Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-04 / 235. szám, péntek

Munkájuk eredménye: ivóvíz Ma a szó szoros értelmében az építkezések korszakában élüiTÍC.- ÍJagyvárosokban és vi­déki vérolÖÍEÖftn egyaránt, szin­te napról naprá^^SUikótelepe- ket, új üzemeket, gyári különböző intézményeket at nak át rendeltetésüknek. Az új létesítményekben viszont nem élhetnének és nem dolgozhat­nának víz nélkül. ]ó minőségű ós alacsony költségekkel előál­lítható ívóvízforrást nem köny- nyű találni, ezért a žilinai Geo­lógiai és Hydrogeológiai Kuta­tóintézet (IGHP) alkalmazottai­ra ezen a területen felelősség- tgijl/s ós nehéz munka hárul. Ellátogattok az említett intéz­mény bratislavST üzemébe, hogy közelebbit is megtudjunk' au^ nak tevékenységéről és felada­tairól. Itt Jozef Žabka mérnök­kel, az üzem igazgatójával és néhány vezető szakemberével sfkéťiiU beszélgetni, akik kíván­csiságunkat szívesen kielégítet­ték. — Üzemünk munkakörébe tartozik az építkezések meg kezdése előtti talajvizsgálatok elvégzése — kezdi az igazgató. — Az építővállalatok kérésére a kijelölt terepen elvégezzük az összes szükséges talajtani vizs­gálatot. Ezekre a mutatókra elsősorban a tervezőmérnökök­nek van szükségük, mert a te­rep alapos Ismerete nélkül nem kezdhetnék meg a legkülönbö­zőbb jellegű objektumok — kö­zépítkezések, víztárolók, vízi erőművek — tervrajzainak elké­szítését. Ezenkívül munkakö­rünkbe tartozik Szlovákia ivó­vízzel való ellátásának biztosí­tása és más speciális talajtani vizsgálatok végzése. Hidrogeo­lógiai munkálatokat elsősorban az ivóvízforrűsok feltárásának érdekében teszünk. Ismeretes a hadseregnap alkalmából A kárpát-duklai hadműveletek 30. évfordulójának és a csehszlo­vák néphadsereg napjának alkal­mából tegnap Bratislavában a Csehszlovák—Szovjet Barátság Há­zában ,,Építeni és védeni“ címen kiállítás nyílt a hadsereg katonái nak művészeti és műszaki alkotá­saiból. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Sámuel Kodaj altábornagy, a keleti katonai körzet parancsno­ka ós több más vendég is. jelen volt M. M. Gyejev, a bratisiavai szovjet főkonzul és G. G. Armeno- polnv vezérőrnagy vezetésével a szovjet hadsereg középső csoport­jának küldöttsége Is. például, hogy Bratislava ivóvíz­ellátásában az utóbbi évek fo­lyamán nehézségok voltak, amit viszont a Samorín (Somorja) mellett feltárt ivóvízforrás se­gítségével meg tudunk oldani, és a Csallóköz területén ivóvízlqlőhelyekről dr. Pavel PosJJíéJl mérnök adhat pontosabb aki­nek ez a terület a iúTtfritt'kö- rébe tartozik. — Az utóbbi egyik legsikere­sebbnek mondható hidrogeoló­giai kutatásunk a Somorján fel­tárt ivóvízforrás volt — veszi át a szót Pavel Pospíšil mér­nök. — A megvizsgált vízfor­rás másodpercenként 600 liter vizet ad, de számításaink sze­rint gazdagabb vízforrások is Afáhaai* .Qsallóköznek ebben a körzeiéhenT^V^Gabeíkovo (Bős) közelében feltárt^í^forrás a földkéreg, mélyebb réT§g8ffeejx van. aminek a víz tisztasága szempontjából óriási a jelentő­sége. A másodpercenként 1500 liter vizet adó ivóvfzforrás Je­lentőségét még az is növeli, hogy a belőle kapott Ivóvíz na­gyon jó minőségű, s magas „hozama“ lehetővé teszi Kö- zép-Szlovákia és Dél-Morvaor- szági ivóvízben szegény terüle­teire való elvezetését. Az újon­nan feltárt gazdag csallóközi vízforrásokból sokkal olcsób­ban nyerhetünk vizet, mint bár­milyen más felszíni vízből. Ezért a csallóközi vízforrások felkutatására nagy gondot for­dítunk, mert ezek kiépítésével a jövőben nagyrészt megoldódhat Nyugat-Szlovákia sőt még Kö- zép-Sziovákia ivóvíz-ellátása is, Természetesen ezen a területen nem szabad 'megfeledkezni a vízforrások tisztaságának vé­delméről, mert a belőlük kapott vizeket minden különö­sebb tisztítás és javítás nélkül használhatjuk. A Komenský Egyetem természettudományi karának, a bratisiavai Vízgaz­dálkodási Kutatóintézet és más hasonló jellegű intézmények munkatársaival együttműködve különböző intézkedéseket ho­zunk a víz tisztaságának meg­védése