Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-04 / 235. szám, péntek

I NÉHÁNY ■■MWSSORBAN TESTVÉRI BARÁTSÁG ÉS EGYSÉG Moszkva — A moszkvai Prav- ria csütörtöki száma „Testvéri barátság és egység“ címmel vezércikket szentel a Kádár Já­nos vezette magyar párt- és . kormányküldöttség szovjetunió- ueli hivatalos baráti látogatásá­iiúK. Az emberiség történelmi vív­mányai között ma a legkiemel­kedőbb a szocialista világrend­szer — írja a Pravda. Közössé­günk országaiban a marxista— leninista pártok vezetésével si­kerrel épül az új társadalom — a szocializmus és a kommuniz­mus. A szocialista világ mun­kásosztályának harci élcsapatai, a kommunista pártok szüntele­nül gondoskodnak a testvérné­pek és országok újtípusú kap­csolatainak fejlesztéséről. Múl­hatatlan értékű mindaz, amit ezen a téren eddig elértek. „Nem kétséges, hogy az elkö­vetkező évek újabb bizonyíté­kokat szolgáltatnak majd annak a közös munkának az óriási je­lentőségéről, amelyet a testvér­párok végeznek a szocialista közösség országainak minden módon való közlekedése, akció­egységük megszilárdítása érde­képen“ — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Moszk- yábaií, aflllkor a Magyar Nép- köztársasáf''p4fl; kormány­küldöttségét üdvözölt??. — A Pravda a továbbiakban rá­mutat, hogy a magyar delegáció látogatása, a párt- és állami ve­zetők találkozói újbél megerő­sítették a Szovjetunió és Ma­gyarország testvéri szövetségét, a két pán és ji két ország né­zeteinek és á 1 láspőiit ]žl ň ak tel­jes egységét valamennyi megvi­tatott kérdésben. Ez az egység, a szoros együttműködés szilárd, állandó és fontos tényezővé'vált minden ország fejlődésében. A szovjet—magyar tárgyalá­sok eredményeit mindenütt nagy figyelem fogadta — írja a moszkvai Pravda. Ezeket új, jelentős hozzájárulásnak tekin­tik az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország sokoldalú együttműködésének lankadatlan feji esz léséhez. A tárgyalások eredményeit forrón üdvözlik a két ország dolgo­zói, az egész szocialista közös­ség népei. A hatalmas cél, a szocializ­mus és a kommunizmus hatal­mas energiát sziil, amely a vi­lág forradalmi átalakítására irá­nyul. Es ehhez a fő ösztönzők egyike a szocialista országok internacionalista egysége és barátsága. Az SZKP, a testvéri kommunista és munkáspártok szüntelenül gondoskodnak ar­ról, hogy ez a barátság és egy­ség virágozzék minden munkás­ember örömére, a ssucializmus és a béke javára — állapítja meg befejezésül a moszkvai Pravda vezércikke. Lipcse — u vásárváros (Ján Blažej felv.j KÍNA ÉS A NEMZETKÖZI ENYHÜLÉS KOMPROMISSZUM AZ AGRÁRVITÁBAN 1974. X. 4. Luxemburg — A politikai meggondolások diadalmaskod­tak a gyakorlati viták felett a Közös Piac miniszeri tanácsá­nak rendkívüli ülésén. A kül­ügyminiszterek részvételével megtartott tanácskozás a hirte­len kirobbant agrárvitát volt hivatva elcsendesíteni, amely az elmúlt napokban éleshangú nyilatkozatokhoz, egymás állás­pontjának bírálatához vezetett a kilencek gazdasági közössé­gén belül. A szerdai rendkívüli tanács­kozáson a tagállamok szemmel láthatólag már kopromisszum- ra törekedtek, szem előtt tart­va, hogy az agrárvita elmérge­sedése a Közös Piac egész együttműködését veszélyezteti, ugyanakkor az érintetett orszá­gokban súlyos belpolitikai kö­vetkezményekkel is járhat. Eb­ből kiindulva született meg a kompromisszumos megoldás, amely tulajdonképpen semmit sem old meg a vitatott kérdé­sekből. A megállapodás ki­mondja, hogy a jövőben az Kommentárunk Dohusiav Chňoupek e heti ® felszólalása a világszer­vezet XXIX. közgyűlésén ismé­telten megerősítette azt a po­litikát, melyet hazánk folytat a szocialista közösség tagja­ként az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint a nem­zetközi kapcsolatokban. E poli­tika a békés egymás mellett élés lenini elvéből indul ki, s a különböző társadalmi rend­szerű országok közötti jó kap­csolatok, bizalom és együttmű­ködés szellemében arra törek­szik, hogy a hetvenes évek nemzetközi enyhülése folyta­tód jék, s eredményei visszavon­hatatlanok legyenek. „Csehszlovákia minden alkal­mat meqragad a világ békés fejlődésének támogatására — jelentette ki B. Chňoupek —, s ez szocialista ideológiánkból és abból a békeprogramból ered, amelyet a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt a nemzetközi kapcsola­tokban igyekszünk érvényre juttatni.