Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-30 / 256. szám, szerda
A TERVEZETT JOVO A kommunisták kezdeményezése * Az elmélet és a gyakorlat egysége Az a probléma, hogy miként érhetjük el a szocialista társadalom leghatékonyabb irányítását, napjainkban szinte állandó kérdés a pártszervezetek előtt. Ügy szervezik, úgy tervezik saját működésüket, hogy megfeleljenek erre a kérdésre. Erről a problémáról beszélgettünk legutóbb Tvrdošovcén (Tardoskedden) a pártvezetőség két tagjával, Képesi József elvtárssal, a veterán pártharcossal és Bogyó Géza elvtárssal, a hnb elnökével. A beszélgetést ezzel a kérdéssel kezdtük: „Mit tartanak a legfontosabb feladatnak?“ Az első pillanatban meglepőnek tűnt válaszuk: „A tervezett jövő kialakítását.“ Azután vizsgálni, elemezni kezdtük a válasz lényegi tartalmát, s megállapítottuk, hogy nincs abban semmi különös. Sőt, így helyes, A VALASZ alapját Bogyó Géza elvtárs érvelése adta meg: „A jövőt sem tekinthetjük úgy, mint a múlt vetületét. Ellenkezőleg, a jövő prizmáján keresztül kell a múltra és a jelenre is nézni. Nem kívülről ránk erőszakolt valami a jövő, hanem cél, melyet képesek vagyunk gyakorlatilag megvalósítani.“ Képesi József elvtárs pedig így folytatta: „Ennek érdekében tehát elsősorban a pártszervezet jövőjéről gondoskodunk.“ Jelenleg 63 tagja van a párt- szervezetnek. A tagok átlagos életkora elég magas, 47 év körüli. Tavaly két tagjelölt felvételével próbálták „megfiatalítaná“ a pártszervezetet, az idén ez a törekvésük már sokkal sikeresebb volt. Négy új tagot tartanak számon. Mészáros Béla, kőműves, 29 éves. Kele Péter, kőműves, 28. Borbélyová Helena, tanítónő, 26 esztendős, Csomó Magdolna, tanítónő, 30 éves. A legutóbbi időszakban pedig már arra törekednek, hogy az ifjúsági szervezet tevékeny, arra érdemes tagjai közül válasszák ki, a tagjelölteket. Ennek a törekvésnek az eredménye nem látványos, de érezhető, tapasztalható. Példa rá a SZISZ helyi szervezet elnökének esete. Dömény Klára, érdemes volt arra, hogy tagjelöltnek javasolják. Ez meg is történt, de a munkahelyi párt- szervezet tagja lett. Viszont munkájának nagyobb része az ifjúsági szervezőt vezetése, te- . hát mégiscsak otthon, a helyi viszonyok közepette érezhető, hogy párttag. DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ a regisztrált párttagokkal vaió együttműködés, melynek lényegét Bogyó Géza elvtárs így jellemezte: „Szükséges, hogy a párttagok, bárhol dolgoznak is, lakóhelyük jövőjének ne csak valamilyen kis részét lássák, hanem az egészet.“ Képesi József elvtárs kiegészítette ennek a megállapításnak a tartalmi értelmezését: „Fel kell bennük ébreszteni a község jövőjéért való felelősségvállalás érzését.“ Jelenleg 400 regisztrált tagot tartanak nyilván. Ez a szám a község régi, munkásmozgalmi múltjának mutatőszáma. A jövő szempontjából azonban az a lényeges, hogy mind a négyszáz taggal állandó kapcsolatot tartanak. Tavaly Borbély Károly elvtárs volt felelős ezért, az Idén Király Lafos elvtárs, a hnb titkára, A kapcsolattartás lényeges eleme, hogy negyedévenként rendszeresen megbeszélésre, tanácskozásra szokták összehívni a regisztrált párttagokat. Természetes, hogy a megbeszélések, tanácskozások nem csak tájékoztató jellegűek, ha szükség van a regisztrált párttagok segítségére, nem marad el a segítség sem. A PÁRTVEZETÖSÉG a jövőt illetően nagyon fontosnak tartja a pártoktatás megszervezését. Bogyó Géza elvtárs ezt így határozta meg: „Jó politikai ismeretek nélküli tagoktól lehetetlen helyes döntéseket várni, viszont az ismeretek megszerezhetők.“ Képesi József elvtárs élettapasztalatára hivatkozva hangoztatta: „Valamikor elég volt a sejtés, az ösztönös- ség, ma tudatos pártharcosokra van szükség. Aki nem tud, az lemarad, s aki lemarad, nem vezethet.