Új Szó, 1974. november (27. évfolyam, 258-283. szám)

1974-11-13 / 268. szám, szerda

KOMMUNISTA NAGYGYŰLÉS LISSZABONBAN Marchais: A portugál példa bátorságra ösztönöz Lisszabon — A Portugál KP Ismét ; megerősítette, hogy a fiatal demokrácia sorsa a fa­sizmust megdöntő Fegyveres Erők Mozgalmának (MFA) és a népi tömegek egységének megerősítésétől és megőrzésé­től függ. „A Portugál Kommu­nista Párt már most leszögezi: akárhogyan alakuljanak is az erőviszonyok az alkormányzó nemzetgyűlési választásokig, a kommunisták a MFA-val fenn­tartott szövetség mellett áll­nak* — jelentette ki Alvaro Cunhal, a KP főtitkára azon a 'lisszaboni nagygyűlésen, ame­lyet a Francia Kommunista Párt Georges Marchais vezette küldöttségének látogatása al­kalmából rendeztek. A sportcsarnokot megtöltő 10 ezer ember előtt Cunhal éber­ségre intette a dolgozókat a reakció mesterkedéseivel szem­ben. Mint megállapította, bizo­nyos jelek arra utalnak, hogy a reakció újabb ellenforradalmi akcióra készül. „Fontos, hogy a MFA megerősödve folytassa politikájának végrehajtását a demokrácia végső győzelméért“ — mondotta a főtitkár. Cunhal a továbbiakban el­mondta, hogy erősödik a mun­kásosztály egysége a gyárak­ban, s a dolgozók összeforrott- sága a szakszervezeti mozga­lomban is elmélyült. A munkásosztály és a pa­rasztság szövetségéről szólva leszögezte: „Nagyon fontos, hogy április 25. szelleme áthas­sa a legelmaradottabb paraszti tömegeket is. A történelem be­bizonyította, hogy a forrada­lom győzelme szempontjából bizonyos körülmények között döntő, vajon meg tudják-e nyerni a parasztságot a hala­dás ügyének.“ Utalt arra is, hogy bizonyos nehézségek támadtak a Portu­gál Szocialista Párttal való együttműködésben a szocialista vezetők legutóbbi antikommu- nista támadásai miatt. (A PSZP a portugál demokratikus moz­galom párttá alakulásakor lé­nyegében azzal vádolta meg a KP-t, hogy új pártot hozott létre saját fennhatósága alatt.) A demokratikus erők egységé­nek megőrzése érdekében visz- szautasította a szocialisták tá­madását és közölte, az SZP magatartásán múlik, vajon a szocialisták és a kommunisták együtt tudnak e működni a vá­lasztásokon és utána. „Mi ké­szek vagyunk rá“ — fűzte hoz­zá. Georges Marchais, a FKP fő­titkára meleg szavakkal mél­tatta azoknak a portugál haza­fiaknak a tevékenységét, akik a halállal dacolva is harcoltak a fasizmus ellen. „A portugál dolgozók április 25. óta elért vívmányainak jelentősége mesz- sze túlnő országuk határán: a reakció ellen küzdők világszer­te erőt és bátorságot meríte­nek belőlük“ — mondotta. Marchais szólt azokról a megváltozott nemzetközi felté­telekről, amelyekre a szocia­lista és a tőkés országok ve­zetőinek egyre gyakoribb talál­kozói jellemzők. „Ma már olyan hatalmas imperialista or­szág, mint Amerika képviselői is rákényszerülnek arra, hogy elutazzanak Lenin országába és együttműködésről tárgyalja­nak.“ Kijelentette, a Francia- és a Portugál Kommunista Párt ve­zetői messzemenően egyetérte­nek napjaink valamennyi fon­tos politikai kérdésének meg­ítélésében. Marchais személyében fél év­százada először lépett Portugá­liában szónoki emelvényre kül­földi kommunista vezető. Kissinger-várás Pekingben 1974. XI. 13. Peking — A tegnapi kínai la­pok egyöntetűen címoldaluk jobb alsó sarkában helyezték el az ÜJ Kína hírügynökség közleményét Kissinger ameri­kai külügyminiszter november végén esedékes pekingi látoga­tásáról. A közlemény szerint a kínai és amerikai fél között „kon­zultációk révén megállapodás született, hogy dr. Henry Kis­singer, az Egyesült Államok külügyminisztere, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főta­nácsadója 1974. november 25-e és 29-e között látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban“. A kínai fővárosban nem