Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-11 / 241. szám, péntek

Csak így érdemes Zúgnak a szövőgépek. A V. L í.enin Gyapotfeldolgozó Levicei (lévai) Üzemében megkezdő­dött a délutáni műszak. Amíg Jozef Pecho elvtárs, a szövőmű­hely vezetője előkerül a gépek közül, a szövőnőket figyelem. A számomra elviselhetetlennek tűnő zaj őket láthatóan nem zavarja. — Megszokás kérdése ez is — mondja Pecho elvtárs, szinte a gondolataimban olvasva. S neki, aki már negyedszázada „együtt él“ e zajjal, bátran el­ülhetjük. Huszonöt éve dolgo­zik a gyapotfeldolgozó iparban, közelebbről is ismeri az ága­zat számos jelentős üzemét. Ru- žomberokban ismerkedett meg a szakmával, Llberec volt a má­sodik állomása. 21 évig Vyso­ká pri Morave-ban dolgozott mesterként, 1970 óta pedig a levicei (lévai) üzem a „kenyér­adó gazdája“. Itt 160 ember munkáját irányítja. S ez nem kicsiség, főleg ha azt is szám­ba vesszük, hogy a műhely dolgozóinak átlagos életkora 25 év. A fiatalokat pedig nem­csak irányítani, de hozzáértés­sel nevelni is kell. — Szeretem a fiatalokat, szívesen foglalkozom velük. Hosszú évekig aktív tagja vol­tam a CSISZ-nek, így van mi­hez hasonlítanom a mai fiata­lok lehetőségeit. A mi időnkben a fiatalok politikai irányítására nem mindenütt fordítottak elég figyelmet. Pedig ahhoz, hogy valaki jól dolgozzon, megfele­lő politikai meggyőződéssel Jcell rendelkeznie — magyaráz­na lelkesen. Az ő lelkesedése egy életre szóló, mély hitet adó, szomorú, de szép és felejthetetlen él­ményből fakad. Egyike volt azoknak, akik díszőrséget álltak Klement Gottwald elvtárs rava­talánál. „Soha nem felejtem el azt a tömeget, mely köny- r.yes szemmel elvonult a rava­tal előtt. Akkor tudatosodott bennem, hogy én is közéjük tartozom, hogy mindannyian egy nagy család vagyunk. S hogy ezért érdemes dolgozni, jól dolgozni.. — mond ja el­fáíyolosodott szemmel, s szavai szinte megremegtetik az em­bert. Nemcsak a gépek mellett kíséri figyelemmel a fiatalok munkáját, hanem az iránt is érdeklődik, mi mindent csinál­nak a SZISZ-ben. Mindent meg­tesz a jó kollektíva kialakítá­sáért. Ismeri az üzem problé­máit is, ezek megoldásába ak­tívan bekapcsolódik. A gyárkapu átlépésével azon­ban nem ér véget számára a közösségért végzett munka. Sőt, talán akkor kezdődik csak igazán. Pecho elvtárs ugyanis az SZNT képviselője. A nemze­ti bizottságokkal, az államigaz­gatással és a nemzetiségi kér­désekkel foglalkozó bizottság tagja. Választókerületébe 16 község tartozik. Évente legalább kétszer minden községbe ellá­togat, részt vesz a nyilvános gyűléseken, ellenőrzéseken. Mindez utazgatással, fáradság­gal jár, sok szabad időt vesz igénybe, de ő szívesen csinál­ja. Már nem első ízben válasz­tották meg képviselőnek. Vyso­ká pri Morave-ban a hnb kép­URÁNIPARUNK 25 ÉVE Kiállítás a prágai CSSZBSZ rendezésében , ■ , í - - >"- mm | ■ §11 WMi-4. <• " viselőjeként a közrendészeti bi­zottság elnöki feladatát látta el. A mostani megbízatás azon­ban számára is új volt. A kez­deti nehézségeket leküzdötte, s ma már alaposan ismeri válasz­tókerülete problémáit, az embe­reket, gondjaikat, melyek az ő vállát is nyomják. — jó látni az emberek igye­kezetéi, u fejlődést, a községek arculatának napról napra tör­ténő változását, s tudni, hogy ehhez — bár közvetve — de én is hozzájárultam, mind ez az én munkámból is őriz valamit. Ilyenkor elfelejtem a fáradtsá­got, ez új erőt ad a munkám­hoz — mondja. Azt is elárulja, hogy szenvedélyes halász, de hobbyjára mostanában kevés ideje jut. Ezt azonban nem bán­ja, mert a munkája tartalmassá teszi az életét. A róla alkotott képet ez a mondat teszi teljes­sé: „Ha újrakezdeném az éle­tet, akkor sem tennék más­képp." FLÖRIÁNNÉ M. MARTA Bővebb választékot, jobb minőséget A szocialista mezőgazdaság ez elmúlt negyedszázad alatt számos komoly és kiemelést ér­demlő eredményt ért el. Igen sok feladatot megoldott, igen sok nehézséget leküzdött, de vannak még olyan problémák, amelyek fékezik szocialista me­zőgazdaságunk fejlődésének Ütemét. Ezek közül az egyik az élel­miszeripari termékek minősé­gének és választékának a prob­lémája. Az , élelmiszeripar ter­mékei sem a választék, sem a minőség szempontjából nem érik el a megkívánt színvona­lat. Ez különösen vonatkozik a tej- és a húsfeldolgozó ipar gyártmányaira, jóllehet e két ágazat a népélelmezés igen fontos tényezője, tehát arra hi­vatott, hogy nagy jelentőségű társadalom politikai feladatokat teljesítsen. A helyzettel a felső párt- és állami szervek is foglalkoztak. A CSKP KB és az SZLKP KB 1972. évi plenáris ülései, vala­mint az SZNT 1972. évi szep­temberi plenáris ülése elemez­te az élelmiszeripar termékei­nek minőségi problémáit, a vá­lasztékbővítés igényeivel össze­függő kérdéseket és kijelölte a megoldás irányelveit is. A fogyatékosságok egyik oka, hogy a két ágazat fejlődése a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban nem áll összhangban sem az állati termékek megnö­vekedett termelésével, sem a lakosság egyre növekvő igé­nyeivel. így például a szlovák iái tej- feldolgozó ipar 1973-ban 1,119 millió liter tejet vásárolt és dolgozott fel, vagyis 78,5 millió literrel többet, mint az előző esztendőben. Ez azt jelenti, hogy az 1975. évre tervezett piaci tejtermelési feladatokat már ebben az évben teljesíthet­te volna. Jelenleg azonban Szlo­vákiában 6000 tonna felesleges vajkészlet van, és értékesítése kapacitás hiánya miatt nem realizálható. A magas tejtermelés ésszerű kihasználása viszont égető fel­adat és napról napra idősze­rűbb. 1965-től a tejfelvásárlás 524 millió literrel nőtt, a kapa­citások növekedése viszont csak 340 millió liter tej feldol­gozását képes biztosítani. A beruházási költségszint nö­vekedése korlátozta az építke­zési beruházások méreteit és terjedelmét, különösen az im­portált gépi műszaki berendezé­sek szakaszán, és ez a termelő egységeket fékezi, jóllehet az Utóbbi években a beruházási Összegeket növelték. A termelési kapacitások hiá­nya és a műszaki bázis alacsony színvonala különösen a 4. és a 3. kategóriájú üzemekben — ezek képezik a tejfeldolgozó kapacitás 48 százalékát — ne­gatív módon befolyásolják a termékek minőségét és válasz­tékát. Jelenleg a szlovákiai tejfel- dolgozó ipar összesen 135 fo­gyasztási cikket gyárt. 1973- ban a választékot 13 új gyárt­mánnyal bővítették, de a vá­laszték ennek ellenére igen szűk, nem olyan változatos és nem olyan vonzó, mint ahogyan azt a fogyasztók igénylik. Sokszor kifogásolt hiányos­ság, hogy nem kapható kellő mennyiségben a kiscsomagolá- sú tejtermék. A szlovákiai ke­reskedelmi hálózat jelenleg ilyen csomagolásban árusítja a tej 85, a túró 18, a juhtúró 27, a tejföl 100 és a sajtoknak csu­pán 12 százalékát. Ez pedig va­lóban kevés. Sok esetben a műszakilag és gazdaságilag érvényes nyers­anyagnormák is elavultak, és a mennyiségre fektetik a fő súlyt, nem pedig a gyártmá­nyok minőségére. Ezért f elitét le­nül módosítani kell ezeket a normákat úgy, hogy megfelel­jenek a jelen magasabb köve­telményeinek a minőség szem­pontjából is. A tartósítás és a tápérték, valamint a minőség szempont­jából a vaj víztartalmát 2 szá­zalékkal csökkenteni, a tej zsírtartalmát pedig 2,8 száza­lékra növelni kell és mielőbb biztosítani