Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-27 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. X. 27. A t utóbbi Időben Isméit hallat magáról az amerikai társadalomel- lemes szervezetek egyike, a fajüldöző és fasiszta szervezetek között már szinte „klasszikusnak“ számító Ku-Klux- Klan. Már azt hitték, felszámolta önmagát vagy felmorzsolódott, de a Jelek szerint újjászerveződött és további gondokat okoz a gazdasági és erkölcsi válságba jutott amerikai társadalom vezetőinek. A KKK olyan, mint a mesebeli rossz szellem, amely palackbörtönéből kiszabadulva végül Is elszabadítója ellem fordul. A BOSTONI HADSZÍNTÉR A Massachusetts állambeli 650 ezer lakosú Boston városban viharosan kezdődött az Idei tamév. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ugyan már húsz évvel ezelőtt törvényt hozott a faji elkülönülés felszámolásáról, Bostonban azonban még csak most láttak hozzá e törvénynek a tanulók közös oktatása teré<n törtémő végrehajtásához. A gyakorlatban úgy képzelték el ennek megvalósulását, hogy a fehér negyedekből is jöttek tanulók a négerek Iskoláiba, s fordítva is. Minden békeszerető és jóérzésű ember régi vágya volt a mesterségesen emelt társadalmi, faji gátak lerombolása, ám a fajgyűlölők sem tétlenkedtek. A szeptemberi tanévkezdéskor husángokkal, kődarabokkal Gyűlésre és gyilkolásra készül a klan támadtak a gyerekeket szállító iskolai autóbuszokra. Egyes kocsikat fel is gyújtottak, de károkat okoztak a gyerekek testi épségében is. Vad rikolto- zásaikkal és tettlegességgel akarták elriasztani a lakosságot a szegregáció megszüntetésétől. Kampányuk nem is maradt hatástalan: 597 fehér tanuló közül az első napokban csuk húsz jeleni meg a tanításon, számuk később tízre morzsolódott le. A helyi rendőrség közbelépése ered- ménytelen maradt, de az állam nemzeti gárdája sem tudta megfékezni a mintegy tízezer fehér dühöngőt, akik megszállták a polgármesteri hivatalt s homlokzatára ezt a jelszavas táblát tűzték ki: „Fehéreknek a hatalmút“. A polgármestertől követelték, hogy szálljon szembe Garrity szövetségi bírónak az iskolai deszeigregáció végrehajtására vonatkozó döntésével és jöjjön el Bostonba Massachusetts állam szenátora Edward Kennedy. Kennedy valóban el Is jött, de okfejtéseivel nem győzte meg a tízezer főnyi bősz fajüldözőt. A fehérek záptojások és rohadt paradicsomok záporával fejezték kl „rokonszenvüket“ KenLouis Beam A KKK múltját éppen olyan homály fedi, mint jelenét. Egyes verziók szerint 1865-ben Jött létre titkos szektaként négerek, zsidók és katolikusok ellen. Ezt a titkos klánt, szektát később bizonyos Nathan Bedford Forrest nevű lovassági tábornok szervezetté fejlesztette. 1873-ba» már tekintélyes szervezetei voltak a fiéli államokbun. Hét „rettenthetetlent“ tartanak nyilván alapítói között: „Thomas M. jvnes bírót Culvin E. Jonest, John B. Kennedyt, John. C. Lestert, James R. Crowet, Richard R. Reedet és Frank O’McCordot. Amerika történelmében a Ku-Klux- Klan határtalan kegyetlenségével, minden törvényes igazságszolgáltatást mellőző önkényessógével, a lincseléssel, a négerek kíméletlen üldözésével vált hírhedtté. Mindennek titokzatos, ro mantlkus külsőt kölcsönöztek a szerve zet szertartásai: az éjszakai csuklyás gyülekezések az égő kereszt tövében, rendszerint néger gettók megrohanását is jelentette az ezt követő vérfürdővel. Ha egy fehér nő ráfogta egy négerre, hogy szem tel enkedett vele, ez elegendő ok volt arra, hogy a szerencsétlent fel húzzák a legközelebbi lámpaoszlopra vagy fára. A hatósági közeg rendszeri n‘. „elkésett“, csak a megtörténtet konsta tálhatta. Az ilyen esetek a harmincas években még napirenden voltak. Igaz, azóta a világ is nagyot változott, ezt a KKK is kénytelen volt tudó másul venni. A fajüldözést hivatalosan megszüntető törvényeket, a faji elkülönülés megszűnését is. A KKK lényege azonban nem változott meg, csak ú/ létezési formákat keresett. Egyes szak értők szerint most harmadszor születik újjá. ÜJ VESZÉLY Az égő kereszt, a titokzatos csuklyák, a ma már ritkaságnak számító lincse- lés a múlt fő jellemzője volt. Az „újjászületett“ KKK reálisabb és komolyabb veszélyt jelent a mai Amerikában. Honnan ered a veszély? Egyik forrása a vietnami frontról hazatért veteránok körében van. Bizonyítja ezt ifi. Pouis Beam esete. A vietnami frontról A KKK késsel metszette névjegyét egy néger testére Brooklyn negyedének Brownsville nevű gettójában egy rendőr megölt egy 14 éves néger fiút. Fellázadt az egész negyed s rendőr azonnali menesztése után sem állt helyre a rend. így sorolhatnánk tovább az amerikai faji politika megnyilvánulásait. A közelmúltban a fajelmélet és faji üldözés kérdéseivel foglalkozó genfi értekezletem, amelyen az amerikai négereket Angela Davis és Ralph Abernathy képviselte, Angela Davis találóan jegyezte meg:. „Az uralkodó osztály a fajgyűlöletet mindenkor eszközként használta fel a dolgozók kizsákmányolására. Az Egyesüli Államokban u fuj- üldözők igyekeznek megosztani a mun- kásosztályt, mert a fehér dolgozók is kezdenek ráébredni a kapitalizmus va- lódi lényegére.