érdekében és megte­remtjük a szükséges műszaki feltételeket a vizek korszerű berendezésekkel való tisztításá­ra. Ezen a területen nagy fel­adatok hárulnak mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemek­re. Például az ipari szennyvi­zeken kívül a műtrágyák és a különféle gyomirtó vegyszerek túladagolásával gyakran a mélyebben levő ivóvízforráso­kat is szennyezzük. Ebből az következik, hogy az ipari és a mezőgazdaság, valamint a víz­gazdálkodási szervek között meg kell találni az együttmű­ködés optimális lehetőségeit. Arra a kérdésre, hogy hány ember és hogyan dolgozik a bratisiavai üzemben, ismét Jo­zef Žabka mérnök válaszolt. — Üzentünkben összesen 400 alkalmazott dolgozik, közülük 145-en műszaki illetve admi­nisztratív munkát végeznek. A különböző munka körökben dol­gost) kollektívák, guológusok, hidrogíJíTí^usok, geofizikusok és hasonló Ueö5£tású dolgozók a szocialista munkáB?4w.ád cím elnyeréséért versenyezi SIKERES SZÁMVETÉS összesen 12 versenyző munka- csoportunk van, amelyek telje­sítményével minden szempont­ból elégedettek vagyunk. Évi kötelezettségvállalásunkat már az első félévijén magasan túl­szárnyaltuk. Vállaltuk, hogy az egész évre előírt teljesítményt 0,5 százalékkal túlszárnyaljuk. Ez až eÍ!iň~fálévben 236 150 ko­ronát tett volná Rí a terv sze­rint, a valóságban pöŐTg 1 969 52i koronát sikerült elér­nünk. - Gépi berendezéseink gyors javításáról mozgó műhe­lyeink alkalmazottai is gondos­kodnak. A különböző speciális turóberendezések és u többi szükséges gépi berendezés ki­használásához, s ahhoz hogy ele gendő jó ivóvíz legyen, a jól összeszokott munkakollektí- váink is hozzájárulnak, —py — A mai ember el sem tudná képzelni életét rendszeres au­tóbuszjáratok nélkül. Azt is megszoktuk, hogy az üzemekbe, a gyárakba a nyersanyagot és a készárut a Csehszlovák Autó­fuvarozási Vállalat tehergépko­csijai szállítják. Csaknem min­den építkezésen megtalálhatjuk őket és ősszel a mezőgazdasá­gi üzemek répaföldjein is segí­tenek. A vállalat az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Ez jó alkalom a számvetésre, de a jövőbe való pillantásra ts. Míg kezdetben 200 autó- buszjáratot tartottak fenn, ad­dig az idén már 1092-t. Csupán 24 községet nem érintenek még aüföirítfzok. Ha a világ és az európai rangra szemszögéből nézzük a dolgokamfrSSá]|apít- hatjuk, hogy az uutóbüSZjarö*- tok sűrűsége terén hazánk az elsők közé tartozik. Az Idén előreláthatólug 717 millió utast szállítanak a vállalat autóbu­szai. Kétségtelen, hogy munkájuk­ba rTSok. üjé§ a szubjektív vagy objektív okokBöl adódó fogya­tékosság. Az autóbuszok fűtt zsúfoltak. Ennek egyik oka, hogy kevés új autóbuszt kap­nak. Az autóbusz-állomások és a szociális berendezések építé­se sem tart lépést a rohamos fejlődéssel. A nemzeti bizottsá­gok feladata — ezek irányítják Dunajská Streda (Dunaszerdahely) központjában a Járási Építő- vállalat alkalmazottai új művelődési központot építenek, amelyet a tervek szerint 1976 decemberében adnak át. A művelődési központban többek között színház, mozi, könyvtár stb kap helyet. (Tóthpál Gyula felvétele) a vállalat munkáját —, hogy a jövőben e téren is megjavuljon a helyzet. Annál Is inkább, mi­vel a távlati tervek szerint az 1975. évhez viszonyítva 1980 ig a személyszállítás 7 százalék­kal, azaz 50 millió utassal nő. Élthez szükséges, hogy a 6. ötéves tervidőszak éveiben még egyszer annyi autóbuszt kapjanak, mint az előző terv­időszakban, s hogy a nemzeti bizottságok közbenjárásával az üzemekben és a gyárakban is bevezessék a lépcsőzetes mun­kakezdést. A vállalat dolgozói a teher­szállítás terén is derekas mun­kát végeztek és végeznek. Ki­vették részüket a Kelet-szlová­kiai Vasmű, a Vágón épült víz­tárolók és erőművek építésé­ből, s ma ott vannak a Liptov­ská Mara-i építkezésen is. Ar. sUöálí.25 év alatt a teherszál­lítás t&jéáeito a 31 szeresére növekedett, s má §0^5 millió tonnát tesz ki. A 6. ötéves terv­időszak előzetes terve alapján a szóban forgó