Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-13 / 268. szám, szerda

AZ EMBER ÉS KÖRNYEZETE Az ember élelkörnyezetét a legszélesebb értelemben véve a levegő, u víz, a talaj és a tűz alkotja. Ezzel a négy alap­vető elemmel az ember már ősidők óta együtt él és dolgo­zik. Az iparosodás azonban olyan problémák elé állította az emberiséget, amelyek főleg az iparilag fejlett területek lakóit érintik. A levegő, a víz és a talaj magas fokú szeny- nyezettségéről van szó, ami az iparilag fejlett országok gaz­dasági életére is károsan liat. A szennyezettség következté­ben keletkezett károk hazánk­ban évente kb. 4 milliárd ko­ronát tesznek ki, ami nem csekély összeg. Szerte a vilá­gon a szakemberek ezrei fog­lalkoznak az életkörnyezet szennyezettségével, s keresik a választ az ezzel kapcsolatos kérdések megoldására. Hazánkban a többi szocia­lista országhoz hasonlóan a társadalmi irányítás minden fokozatán nagy gondot for­dítanak az életkörnyezet tisz­taságának megvédésére, illet­ve szennyezettségének csök­kentésére. Az SZSZK Kormá­nyának Életkörnyezeti Taná­csa, amelynek feladatkörébe az életkörnyezet védelme tar­tozik, az idén első ízben egy önálló kiállítást rendezett, ahol fényképes dokumentu­mok és grafikonok segítségé­vel konkrét példákon mutat­ják be az életkörnyezet szeny- nyezettségének káros követ­kezményeit. A „Szocialista ember életkörnyezete“ elne­vezésű tanulságos kiállítást a közelmúltban nyitották meg. A nagyközönség december 12- ig tekintheti meg Bratislavá­ban, a Károlyfalusi úton le­vő D. jurkoviő kiállítási te­remben. A kiállítás anyagát a jövő évben több szlovákiai nagyvárosban is bemutatják. Mint már említettük, a kiál­lításon főleg fényképes doku­mentumokkal és különböző grafikonokkal mutatják be a hazánkban és részben a vilá­gon fennálló helyzetet, amely az emberiség életkörnyezeté nek szennyezettségével kap­csolatos. A rendezők több pél­dát sorakoztatnak fel a szeny- nyezettség mértékének bemu­tatására. A nagyvárosok sze­metes utcái, füstölgő gyárké­ményei mind ott láthatók a képeken és mellettük ott ta­lálhatók a figyelmeztető ada­tok is, hogy milyen nagy mér­tékű az a szennyezettség, amely a nagyvárosokat körül­veszi. A rendezők azokat a köny­veket és más kiadásokat is bemutatják, amelyeket, az utóbbi években adtak ki az életkörnyezet szennyezettsé­gével kapcsolatban. Ezzel azt akarják bizonyítani, hogy szerte a világon komoly fi­gyelmet szentelnek ennek a problémának. A kiállításon bemulatott anyagokból azon­ban egyértelműen kitűnik az, hogy a KGST-tagországok együttműködése ezen a téren is egyre nagyobb szerepet kap. Az egyik táblán ezzel kapcsolatban például a KGST 27. ülésén elhangzottakat Idé­zik: „ . . .a KGST-tagországok egyik legfontosabb feladata az életkörnvezet védelméről és javításáról való gondoskodás, ós a vele szorosan összefüggő természeti források ésszerű kihasználása ...“ Egy másik táblán viszont az olvasható, hogy a KGST-tagországoknak az életkörnyezettel foglalkozó koordinációs központjai mű­ködnek Moszkvában, Bratisla­vában, Budapesten és Drez­dában. A kiállításon helyet kaptak a pozitív példák is. Moszkvá­ból például — olvashatjuk az egyik táblán — az utóbbi években 167 olyan üzemet költöztettek ki és helyeztek át távolabbi vidékre, amelyek a város levegőjét nagy mér­tékben szennyezték. További 140 üzemben pedig a gyártási folyamatok korszerűsítésével és a tisztító berendezések fel­szerelésével csökkentik a ká­ros elemeknek az életkörnye­zetbe való nagymértékű beke­rülését. Megtudhatjuk azt is, hogy Moszkva az ésszerű in­tézkedések következtében a jövőben a világ legtisztább városa lesz. A grafikonok és táblázatok azonban nemcsak azt ábrázol­ják, hogy mi a helyzet, ha­nem azt is, hogy milyen anya­gi ráfordításokat eszközölünk az életkörnyezet javítására. A hatodik ötéves tervidőszakban például 2,5 milliárd koronát fordítunk a légkör tisztaságá­nak védelmére. Ide tartoznak az erdők védelmére fordított kiadások is, amelyek az egész­séges életkörnyezet egyik leg­fontosabb tartozékai. A szocialista társadalomban a legfontosabb tényező az em­ber. Egészségének védelméhez pedig elsősorban egészséges életkörnyezetre van szükség. Ezért a szocialista államok­ban és a világ többi államá­ban mindenütt arra töreked­nek, hogy a tudomány és a technika vívmányait lehetőleg úgy használják ki, hogy az minden szempontból az em­beriség javát szolgálja. Ahhoz pedig, hogy a tudósok és a szakemberek igyekezete való­ra váljon, minden ember se­gítségére szükség van. —Pg— ■ Eladó egy „NYSA“ szekrényes tehergépkocsi — jő futókarban. Cím: 814 00 Bratislava, Hybešová 12. 