“ E törekvéseink kézzel fogha­tó jelei azok a tárgyalások, va­lamint megállapodások, melye­ket hazánk folytat a nyugati országokkal, valamint az el nem kötelezett és fejlődő or­szágok kormányaival. Husák elvtárs legutóbbi finnországi lá­togatása éppúgy példázza a jó kapcsolatokat, mint az a tény, hogy ez év július 19-,én az ok­mányok kicserélésével hatályba lépett az a szerződés, melyet az NSZK-val kötöttünk. Ez utób­bit — éppen a megelőző huza­vona, s a hidegháborús pszi­árak emelésénél figyelembe kell venni a termelési költsé­gek tényleges növekedését. Ez lehetőségei ad az eddiginél na­gyobb arányú áremelésekre is és így, megfelel Párizs érdekei­nek. Ez viszont a Bonn által kö­vetelt inflációellenes tervet foglalja magában. Az egyolda­lú, az egyes országok kormá­nyai által foganatosított segé­lyekről a kompromisszum sa- lamqni döntéssel intézkedik: előírja, hogy a tagállamok ezentúl tartsák tiszteletben az, EGK római szerződését, amely tiltja az ilyen segélyek folyó­sítását és így a bonni követe­lésnek felel meg, ugyanakkor azonban nem mondja ki nyíl­tan, hogy ilyen intézkedésekre a jövőben egyáltalán nem ke­rülhet sor — ez viszont ismét Párizs elképzelését tükrözi. A kompromisszum harmadik pontja felszólítja az EGK bi­zottságát az agrárpolitika hely­zetének felmérésére és a kö­vetkeztetések levonására. Moszkva — Peking külpoliti­kai propagandájának orgánu­mai az utóbbi időben egész sor kommentárban kétségbe vonták az egyetemes béke megőrzésé­nek és megszilárdításának le­hetőségét. Az ilyesfajta anya­goknak jellegzetes példája egy bizonyos Zsen Ku-Pinq cikke, amely „A versenyharc viszo­nyai között lehet e szó az eny­hülésről" sokatmondó címet vi­seli. A cikket nyilvánvalóan az ENSZ-közgyűlés ülésszak á ra Időzítették, — írja J. Vlagyimi­ron, a Novosztyi (APN) szovjet sajtóügynökség hírmagyarázó­ja. Mint_a cikkből kiderül, Zsen Kil-Pľhg (vagy aki mögötte áll) azt akarja bebizonyítani, hogy a feszültség enyhülésére nincs lehetősége és erről — szavai szerint — a népek „nap mint nap meggyőződhetnek.“ A hírmagyarázó rámutat, hogy a kérdés ilyen beállítása a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusának téziseihez ké­pest bizonyos új elemeket tar­talmaz. A kongresszuson ugyan­is a feszültség enyhülését csu­pán „átmeneti és felszínes je­lenségnek“ minősítették, de egészében nem tagadták. Most az Űj-Kína hírügynökség sze­rint Pekingben a feszültség en y hü 1 ését „ fé 1 r ev ez et ésn e k “ tekintik, amellyel a feszültség forrását palástolgatják“. A pe­kingi propaganda tehát megtet­te legújabb lépését annak érde­kében, hogy lejárassa a világ közvéleménye előtt a nemzet közi színtéren végbemenő pozi tív folyamatokat. A hírmagyarázó felteszi a kérdést, vajon megfelel-e a reális tényeknek az a koncep­ció, amely szerint nincs eny­hülés. Válaszul felsorolja a nemzetközi élet legutóbbi fejle menyeit: sikerült kioltani a há­ború füzét Vietnamban, Laosz- ban, a Közel-Keleten és Cipru­son. A robbanásveszélyes és leg­kiélezett ebb k on f 1 i k l us h el y ze- tek megoldását politikai síkra terelték. Európában, ahol már kétszer robbant ki világháború, a nemzetközi kapcsolatokban mind mélyebb gyökeret ereszte­nek a békés egymás mellett élés elvei. Genf ben most folyik az európai biztonsági és együtt-* működési értekezlet második szakasza. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folynak a tár­gyalások. Vlngytmírov a továbbiakban azzal a jelentős haladással fog­lalkozik, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatban ment végbe. Ez­zel kapcsolatban idézi Leonyid Brezsnyev szeptember 25-én a Kremlben elhangzott kijelenté­sét: Sokra értékeljük a szovjet —amerikai kapcsolatokban je­lentkező jóirányú fordulatot, amely a két fél által az utóbbi években kifejtett konstruktív erőfeszítések eredményeképpen következett be. Az enyhülés lényeként a hír- magyarázó megemlíti a straté­giai fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások felújítását is. Nemcsak, hogy végbemegy a nemzetközi feszültség enyhülé­se, — írja a hírmagyarázó — hanem mindinkább visszafordít­hatatlan jelleget ölt akár akar­ja, akár nem Zsen Ku-Ping vagy az, aki a tollát vezeti. A ténv az, hogy a történelmi mérleg serpenyője mindinkább a béke, a demokrácia és a tár­sadalmi haladás erőinek olda­lára billen. cliózis évtizedei után — joggal mondhatjuk az ész és a realiz­mus győzelmének. Hazánk fontos nemzetközi fórumnak tekinti a világszerve­zetet, „mely képes lényegesen hozzájárulni a nemzetközi kap­csolatok általános enyhülése Távlatok jelenlegi irányzatának olyan mértékben való erősödéséhez, hogy eredményesen érvényesül­jenek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élésének alapel­vei“. A nemzetközi enyhülés je­lenlegi, általánossá váló ked-. vező irányzata módot nyújt ar­ra, hogy a világszervezet az Alapokmányban megjelölt el­vek szenemében betöltse azt a feladatot, mely a béke, bizton­ság és együttműködés, s az or szágok közti jó kapcsolatok biztosítása szempontjából rá hárul. Ebből a tényből — beleértve az enyhülés nemzetközi folya matat is — következik viszont az is, hogy a világszervezetnek, valamint a tagállamoknak hatá­rozottabban és aktívabban kell fellépniük a nemzetközi vi­szonyt károsan befolyásoló megnyilvánulások, agresszíós cselekedetek ellen, s határo­zott lépéseket kell tenniük a válsággócok felszámolása érde­kében. A konkrét teendők sorába tartozik az indokínai helyzet normalizálása, a párizsi megál­lapodás szigorú betartása, mely a Thieu-rendszer hibájából a mai napig megvalósítatlan. A közel-keleti kérdésben, a csa­patok szétválasztása után sür­gető a végleges megoldás, a kérdés igazságos rendezése. S az igazságos rendezés fogalmá­hoz tartozik a palesztin nép jo­gainak biztosítása is. Ezért tá­mogatta hazánk küldöttsége azt a kérést, hogy a palesztinai kérdést önálló napirendi pont­ként — s ne menekültügyi kér­désként — vitassa meg a világ- szervezet. A közel-keleti kérdés ugyanis csak komplex módon, a rendezés minden részletének figyelembe vételével oldható meg, s a megoldás kulcsa nem a fegyverekben rejlik, hanem a genfi békeértekezlet miha­marabbi felújításában. Az újabban keletkezett fe­szültséggócok között tartja szá­mon a világ Ciprust, mely a NATO-körük támogatásával a megbukott görög katonai jun­ta beavatkozásának, majd pe­dig a török katonai interven­ciónak az áldozata lett. Hazánk mindenkor támogatta s támo­gatja a Ciprust Köztársaság függetlenségét, szuverenitását s területi sérthetetlenségét, és a leghatározottabban szembe­száll a megosztásra és a beke­belezésre irányuló mindenfajta törekvéssel. A ciprusi válság megoldása csakis a BT július 20-i határozata szellemében képzelhető el. A megoldás konstruktív lehetőségét — be­leértve a nemzetközi biztosíté­kokat is — jelzi a szovjet kor­mány augusztus 22-t javaslata, mely a világszervezet kereté­tien összehívandó nemzetközi értekezlettel látja megvalósít­hatónak a rendezést. Az enyhülés folyamata új kapcsolatokat, új lehetőségeket alakított ki Európában. Ez le hotővé teszi a konstruktív együttműködés új korszakának megkezdését, s az országok közti kapcsolatok olyan új sza­kaszát, mely a földrész minden népe számára hatalmas előnyt s új lehetőségeket biztosít. E folyamat kialakításában része van a szocialista országok áll­hatatos, türelmes, következetes elvi külpolitikájának, valamint a nyugati országok — elsősor­ban Franciaország ós az NSZK — vezetőinek a