“ - L. L. Nathan Bedford Forrest nedy Iránt, sőt egy fehér fajüldöző In- zultőlta is a szenátort. A fajüldözők erősítésként még ötszáz KKK-tagot kértek és kaptak David Duke-tói, a KKK louisianai „nagymágusától“, aki személyes jelenlétével is „megtisztelte“ híveit. Duke nagy hévvel előadott beszédéljen egyébként kifejtette, hogy „egyáltalán nem táplál ellenszenvet a négerekkel szemben, sőt ellenkezőleg, de arra Is kell ügyelnie, hogy ne sértsék meg a fehér lakosság polgárjogait!“ Már pedig szerinte a deszegregáció ezt jelenti. Ezek után a város polgármestere Thomas Atkinsszel, a színes bőrű lakosság felemeléséért küzdő szövetség bostoni szervezetének vezetőjével egyetértésben, illetve a négerek képviselőinek kérésére azzal a kérelemmel fordult Ford elnökhöz, hogy küldjön ki szövetségi csapatokat a kiújult és immár hetek óta tartó bostoni zavargások megfékezésére. A város történetében egyébként ötven év óta ez volt az első eset, hogy a nemzeti gárdának be kellett kapcsolódnia a rendteremtésbe. A tomboló fehér fajüldözők a KKK vezetésével ilyen jelszavakkal vonulnak fel a városban: ,,Akasszák fel a négereket! Ki veliik Amerikából!“ SZEKTÁBÓL TERROR SZERVEZET A KKK-nak és hasonló fasiszta szervezeteknek nem tetszenek a társadalmi fejlődés által kikényszerltett haladó törvények, elsősorban a faji megkülönböztetés megtiltása stb.. ezért szembefordulnak a törvényhozókkal, végső soron pedig az amerikai társadalommal. A burzsoá társadalom törvényhozása annak idején kiengedte a palackba zárt rossz szellemet, most pedig pz a dzsin szembefordult vele és az amerikai társadalom elpusztításán, felőrlésén munkálkodik. A KKK és a hasonló szervezetek nem tekinthetők egyedülálló jelenségnek, hanem az amerikai tőkés társadalom termékének. így üt vissza a bumeráng. Milyen megnyilvánulásai vannak a KKK jelenlétének';’ Elsősorban a hadseregben tapasztalhatók a KKK módszerei és a faji szegregációnak megfelelő bánásmód. Emiatt az utóbbi években többször is lázadás tört ki néger katonák körében. Tavaly például egy repü- lőgéj)-anyahajón 46 tengerész sebesült meg a KKK tagjainak garázdálkodása következtében, száz néger tengerész pedig a bánásmód miatt San Diegóban megtagadta a visszatérést a Constellation anyahajóra. Texasban 30 néger pilóta elfoglalta a repülőtéri alakulat éttermét és addig tartotta megszállva, míg a parancsnok meg nem ígérte, hogy meghallgatja panaszaikat. Mennyire elnézőek a hatóságok a KKK-val szemben, az is bizonyítja, hogy Robert Shelton „birodalmi főmágus“ és William Chailey indianai „nagysárkány“ a televízióban fejthette ki társadalomellenes nézeteit és szervezetüknek a lakosságra nézve veszélyes terveit. Fent ezt nem minősítették Amerika-ellenes tevékenységnek . .. hazatért fiatalember a texasi egyetem jogi karám folytatta tanulmányait és itt megismerkedett a KKK-val és belépett szervezetébe. A KKK tisztje lett és szuperhazafinak érzi magát. Az International Herald Tribune-ban nyilatkozott is, miért választotta a Ku-Klux- Klant. A John Birch Társaság nevű fasiszta szervezetet túl „puhának“ tartotta, a minutman-okét nehézkeseknek, nem eléggé aktívaknak, az Amerikai Náci Pártot pedig maradinak, mert túlságosan ragaszkodik a hitleri hagyományokhoz... Beam mindene a fegyver, a használható fegyver. Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök lebecsülik a szélsőséges szervezetek tevékenységében rejlő veszélyt, vagy talán valaki biztatására és pénzelésére szándékosan is teret nyújtanak szereplésükre... Mindenesetre új ;e- lenség, hogy a déli államokban s?r > tett KKK manapság nagyon elterjedi az északi államokban, népes szervezetei vannak az USA 48 államában, az utóbbi időben Indianában és Virginiában rendezkedett be, ezenkívül külföldön is terjeszkedik — Kanadában, Angliában, Olaszországban és Ausztráliában vannak fiókszervezetei. A szervezetek „étvágya“ is nő: A Ku-Klux-Klan 1976 saját elnökjelöltet készül állítani a választási hadjáratban és reméli, hogy akkorra már nemzetközi szervezetté válik, amely már szélesebb összefüggésben fog harcolni a faji egyenlőség ellen úgy, hogy „világméretben kíván harcolni a kommunizmus ellen“. Tehát a KKK, amelynek ma is csak fehérek és protestánsok lehetnek a tagjai, a jövőben „megújhodva“ az antikommunizmusra akarja összpontosítani tevékenységét. ... Boston csak egyik színtere a fajgyűlölet tombolásának. A John Birch Társaság emberei a nyáron az Illinois állambeli Springfieldben súlyosan megsebesítették a mezőgazdasági munkások harcát támogató amerikai bizottság egyik vezetőjét, s a merénylők sorsa még mindig ismeretlm. New York —«««m— Lynch müve