0-1237 ■ Eladó háromszobás családi ház + 15 ár kert Hurbanovón. Érdek­lődni' lehet: Hurbanovo 619, ko- inárnói járás. Ú-1250 | M a t la tk o Ignácnak, Nýrovcc, 60. születésnapja alkalmából szív­ből gratulál felesége, fia, me­nye, leánya, veje és a kis unoka: Bea. Ú-1238 ■ V é g b Gézának, Nagyniegyer, a drága férjnek, édesapának 53. születésnapjára sok boldogságot és jó egészséget kíván felesége, leányai, fial, veje és kis unokája: Gabika. 0-1249 ■ Ezúton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik 1974. októ­ber 15-én elkísérték utolsó útjára a drága jó férjet, édesapát, apóst és nagyapát. Oora Istvánt a handloval temetőbe, és koszorú­ikkal, részvétükkel igyekeztek eny­híteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-1242 ■ Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak és Ismerősök­nek, akik 1974. október 18-án el­kísérték utolsó útjára a besenyői temetőbe Lencsés Lajost, a szeretett férjet, édesapát, nagy­apát, és virágadományaikkal eny­hítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0-1245 B Egy évvel ezelőtt, 1973. novem­ber 13-án 44 éves korában tragi­kus körülmények között elhunyt a szeretett férj és édesapa, H a n k Árpád Akik Ismerték és szaretiék, emlé­kezzenek reá szeretettel és ke­gyelettel ezen a nagyon szomorú évfordulón. A gyászoló család. 0-1240 B Hálás szívvel köszönjük mind­azoknak, akik 1974. október 30 án elkísérték utolsó útjára a nagy- pakal temetőbe a hirtelen elhunyt drága férjet, édesapánkat, fiamat, Nagy Sándort. s részvétükkel és együttérzésükkel enyhítették fájdalmunkat. Külön köszönet munkatársainak az őszin­te búcsúszavakért. Gyászoló fele­sége, gyermekei, özv. édesanyja és testvérei. 0-1248 1974 XI. 13. 6 látogatás innánk legnagyobb kiköiében MÁR NOVEMBERBEN vegye meg a karácsonyi ajándékokat! Most még kényelmes a vásárlás, örömet szerez a gazdag választék, a szakszerű és példás kiszolgálás. Vételkényszer nélkül is szeretettel várják a Domáce potreby (háztartási cikke­ket értékesítő vállalat) szaküzletei. ÜF 141 Az óriásdaruk mint megannyi hatalmas felkiáltójel, u-yújtolt karú vasóriásként emelkednek a kikötő házai, s a síkságon el­terülő város fölé. Szünet nélkül integetnek, kimért lassúsággal, méltóságteljesen. Három mű­szakban folyik a munka. Avas­fogak nagyokat harapnak az érchegyekből, a rakomány tom­pán puffan az uszály vagy a vagon alján. Hazánk legna­gyobb ľ ilyami-tengeri kikötőjé­ben, a komárnói kikötőben va- jyunk. Talán túlzásnak tűnik a „ten­geri“ jelző, de a kikötő dolgo­zói büszkék arra, hogy a vá­rost a Duna köti össze a tenge­rekkel, azok i>edig a világ szá­mos országával. Innen indulnak a gépi berendezések a Közel- Kelelre: Egyiptom, Libanon, Szíria, Törökország felé. Szenet szállítanák Magyarországra, Ro­mániába és Bulgáriába. Legna­gyobb kereskedelmi partneri'mk- kol, a Szovjetunióval több mint 1 millió tonna áruforgalmat bo­nyolítanak le évente. A szovjet ércbehozatal (bauxit, króm stb.) képezi a fő .orgalmat, de ér­kezük ferronit Albániából, va­lamint más ércek Indiából és az afrikai kontinensről. Bohuš Felger elvtárs, a kikö­tő igazgatója néhány érdekes adattal is szolgál. — Évente 2 millió tonna áru érkt ük a kikötőbe, s 600 000 t szén, 100 000 t koksz és 400 000 tonna más exportáru indul tő­lünk teherhajókon és uszályo­kon a világ négy tája felé. Ide számíthatjuk még az 1,5 millió tonna kavicsot. Mindezeknek a kii- és berakását 340 dolgozónk végzi, s ha hozzáadjuk, hogy némely árut többszörösen is át kell rakni, az eredmény: 5 mil­lió tonna áru rakodása az évi teljesítményünk. A kiváló gazdasági eredmé­nyek elérését több tényező is elősegíti. Mindenekelőtt emlí tést érdemel, hogy a dolgozók 3 műszakban, nagyon gyakran szombaton és vasárnap is mun­kába állnak, hogy az áru mi előbb a rendeltetési helyére jusson, hiszen naponta szám­talan teherhajó érkezik és hagyja el a rakodópartot. Az áru minőségétől és sok egyéb tényezőtől függően naponta 15—22 ezer tonnányi áru átra­kása vár a darukezelőkre és rakodómunkásokra. Amint az igazgató elmondta, nagy gondot fordítanak az alap­eszközök mind teljesebb kihasz­nálására és a gépesítésre. Ezer- kilencszáznegyvenöt után az egész műszaki berendezést ki­cserélték, csupán három 4 ton­nás daru maradt meg, melyek ma is üzemelnek. Ezeken kí­vül három 8 tonnás, négy 7,5 tonnás, három 5 tonnás daruval és egy 5 tonnás úszódaruval rendelkeznek. Az óv végén két újabb 5 tón nás daru érkezik Bmóból, Ma­gyarországról pedig egy 16 ton­nás úszódarut vásárolnak. Úgy­szintén brnói vállalat szállítja majd a 32 tonnás darut és tar­tozékait, mely összesen 20 mil­lió koronába kerül majd, és se­gítségével a nehezebb gépi be­rendezések rakodása is lehe­tővé válik. A 6. ötéves terv első évében további három 8 tonnás daru felállítására kerül sor. A ter­vek szerint a Duna és a Vág összefolyásánál évi 1,5—2 mil­■—I ' — M. Vntiara felvétele lió tonna kavics bányászására és rakodására alkalmas telepet építenek ki, mely a három 8 toncás daruval, kotrógépekkel és szállítószalagokkal együtt mintegy 50 milliós beruházást igényel. Ez a külföldről érke­zett áruk kirakását és szállítá­sát Is évi 1 millió tonnával nö­veli majd. — A tervteljesltés hogyan si­kerül ľ — Elégedettek lehetünk, az év első kilenc hónapjában a rakodási tervet 105,1 százalék­kezdeményezés fejlesztéséhez, amiért tavaly a CSSZSZK kor­mányától is elismerésben ré­szesültünk. Társadalmi munkák keretében számos órát dolgoztak le a vál­lalat bratisiavai munkásszálló­ja, s a téli kikötő építésén. Amikor a kikötőt 1965-ben el­öntötte az árvíz, jól jött a se­gítség. Ezt nem felejtették el, s ha más járásokat ért természe­ti csapás, azonnal a helyszínre siettek. Így építettek fel hat hét alatt egy-egy családi házat ra, a bevételi tervet 105,6 szá­zalékra, a nyereségtervet 112 százalékra, a teljesítményi ter­vet pedig 106 százalékra telje­sítettük. Itt említem meg, hogy dolgozóink a Csehszlovák Duna- hajózási Vállalat (ČSPD) dol­gozóinak csak egyhetedét te­szik ki, viszont a vállalat for­galmának 50 százalékát bonyo­lítják le. Amint megtudtam, mindebben rendkívül fontos szerepe van az eredményesen kibontakozott szocialista musj ka versenynek. Nem csoda ez, ha figyelembe vesszük, hogy a kikötő minden harmadik dolgozója párttag: a helyi pártalapszervezetnek 157 tagja van. Négy rakodómunká­sokból álló és három darus kollektíva összesen 147 taggal a szocialista munkabrigád nevet viseli, két további darus, egy munkás és egy technikai-gazda­sági dolgozókból álló csoport pedig versenyben áll a cím el­nyeréséért. A javítóműhely 33 dolgozója pedig már évekkel ezelőtt elnyerte a „Szocialista munka műhelye“ címet. — Minden dolgozónk tagja a Csehszlovák —Szovjet Baráti Szövetségnek — mondja Bohuš Felger elvtárs — s a jó szer­vezettség, mely a munkaidőn túl is, a társadalmi életben meg­nyilvánul, hozzájárul a munka­Magyarországon és Trenőínben. Jelenleg a dolgozók jelentős ré­sze szabad idejét a mezőgazda- sági üzemek földjein tölti, a termés betakarításában, az őszi munkák végzésében segédkez­nek. Évente félmillió koronái for­dítanak a szociális létesítmé­nyek fejlesztésére. Új fürdőhe­lyiségeket és zuhanyozókat épí­tettek, a pihenőhelyiségeket kvarclámpákkal Is felszerelték. A Jövő évre egy finn szauna építését tervezik, s a kuglizó átépítésére is sor kerül. A ha­jósok házában több helyiségük van a szórakozás és művelődés céljaira, s már a megvalósítás útján van a „Forradalmi hagyo­mányok szobája“ berendezése. A páti üdülőházhoz még 8 szo­bát hozzáépítenek. A hosszú téli estéket kultu­rális-politikai rendezvények megszervezésével teszik válto­zatossá. „A munkásmozgalom és az SZNF“ címmel az elmúlt hetekben rendezték meg a kvízverseny első fordulóját, me­lyen öt szocialista munkabrigád tagjai mérték össze tudásukat. Az egyik részt vevő munkás szavai szerint: „Színvonalas rendezvény volt, mindenki nyert vele, senki sem veszített.“ MALINAK istvAn Daruoriasok a komárnói kikötőben (Németh István felvétele]

Next

/
Thumbnails
Contents