Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-06 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 X. 6. 5 SERÉNY MUNKA FOLYIK A leopoldovl gabonasiló 1971 óta áll a mezőgazda­ság szolgálatában. Legfőbb ideje volt, hogy az építők befejezték, mert a környék gabona termésé­nek elhelyezése a hektárhozamok növekedése miatt is egyre nagyobb gondot okozott. A siló méltóságteljesen emelkedik ki a város felé vezető országút mellett, s célszerűségével is jól beillesz­kedik a környék összképébe. 2100 vagon gabona fér el ben­ne, bár ez távolról sem elég, ezért a régi leopoldovi raktár, valamint a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat trna- vai üzemének kihelyezett raktárai is színültig megteltek az árpa és a búza idei gazdag termésével. Az új siló környékén bőven akad látnivaló. Az egész terű letet kibetonozták, szépen elrendezték, az emeletes irodaház a mérleggel és a laboratóriummal együtt szinte eltörpül a hatalmas siló és a takarmánykeverő csarnokai mellett. A ta­karmánykeverőben 14 ember dolgozik, akik havonta mintegy 300 vagon takarmánykeveréket állítanak elő. A felvásárolt gabonáról öten gondoskodnak. Érdeklődésünk éppen ezekre a dolgozókra irányult, mert a gabona betakarítás utáni keze lése éppoly fontos feladat, mint maga az aratás. Kárba vesz­ne mezőgazdászaink minden fáradozása, ha a raktározott ga­bonát nem tudnánk tárolni a legjobb minőségben. Mert a dohos gabona olyan, mint amelyik meg sem termett. — Valóban így áll a helyzet — erősíti meg ezt a tényt Aladár Vlnka, a felvásárló üzem vezetője. — Sokan azt gon­dolják, hogy a gabonával az átvevés után már nincsenek problémák, hogy azt egyszerűen csak felvásároljuk, áttisztít­juk, esetleg kiszárítjuk, és ezzel a munkánk be is fejeződött. Nálunk azonban a takarmánygabona felvásárlása egész évi feladatot jelent, s a tárolt termést is állandóan gondozni kell. Emellett számos egyéb mezőgazdasági terméket is felvásáro­lunk, így tehát raktárainkban sohasem szűnik meg a moz­gás. Közvetlenül az aratás után nem tudtuk az összes gabonát raktározáshoz megfelelő állapotba hozni. A felvásárlással egyidőben csak azt a gabonát szárítottuk, amely túlságosan nedvesnek mutatkozott. Az aratás kezdetén ugyanis 26 száza­lékos nedvességtartalmú gabonát is átvettünk a mezőgazda- sági üzemektől. Az átvett gabona többségét a megengedett normán felüli nedvességgel tároltuk, ezért állandóan ellen­őrizzük, forgatjuk, és természetesen fokozatosan szárítjuk. Üzemünk félig automatizált. Űj technológiai berendezésünk van a gabona szárítására és tisztítására, a munkákat a vezér­lőpultról irányítjuk. Az emberek feladata csak a felügyelet, a gépek, berendezések karbantartása és tisztántartása. Jelen­leg meghosszabbított műszakokban 15—16 vagon gabonát ke­zelünk. — Mennyi gabonát vásároltak fel az idén? — Naponta 120 vagon gabonát tudunk átvenni. Az aratás Idején hat brigádos segítségével naponta 24 órán át dolgoz­tunk. összesen 2358 vagon gabonát vettünk át, ebből 1504 vagont raktároztunk el a silóban. Az utolsó szállítmányt a siladicei és a pastuchovi szövetkezetből augusztus 14-én vettük át. A takarmányozási alapba azonban állandóan érkeznek a további szállítmányok, s ugyancsak folyamatos a takarmány- keverékek elszállítása. Aladár Vlnka üzemvezető kíséretében megtekintettük a ga­bonasiló „szívét“, a vezérlőpultot. A laikus bizony nehezen tudna eligazodni a számtalan színes jelzőlámpa, felirat, sza­bályozó kar és gomb között. A siló dolgozói, Ernest Hornád gépkezelő, Milan Sekereš villanyszerelő, Jozef Martinkovič karbantartó és Štefan Franc szárítógép-kezelő azonban telje­sen otthonosan érzik magukat ebben a környezetben. — Hogy mit csinálunk? — ismétli meg a kérdést Jozef Martinkoyič. — Munkánk van éppen elég. Az imént egy kis üzemzavarunk is akadt, de már rendbe hoztuk a dolgot. Munka közben takarítottunk is, a fő feladatunk azonban a gabona tisztítása és szárítása. Ezt azóta csináljuk, ahogy megkezdtük a gabona felvásárlását. Eddig az átvett gabonának körül beiül a felét sikerült végleges, raktározható állapotba hozni, szak­nyelven mondva elérni a standard nedvességtartalmat. Elein­te ugyanis az volt a helyzet, hogy a megfelelően száraz ga­bonát — elsősorban az árpát — a mellékraktárakban tárol­tuk, ide a silóba a nedvesebb gabona, főleg a búza került. Munkánk abból áll, hogy a szárítással egyidőben a gabonát állandóan az egyik kamrából a másikba húzatjuk, a szárítóból pedig feltöltjük a felszabadult kamrákat. Mindezt gépekkel végezzük. Az automatikus biztonsági és mérőberendezések ál­landóan ellenőrzik a gabona hőmérsékletét az egyes kamrák­ban, nehogy túlhevülés, esetleg dohosodás következzen be. Főleg a kezeletlen gabonánál áll fönn ez a veszély, azonban a standard nedvességű gabonái is ellenőrizzük. További fel­adatunk a megelőző tűzvédelem Állandó háromtagú tűzoltó őrjáratot szerveztünk, így őrködünk, nehogy a tűz martaléká­vá váljon mezőgazdasági dolgozóink munkájának gazdag gyü­mölcse. Kép és szöveg: J. SLÜKA A mezőgazdasági termelés hatékony növelését nagyban befolyásolja a nagy teljesítményű gépek max'inális kihasználása, a szakosítás egyre nagyobb területen történő bevezetése. Ez viszont megköve­teli a „kisebb“ szocialista mezőgazdasági üzemek egyesülését, társulását. Hasonlóan született a tupái (tompái) Barátság Efsz is, amely négy volt földmű- vesszövetkezetet foglal magába. A szövetkezet tágas irodájában Tipary László üzemgazdásszal beszélgetünk a több mint 2000 hek­táros gazdaság gondjairól és eredményeiről. — Az egyesülés nem egyszerre történt, — mond­ja Tipary László. — Először, még 1961-ben Tupá és Chorvatice (Horváti) szövetkezete társult, majd jó­val később 1973 elején csatlakozott a másik kettő Hrkovce (Gyerk) és Dolné Semerovce (Alsószeine- réd). Így jött létre a jelenlegi 2045 hektáros mező­gazdasági nagyüzem. Az eredményeink mindig kiválóak voltak, 1973-ig járási viszonylatban is az élenjárók közé tartoztunk, az ipolysági körzetben pedig a legjobb termelési eredményeket értük el. A gyerki és az alsószemeré- di szövetkezettel történt egyesülés után némileg változott a helyzet. A Hrkovcei Efsz ngyanis arány­lag jó termelési feltételek melleit elég gyengén gazdálkodott, amit az irányításban és a szervezés­ben levő hiányosságok idéztek elő. Az alsószemeré- diek még tőlük is gyengébb eredményeket értek el. Itt az elműlt 20 év alatt mintegy 10 elnök váltotta egymást a közös élén, de jelentősebb előrehaladást nem tudtak elérni Gépparkjuk igen kezdetleges volt, a munka nagy részét a gtá gépei végezték. Az elvégzett munka nem minden esetben érte el a kívánt minőséget, így a terméseredmények is elég alacsonyak maradtak. Az új életet kezdő társult szövetkezet tagjai bi­zonyítani akartak, bár a korábbi fogyatékosságok nem szűntek meg egycsapásra. A szorgalmas mun­ka nyomán az elmúlt évben a tervezett tiszta jöve­delem értékét túlteljesítettük, s a tagok évi kere­setükre már 10 százalék osztalékot is kaptak. Ez séget Nergyev Péter irányításával. Fő terményeink a paprika, a paradicsom és a saláta. Egy kisebb te­rületen fólia alatt is termesztettünk salátát. A ker­tészeten kívül mákkal, fűszerpaprikával és lencsé­vel is foglalkozunk, az idén mákot 20, fűszerpapri­kát 14 hektáron termesztettünk. Az elnök a továbbiakban még elmondta, hogy az egyesülés az állattenyésztésben is lényeges válto­zásokat eredményezett. A teheneket és a növen­dékmarhát a gyerki részlegen összpontosították, a hízómarhát Alsószemeréden és Horvátiban helyez­ték el. örvendetes tény a tejtermelés állandó növe­kedése. Az idei fejési átlag jóval a tavalyi fölött van, s a félévi tervet 10 000 literrel meg is halad­ták. A tompái részlegen igen jó eredményt ért el Piatrik László és Benedek Gyula. A gyerki részle­gen Káplán László, Bálint Kálmán és Balla László állatgondozók, valamint Káplán Lászlóné és Kaszán Pálné fejőnök érnek el szép eredményeket. A ser­téstenyésztésben Pobeska András és felesége végez kiváló munkát. Felesége tavaly „A mezőgazdaság kiváló dolgozó ja" elismerést kapta. Az egyesülés kezdeti problémái a jó munka nyo­mán fokozatosan megszűnnek, hiszen évi tervét már tartani tudja a szövetkezet, sőt az első félévi ered­mények alapján jelentősen túl is szárnyalja azt. A bevételek ugyanis a tervezett 7 865 000 korona helyett 8 947 000 koronát tettek ki. s a kiadások 459 000 koronával alacsonyabbak a tervezettnél. Pe­dig a géppark felújítására is jelentős összeget for­dítanak, az idén pl. egymillió koronát költenek gé­pek vásárlására. Hasonlóképpen jelentős összegek­kel támogatják a tagok kulturális igényeinek kielé­gítését. Évente többször is rendeznek társasutazást, s nemcsak hazai tájakra, fürdőkbe látogatnak el, hanem a baráti országok nevezetességeit is megte­kintik. így kovácsolődnak össze a négy község me­zőgazdasági dolgozói erős egységgé, közösséggé. S ami eddig nem ment egyedül, az megy most közö­sen, egyesült erővel. BÖJTÖS JÁNOS A gabonasiló dolgozói, Ernest Hornád, Milan Sekereš, Stefan Franc, Jozef Martinkovič rövid megbeszélést tart Aladár Vlnka üzemvezetővel. persze elsősorban a „régiek“ jó eredményeinek, megalapozott gazdálkodásának köszönhető. Közben Cápák István, a szövetkezet elnöke is megérkezett. A szomszéd községben járt, szeret sze­mélyesen meggyőződni a dolgok menetéről. Csak pár percig maradhat velünk s ezért röviden válaszol a szövetkezet termelési színvonalával kapcsolatos kér­dés óink re. — Egyelőre csak az alapozó munkáknál tartunk. A növénytermesztésben pl. nagy táblákat hozunk létre, a gépek jobb és gazdaságosabb kihasználásá­hoz. Ehhez számos árkot, vízmosást kell eltávolíta- nunk. ezért jövőre 200 hektáron megkezdjük a ta­lajjavító munkákat. — A kertészet milyen eredményekkel gazdálko­dik? A zöldségfélék termesztése nálunk már hagyomá­nyos. Minden évben jelentős területet biztosítunk erre a célra, az idén 12 hektáron termeltünk zöld­ni—íny nr » n a □ □ □i □s n( o o i

Next

/
Thumbnails
Contents