kell a tejporgyártó kapacitások bővítését. A tejfeldolgozó ipar előtt te­hát igényes feladatok állnak. Ezért ezekkel a problémákkal ez év szeptemberében foglalko­zott az SZNT mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint keres­kedelmi, szolgáltatási és közle­kedési bizottsága. A bizottság együttes ülésén megállapította, hogy „ .. ■ a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termékek piaci igényeinek kielégítése megkö­veteli a kapacitásokkal kapcso­latos kérdések mielőbbi megol­dását, az élelmiszeripari techni­ka és csomagoló anyag hiá­nyainak felszámolását, ha kell import útján is, hogy lehetőbbé tegyük a piac zavartalan ellá­tását olyan élelmiszeripari gyártmányokkal, amelyek meg­felelnek a minőségi követelmé­nyeknek és biztosítják a vásár­lók által igényelt választékbö- séget." Ezzel kapcsolatban csak he­lyeselni lehet Straka elvtárs­nak, az SZNT képviselőjének, a trstená 1 Efsz elnökének azt a megjegyzését, hogyha olyan rugalmasan tudtuk megoldani a sör- és a bőrgyártás kérdéseit, akkor sokkal könnyebben meg­oldhatnánk a tejfeldolgozó ipar problémáit is. BEZÁK PETER, mérnök A csehszlovák uránipar köz­pontja Príbram. Ahol valamikor ezüstöt, ólmot és cinket bá­nyásztak, ott negyedszázaddal ezelőtt ezeknél is értékesebb nyersanyagra bukkantak: až uránra. A Szovjetuniónak és szakembereinek érdeme, hogy néhány év alatt Pŕíbramban megszületett az a hatalmas vál­lalat. melynek terméke szocia­lista hazánkban a világbékét szolgálja. A Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség prágai kiállítási termében „Az urán a békéért“ címen megnyílt bemutatón Bo­humil Majer, a príbrami urán­bányák igazgatója, a Szovjet­unióval 1945-ben megkötött, urániparunk tervszerű fejlesz­tésére irányuló szerződésünket értékelte. A Jáchymovi Bányák nemzeti vállalat — príbrami székhellyel — 1956 óta teljesí­ti küldetését. Azóta eltűntek a faházak, a város óriási fejlő­désnek indult. A bánya dolgo­zóit rendkívüli gondoskodásban részesítik. Az elmúlt években számos új létesítményt építet­tek: iskolákat, egészségügyi központokat, lakónegyedeket, szállodákat és üzleteket. Az uránbányákat milliókra rúgó beruházásokkal a legkor­szerűbb gépekkel szerelték fel. Ennek köszönhető, hogy bár a föld mélyében végzett fizikai munka ma már elenyésző, fo­kozatosan növekedik a munka­termelékenység és a segédmun­kások száma csökkenthető. Na­pirenden vannak a kiváló dol­gozók és a szocialista munka­brigádok csúcsteljesítményei is. IGAZ BARÁTSÁG Egymás megismerése szilárdítja a kapcsolatokat A mílovicei katonai tánc- és énekegyüttes levicei (lévai) vendégszereplése után felhang­zó vastaps a Csehszlovák — Szovjet Baráti Szövetség járási bizottsága elnöksége és plénu­ma tagjainak is szólt, ök hív­ták meg az együttest a járás­ba, éppúgy, mint az ART tánc- együttest és az augusztusban v en d égszer ep 1 ő P ia tn yicki j együttest is. — A tánc- és énekegyüttesek meghívása egyik formája an­nak, hogy járásunk lakosaival megismertessük a Szovjetunió népeinek kultúráját — mondot­ta Kákos Zoltán, a CSSZBSZ lévai járási bizottságának tit­kára. — Elmondhatná, milyen egyéb formában tevékenykednek még az említett cél érdekében? — Minden évben, tehát eb­ben az évben is, a Csehszlovák —Szovjet Baráti Hónap kereté­ben több helye-n beszélgetést rendezünk szovjet írók művei­nek fordítóival. A járási kul- túrházzal és a járási népkönyv­tárral karöltve pedig eladással egybekötött kiállítást rende­zünk szovjet írók műveiből. Ez idén is sor kerül a Puskin sza- valéversenyre, amelyen a bene­vezettek szovjet költők verseit adják elő. Ennek