időszak alatt további 27 millió tonnával fog növekedni. jjzámos nehézség — a gép- park^TáíišÚ felújítása, az alkat­rész- és gumiabrÓnŐStrtánj) —' ellenére a vállalat teljesíti á tervét; sőt kilátás van arra, hogy a 5. ötéves tervidőszak irányszámait a teherszállítás terén 7 százulékkal — 28 millió tonnával —, a személyszállítás terén 3,5 százalékkal — 120 millió személlyel — túlszár­nyalják. ami pénzben kifejezve 612 millió korona. Hogy ezt si­kerül megvalósítani, abban nagy része van a szocialista munkaversenynek, amelyben a vállalat dolgozóinak mintegy 80 százaléka vesz részt. A szo­cialista munkabrigád megtisz­telő címet 108 kollektíva mond­hatja magáétlak, 644 pedig el­nyeréséért versenyez. Több mint 500 gépkocsivezetőjük di­csekedhet azzal, hogy egymil­lió vagy annál több kilométert tett meg baleset nélkül. A szakszervezeti bizottságok és a vállalati vezetők nagy gon­dot fordítanak az utazás kultu­ráltságának megjavítására, a gépkocsivezetők továbbképzé­sére és az utánpótlás nevelé­sére. Jelenleg mintegy 3500 fiatal tanul szakmát a vállalat különböző üzemeiben. A fiata­lok nagy része a 6. ötéves tervidőszakban már hozzájárul az egyre növekvő feladatok tel­jesítéséhez. —n)— Tudományos-technikai forradalom és a személyiség fejlődése (Folytatás az 5. oldalról) Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV- kongresszusán. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kárának előadói beszéde, Prá­ga, Svoboda Könyvkiadó, 1971. 67. oldal, cseh nyelven], A kul­turális, világnézeti és erkölcsi politikai nevelés elhanyagolá­sa, valamint az anyagi érde­keltség egyoldalú hangsúlyo­zása, amint arról számos jelen­ség is tanúskodik, nem szocia­lista, ós szocialistaellenes tar­talommal terhelheti a tudatot, például önzéssel, individualiz­mussal, tekintetnélküliséggel stb. A fejlődés lehetőségei A marxi—lenini felfogás, amely szerint a gazdaság fej­lődése az eszköz és a sokol­dalúan fejlett egyének kibon­takozása a cél, abból a tényből indul ki, hogy a szocializmus építése gyakorlatában az esz­közök ós a célok kölcsönösen feltételezik egymást. A tudomá­nyos-technikai haladás érvénye­sítése céljából kifejtett munka az a döntő fontosságú társadal­mi szakasz, amelyen a legszem­betűnőbben tárgyiasulnak az ember alkotóképességei és adottságai. A tudományos-tech­nikai haladás sikereit felhasz­náló szocialista társadalom ar­ra törekszik, hogy az embert mentesítse az egyhaugú nehéz munkától, átalakítsa a bonyo­lult és igényes technika gazdá­jává, a tudományos-technikai haladás magasfokúan képzett és műveit résztvevőjévé. A tudományos-technikai hala­dás csak a szocializmusban fej­lesztheti a legszembetűnőbben és a legkövetkezetesebben va­lóban humánus jellegéi, és csak itt szolgálhatja az egész társa­dalom és minden egyén javát. Természetesen ez a folyamat a társadalom minden tagjával szemben új követelményeket támaszt. A munkafolyamatban maximális mértékben fejleszte­niük és realizálniuk kell alko­tó képességeiket, szüntelenül emelniük kell értelmi és mű­veltségi szintjüket, edzenitik kell akaratjukat és jellemüket, ki kell bontakoztatniuk kezde­ményezésüket, el kell fogad­niuk és meg kell valósítaniuk a szükségszerű intézkedéseket és aktívan hozzá keli járulniuk megvalósításukhoz. A tudományos-technikai hala­dás nemcsak új gépeket és esz­közöket jelent, amelyek a ter­mészeti erők uralása új foká­nak felelnek meg, hanem új termelési tapasztalatokat, meg­szokásokat, a termelés és a munka átszervezését is szüksé­gessé teszi. Ennek során köze­ledik a társadalom anyagi és szellemi kultúrája. Azáltal, hogy a tudomány átalakult közvetlen termelőerővé, az anyagi kultúra szükségszerű ré­szévé válik. A termelési tapasz­talat mind kevésbé támaszko­dik empirikus ismeretekre és a kétkezi munka sémáira, s mindinkább a tudományos is­meretekre épül. Ezen az ala­pon küzdjük le a testi és a szellemi munka, a város és a falu közti különbségeket. A tu­dományos-technikai haladás a szocializmusban ösztönzi a szellemi kultúrát, a másik ol­dalon pedig a szocialista szel­lemi kultúra a tudományos­technikai haladás meggyorsítá­sa hatalmas tényezőjévé válik. A szocializmusban ez a folya­mat a dolgozók, elsősorban a munkásosztály műveltségi szint­je jelentős emelkedésének egyik döntő tényezője. Ami­lyen arányban a dolgozók elsa­játítják a tudományos-techni­kai haladás vívmányait, olyan arányban fejlődik gondolkodás- módjuk, emelkedik hivatásbeli és szakképzettségi színvonaluk, kialakulnak az új szellemi és kulturális szükségletek. A tudományos-technikai ha­ladás vívmányának egybekap­csolása a szocialista .gazdasági rendszer előnyeivel nemcsak gazdasági, hanem egyben poli­tikai és ideológiai kérdés is. Ennek az egységnek a megva­lósításához nemcsak magas fo­kú hivatásbeli, szakmai és tu­dományos-technikai felkészült­ség szükséges, hanem világné­zeti, politikai, ideológiai, etikai és esztétikai műveltség, vala­mint tökéletesedés, illetve a tervezés és irányítás tökélete­sítése, a kultúra tudatos fej­lesztése, a szabad idő célszerű kitöltése, az életkörnyezet vé­delme és új életkörnyezet ki­alakítása, s végül a szocialista életmód tudatos formálása is. A szocializmusban a magas fokú műveltségnek és képzett­ségnek nagy jelentősége van egyrészt a szocialista és a kommunista társadalom célki­tűzései elérésben, amelynek tényleges gazdagsága a társa­dalom valamennyi tagja szociá­lis, szellemi és esztétikai adott­ságai, illetve képességei sok­oldalú fejlődésétől függ, más­részt a társadalmi munkaterme­lékenység növelése döntő fon­tosságú tényezőjeként is. A szo­cializmusban a történelem so­rán első ízben válik lehetővé tervszerűen és optimálisan sza­bályozni a kölcsönös kapcsola­tot az egyik oldalon elmélyülő termelékenység, szakosítás és munkamegosztás, a másik olda­lon az egyén fejlődése között. Természetesen helytelen lenne ezt a folyamatot rábízni az ösztönössógre, mivel ez arány­talanságokhoz vezetne az egyes területek között, fékezné a szocialista személyiség fejlő­dését és ezeken a területeken konfliktusokat idézne elő. A sokoldalúság A növekvő munkatermelé­kenység és az egyén fejlődése viszonyának optimális formálá­sa a szocialista tudat, a szo­cialista demokrácia fejlődésé­nek és a tudományos irányító tevékenységnek a kérdése. Az ember adottságainak és képes­ségeinek sokoldalú fejlődése is ellentmondásos folyamat. A tu­dományos-technikai haladás ki­váltja egyrészt a különböző tar­talmú műveltség intgerálásá- nak, másrészt pedig a szakosí­tásnak a tendenciáját. Az uni- verzalizmusnak és a szakoso­dásnak ez a tendenciája meg­követeli a magasabb szintű szintézist, amely szavatolná minden ember adottságait és ké­pességei kibontakozásának sok­oldalúságát, s egyben differen­ciált fejlődésüket. Az egyén sokoldalú fejlődése nem jelenti azt, hogy minden­ki minden elvégzésére képes és mindenben szakember lesz. A lényeg elsősorban az, hogy min­den egyén a termelésben képes legyen az alkotó tevékenység­re, a tervezésben és a társada­lomirányításban, a társadalmi és a kulturális életben az alko­tó részvételre. Ez megköveteli a természettudományos, a vi­lágnézeti, a társadalomtudomá­nyi, az erkölcsi, az esztétikai és a fizikai képzést, valamint a nevelés harmónikus egységét. A marxi—lenini filozófia a szocialista társadalom embe­re előtt feltárja egész cselek­vésének értelmét és célját. Rá­mutat arra, hogy a szocializ­musban az egész tevékenység­nek, a termelésnek, a kutatás­nak, az irányításnak, a műve­lődésnek, a jognak, a kultúrá­nak stb., centrumában az em­ber és annak sokoldalú fejlő­dése áll. Az imperialista ideo­lógiától eltérően, amely ború­látóan, dehumanizálva, vagy hamis derűlátással tanulmá­nyozza az embert és korunkat, a marxi—lenini világnézet a munkásosztályt és a többi dol­gozót felvértezi azzal a tudo­mányosan megalapozott meg­győződéssel, hogy az ember előtt a szocialista társadalom­ban széles körű lehetőségek nyílnak meg. JAKUB NETOPILÍK

Next

/
Thumbnails
Contents