nemzetközi realitásokat, s nem utolsósor­ban erőviszonyokat figyelembe vevő magatartásának. Ez a kö­rülmény külön nyomatéket ad az európai béke és biztonsági értekezlet mihamarabbi és leg­magasabb szintű befejezésének, éppen annak érdekében, hogv lerakják a biztonság alapelveit, valamint a kölcsönös kapcsola­tok szilárd alapjait. K üldöttségünk vi 1 ágszer ve­zeti aktivitása, valamint a külügyminiszterünk által ki fejtett elvek egyértelműen bi­zonyítják: hazánk a világszer­vezet alapitó tagjaként arra törekszik, hogv a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének új, kedvező iránya folytatod jék, s a béke megszilárdítása és az együttműködésnek új, még re­mény tel jesebb távlatai bonta­kozzanak ki. FONOD ZOLTÁN BOHUSLAV CHNOUPEK, ha­zánk külügyminisztere New Yorkban találkozott Makariosz érsekkel, a Ciprusi Köztársaság elnökével. A CSEHSZLOVÁK Néphadse­reg megalakulása 30. évfordu­lója tiszteletére a moszkvai Szovjet—csehszlovák Buráti Tár­saság városi szervezete ünnepi gyűlést rendezett a Szovjet Hadsereg Központi Székházá­ban. Jeten volt Vasil Való ve­zérezredes, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, valamint Jan Havelka, hazánk moszkvai nagykövete. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára levélben köszöntötte az Ucsityelszkaju Gazetu szer­kesztőségi kollektíváját, a lap fennállása 50. évfordulója al­kalmából. HAFIZ ASSZAD, a BAATH- párt regionális (szíriai) vezető­ségének főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke a K6- reai Népi Demokratikus Köztár­saságban tett látogatását befe­jezve tegnap Moszkvába érke­zett. HUARI BUMEDIEN algériai elnök együttműködésre szólítot­ta fel a világ országait a gaz­dasági kérdések megoldásában. A világszervezet főtitkárának küldött üzenetében megemlíti, hogy a kis olajtermelő orszá­gok nem okai a világméretű inflációnak, ahogy azt egyes kapitalista országok képviselői bizonygatják. AZ AMERIKAI szenátus a no­vemberi kongresszusi választá­sok utánra halasztotta Nelson Rockefeller alelnök megerősí­tését. A képviselők nyilatkozata szerint Rockefeller anyagi hely­zete annyira szerteágazó, hogy annak felülvizsgálására az adó­hivatal 30 tisztviselőjére van szükség. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter október köze­pére tervezett szovjetunióbeli útját követően ellátogat Indiá­ba, Bangladesbe, Pakisztánba, Afganisztánba, Iránba, Romá­niába és Jugoszláviába. A FIGARO című francia pol­gári lap szerint a mostani köz­véleménykutatás alapján a par­lamenti választások során a franciák 56 százaléka a balol­dal jelöltjére szavazna. A REAKCIÓS erők az indiai Bihar államban csütörtökön ún. „általános sztrájkot“ hirdettek azzal a céllal, hogy zűrzavart és anarchiát teremtve lejáras­sák az ország demokratikus In­tézményeit és a kormányt. A reakciós erők tevékenysége ha­tározott ellenállásra talált In­dia hazafias erőinél. BUDAPESTEN megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülés­szaka. A napirenden a külke­reskedelemről szóló törvényja­vaslat, valamint a tanácstör­vény végrehajtásáról szóló be­számoló szerepel. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke, Fock Jenő miniszterelnök, valamint más közéleti tényezők. a párbeszéd New York — Kissinger ame­rikai külügyminiszter szerdán New Yorkban, a latin-amerikai országoknak az’ ENSZ-közgyü- lés 29. ülésszakán részvevő kül­ügyminiszterei és képviselői tiszteletére adott ebéden bur­koltan arra utalt, hogy az Egyesült Államoknak szándéká­ban áll módosítani kapcsolatait Kubával. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy az Egyesült Álla­mok „rendkívüli jelentőséget“ tulajdonít a félteke országai­hoz fűződő kapcsolatainak. „Az Egyesült Államok és a latin- amerikai országok között ép- penhogy csak megkezdődött a párbeszéd — hangsúlyozta. — Együtt kell működnünk, hogy konkrét eredményeket érjünk el.“

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents