Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-30 / 256. szám, szerda
VÁLASZ OLVASÓINKNAK VAGYONJOGI ÜGYEKBEN Földtigyben jeligére: Az 1959/49 sz. efsz szövetkezeti törvény és az efsz szövetkezeti alapszabályok értelmében a szövetkezeti tag nemcsak a saját tulajdonában levő földeket, hanem családtagjai és más, harmadik személy által használt földjeit is köteles belépésekor a szövetkezet használatába társítani. Tehát az a házastárs, aki nem tagja a szövetkezetnek, nem kérheti földjei, vagy a 48 ár kimérését. A szövetkezeti tagnak, ha teljesíti az erre vonatkozó alapszabályok feltételeit, háztáji földre van igénye. G. L.: A kisajátító (személy vagy szervezet) az ellenértéket állami jegyzőségl letétbe helyezheti azzal a jogi következménnyel, hogy ezt teljes jogú fizetésnek kell tekinteni, ha valamilyen vitás körülmény merült fel (pl. betáblázott követelést illetően), vagy ha a jogosult indokolatlanul elutasította a kisajátítási ellenértéket felvenni. Nyomozó közérdek esetében a 8 árt meg nem haladó kertből is lehet területet kisajátítani. Az Önök esetében az újonnan megnyitott utcát, amely több ház számára jelent be- és kijáratot a közútra, ilyen oknak kell tekinteni. P. J.: Amíg a kisajátítási végzés nem jogerős, addig csak az illetékes kisajátítási hatóság (hnb vagy jnb építésügyi osztálya) engedélyével lehet a kisajátítandó területre belépni és azon előkészítő munkálatokat végezni. A kisajátítási végzés ellen a fölérendelt közigazgatási hatósághoz lehet fellebbezni. A közigazgatási hatóság ügykörébe tartozó ügyről — ilyennek számít a kisajátítás is — a polgári bíróságnak nincs Joga dönteni. A korábbi jogtalan beavatkozással okozott kárt jogosan lehet a Járásbíróságon perelni. Ha az ilyen kártérítési perben megítélik a kártérítést, akkor ugyanezen értéket nem lehet még egyszer kisajátítási ellenérték címén is követelni. T. P.,: A Legfelsőbb Bíróság több döntésében már kimondta, hogy az ingatlanok megosztása csak úgy lehetséges, hogy két, műszakilag önálló egység keletkezik. A családi házban a lakó használati Jogát a tulajdonos kérelmére a helyi nemzeti bizottság megszünteti, ha a lakásra a tulajdonosnak, nős fiának, Illetve férjezett leányának van szüksége. Az ilyen határozat azonban csak akkor valósítható meg, ha a lakónak jogerős határozattal a hnb megfelelő pótlakást utal ki. A pótlakások hiánya miatt az ügy elintézése rendszerint elhúzódik. KÜLÖNBÖZŐ ÜGYEKBEN ö. Z.: Ajánljuk, hogy megítélt követelését végrehajtás útján kísérelje meg behajtani. Az ügyvédi költségeket illetően kérjen minimális részletfizetést. Szociális helyzetére valő tekintettel számolhat kérelmének kedvező elintézésével. Sz. Z.: A szombat és vasárnapi munkát egyes vállalatok külön, ún. munkáról szóló megállapodás (munka törvénykönyv 238. §) alapján jutalmazzák. Ha az ilyen kereset nem haladja meg a havi bruttó 800 koronát, ebből 10 százalékos munkabéradót kell levonni. Nézetünk szerint az ilyen megoldás helyessége sok esetben problematikus, mert a túlórái munkáról szóló előírások megkerülése is lehet, ha a vállalat saját dolgozóival köt ilyen értelmű megállapodást. Sz. F.: Televíziókészülékének meghibásodását még a szavatossági határidőn belül bejelentette. Az időben megtett reklamációja alapján a reklamációtól számított három éven belül igénye van a polgári törvény- könyv 250. §-a értelmében készülékének ingyenes megjavítására. Ha a javító vállalat már hosszabb Ideje nem tud eleget tenni reklamációjának a képernyőhiány miatt, még a jótállási idő letelte előtt írásban (ajánlva) a polgári törvénykönyv 251. §-a értelmében (az ilyen helyzetet úgy kell értelmezni, hogy a vásárolt készülék hibáját nem lehet kijavítani) igényelheti, hogy készülékét cseréljék ki hibátlanra, vagy ugyanazon határidőn belül elállhat a vételi szerződéstől (odstúpiť od zmluvy), és ebben az esetben a ké szülék visszaszolgáltatása ellenében igénye van a vételár visszatérítésére. Ha az eladó vállalat reklamációját nem intézné el kedvezően, a reklamációtól számított 3 éven belül perelhetné a vállalatot a járás- bíróságon a csere megvalósítására, illetve a vételár visszafizetésére. M. K.: Mint teljes rokkantjá radékot élvező, akár rövid, akár tartós munkaviszonyt köthet. A teljes rokkantjáradékos esetében a törvény abból indul ki, hogy tartósan nem képes gyengébb egészsége kockáztatása nélkül dolgozni. A társadalombiztosítás szervei időnként ellenőrzik a rokkantak egészségi állapotát, azt a körülményt is, esetleg dolgoznak-e (ezt amúgyis jelenteni kell 8 napon belül a Társadalombiztosító Hivatalnak), és az Ilyen vizsgálat alapján a teljes rokkantjáradékot részlegessé nyilváníthatják, vagy megállapíthatják, hogy egyáltalában nem számítható rokkantnak. P. J.: A munkaadó vállalatok, mint azt már korábbi cikkünkben közöltük, az 1968/137 sz. hirdetmény értelmében a stabilizációs — feltételesen elengedhető — kölcsönön kívül a már ismertetett módon segítséget nyújthatnak — lehetőségeik szerint — dolgozóiknak, tagjaiknak családi házuk építésénél. Erre a további segítségre azonban senkinek sincs perelhető jogigénye. NYUGDÍJÜGYEKBEN S. J.: Amíg árvajáradékot élvező, még ellátatlan gyermekéről gondoskodott, minden korlátozás nélkül megillette önt az özvegyi nyugdíj, tekintet nélkül elért keresete összegére. Az özvegyi járadékra szólő igényét továbbra is megtartja, mivel a fia tanulmányainak befejezte utáni két éven belül töltötte be 50. életévét. Mivel azonban most már nem gondoskodik ellátatlan gyermekről, az 1964/101 sz. törvény 67. §-a értelmében özvegyi nyugdíját annak az összegnek felével kell csökkenteni, amennyivel az özvegyi nyugdíja és bruttó fizetése együttes összege meghaladja a havi 1500 koronát. L. K.: A 701 korona részleges rokkantjáradék mellett a volt átlagkereset 2/3-t, azaz 1572 koronát keresheti meg a rokkantjáradék megvonásának veszélye nélkül. A részleges rokkantjáradékot természetesen megvonhatják abban az esetben, ha egészsége később rendbejönne. B. I.: a rokkantjáradék és az öregségi nyugdíj azonos jellegű járadéknak számít. Sok esetben előnyösebb a nyugdíjas számára a rokkantjáradék további meghagyása az öregségi nyugdíj feltételének teljesítése esetében is. Ilyen esetben meghagyják a rokkantjáradékot. Feltehető, hogy önnél is ilyen esetről van szó. S. P.: Az erős nagyothallá- sért a munkatörvény könyv 190. §-ának 2. bek. értelmében az a vállalat köteles kártalanítást adni, amelynél olyan körülmények között dolgozott, hogy azok kiválthatták a foglalkozási betegségnek számító nagyot- hallást. (A per tárgyalását ügyvédje útján sürgetheti.) A társadalombiztosító intézet rokkantjáradékot megállapító határozata nem ismerte el rokkantságát mint foglalkozási betegség következményét. A kérdés elsősorban orvosi szakkérdés. A döntés ellen annak kézbesítésétől számított 30 napon belül joga lett volna fellebbezni. Dr. F. J. A SZLOVÁK NEMZETI TANÄCS ÜLÉSE ELŐTT Hatékonyabban a gazdasági bűnözés ellen írta; dr. Martin Kováč, az SZSZK főügyésze Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusa kitűzte szocialista társadalmunk további sokoldalú fejlesztésének merész távlatait. Jó feltételekkel rendelkezünk e célok eléréséhez. Az eddig elért eredmények Igazolják pártunk politikájának helyességét és céltudatosságát. Azonban komoly hibát követnénk el, ha azt várnék, hogy a kitűzött program megvalósításának egész folyamata automatikusan, minden hiba, bármiféle fogyatékosság nélkül megtörténhet. Társadalmi és gazdasági életünknek még ma is számos területén le kell küzdenünk a régi társadalom befolyását és maradványait, a különféle burzsoá és kispolgári csökevényeket az emberek életmódjában és tudatában. de az újabban keletkező nem szocialista tendenciákat is. Helytelen lenne, ha tétlenül várnánk, hogy az emberek egy részének tudatában még fellelhető csökevények és nem szocialista megnyilvánulások maguktól megszűnnek hatni vagy növekedni. A CSKP Központi Bizottsága 1972 októberi ülésén figyelmeztetett ezekre a fogyatékosságokra és kiküszöbölésük szükségességére: „Harcolnunk kell mindenekelőtt a múlt káros maradványai ellen és ki kell küszöbölnünk következményeit a jobboldali elhajló politikának, amely szándékosan feléleszteni törekedett a kispolgári önzést és kapzsiságot. Rendellenességek a munka díjazásában, egyenlősdiség, ellenőrizhetetlen mellékjövedelmek, meg nem szolgált jutalmak, juttatások, különböző „kenőpénzek“ — mindez ellentétben áll a szocialista erkölccsel, és torzítja a szocialista életmódot. A termelési folyamat szerve zésében mutatkozó minden lazaság a megfelelőképpen elő nem készített termelés, az üresjáratok, a hajrá, a lazaságok iránti elnéző magatartás, a részegeskedés és a felelősség alóli kibújás felháborítják a dolgozókat és megkeserítik az életüket." Erősítsülk a szocialista törvényességet Csehszlovákia Kommunista Pártja dokumentumaiban szüntelenül hangoztatja, milyen szükség van a szocialista törvényesség, az állami munka- és gazdasági fegyelem megtartására és szilárdítására. Rámutat, mennyire fontos, hogy a dolgozók a vezetéssel együtt megköveteljék az egyre nagyobb fokú fegyelmet a népgazdaságban és társadalmi életünk minden más területén Is. Egyes lazaságok annyira meggyökereztek, hogy az emberek már szinte természetesnek veszik őket. Ez könnyen csökkentheti a dolgozók döntő többsége igyekezetének értékét. Ahhoz, hogy a szocialista társadalom kifogástalanul működjék, elkerülhetetlenül szükség van minden tagjának magas fokú felelősségére és fegyelmezettségére. A közvéleménynek okvetlenül szembe kell szállnia a lazaságokkal, a felelőtlenséggel, a munka- és állampolgári fegyelem megsértésével. A legtöbb munkakollektíva példásan megtartja a fegyelmet, s így ezeknél jó elvtársi viszonyok uralkodnak. Az olyan kollektívákban, ahol állandóan ápolják és szilárdítják a tagok felelősségérzetét a társadalommal és egymással szemben, rendszerint nincs helye a fogyatékosságok elnézésének — a hamis, ártalmas, szolidaritásnak. A társadalmi fegyelem általános lazulása és az állam szervezési-nevelési funkciójának gyengülése a válság időszakában kedvező feltételeket teremtett az élősküdés, a spekuláció, a korrupció és a szocializmus számára idegen egyéb hasonló jelenségek újjáéledéséhez és elburjánzásához. Államunk nem égy polgára a kispolgári vagyonszerzést kezdte életcéljának tartani. Nemcsak anyagi károk A különböző gazdasági és vagyoni jellegű büntetendő cselekmények gátolják társadalmunk további fejlődését. Negatív hatásuk nemcsak az anyagi kárban mutatkozik, amely szintén nem elhanyagolandó, hanem főképp az eszmei-nevelési területen. Szocialista társadalmunk számára igen káros és veszélyes, ha egyeseknek lehetővé teszünk olyan életmódot, amely azt mutatja, hogy a szocializmusban is lehet „jól élni“, becsületes munka nélkül ts. Politikai-szervezési büntető és nevelő intézkedések egész sorát hoztuk az ilyen negatív jelenségek elfojtására, de az is igaz, hogy nem sikerült hatékonyan leküzde- nünk őket. Minthogy még nem sikerült „keresztülvilágítani“ életünk minden területét, pellengérre állítani a tolvajokat, a „kenőpénzek“ elfogadóit, a spekulánsokat és más élősködőket, a gazdasági bűnözés állandóan gondokat okoz, s találkozni fogunk vele a legközelebbi jövőben is. Társadalmunk azonban elegendő eszközzel rendelkezik, hogy felszámolja ezeket a jelenségeket. Csak jobban kell őket mozgósítanunk és összpontosítanunk. Nemcsak visszaeső bűnösök és tolvajok ... A gazdasági bűncselekmények elkövetői között azonban nemcsak deklasszált elemek, visszaeső bűnösök, tolvajok és élősködők vannak. Ezekről tudunk, ismerjük őket, mert ezeknél hasonló tevékenység feltételezhető. Vannak közöttünk azonban olyan dolgozók is, akik egyébként rendesen dolgoznak és kifelé feddhetetlen életmódot folytatnak, úgyhogy náluk nem lehet előre bűncselekmények elkövetését feltételezni. Hiányzik náluk a szocialista társadalmi tulajdonhoz és érinthetetlenségéhez való helyes viszony, vagy nem fejlődtek ki náluk kellőképpen az erkölcsi-pszichikai gátak a törvénysértésekkel szemben. Ha ilyen személyeknél olyan helyzet áll elő, amely törvénytelen cselekedetekre csábítja őket — például házat vagy hétvégi házat építenek, és szükségük van szerszámokra vagy más anyagokra —, bűncselekmények vagy a szocialista társadalmi tulajdon elleni vétségek potenciális elkövetőivé válnak. Egyes állampolgárok eltulajdonítanak dolgokat anélkül, hogy szükség lenne rájuk. Ha például speciális műszereket, alkatrészeket vagy egyéb anyagot találnak náluk, amelyek értéktelenek számukra, mert nem tudják hasznosítani őket, csak ilyesmivel tudnak védekezni: „Azt hittem, hogy jó lesz nekem valamire.“ Az ilyen önző és a köztulajdon szempontjait tekintetbe nem vevő megfontolások már komoly károkat, veszteségeket okoztak népgazdaságunknak. Valamely szerszám, kisebb műszer vagy alkatrész, amely az egyén számára gyakorlatilag használhatatlan, üzemzavart okozhat, s okozott is már nem egyszer. Azokat a dolgozókat, akik valamit elloptak a munkahelyről, ós ezt a cselekedetüket megbánták, nem lehet a tolvajok kategóriájába sorolni. Hinni kell nekik és lehetővé tenni számukra, hogy hibájukat becsületes munkával Jóváte- gyék. Nem helyes, ha társadalomellenes cselekedetüket állandóan a szemükre vetik. Más, szigorúbb mércét kell alkalmazni a megtorló intézkedések és alkalmazásuk területén az olyan dolgozókkal szemben, akik ismételten büntetendő cselekményt, Illetve vétséget, vagy ha csak első ízben is, kiterjedtebb bűncselekményt követnek el. Minden szocialista embernek felelősséget kell. éreznie a társadalom és embertársai iránti magatartásáért. A bűnözők többsége úgy Jutott el bűncselekményeik elkövetéséhez, hogy erkölcsi süllyedésüket nem gátolták meg idejekorán. Ezzel természetesen nem lehet mentegetni az egyén cselekedetét, hanem tudomásul kell venni, hogy az új szocialista emberért folyó harc annál hatékonyabb lesz, minél intenzívebb és sokoldalúbb. Erre gondolunk mindenekelőtt, amikor arról beszélünk, hogy fokozni kell a dolgozók részvételét a szocialista törvényesség megszilárdításában. Torzított kritériumok A gazdasági bűncselekmények leggyakoribb fajtája a szocialista társadalmi tulajdon terén elkövetett vétség. Ezzel nem " akarjuk azt mondani, hogy más negatív jelenségek gazdasági téren nem ugyanilyen súlyosak. Például a gazdasági, pénzügyi, technológiai és a munkafegyelem megsértése, vagy a különböző megvesztegetések, amelyeket törvényellenesen szokás nyújtani különösen a szállítóikivitelezői szerződések teljesítésével kapcsolatban, legalább olyan veszélyesek, mint a szocialista társadalmi tulajdon terhére elkövetett vétségek. Sajnos, sokan nem tekintik őket annyira ártalmasaknak. Az ilyenek leleplezésének nem tulajdonítanak jelentőséget, s ha le is leplezik őket, rendszerint más eszközökkel, mint büntető eljárással oldják meg. A gazdasági fegyelem megsértése nagyobb károkat okoz a szocialista gazdaságnak, mint a lopás, a szocialista társadalom terhére elkövetett vétség. A bérrendelkezések megsértése következtében előálló politikai károkat talán nem is kell említeni. A szocialista társadalmi tulajdon terhére elkövetett vétségek közül a leggyakoribb, amikor nyers- és alapanyagokat, késztermékeket, szerszámokat stb. lopnak, főképp az építőiparban, az iparban és a mezőgazdaságban. Számszerűleg ritkábbak, de annál veszélyesebbek az anyagi és pénzr eszközökkel űzött különféle machinációk, amelyek a szocialista szervezeteken belül az üzemeltetés során fordulnak elő. Az ilyen büntetendő cselekmények elkövetői által okozott károk gyakran a százezer koronás összegeket is* meghaladják. Amikor a gazdasági bűnözésről hallunk, majd mindenki nagy port felverő esetekre gondol, amikor a tettes nagy kárt okozott. A gazdasági bűnözéshez azonban kisebb esetek, különösen a szocialista társadalmi tulajdon terhére elkövetett vétségek is tartoznak. A vétségek elkövetőinek köréből kerülnek ki rendszerint a büntetendő cselekmények elkövetői is. Ezért helyénvaló, ha a bűnözés elleni harc terén hozott intézkedések az ilyen, külön-külön kicsi, de összességükben nagy esetekre is kiterjednek. A szocialista törvényesség érvényesítése nemcsak a bűnüldöző, hanem az állami és gazdasági szervek, s a társadalmi szervezetek dolga is. Célunk elsősorban az, hogy elejét vegyük a társadalomellenes jelenségeknek és károknak. Ennek pedig sokkal inkább másutt kell történnie, mint a bírósági tárgyalótermekben. Az ügyészség, a rendőrség és a bíróság dolgozói teljesítik, és továbbra is teljesíteni fogják kötelességeiket. A gazdasági bűnözés összes formái elleni harc azonban csak akkor lesz hatékony, ha ezt a szocialista törvényesség szilárdításának elválaszthatatlan részeként, társadalmi előrehaladásunknak, társadalmi rendszerünk stabilitása és dinamikája erősítésének elkerülhetetlen feltételeként fogjuk kifejteni. Ezt hivatott elősegíteni a Szlovák Nemzeti Tanács ülése Is, amely holnap részletesen foglalkozik majd ezzel a problematikával. OKI 1974. X. 30. 6