hagy­ják figyelmen kívül, hogy Pe- kinget közvetlenül a vlagyi- vosztoki szovjet—amerikai csúcstalálkozó utánra iktatták be az amerikai külügyminiszter Kommentárunk Ľubomír Štrougal jelenlegi hivatalos látogatására a Szíriai Arab Köztársaságban az egyre mélyülő és erősödő csehszlo­vák—szíriai, s általában cseh­szlovák—arab kapcsolatok fel­tételei között került sor. Ha­zánk kormányelnökének a szí­riai vezetőkkel folytatott tár­gyalásaihoz jó alapot nyújta­nak országaink kölcsönös együttműködésének eddigi ered­ményei, azonos állásfoglalásuk a legfontosabb nemzetközi kér­désekben, valamint a kétoldalú kapcsolatok további kiszélesíté­sére irányuló közös törekvé­sük. Hazánk nagyra értékeli Szí­ria következetes antitmperialis- ta politikáját, amely főként 1963, a Baath-párt, az Arab új­jászületés Szocialista Pártja uralomra jutása óta nyilvánul meg. Az imperialista erők min­dent elkövettek, hogy megdönt- sék a haladó rendszert Szíriá­ban. Igyekezetük azonban — amelyben főként Izrael segítsé­gére számítottak — csődöt mondott, nem utolsó sorban an­nak a támogatásnak a követ­keztében, amelyben a szocia­lista országok — közöttük ha­zánk — részesítették és része­sítik a Szíriai Arab Köztársa­ságot. Az utóbbi években Szíriában jelentős politikai és szociális­programjába. Gerald Ford hiva­talba lépése óta ez lesz az el­ső magasszintű kínai—amerikai kontaktus, alkalom arra, hogy Kissinger meggyőzze kínai partnereit az Egyesült Államok változatlan jóindulatáról, hűsé­géről az 1972-es sanghajl kí­nai—amerikai kommüniké el­veihez. Kérdés, megelégszik e Pe­king ennyivel? A két ország kapcsolatainak normalizálása továbbra sem lehetséges anél­kül, hogy az Egyesült Államok felszámolja Tajvanhoz fűződő diplomáciai kapcsolatait és tel­jes elismerésben részesítse a Kínai Népköztársaságot. Az előzetes jelekből nem lát­ni világosan, hol lehet előre­lépni az amerikai—kínai vi­szonyban. Quito — Az Amerikai Álla­mok Szervezetének Quttóban megtartott külügyminiszteri ér­tekezletén nem sikerült kiala kítani a Kuba ellenes blokád feloldásához szükséges kéthar­mados többséget. Az AÁSZ-tagúllamok közül 12 ország a szankciók feloldá sa mellett foglalt állást, három tagállam — Chile, Uruguay és Paraguay — a javaslat ellen szavazott. Tartózkodott a sza­vazástól az Egyesült Államok, Guatemala, Bolívia, Brazília, Nicaragua és Haiti. Az 1964-ben elrendelt blokád megszüntetéséhez 14 tagállam szavazatára — a szavazatoknak legalább kétharmadára — lett volna szükség. DÍVSZ-KONGRESSZUS — A SZOLIDARITÁS JEGYÉBEN ANDREJ RARCÁK és Jorge Sancbez, Costa Rica-i kereske­delmi miniszter San Jóséban csehszlovák—Costa Rica-i ke­reskedelmi megállapodást írt alá, melynek értelmében ha­zánk segítséget nyújt a latin­amerikai országnak ipara fej­lesztésében. NYIKOLAJ PANKOVNAK, az európai biztonságért és együtt­működésért küzdő szovjet bi­zottság alelnökének vezetésé­vel Brüsszelbe érkezett az a szovjet küldöttség, amely részt vesz az európai biztonságért és együttműködésért küzdő nemzetközi koordinációs bizott­ság ülésén. kádár János, az mszmp KB első titkára fogadta a Brit Szakszervezeti Szövetség Főta­nácsának küldöttségét, amely Lionel Murray főtitkár vezeté­sével Budapesten tartózkodik. APRÖ ANTALNAK, az MSZMP KB tagjának, a magyar ország- gyűlés elnökének vezetésével magyar parlamenti küldöttség érkezett hivatalos baráti láto­gatásra Belgrádba. ÜJ DELHIBEN az Indiai-óceán térségében levő idegen katonai támaszpontok felszámolása és a térség békeövezetté nyilvá­nítása jegyében november 14-e és 17-e között nemzetközi ta­nácskozást tartanak. FOCK JENŐ, az MNK Minisz­tertanácsának elnöke tegnap fogadta Hans Friderichset, az NSZK gazdasági miniszterét. BUENOS AIRESBEN a „Nap­jaink Csehszlovákiája“ elneve­zéssel Pŕemysl Štrougal, a CSSZSZK külkereskedelmi mi­niszterhelyettese megnyitotta a csehszlovák technikai vív­mányokat bemutató kiállítást. Várnában, a DÍVSZ IX. kongresszusának színhelyén a résztvevők chilei szolidaritási nagygyűlést tartottak (Teleíoto — CSTK — BTA) Szófia — A Demokratikus If­júsági lVilágszövetség Várnában folyó IX. kongresszusán vala­mennyi felszólaló síkraszállt amellett, hogy a kongresszus külön határozatban támogassa a 11. világifjúsági találkozó Ha­vannában történő megtartását. Mint ismeretes, a következő VIT végleges időpontjáról és színhelyéről 1975. elején a nem­zetközi előkészítő bizottság dönt. Az arab országokkal és a pa­li Párizs — Párizsban csalódást okozott, hogy a közös piaci kül­ügyminiszterek brüsszeli érte­kezletükön nem tudtak meg­egyezni a közös piaci csúcsér­tekezlet időpontjában. A francia külügyminiszter azt javasolta kollégáinak, hogy a régóta ter­vezett csúcsértekezletet decem­ber 9-én és 10-én tartsák meg Párizsban, ám a brüsszeli kon­ferencián nem jött létre a fran­ciák által várt megegyezés eb­ben, és egyelőre elnapolták a konferencia időpontjára vonat­kozó döntést. Los Angeles — Makariosz cip­rusi államfő Los Angelesben lett nyilatkozatában kijelentet­te, hogy számításai szerint no­vember végén visszatérhet a szigetországba és újra átveheti az államfői teendők gyakorlá­sát. Az érsek, aki Los Angelesből New Yorkba utazott, annak a véleményének Is hangot adott, hogy a szigeten levő török ka­tonai erők kivonásáról a cipru­si török közösség képviselőivel lehetne megállapodást kötni. Kissinger külügyminiszter va­lószínűleg ma fogadja Maka­riosz érseket Washingtonban. gazdasági Intézkedésekre ke­rült sor, amelyek megerősítet­ték az ország nem kapitalista úton való fejlődését. Elsősor­ban nagy jelentősége volt a ha­ladó nemzeti front megterem­Elmélyülő kapcsolatok tésének, és az új alkotmány jó­váhagyásának. A Szíriai Kommunista Párt — amely nemrég ünnepelte meg­alakulásának 50. évfordulóját — a nép legjobbjait sorakoz­tatta fel a dolgozók felszaba­dításáért, az összes nemzeti és demokratikus erők egyesítésé­ért az imperializmus mesterke­dései ellen vívott harcban. A szíriai kommunisták szorgal­mazták a nemzeti egységfront megteremtését, hangsúlyozva, hogy csupán valamennyi demok­ratikus, haladó erő szövetsége biztosíthatja az ország felemel­kedését, az antiimperialista harc győzelmét. A több évtize­dig tartó áldozatos küzdelem meghozta gyümölcsét: megvaló­sult az ország nemzeti és de­mokratikus erőinek egysége. Ma a szíriai kommunisták ak­tív részvevői a haladó nemzeti frontnak, amely szervezi és irányítja az új társadalom épí­téséért, az izraeli agresszió kö­vetkezményeinek felszámolá­sáért és az igazságos közel-ke­leti béke megteremtéséért fo­lyó küzdelmet. A szíriai kommunisták tevé­kenysége, harcuk eredményei megbecsülésnek örvendenek a szocialista országok s az egész világ haladó erői körében, jól fejlődnek pártjaink testvéri kapcsolatai, hazánk és a szíriai nép barátsága. Pártjaink együtt vesznek részt a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom egységének megszilárdítá­sáért folyó küzdelemben. Csehszlovákia a többi szocia­lista országgal együtt támogat­ja a szíriai vezetést haladó, antiimperialista politikája meg­valósításában. A nemzetközi fórumokon, főként az Egyesült Nemzetek Szervezetében, teljes mértékben támogatják Szíria és a töbta arab ország harcát az izrao agresszió következ­ményeinek teljes felszámolásá­ért. Ugyanakkor hatékony se­gítséget nyújtanak az izraeli agresszió ütötte sebek mielőbbi begyógyításában és a szíriai gazdaság további fejlesztésé- ben. A Szíriának nyújtott gazda­sági segítség egyik legszemlé­letesebb példája a homsai olaj­finomító építésében való rész­vételünk. Az építés első szaka­szát 1959-ben fejeztük be, s a második szakasz építése 1968- ban kezdődött meg. A múlt év­ben e nagyarányú létesítményt csaknem teljesen lerombolták az izraeli légierő bombái. A csehszlovák—szíriai gazdasági együttműködési egyezmény alapján, melynek keretében ha zánk 100 millió dolláros hitelt nyújt Szíriának, már megkezd tűk a homsai olajfinomító új­jáépítését s egyben kibővítését is. A szíriai vezetők ismételten hangsúlyozták, mily nagyra be csiilik azt a segítséget, ame­lyet a szocialista Csehszlovákia nyújt Szíriának az élet külön­böző területein, s kifejezték azt a reményüket, hogy orszá­gaink gyümölcsöző együttmű­ködése a jövőben még tovább mélyül. A kapcsolatok fejlesz­tésének eddigi eredményei al kalmas feltételeket teremtenek ahhoz, hogy Štrougal elvtárs mostani szíriai látogatása, az ország vezetőivel folytatott tár­gyalásai még szorosabbra fűz zék baráti kötelékeinket, kiszé lesítsék országaink együttmű ködését, ami nemcsak orszá­gaink népeinek javát szolgálja, hanem a közel-keleti igazságos rendezést is előmozdítja. PROTICS JOLÁN lesztinai néppel való szolida­ritás kérdésével foglalkozó bi­zottságban Tjazselnyikov, a Le­nini Komszomol KB első titkára bejelentette: A Komszomol kész önkéntes ifjúsági brigádokat küldeni az izraeli agresszió súj­totta arab országokba, hogy se­gítséget nyújtsanak a károk helyreállításához. A bizottság ülésén felolvasták Szadat egyiptomi és Al Bakr iraki el­nök, valamint Jasszer Arafat üdvözlő táviratát. széljegyzet „EMBERÁLDOZAT” TOKIÓBAN A jelek már hetek óta soka­sodtak. Most pedig itt a bizo­nyosság: Tokióban bejelentet­ték, hogy lemondott a kormány, majd hamarosan nyilvánosság­ra is hozták az átalakított ka­binet névsorát. A személycse­rék nemcsak a kormányzati ha­talomra, hanem annak politikai forrására, az uralmon levő li­berális demokrata pártra is vo­natkoznak, amelynek új főtitká­ra éppen a kabinet eddigi fő­titkára lett. Az ő személye szinte jelké­pezi azt az alapvető igazságot, hogy korántsem a japán politi­kára ható komoly lépésről, ha­nem taktikai húzások összegé­ről van szó. A kulcstárcák tulajdonosai — Ohira Maszafosi pénzügy-, Na- kaszone Jaszuhiro külkereske­delmi ós iparügyi-, valamint Kimura Tosio külügyminiszter — a helyükön maradtak. És ami ennél sokkal lényegesebb, a helyén maradt a Jelenlegi vál­ság személyi gyújtópontja, Ta- naka Kakuei miniszterelnök, aki a viszonylag jelentéktelen vál­tozásokkal a maga sajátos mód­ján felújította az „emberáldo­zat“ ősi szamurájritusát. Igaz, ezúttal nem a haragvő Istenek, hanem a haragvó köz­vélemény megengesztelésére. És komoly kilátás van arra, hogy ez az áldozat éppúgy nem old meg semmit, mint annak ide­jén... A mostani krízis története egyszerre kül-, belpolitikai, va­lamint személyt természetű. Ami a külpolitikát illeti, ezeken a hasábokon szóltunk már Japán „nukleáris sokkjáról“, arról a megrázkódtatásról, amit az a felismerés okozott, hogy — a hivatalos állítások ellenére — az amerikai hadihajók nukleáris fegyverekkel felszerelve tartóz­kodnak japán kikötőkben. A belpolitikai nehézségek el­sősorban gazdasági természetű­ek, és enyhén szólva nem füg­getlenek (nyersanyagokban szegény ország Japán!) a nyers­anyagárak emelkedésének lánc­reakciójától. Végül a krízis sze­mélyi oka egy japán irodalmi lap leleplezése, amelyből ki­tűnt, hogyan használta fel poli­tikai kulcshelyzetét Tanaka mammutvagyon megszerzésére. Ilyen körülmények között kö­zeledik Ford amerikai elnök november 18-ára időzített tokiói látogatása. Valamit feltétlenül tenni kellett. Vagy olyat, ami valóban orvoslás, vagy olyat, ami a magas rangú látogató ér­kezésének Idejére (de csak ideig-óráig) látszatnyugalmat eredményezhet. — Tanaka ha­bozás nélkül a második lehe­tőséget választotta, (ksj

Next

/
Thumbnails
Contents