“ A pártszervezetnek hat olyan tagja van, aki már befejezte tanulmányait a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén. Saját lektorokkal rendelkeznek. Az idén két csoportban kezdték meg az alapfokú pártoktatást, szlovák és magyar nyelven. Többen, főleg a képzettebb tagok, egyéni tanulmányok alapján folytatják önképzésüket. Külön szervezték meg a tanítók pártoktatását. Lényegében véve tehát a pártvezetőségnek az a képessége, hogy az irányítás tárgyává tudja tenni a pártszervezet tagjainak eszmei, ideológiai fejlődését, mintegy záloga, biztosítéka a jövőnek. A tervezett jövőnek. KÜLÖN PARTCSOPORTOT szerveztek a tanítók számára. Jelenleg 11 tagja van ennek a csoportnak. Vezetőjük Száraz József elvtárs, az alapiskola igazgatójának helyettese. Szívesen használja ő is ezt a kifejezést: A tervezett jövő. Figyelemre méltó érveket hangoztat: „Az Irányítást, a jövő tervezését nem szabad a manipulálásra redukálni. Mi ezt nem is így értelmezzük, hanem úgy, hogy a tanítás, az iskolai oktatás és a népművelés, az ismeretek termelésének folyamata. A jövőt formáló, alakító, tervező és megvalósító ismeretek átadása.“ A tanítók pártcsojiortja természetesen elsődleges problémaként az iskolai oktatás jó megszervezését tartja számon, de nagyon gyakran foglalkozik a népművelés problémáival is, hatékony segítséget ad a párt- szervezet vezetőségének mind a pártoktatás, mind a pártépítés problémáinak megoldása terén Is. ILYEN TEHÁT a szervezeti felépítése annak a cselekménysorozatnak, melyre a tardosked- di kommunisták ezt a kifejezést használják: A tervezett jövő megvalósítása. Pártszervezetünk arra irányítja figyelmét, energiáját, hogy a szocialista társadalom fejlődése során szüntelenül felmerülő problémákat megoldja. Arra törekszik, hogy fokozza az anyagi termelés hatékonyságát, ösztönözze a műszaki fejlődést, hatást gyakoroljon a szocialista személyiség kialakulására, a fiatalság és a gyermekek nevelési, oktatási folyamataira, de ennek során nem feledkezik meg arról sem, hogy saját jövőjének alakulását is formálja, irányítsa. Maga az irányítás annak a sajátos képességnek a megnyilvánulása, hogy — Marx kifejezésével — az ember „safát életműködését akaratának és tudatának tárgyává“ tudja tenni, Ez a nemcsak elméletinek, hanem elsősorban gyakorlatinak értett képesség az élet, a fejlődés irányításának képessége. Találóan jellemezhető így: A tervezett jövő megvalósítása. Ez persze nem könnyű dolog, egyre nagyob erőfeszítést, minden egyes gyakorlati lépés állandó, kritikus értelmezését, az eszmei cél és a valóság tényei- nek gyakori vizsgálatát, soksok tanulást igényel. HAJDÚ ANDRÁS Az elsí) lépés a part bolsevizélésalan on eve Az első világháború utáni években egész Európában kiéleződött az osztályharc. 1924-ben ideiglenesen megszilárdult a burzsoázia hatalma, fellendült a kapitalista termelés, de ez nem jelentette, hogy az osztályharc területén „békés“ időszak kezdődött. A Kommunista Internacionále V. kongresszusa 1924 júniusában kitűzte azt a feladatot, hogy a kommunista pártok álljanak a kapitalizmus megdöntéséért folytatott harc élére. Bírálta az egységfront-taktika opportunista elferdítését és kitűzte a kommunista pártok bolsevi- zálásánuk jelszavát. A bolse- vizálás harcot jelentett a kommunista pártok megszilárdításáért a marxizmus—leninizmus elméleti, taktikai és szervezési elvei alapján. A Kommunista Internacionálé kongresszusa külön foglalkozott Csehszlovákia Kommunista Pártjával, bírálta a párt vezetőségét, mert nem harcolt elég határozottan a jobboldali irányzatok ellen. A párt 1924 augusztusában vitát indított a Kommunista Internacionál ó kongresszusának eredményeiről ós ezzel megkezdődött a II. pártkongresszus előkészítése. Első ízben fordult elő Csehszlovákiában, liogy politikai párt nyíltan megvitassa politikájának kérdéseit. A kongresszus előtti vitában három irányzat alakult ki. A jobboldali opportunisták nem fogadták el a bírálatot, szavakkal ugyan egyetértettek a bolsevizálás- sal, de a valóságban bizalmatlanságot keltettek a Kommunista Internacionáléval szemben, ellenezték a személyi változásokat ós eltúlozták a párt sikereit. A baloldali irányzat fenntartás nélkül támogatta a Kommunista Internacionálé határozatait és azok gyakorlati megvalósítására törekedett. Ez az irányzat azonban ideológiailag még nem volt egységes, elméletileg nem állt olyan színvonalon, hogy minden téren érvényesíteni tudta volna a lenini elveket. Külön csoportot képeztek becsületes, munkásosztályhoz hű elvtársak, akik bizonyos mértékben még mindig a szociáldemokrata ha. kJ gyományok befolyása alatt álltak. A CSKP II. kongresszusa, amelyet 1924. október 31-re hívtak össze, fontos határkövet jelentett a párt bolsevi- zálásában. A kongresszus tárgyalásának alapját a titkár- -ság beszámolója és a Komin- tern V. kongresszusáról szóló beszámoló képezte. A beszámolókat követő vitában újból megnyilvánultak a pártban kialakult irányzatok nézetei. Fontos szerepe volt D. M. Ma- nuilszkij, a Komintern végrehajtó bizottsága küldötte felszólalásának, amelyben megmagyarázta a vitás kérdéseket és egyesítette a nézeteket. Veszélyes helyzet keletkezett az új központi bizottság megválasztásakor, Ma- nuilszkij azonban megakadályozta a párt kettészakadását és Josef Haken vezetésével a balszárny került a párt élére. A kongresszus egyetértését nyilvánította a Kommunista Internacionálé határozataival és a CSKP hibáinak bírálatával s kitűzte a pártszervezetek és az összes kommunista legközelebbi feladatait. Több fontos határozatot fogadott el. Az agitációra és propagandára vonatkozó határozatban kiemelte a funkcionáriusok és a tagok állandó marxista—leninista művelődésének fontosságát. A mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatos irányelvekben állást foglalt a nagybirtokosi földterület kisajátítása és a földnek a dolgozó parasztok közötti kiosztása mellett. A pártszervezetek feladatává tette a proletariátus és a parasztság szövetségéért folytatott harcot. Továbbá határozatot fogadott el a szakszervezetekről és foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel is. A kongresszuson elfogadott új alapszabályzat először fogalmazta meg a párttagság feltételeit és a CSKP szervezeti felépítésének alapjává az üzemi sejtek kiépítését tette. A kommunista párt II. kongresszusa megtette az első fontos lépéseket a párt bol- sevizálásának útján, hozzájárult ahhoz, hogy a CSKP valóban forradalmi marxista párttá váljon. — r— tm A TAGGYŰLÉSEK ES A PARTCSOPORTOK A jó felikészülés fél siker • Minden kommunistáinak konkrét feladatot X. 30. Az igényes politikai, ideológiai és gazdasági feladatok eredményes teljesítése járásunkban egyre nagyobb követelményeket támaszt a pártszervezetekkel szemben. Az első ilyen döntő követelmény a munkabeli önállóság, a kommunisták kezdeményezése, aktivitása, a párt irányító és szervező munkája színvonalának szüntelen emelése. E következmények érvényesítéséről részletesen tárgyaltunk az ez év májusában megtartott háromnapos bentlakásos iskolázáson. Az előadások, a vita és a pártszervezetek eddigi munkájának értékes tapasztalatai azt igazolták, hogy a taggyűlések színvonala attól függ, hogyan értelmezik jelentőségét, továbbá előkészítésüktől és a határozatok megvalósításától. örvendetes az a tény, hogy a járás pártszervezeteinek többsége helyesen értelmezi a taggyűlések jelentőségét és tudja, mit akar a taggyűlés útján elérni, mit akar megoldani. Figyelmüket a munkahelyen dolgozó emberek problémáira összpontosítják, mivel ők döntenek a gazdasági feladatok teljesítéséről. Ugyanakkor szem előtt tartják a nevelőmunkát. Helyesen jártak el például a Lučeneci íLosonci) Mezőgazdasági Technikum kommunistái, akik az iskolai tangazdaságban több éven keresztül fennálló fogyatékosságokait orvosolták a taggyűléseken. A taggyűlések a helyzet elemzése után határozatot fogadtak el a kádercserére és a kommunisták jobb széthelyezé- sére, valamint új tagjelöltek felvételére. A tangazdaság most lényegesen jobb eredményeket ér el mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Járásunk pártszervezetei mindig a legfontosabb kérdést tárgyalják meg. A részletkérdéseket a pártcsoportokban, illetve a tömegszervezetekben és az üzem vezetőségében dolgozó kommunisták oldják meg. A taggyűlósk nem tartanak 3—4 óra hosszat. Tárgyalásaik konkrétak, céltudatosak. A taggyűléseken való megjelenés járási átlaga az év elejétől 90,4 százalék. Ugyanakkor a pártszervezetek több mint egyharmadában a megjelenés 90 százalékon felül van. Az említett pozitív eredmények megtartása érdekében a pártszervezetek bizottságai nagy súlyt helyeznek a taggyűlések előkészítésére. E munka során a pártcsoportokra, a pártszervezet többi tagjára ós a párton- kívüliekre támaszkodnak. Példaként a poltári üveggyár pártszervezetére hivatkozom. Az említett pártszervezet bizottsága — figyelembe véve az üzem objektív nehézségeit a tervfeladatok egyenletes teljesítésében és a tudományos-műszaki haladás biztosításában — minden kommunistát, kiváló munkást és műszaki dolgozót bevon a munkába. A fő gazdasági problémák megoldásakor kikéri a pártonkívüli kiváló munkások, mesterek, műszaki dolgozók és gazdasági vezetők véleményét, ugyanakkor az említettek közreműködésével tájékoztatja a dolgozókat a taggyűlés tárgyalásáról és megismerteti velük az elfogadott határozatokat. Mindezt annak érdekében teszi, hogy az üzem teljesítse 1974. évi tervét, amelynek 90 százaléka exportra kerül. A pártszervezetek a legnagyobb gondot a beszámolók előkészítésére fordítják. A párttagokkal előre megismertetik a tárgysorozatot és azt, hogy mit hogyan akarnak megoldani. Járásunkban jól dolgoznak a pártcsoportok többek között a Filakovói (Füleki) Kovosmalt- ban, a Túród Gépgyár lučeneci (losonci) üzemében, a Magnezitművek lovinobaňai üzemében, Holtšán (GalsánJ, Poltűron, a lučeneci (losonci) alapiskolák pártszervezeteiben. Az említett pártszervezetekben a pártcsoportok konkrét feltételeit figyelembe véve közvetlenül a munkahelyen teljesítik a taggyűlés és a pártszervezet bizottságának határozatait. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pártcsoportok munkájában igen bevált a „Minden kommunistának konkrét feladatot“ munkamódszer alkalmazása, amely hatékony eszköze a pártvezetés egyik legfontosabb lenini elvének, a tömegekkel való kapcsolatának érvényre juttatásában. Az említett iskolázáson szó volt arról is, hogy az alapszervezet taggyűlése nem öncélú és nem elszigetelt. Ennek tudatában végzik a pártszervezetek nevelő- és szervező munkájukat. Arra törekednek, hogy a taggyűlés tartalma, hatékonysága színvonala növekedjen, ós lényegesen hozzájáruljon a kommunisták eszmei egységéhez, akcióképességük növeléséhez. A járási pártbizottság elnökségének ülésein havonta egyszer behatóan elemzi és megtárgyalja a pártszervezetek taggyűléseinek előkészítését és lefolyását, valamint az aktivisták munkáját. Törődik azzal is, hogy valamennyi felszólalást és kérelmet, amelyek a járási szerveket illetik, elintézzenek. Gondot fordít arra is, hogy a járási pártbizottság ós az alapszervezetek között rendszeres és sokoldalú legyen a kölcsönös információ. Járásunkban a pártmunka ezen fontos területén céltudatos munkával elértük, hogy a taggyűlések színvonala lényegesen emelkedett. Ennek pozitív következménye, hogy a párt- szervezetek és a kommunisták munkája az élet minden területén átgondoltabb, tervszerűbb lett. Ez kezeskedik arról, hogy a XIV. kongresszus által kitűzött feladatokat következetesen teljesítjük. * Tankina István, nz SZLKP Lučeneci Járási Bizottságának titkára Kutatóintézet a tégia- íyártás gépesítésének és Žilinán már üt éve működik a téglagyártás gépesítésének és automatizálásának fejlesztésével foglalkozó kutatóintézet. Az intézet jelentős szerepet játszik a KGST-tagországok közti együttműködésben is. Jelenleg több mint 20 állami reszort- és szakfeladat megoldásán dolgoznak. Felvételünkön: Igor Fojcík mérnök fejlesztési dolgozó beállítja a mikrohullámok segítségével dolgozó nedvességmérőt, amelyet az intézetben fejlesztettek ki. (CSTK felvétele)
