Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-13 / 268. szám, szerda

KÖZÖS IGYEKEZETTEL Agócs Ernő, a Gemerský Jab- lonec-i (Almágyi) Efsz fiatal főzootechnikus-helyettese nem­rég a Szovjetunióban járt. Ezt azért tartjuk fontosnak már a bevezetőben megemlíteni, mert a gazdaság néhány tagját min­den évben külföldi jutalomki­rándulásban részesítik. Ebben az évben hat személy társasuta­zásának költségeit fedezte az efsz. A Szovjetunión kívül a helybeli tagok jártak már az NDK-ban is. A közeli Magyaror­szágra évente többször is kirán­dulnak. A kirándulások értel­méről az emberek ismereteinek a gyarapodása és a látottak helyes megítélése tanúskodik a legjobban. Agócs Ernő szovjet­unióbeli útjáról ezt mondja: — Rám a legnagyobb hatás­sal a szovjet emberek öntuda­tossága volt. Ezt abból láttuk, hogy mennyire tudatosítják, mi­lyen áron érték el eredményei­ket. Az eredmények lelkesítő ere­jéről egyébként Agócs Ernő így vall: — Ha valamit sikerül elér­nem, az ösztönöz a további munkára, az újabb és újabb kérdések megoldására. Ha mun­kahelyemen egy-egy nehézséget sikerült megoldani, akkor az sem számít, ha nem a kötelező nyolc órán belül végeztem el a munkámat. Nagyon szeretem a mezőgazdaságot. Nem akkor kerültem vele először kapcso­latba. amikor szakközépiskolára jelentkeztem, hiszen a szüleim is a földet művelték. A gyakor­latban nem minden van úgy, ahogyan azt az iskolában ta­nultuk. De a felmerülő problé­mákkal együtt szép a munkám. A legszebb persze mindig a problémák megoldása. Vallomása szakmája szépségé­ről annál is inkább érdekes, mivel — amint megtudom tőle — kevés a fiatal a szövetkezet­ben ez főleg a csúcsmun­kák idején okoz gondot. A he­lyi fiatalok tanulnak, de jobbá­ra nem mezőgazdasági szakmá­kat. Többnyire az iparban he­lyezkednek el — Filakovón (Füleken), Rimavská Sobotán (Rimaszombaton). Ennek rész­ben az a magyarázata, hogy a szövetkezet nem mindenkinek tud egész évben munkát adni. A fiatalok hiányát szerinte az is előidézi, hogy náluk nin­csenek szabad szombatok. Igaz, az évi szabadságot már ők is kivehetik. Persze ez is gondot Ketten a 68 közül okoz — különösen az állatte­nyésztésben. Az 550-tagú szövetkezet ered­ményeit és problémáit egyaránt alaposan ismeri. — Igen nehéz körülmények között termelünk — panaszko­dik. — Főleg a terepviszonyok kedvezőtlenek. Az éghajlat le­hetővé teszi, hogy sokféle nö­vényt termesszünk. Persze a sokoldalú termelés bizonyos hátrányokkal jár. Ezért foko­zatosan szakosítani kell a ter­melést s ez nemcsak a mi véle­ményünk, hanem a járási szer­veké is. Ennek értelmében csökkentjük a búza és a tava­sziak termesztését. A legked­vezőtlenebb terep helyén kaszá­lót létesítünk. A nehezen mű­velhető területek csökkentésé­vel csökkentjük az önköltsége­ket is. A kaszáló területének növelése lehetővé teszi, hogy növeljük a jelenleg 2000 darab­ból álló juhállományunkat. Táv­latilag a szövetkezet a juhte­nyésztésre specializálódik. Ezen a területen máris figyelemre méltó eredményeket érünk el. Például a legutóbbi nyírás ter­vét darabonként 4,5 helyett 5 kg-ra teljesítettük. Régi gondja a környéknek a Csortva-patak szabályozása. Er­ről Agócs Ernő a következőket mondotta. — Tavaly saját ‘erőnkből bő­vítettük a patak medrét, de ez nem sokat segített. A patak sza­bályozását a felsőbb szervek Í980—1985-re ígérik. A szövet­kezet határán végigfolyó patak medrének szabályozásával 300 ha-ral gyarapodna a szántóte­rületünk, amelyen főleg gabo­naféléket, kukoricát, burgonyát, dohányt és mákot termesztünk. Az utóbbiból az idén a terve­zett 2 vagon helyett 3,5 va­gon termett. Vidékünkön a do­hány is igen jól megterem. Rá­adásul a dohánytermesztés biz­tosítja az év folyamán a leg­hosszabb ideig a munkát a ta­goknak, főleg a nőknek. Az állattenyésztésről szólva elmondja, hogy a növényter­mesztés említett nehézségei az állattenyésztésben is megmutat­koznak. Ennek ellenére a ma­lacelválasztásban tavaly elsők voltak a rimaszombati járásban — anyakocánként 17,2 malacot választottak el. Az efsz tehát a körülmények­hez képest figyelemre méltó eredményeket ér el. Ehhez nagyban hozzájárul az üzemi CÉLTUDATOS POLITIKAI NEVELÉS Alapos kiválasztást végeztek 1974. XI. 13. A párt ideológiai munkájá­ban igényes és jelentős feladat­ként szerepel a politikai okta­tás intézményén belül a marxi —lenini elmélet és a pártpoli­tika terjesztése, tanítása. En­nek tudatában készültek az új pártoktatási év megszervezésé­re Kelet-Szlovákiában is. Juraj Sobek elvtárstól, az SZLKP Trebišovi Járási Bizott­ságának titkárától megtudtuk, milyen feltételeket teremtettek a trebišovi' járásban a politikai nevelés sikere érdekében. A járási pártbizottság elnök­ségének jóváhagyásával az esti Iskolák részére 362, a közép­fokú körök számára 326 lektort választottak. Ezenkívül egy 173 tagú lektorcsoportot léte­sítettek, amely mint a járási pártbizottság segédszerve mód­szertanilag irányítja a járásban működő pártoktatási egységek tevékenységét. Rendkívül nagy gondot fordí­tottak az egyes csoportok hall­gatóinak kiválogatására és be­osztására. Ugyanis megtörtént, hogy számos párttag éveken ke­resztül ugyanazon az iskolázási fokon tanult. Ennek kiküszö­bölése érdekében differenciál­tan, az egýének szükségleteit és képességeit figyelembe véve végezték a járásban a hallga­tók csoportosítását. Ezáltal 17,8 százalékkal csökkentették az alapfokú oktatásban részt ve­vők számát, s 73-re növelték a középfokú alakulatok számát, melyekben a párttagok és a tagjelöltek 20 százaléka vesz részt. Tekintettel a járás termelési és gazdasági adottságaira, a té­maköröket illetően közgazdasá­gi kérdések, a párt gazdaság- és mezőgazdaságpolitikai kér­dései szerepelnek az első he­lyen. Különös gondot fordítanak a világnézeti alapkérdések ta­nulmányozásával foglalkozó kö­rök munkájának Irányítására. Ezekben az alakulatokban je­lenleg 238-an tanulnák. Egyéb­ként azzal is törődnek a járási szervek, hogy az említett téma­körről a többi alakulatban is tartsanak előadásokat. Az új tanévben 372 hallgató­ja van a Marxizmus—Leniniz­mus Esti Egyetemnek. Nyolc szlovák nyelvű szemináriumi cseport működik Trebišovon és hat magyar nyelvű Král. Chlmecen fKirályhelmecen). A SZISZ-tagok jelentős része bekapcsolódik a pártoktatásba. A járási pártbizottság ezenkí­vül a SZISZ-tisztségviselő fia­talok részére speciális oktatást rendez a járási pártbizottság mellett működő esti egyelem keretében. Ezt 88 fiatal látogat­ja. Jelentős feladatot teljesít ezen a téren az FSZM is. Szak- szervezeti vonalon az idén 21 helyi és 10 üzemi központban folyik politikai nevelés. A Szlovák Nőszövetség funk­cionáriusai és a Nőszövetség aktívája számára kétéves esti iskolát szerveztek. Ennek első évfolyamában ötvenöt nőt osz­tottak be. A trebišovi járásban így igye­keznek emelni a pártoklatás eszmei és politikai színvonalát. pártszervezet is, melynek mun­kájáról Fazekas Dezsőtől, az összüzemi pártbizottság elnöké­től érdeklődtünk. — A pártgyűléseken rendsze­resen foglalkozunk termelési kérdésekkel — mondja az el­nök. — 68-tagú szervezetünk négy részlegszervezétből áll: az almágyiból, az ajnácskőiből, a dobfenekiből, és a péterfaliból. A nagy létszámú alapszerve­zet igen sokoldalú munkát vé­gez. Megkülönböztetett gondot fordít például a propaganda- tevékenységre. Az egyes tele­peken és a községben összesen hét propagációs táblát helyez­tek el. A szervezet rendkívül fontosnak tartja a pártoktatást. Az üzemi szervezetnek saját, 10-tagú lektorcsoportja van. A kommunisták törődnek a „Mindenki szocialista módon“ versenymozgalom fellendítésé­vel. A mozgalom keretében min­den egyes dolgozó konkrét fe­ladatot teljesít. — Milyen a kulturális tevé­kenység a szövetkezetben, illet­ve a községben? — érdeklőd­tünk. — Kulturális csoportok léte­sültek — válaszolja Fazekas elvtárs. — Ilyen például a tánc­csoport. Művelődési házunk saj­nos nem felel meg a követel­ményeknek. Olykor vendég­együttesek is szerepelnek ná­lunk. Ezek az ajnácskői szabad­téri színpadon lépnek fel. Leg­utóbb az SZNF 30. évfordulójá­nak ünnepségei alkalmából egy jugoszláviai táncegyüttes műso­rában gyönyörködhettünk. Az összüzemi szervezet elnö­ke — aki 17 éve tölt be párt­funkciót — a község és a szö­vetkezet gondjait egyaránt is­meri és szívén viseli. Nem vé­letlen, hiszen egy időben me­zőgazdasági szaktanintézetben tanított. Jelenleg a kilencéves iskolában tanítja az első osz­tályosokat, s az iskola igazga­tói tisztségét is ellátja. Prob­léma mindennapi munkájában és a párttevékenységben egy­aránt előfordul, de ez nem csüggeszti el, sőt — amint mondja — problémák nélkül az életet már el sem tudja képzel­ni. Éppen ezért boldog ember­nek tartja magát. Egyébként 48 éves, nős, s egy katonafia van. A fiatalok hiányát a szövet­kezetben Fazekas elvtárs is megemlíti. Rámutat, hogy fia talok jobbára csak a gépesítés­ben dolgoznak — traktorosok, szerelők. Azt is elmondja, hogy a párt- szervezet munkájában jelentős szerepük van a pártcsoportok­nak. Négy pártcsoportot alakí­tottak: a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépesí­tésben és az irányító központ­ban. A pártcsoportok jó munkája a részlegszervezetek, igyekezete az összüzemi pártbizottság te­vékenysége együttesen szavatol­ja azt, hogy a szervezet hatás­körében mind a termelésben, mind egyéb munkaterületeken egyre jobb eredményeket érhet­nek el. FÜLÖP IMRE A PART HARCOSA Kolárovón IGután) a hú­szas évek végén és a har­mincas években nagyon erős szervezete volt a CSKP- nak. Tagjai bátran kiálltak, hurcoltak, sztrájkokat szer­veztek a munkáért és a ma­gasabb bérért. A legkitar­tóbb gútai kommunisták egyike Tánczos István elv­társ volt, aki ezekben a na­pokban ünnepli születésé­nek 75. évfordulóját. A ju­bileum alkalmából Tánczos elvtársnuk a Csehszlovák szocialista Köztársaság el nöke „Az építészetben szer­zett érdemekért“ kitüntetést adományozta. Tánczos István elviárs 1926 bán lépett a lenini esz­mékért harcolók sorába. Amikor megismerkedett a párt estmei célkitűzéseivel, elsajátította a marxizmus— leninizmus alapjait, agitá­torként kezdett dolgozni a pártban. Később Gután, a köztársaság akkori legna­gyobb községének képvise­lő-testületében képviselte a község kommunistáit. Nagyszerű szervező híré­ben állt. Nagy érdeme volt abban, hogy Gután nagyon sok földmunkással erősö­dött a kommunisták szerve­zete. Ott volt Trnovec nad Váhomban (Vágtornóconf is azon a tüntetésen, amelyen Dél-Szlovákia magyar és szlovák dolgozói, kommunis­tái nyíltan tiltakoztak a köztársaság feldarabolása ellen. Fiatal kora óta a prole­tár nemzetköziség híve. Ami­kor kitört a Szlovák Nem­zeti Felkelés, azok között volt Tánczos elvtárs is, akik a komáromi és környékbeli kommunistákkal azonnal szervezni kezdték a dolgo­zókat, a szegény földmun­kásokat a szlovák nép igaz­ságos harcának megsegíté­Tánczos István sére. A nyilasok azonban megszervezték a kommunis­ták névsorát, és sorra letar­tóztatták őket. 1944. októ­ber 16-án hurcolták el Tán­czos István elvtársat is. A buchenwaldi, majd a da- chaui koncentrációs tábor lakója lett. Nagyon sokat szenvedett. Erős fiatalem­berként hurcolták őt el, az éhezés és az embertelen bá­násmód azonban csaknem teljesen tönkretette szerve­zetét. 1945. április 12-én a Vörös Hadsereg katonái sza­badították fel a környéket és mentették meg az életét. A felszabadulás után a szov­jet hadsereg orvosai hat hé- •tig kezelték, míg úgy-ahogy ismét talpra állt. A felszabadulás után is sokat harcolt a párt politi­kájának megvalósításáért. Nagy lendülettel kapcsoló­dott be a szocializmus épí­tésébe. Gazdag élettapasz­talatát nyugdíjasként is ka­matoztatja. Gyakran jár a pionírok és a SZISZ-tagok közé, akiknek elmondja ho­gyan éltek, harcoltak a múltban a kommunisták. KOLOZSI ERNŐ A „BARÁTSÁG HIDJAI" // A csehszlovák—szovjet barátság hónapja, valamint nemzeti felsza­badító harcunk győzelmes befeje­zése: hazánk szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadítása 30. év fordulójának tiszteletére a Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövetség Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizott­sága, a Csehszlovák Rádió nyugat- szlovákiai kerületi adása, a Cseh­szlovák Rádió Magyar Nyelvű Adá­sának Föszerkesztősége, a Nyugat- szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság, Nyugat­szlovákiai Kerületi Szakszervezeti Tanács és a SZISZ Nyugat-szlová­kiai Kerületi Bizottsága megren­dezi a BARÁTSÁG HlDJAI c. ver­seny 3. évfolyamát. A verseny célju, hogy gyarapít­sa ismereteinket a Szovjetunió történetéről és mai fejlődéséről, hogy ápolja a nyugat-szlovákiai kerület testvérbarátságát a Szov­jetunió szaratovi körzetével, hogy emlékeztessen rá, milyen hatalmas segítséget nyújtott a Szovjetunió a fasizmus elleni harcunkban, a szocializmus építésében. A „Barátság hidjai“ versenyben a rádió hallgatói, akik a feltett kérdésekre beküldik a helyes vá­laszt — és akikre rámesolyog a sursolásnél a szerencse — értékes díjakat nyerhetnek! A magyar nyelvű adás november 14.-én 15 óra 40 perc és 16 óra között közli az első kérdéseket, majd másnap — pénteken reggel 7 óra 20 perckor megismétli ai első forduló kérdéseit. Ugyancsak — mindig csütörtö­kön, illetve pénteken hangzanak el a további kérdések is — mind a magyar nyelvű adásban, mind a nyugat-szlovákiaiban. A verseny öt fordulós — minden forduló­ban 3 kérdés hangzik el. Tehát a verseny összesen 15 kérdésből áll. Minden forduló után kisorsol­ják a nyerteseket azok közül, akik legalább két kérdésre helyes vá­laszt küldtek be. December 19-én sorsolják ki a jutalomtárgyakat azok között, akik az egész ver­seny során legalább 10 kérdésre helyesen feleltek. Ezenkívül „hű­ségdíjak, kisorsolására is sor ke­rül azok között, akik mind az öt fordulóban részt vettek —, ha nem Is volt helyes a megfejtésük. A választ minden forduló után — legkésőbb a következő hét hét­főjéig a következő cfmre küldjék: Československý rozhlas, maďarská vysielanie 897 11 Bratislava, Zo- chova 3. A levelezőlapon tüntes­sék fel a jeligét: „Barátság hid­jai.“ dg (kulik) ARCOK AZ ÜZEMBŐL II. Dusza István felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents