom és nyelv tanszéke Bratislavában. Nitrán és Prágában. Természetes tehát, hogy ezek a dolgozók és mások is publikálnak. Más kérdés, hogy ez az elméleti irodalom néhány pozitív kivételtől eltekintve, nálunk még aránylag jjyenge színvonalú. Azt viszont nem lehet úgy beállítani, hogy ha majd lesz elegendő prózánk, akkor a tudományos irodalom kiszorul a Szemléből. Ezt a műfajt is pártolni kell. és többek között ezért javasoltam az űj művészeti folyóirat megindítását. Zalabai: Néha az írószövetség szekciójának gyűlésein is elhangzanak olyan hangok, amelyek lebecsülik a tudományos irodalom szerepét. Meggyőződésem, hogy egyetlen szellemiség. egyetlen kultúra sem lehet meg tudományos irodalom nélkül, sőt szerintem n társadalomtudományok azok, amelyek leginkább rögzítik egv nemzetnek vagy nemzetiségnek az „itt és most“ keretei között folyó életét. Éppen ezért támogatnunk kell — beleértve a Szemlét is — a tudományos irodalmat, s ezen belül a társadalomtudományok valamennyi ágazatát A Fóbry- hagyományról és stószi házáról Szilvássy: A vita során —• s neun véletlenül — sokszor idézték Fábryt, hivatkoztak érdemdús kritikai tevékenységére. Szó esett a Fábry- hagvománv megőrzéséről, s ezen belül stószi házának újjáépítéséről is. L 6 r i n c z Gyula: A vita során megjelent egyik cikk néhány mondata, s más hazai magyar lapunkban napvilágot látott néhány írás félreértésre adhat okot, s a beavatatlan olvasó azt hiheti, hogy a CSEMADOK semmit sem tett a ház rendbehozá- sáért, holotl az ellenkezője az igaz. Szövetségünk központi bizottsága elhatározta. hogv rend behozat ja Fábry Zoltán stószi házát, és mellé alkalmas helyiségeket építtet a tudományos dolgozók számára. Hozzáférhetővé teszi Fábry könyveit, levelezéseit és más ránk hagyott dokumentumait. Sajnos, kérésünk és sürgetésünk ellenére a Košice-vidéki Járási Építőipari Vállalat az előirányzott munkákat még nem fejezte be. de ígéri, hogy az év végéig befejezi az új épületrészt. A Fábry-ház körül ez a helyzet, minden más csupán találgatás, vagy rosszhiszemű híresztelés. Óriási munka volt Fábry könyvelt, kéziratait, levelezését leltározni, csoportosítani. Ez is megtörtént. Az építkezés idejére Fábry ingóságai biztos helyen, szakszerűen el vannak raktározva. Színvonalasabb irodalmi életünkért %■(» Szilvássy: Beszélgetettünk végén. mint már korábban is ein Itt ettem, megpróbálhatnánk körvonalazni a továbblépés lehetőségeit is. Az alapvető követelmény szerintem az — bármennyire is általánosan hangzik — hogy valamennyiünknek, tehát az írószövetségben. a kiadóban, a szerkesztőségekben jóval igényesebb munkát kell végeznünk, át kell törnünk a jelenlegi passzivitás korlátadt. Persze, mindez az írók jóakarata, hivatástudata nélkül lehetetlen. Bot to György Balta: Jó lenne, ha ennek a vitának kézzel fogható eredménye is lenne, s ezért szeretném elmondand javaslatomat. Az eltelt egv év során 127 író—olvasó találkozón vettem részt. Végigjártam Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek szövetkezeteit, üzemeit és különböző típusú iskoláit. Nagyon sok még a kiaknázatlan lehetőség. számos megoldás kínálkozik például könyveink terjesztése terén. Meggyőződésem, hogy falvai nk lakossága igényli a nívós szocialista kultúrát, tehát a jó könyvet, a színházat és így tovább. Nekünk az a feladatunk, hogy megfelelő módszerekkel és megfelelő formában tegyünk eleget ezeknek az igényeknek. Mindenképpen fel kell számolnunk az eddigi ösztön össéget. lavaslom, hogy a CSEMADOK, a Madách Kiadó, az írószövetség magyar szekciója és más intézmények Illetékeseiből alakuljon egy koordinációs bizottság, mely pártunk kultúrpolitikájának megfelelően, meghatározza irodalmi és kulturális életünk irányításának legfontosabb feladatait, megfelelő koncepciót dolgoz, ki a könyvek, s egyáltalán a kulturális értékek terjesztésére. a színvonalasabb vidéki művelődési és szórakozási lehetőségek megszervezésére. Zalabai: Az utóbbi években kevés olyan rendezvényre került sor az írószövetségben, a Madách Kiadóban vagv valamelyik szerkesztőségben, ahol rendszeres építőmunka keretében hosszabb távon elgondolkodtaflk volna Irodalmunk égető kérdései ről. Az ilyen találkozókat rendszere sítem kell. Batta legutóbbi írásában volt egy lényegre tapintó megállapítás. Méghozzá az, hogy irodalmunkból, szellemi életünkből jóformán hiányzik Dél-Szlovákia magyarlakta tájegységeinek a képe. hangulata Ezen kell változtatnunk, hogy az ol- vasók azt kapják, ami valóban ró luk, nekik szól. Meg kell szüntetnünk azt a légüres állapotot, amiben irodalmáraink egy része téblábolt. Ez már odáig vezetett, hogy szobatuaős példá|ára kialakult az ún. szobaíró típusa, aki mindenről tudomást vesz. csak a társadalmi kérdésekről s a társadalmi környezetről nem. Hiány zanak az ún. mozgékony publiciszti kai műfajok, a glosszák jegyzetek stb. Kevés az irodalmi riport is amelv szintén híven tflkrözh tné éle tünket, valóságunkat. Szilvássy: Beszélgetésünk se rán nem véletlenül esett sok szó a kritikáról. Itt az ideje, hogy ne sem mitmondó, langyos értékelések lássa nak napvilágot. hanem marxista szempontokat érvényesítő, építő jel legű és szókimondó bírálatok. Hazai magyar lapjainkban — például a szovjet folyóiratokhoz hasonlóan végre merjünk m-lv rprcfiyni és »>' marasztalni Dr. C s a n d a: Ügy vélem, író Ink aktivitásának egyik bizonyítéka ha részt vesznek különböző pályáza tokon. A múlttal ellentétben az utób- bi időben juvull a helyzet. Például a CSKP megalakulásának évfordulója ra kiírt pályázaton arányiul? soV~ 1 veitek részt. Ami n továbblépés le hetőségeit illeti, meggyőződésem, hogy tovább kell folytatni ideológiai offenzívánkat. s azon kell munkál kodnunk. hogv minél több elkötelezett hazai magyar írás jelenjen meg. Lőrinc; Gyula Kerékasztal-beszélgetésünk végén , fölöslegesnek lartok valamiféle zengzetes zárszót hiszen sok fontos kérdésre már meg találtuk a megfelelő választ. A 1« púnk hasábjain lezajlott vitát olvasóink s íróink döntő többsége is pozitívan értékelte. Legutóbb erről GP mörhorkán győződtem meg. ahol a*, ottani dolgozók élénken érdeklőd tek. és hozzáértőén szóltak irodai mánkról. Sok minden ben összhang ban volt a vitaindító cikk megállapításaival a nitrai főiskolások és rüé sok véleménye is. Elérkezettnek lát tűk az időt ahhoz, hogy kissé fel pezsdítsük irodalmi életünket A vi ta és a mostani beszélgetés is bizonyította. hogv javítanivaló akad bő ven. Beszélgetésünk végén úgv ’érzem. nem árt hangsúlyozni, hogy a színvonalas és elkötelezett irodalo mért szállunk síkra Látnunk kell azonban azt is, hogy az irodalom, és egváltalán a művészet, rendkívül ér zékeny terület, tehát itt különösen óvatosan kell bánni az általánosítható megállapításokkal s a mindent elítélő véleménnyel. Helytelen lenne, ha vulgarizálnánk az elkötelezettség fogalmát, s elfeledkeznénk az eszmeiség és a művészi színvonal egv- ségérő I. Nem egészséges dolog, ha irodalmunkkal kapcsolatban kisebbek lesznek az igényeink, és alacsonyabbra helyezzük a mércét. Hazai magyar képzőművészeinknek például nincs magvar szekciója, alkotásaikkal szemben azonban ugyanolyanok az igé nvek és az elvárások, mint « cseh vagy a szlovák képzőművészek ese Zalabai Zsigmond tében. És így van ez rendjén. Ogy vé^ lem, ez az irodalmunkban sem le hét másképp. Magunknak ártanánk, ha lebecsülnénk önmagunkat, és a felmerült problémákat azzal lgyekez nénk eltussolni, hogy „kis“ irodai műnk van. A szellemi életben, a kul túrában nincsenek ..kis“ és „nagy" irodalmak, csak jó, avagy sikertelen és hatástalan alkotások léteznek. Fi sősorban ezt kell tudatosítanunk, s ennek megfelelően kell munkálkod nunk a Jelenleginél színvonalasabb szocialista irodalmunkért. (A rajzokat Kopócs Tibor készítette) etosegeirol