a versenynek eddig minden évben nagy si­kere volt. Tavaly például Né­met Szilvia, a želiezovcei (zse- lízi) gimnázium tanulója beju­tott a kerületi döntőbe, és az első helyen végzett. A szlová­kiai versenyen harmadik lett. „A Szovjetunió a gyermekek szemével“ — címmel rajzver­senyt is rendeznek. A tavalyi versenyen nagy feltűnést kel­tett Zdenek Oleják kisfiú „Fel- szabadulás“ című rajza. A rajz eddig több kiállításon szere­pelt, sőt eljutott a Szovjetunió­ba is. A barátsági hónap alkalmából november 7-e és 14-e között szovjet filmfesztivált rendez­nek Léván, Sahyban (Ipolysá­gon), Zselízen és Tlmaéen (Tolmácson). Azokban a falvak­ban, ahol filmszínház van, eb­ben az időszakban szintén szov­jet filmeket vetítenek. A film­fesztivált Léván a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából rende­zett felvonulás után ünnepélyes keretek között nyitják meg. Kákos elvtárs elmondotta, hogy tovább kívánják javítani „A Szovjetunió fiatal barátai“ klubok munkáját, mégpedig úgy, hogy aktívát rendeznek a klubvezetők részére. A Cseh­szlovák—Szovjet Baráti Szövet­ség fiatal tagjaival való törő­dés annál inkább is indokolt, mert a lévai járásban levő 252 alapszervezet 14 752 tagja kö­zül 5356 még nem töltötte be a 35. életévét. Novemberben két turistacso­portot lát vendégül a járás. A turistacsoportok tagjai elláto­gatnak néhány községbe és egységes földművesszövetkezet­be. Ilyen találkozókra a múlt­ban már többször sor került. A turistacsoportok tagjai ilyen­kor is meggyőződhetnek a já­rás lakosainak vendégszerete­téről és a Szovjetunió népeihez fűződő barátságról. A lévai járásból is sokan jár­tak már a Szovjetunióban. Az év elején a Csehszlovák—Szov­jet Baráti Szövetség járási funkcionáriusai voltak tanul­mányúton. A Dolná Seő-i (alsó- szécsi), Mýtne Ludany-i (Vá- mosladány), žemberovcei és a drženicel Csehszlovák—Szovjet Barátság egységes földműves- szövetkezet elnökei a szaratovi körzetben lévő Arkagyelki já­rásba utaznak, ahol nagyobb csoportok kölcsönös látogatásá­ról fognak tárgyalni. A barát­sági hónapban 30 személy vesz részt egy kiránduláson. Meglá­togatják Moszkvát, Harkovot, Kijevet. Ha turistacsoport látogat el a járásba, tolmács is jön vellik. Azért mégis mindenki arra tö­rekszik, hogy közvetlenül beszél­gethessen a látogatókkal. Hogy ennek egyre kevesebb akadá­lya legyen, egyes intézmények­ben, üzemekben, efsz-ekben a jövőben is szerveznek orosz nyelvtanfolyamokat. Az elmúlt év folyamán a járás területén 24 körben folyt az orosz nyelv- oktatás. Egy-egy körben 15— 30 személy tanult. A beiratko­zottak 65 százaléka elvégezte a tanfolyamot. Most a barátsági hónap előtt fokozzák a nyelv- tanfolyamokért felelős bizott­ság tevékenységét és az eddi­ginél több tanfolyamot kíván­nak indítani. Arról is szólnunk kell, hogy a barátsági hónapban további előfizetőket akarnak megnyerni az orosz nyelvű, valamint a szövetségi lapokra. Eddig 6191 orosz nyelvű folyóirat példány­ra fizetnek elő a járásban. Ezeket főleg diákok rendelik. A Szovjetbarát című lapra 320-an, a Svét socializmu című lapra 2880-an, a Horizontra 400-an, a Týždenník aktualít című lapra pedig 380-an fizet­nek elő. A sviti Chemosvit Vállalat korszerű részlegeiben évente 3000 tonna poliamid huzalt gyártanak. Š, Pétráš jelvételén az egyik ilyen új üzemrész lég. A Csehszlovák—Szovjet Bará­ti Szövetség lévai járási bizott­sága mindent megtesz azért, hogy elmélyítse a járás lako­sainak a Szovjetunió iránti sze- retetét és a Szovjetunió népei­vel való igaz barátságát. KOVÁCS ELVIRA 1974. X. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents