Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-04 / 235. szám, péntek
I NÉHÁNY ■■MWSSORBAN TESTVÉRI BARÁTSÁG ÉS EGYSÉG Moszkva — A moszkvai Prav- ria csütörtöki száma „Testvéri barátság és egység“ címmel vezércikket szentel a Kádár János vezette magyar párt- és . kormányküldöttség szovjetunió- ueli hivatalos baráti látogatásáiiúK. Az emberiség történelmi vívmányai között ma a legkiemelkedőbb a szocialista világrendszer — írja a Pravda. Közösségünk országaiban a marxista— leninista pártok vezetésével sikerrel épül az új társadalom — a szocializmus és a kommunizmus. A szocialista világ munkásosztályának harci élcsapatai, a kommunista pártok szüntelenül gondoskodnak a testvérnépek és országok újtípusú kapcsolatainak fejlesztéséről. Múlhatatlan értékű mindaz, amit ezen a téren eddig elértek. „Nem kétséges, hogy az elkövetkező évek újabb bizonyítékokat szolgáltatnak majd annak a közös munkának az óriási jelentőségéről, amelyet a testvérpárok végeznek a szocialista közösség országainak minden módon való közlekedése, akcióegységük megszilárdítása érdeképen“ — mondotta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Moszk- yábaií, aflllkor a Magyar Nép- köztársasáf''p4fl; kormányküldöttségét üdvözölt??. — A Pravda a továbbiakban rámutat, hogy a magyar delegáció látogatása, a párt- és állami vezetők találkozói újbél megerősítették a Szovjetunió és Magyarország testvéri szövetségét, a két pán és ji két ország nézeteinek és á 1 láspőiit ]žl ň ak teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben. Ez az egység, a szoros együttműködés szilárd, állandó és fontos tényezővé'vált minden ország fejlődésében. A szovjet—magyar tárgyalások eredményeit mindenütt nagy figyelem fogadta — írja a moszkvai Pravda. Ezeket új, jelentős hozzájárulásnak tekintik az SZKP és az MSZMP, a Szovjetunió és Magyarország sokoldalú együttműködésének lankadatlan feji esz léséhez. A tárgyalások eredményeit forrón üdvözlik a két ország dolgozói, az egész szocialista közösség népei. A hatalmas cél, a szocializmus és a kommunizmus hatalmas energiát sziil, amely a világ forradalmi átalakítására irányul. Es ehhez a fő ösztönzők egyike a szocialista országok internacionalista egysége és barátsága. Az SZKP, a testvéri kommunista és munkáspártok szüntelenül gondoskodnak arról, hogy ez a barátság és egység virágozzék minden munkásember örömére, a ssucializmus és a béke javára — állapítja meg befejezésül a moszkvai Pravda vezércikke. Lipcse — u vásárváros (Ján Blažej felv.j KÍNA ÉS A NEMZETKÖZI ENYHÜLÉS KOMPROMISSZUM AZ AGRÁRVITÁBAN 1974. X. 4. Luxemburg — A politikai meggondolások diadalmaskodtak a gyakorlati viták felett a Közös Piac miniszeri tanácsának rendkívüli ülésén. A külügyminiszterek részvételével megtartott tanácskozás a hirtelen kirobbant agrárvitát volt hivatva elcsendesíteni, amely az elmúlt napokban éleshangú nyilatkozatokhoz, egymás álláspontjának bírálatához vezetett a kilencek gazdasági közösségén belül. A szerdai rendkívüli tanácskozáson a tagállamok szemmel láthatólag már kopromisszum- ra törekedtek, szem előtt tartva, hogy az agrárvita elmérgesedése a Közös Piac egész együttműködését veszélyezteti, ugyanakkor az érintetett országokban súlyos belpolitikai következményekkel is járhat. Ebből kiindulva született meg a kompromisszumos megoldás, amely tulajdonképpen semmit sem old meg a vitatott kérdésekből. A megállapodás kimondja, hogy a jövőben az Kommentárunk Dohusiav Chňoupek e heti ® felszólalása a világszervezet XXIX. közgyűlésén ismételten megerősítette azt a politikát, melyet hazánk folytat a szocialista közösség tagjaként az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. E politika a békés egymás mellett élés lenini elvéből indul ki, s a különböző társadalmi rendszerű országok közötti jó kapcsolatok, bizalom és együttműködés szellemében arra törekszik, hogy a hetvenes évek nemzetközi enyhülése folytatód jék, s eredményei visszavonhatatlanok legyenek. „Csehszlovákia minden alkalmat meqragad a világ békés fejlődésének támogatására — jelentette ki B. Chňoupek —, s ez szocialista ideológiánkból és abból a békeprogramból ered, amelyet a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt a nemzetközi kapcsolatokban igyekszünk érvényre juttatni.“ E törekvéseink kézzel fogható jelei azok a tárgyalások, valamint megállapodások, melyeket hazánk folytat a nyugati országokkal, valamint az el nem kötelezett és fejlődő országok kormányaival. Husák elvtárs legutóbbi finnországi látogatása éppúgy példázza a jó kapcsolatokat, mint az a tény, hogy ez év július 19-,én az okmányok kicserélésével hatályba lépett az a szerződés, melyet az NSZK-val kötöttünk. Ez utóbbit — éppen a megelőző huzavona, s a hidegháborús psziárak emelésénél figyelembe kell venni a termelési költségek tényleges növekedését. Ez lehetőségei ad az eddiginél nagyobb arányú áremelésekre is és így, megfelel Párizs érdekeinek. Ez viszont a Bonn által követelt inflációellenes tervet foglalja magában. Az egyoldalú, az egyes országok kormányai által foganatosított segélyekről a kompromisszum sa- lamqni döntéssel intézkedik: előírja, hogy a tagállamok ezentúl tartsák tiszteletben az, EGK római szerződését, amely tiltja az ilyen segélyek folyósítását és így a bonni követelésnek felel meg, ugyanakkor azonban nem mondja ki nyíltan, hogy ilyen intézkedésekre a jövőben egyáltalán nem kerülhet sor — ez viszont ismét Párizs elképzelését tükrözi. A kompromisszum harmadik pontja felszólítja az EGK bizottságát az agrárpolitika helyzetének felmérésére és a következtetések levonására. Moszkva — Peking külpolitikai propagandájának orgánumai az utóbbi időben egész sor kommentárban kétségbe vonták az egyetemes béke megőrzésének és megszilárdításának lehetőségét. Az ilyesfajta anyagoknak jellegzetes példája egy bizonyos Zsen Ku-Pinq cikke, amely „A versenyharc viszonyai között lehet e szó az enyhülésről" sokatmondó címet viseli. A cikket nyilvánvalóan az ENSZ-közgyűlés ülésszak á ra Időzítették, — írja J. Vlagyimiron, a Novosztyi (APN) szovjet sajtóügynökség hírmagyarázója. Mint_a cikkből kiderül, Zsen Kil-Pľhg (vagy aki mögötte áll) azt akarja bebizonyítani, hogy a feszültség enyhülésére nincs lehetősége és erről — szavai szerint — a népek „nap mint nap meggyőződhetnek.“ A hírmagyarázó rámutat, hogy a kérdés ilyen beállítása a Kínai Kommunista Párt X. kongresszusának téziseihez képest bizonyos új elemeket tartalmaz. A kongresszuson ugyanis a feszültség enyhülését csupán „átmeneti és felszínes jelenségnek“ minősítették, de egészében nem tagadták. Most az Űj-Kína hírügynökség szerint Pekingben a feszültség en y hü 1 ését „ fé 1 r ev ez et ésn e k “ tekintik, amellyel a feszültség forrását palástolgatják“. A pekingi propaganda tehát megtette legújabb lépését annak érdekében, hogy lejárassa a világ közvéleménye előtt a nemzet közi színtéren végbemenő pozi tív folyamatokat. A hírmagyarázó felteszi a kérdést, vajon megfelel-e a reális tényeknek az a koncepció, amely szerint nincs enyhülés. Válaszul felsorolja a nemzetközi élet legutóbbi fejle menyeit: sikerült kioltani a háború füzét Vietnamban, Laosz- ban, a Közel-Keleten és Cipruson. A robbanásveszélyes és legkiélezett ebb k on f 1 i k l us h el y ze- tek megoldását politikai síkra terelték. Európában, ahol már kétszer robbant ki világháború, a nemzetközi kapcsolatokban mind mélyebb gyökeret eresztenek a békés egymás mellett élés elvei. Genf ben most folyik az európai biztonsági és együtt-* működési értekezlet második szakasza. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folynak a tárgyalások. Vlngytmírov a továbbiakban azzal a jelentős haladással foglalkozik, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatban ment végbe. Ezzel kapcsolatban idézi Leonyid Brezsnyev szeptember 25-én a Kremlben elhangzott kijelentését: Sokra értékeljük a szovjet —amerikai kapcsolatokban jelentkező jóirányú fordulatot, amely a két fél által az utóbbi években kifejtett konstruktív erőfeszítések eredményeképpen következett be. Az enyhülés lényeként a hír- magyarázó megemlíti a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások felújítását is. Nemcsak, hogy végbemegy a nemzetközi feszültség enyhülése, — írja a hírmagyarázó — hanem mindinkább visszafordíthatatlan jelleget ölt akár akarja, akár nem Zsen Ku-Ping vagy az, aki a tollát vezeti. A ténv az, hogy a történelmi mérleg serpenyője mindinkább a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás erőinek oldalára billen. cliózis évtizedei után — joggal mondhatjuk az ész és a realizmus győzelmének. Hazánk fontos nemzetközi fórumnak tekinti a világszervezetet, „mely képes lényegesen hozzájárulni a nemzetközi kapcsolatok általános enyhülése Távlatok jelenlegi irányzatának olyan mértékben való erősödéséhez, hogy eredményesen érvényesüljenek a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének alapelvei“. A nemzetközi enyhülés jelenlegi, általánossá váló ked-. vező irányzata módot nyújt arra, hogy a világszervezet az Alapokmányban megjelölt elvek szenemében betöltse azt a feladatot, mely a béke, biztonság és együttműködés, s az or szágok közti jó kapcsolatok biztosítása szempontjából rá hárul. Ebből a tényből — beleértve az enyhülés nemzetközi folya matat is — következik viszont az is, hogy a világszervezetnek, valamint a tagállamoknak határozottabban és aktívabban kell fellépniük a nemzetközi viszonyt károsan befolyásoló megnyilvánulások, agresszíós cselekedetek ellen, s határozott lépéseket kell tenniük a válsággócok felszámolása érdekében. A konkrét teendők sorába tartozik az indokínai helyzet normalizálása, a párizsi megállapodás szigorú betartása, mely a Thieu-rendszer hibájából a mai napig megvalósítatlan. A közel-keleti kérdésben, a csapatok szétválasztása után sürgető a végleges megoldás, a kérdés igazságos rendezése. S az igazságos rendezés fogalmához tartozik a palesztin nép jogainak biztosítása is. Ezért támogatta hazánk küldöttsége azt a kérést, hogy a palesztinai kérdést önálló napirendi pontként — s ne menekültügyi kérdésként — vitassa meg a világ- szervezet. A közel-keleti kérdés ugyanis csak komplex módon, a rendezés minden részletének figyelembe vételével oldható meg, s a megoldás kulcsa nem a fegyverekben rejlik, hanem a genfi békeértekezlet mihamarabbi felújításában. Az újabban keletkezett feszültséggócok között tartja számon a világ Ciprust, mely a NATO-körük támogatásával a megbukott görög katonai junta beavatkozásának, majd pedig a török katonai intervenciónak az áldozata lett. Hazánk mindenkor támogatta s támogatja a Ciprust Köztársaság függetlenségét, szuverenitását s területi sérthetetlenségét, és a leghatározottabban szembeszáll a megosztásra és a bekebelezésre irányuló mindenfajta törekvéssel. A ciprusi válság megoldása csakis a BT július 20-i határozata szellemében képzelhető el. A megoldás konstruktív lehetőségét — beleértve a nemzetközi biztosítékokat is — jelzi a szovjet kormány augusztus 22-t javaslata, mely a világszervezet keretétien összehívandó nemzetközi értekezlettel látja megvalósíthatónak a rendezést. Az enyhülés folyamata új kapcsolatokat, új lehetőségeket alakított ki Európában. Ez le hotővé teszi a konstruktív együttműködés új korszakának megkezdését, s az országok közti kapcsolatok olyan új szakaszát, mely a földrész minden népe számára hatalmas előnyt s új lehetőségeket biztosít. E folyamat kialakításában része van a szocialista országok állhatatos, türelmes, következetes elvi külpolitikájának, valamint a nyugati országok — elsősorban Franciaország ós az NSZK — vezetőinek a nemzetközi realitásokat, s nem utolsósorban erőviszonyokat figyelembe vevő magatartásának. Ez a körülmény külön nyomatéket ad az európai béke és biztonsági értekezlet mihamarabbi és legmagasabb szintű befejezésének, éppen annak érdekében, hogv lerakják a biztonság alapelveit, valamint a kölcsönös kapcsolatok szilárd alapjait. K üldöttségünk vi 1 ágszer vezeti aktivitása, valamint a külügyminiszterünk által ki fejtett elvek egyértelműen bizonyítják: hazánk a világszervezet alapitó tagjaként arra törekszik, hogv a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének új, kedvező iránya folytatod jék, s a béke megszilárdítása és az együttműködésnek új, még remény tel jesebb távlatai bontakozzanak ki. FONOD ZOLTÁN BOHUSLAV CHNOUPEK, hazánk külügyminisztere New Yorkban találkozott Makariosz érsekkel, a Ciprusi Köztársaság elnökével. A CSEHSZLOVÁK Néphadsereg megalakulása 30. évfordulója tiszteletére a moszkvai Szovjet—csehszlovák Buráti Társaság városi szervezete ünnepi gyűlést rendezett a Szovjet Hadsereg Központi Székházában. Jeten volt Vasil Való vezérezredes, a nemzetvédelmi miniszter helyettese, valamint Jan Havelka, hazánk moszkvai nagykövete. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára levélben köszöntötte az Ucsityelszkaju Gazetu szerkesztőségi kollektíváját, a lap fennállása 50. évfordulója alkalmából. HAFIZ ASSZAD, a BAATH- párt regionális (szíriai) vezetőségének főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke a K6- reai Népi Demokratikus Köztársaságban tett látogatását befejezve tegnap Moszkvába érkezett. HUARI BUMEDIEN algériai elnök együttműködésre szólította fel a világ országait a gazdasági kérdések megoldásában. A világszervezet főtitkárának küldött üzenetében megemlíti, hogy a kis olajtermelő országok nem okai a világméretű inflációnak, ahogy azt egyes kapitalista országok képviselői bizonygatják. AZ AMERIKAI szenátus a novemberi kongresszusi választások utánra halasztotta Nelson Rockefeller alelnök megerősítését. A képviselők nyilatkozata szerint Rockefeller anyagi helyzete annyira szerteágazó, hogy annak felülvizsgálására az adóhivatal 30 tisztviselőjére van szükség. HENRY KISSINGER amerikai külügyminiszter október közepére tervezett szovjetunióbeli útját követően ellátogat Indiába, Bangladesbe, Pakisztánba, Afganisztánba, Iránba, Romániába és Jugoszláviába. A FIGARO című francia polgári lap szerint a mostani közvéleménykutatás alapján a parlamenti választások során a franciák 56 százaléka a baloldal jelöltjére szavazna. A REAKCIÓS erők az indiai Bihar államban csütörtökön ún. „általános sztrájkot“ hirdettek azzal a céllal, hogy zűrzavart és anarchiát teremtve lejárassák az ország demokratikus Intézményeit és a kormányt. A reakciós erők tevékenysége határozott ellenállásra talált India hazafias erőinél. BUDAPESTEN megkezdődött a magyar országgyűlés őszi ülésszaka. A napirenden a külkereskedelemről szóló törvényjavaslat, valamint a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámoló szerepel. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő miniszterelnök, valamint más közéleti tényezők. a párbeszéd New York — Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban, a latin-amerikai országoknak az’ ENSZ-közgyü- lés 29. ülésszakán részvevő külügyminiszterei és képviselői tiszteletére adott ebéden burkoltan arra utalt, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll módosítani kapcsolatait Kubával. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „rendkívüli jelentőséget“ tulajdonít a félteke országaihoz fűződő kapcsolatainak. „Az Egyesült Államok és a latin- amerikai országok között ép- penhogy csak megkezdődött a párbeszéd — hangsúlyozta. — Együtt kell működnünk, hogy konkrét eredményeket érjünk el.“