Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-25 / 253. szám, péntek
A nemzetiségek fejlődésének kedvező lehetőségei Javítani kell a szlovák nyelvoktatást a magyar tanítási nyelvű iskolákban magyar és ukrán nemzetiségű dolgozót a közigazgatási apparátusba Több Rendszerünk állandóan ügyel a nemzetiségi kérdés helyes marxista—leninísta megoldására. A magyar és az ukrán nemzetiségű. állampolgárok élet szí .vonalának növelése, sokoldalú érvényesülési lehetőségeik megteremtése, a nemzetiségi területek fejlesztése rendszeresen szerepel irányító szerveink munkaprogramjában. Az elmúlt hetekben az SZSZK kormánya foglalkozott azzal a jelentéssel, amely Ismerteti, hogyan teljesí tik az SZSZK területén élő nemzetiségek problémáinak megoldásáról hozott múlt évi kormányhatározatot. A jelentést tegnapi ülésén tárgyalta az SZNT nemzeti bizottságokkal, az államigazgatással és a emzettségi ügyekkel foglalkozó bizottsága. Különös kiemelést érdemelnek a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületi nemzeti bizottságok, a Nové Zámky-i (érsekújvári), humennéi, luče- neci (Losonc), Veľký Krťíš-i (Nagykürtös), komárnói (Komárom) és rožňavai (Rozsnyó) járási nemzeti bizottságok, amelyek a kormányrendeletet gondosan feldolgozták és megvalósítják. Ezzel szemben több figyelmet kell fordítani erre a kérdésre a galántai, a Rimavská Sobota-i (Rimaszombat), a trebišov!, vranovi és Stará Ľubovňa-! járási nemzeti bizottságokon. Szlovákia déli és keleti részén, a magyar és az ukrán nemzetiségi területeken a népgazdaságban mélyreható, minőségi változások mennek végbe, ugyanis ezek a jelentősen elmaradott országrészek ipari- mezőgazdasági jellegű járásokká váltak. Ehhez hozzájárultak az olyan jelentős vállalatok, mint a šaľai Duslo, a štúrovói (Párkány) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, a košicei Kelet-szlovákiai Vasmű, a humen- néi Chemlon stb. Ez a trend A Piestany melletti moravanyi kastélyban a Vili. nemzetközi festőművészen szimpóziumon a szovjet, az NDK-beli, a román és a csehszlovák képzőművészeken kívül Nagy-Áron Lajos neves magyar szobrászművész is részt vesz. (Felvétel: J. Blažej) folytatódik az 5. ötéves tervidőszakban is, a Duslo, a papírgyár, a Chemlon további építésével, a Turňa nad Bodvou-i és a Vo jan y II. erőmű építésének befejezésével, a kolárovói (Gúta) Gépgyár, a Král. Chl- meci (Királyhelmec) Bútorgyár, a vranovi Slovenka, a bardejo- vl Gépgyár stb. építésével. A másik mutató a műveltség színvonala. Az ukrán nemzetiségű lakosságnál — létszámát figyelembe véve — ez magasabb mint a szlovákiai átlag. A közép-fokú képesítéssel rendelkező szakemberek aránya 7,3 százalék, a főiskolát végzetteké 3,6 százalék. Kevésbé kedvező a magyar nemzetiségű lakosság képzettségének szerkezete. A legutóbbi népszámlálás szerint Szlovákiában az összlakossság 6,43 százalékának volt középfokú, és 2,14 százalékának főiskolai képesítése, viszont a magyar nemzetiségű állampolgároknak csupán 3,47 százaléka rendelkezettt középfokú és csak nem egészen 1 százaléka főiskolai képesítéssel. Ha azt akarjuk, hogy a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákból kilépő tanulók érvényesüljenek, akkor kifogástalanul el kell sajátítaniuk a szlovák nyelvet. Ezzel kapcsolatban az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma számtalan intézkedést hozott, ezeket azonban — különösen a falusi magyar tanítási nyelvű iskolákban — csak lassú ütemben hajtják végre. Emellett úgyszólván minden járásban, ahol magyar nemzetiségű állampolgárok élnek, kevés a szlovák nyelv tanítására képesített tanerő. Az oktatásügyi tárca a kormányhatározattal összhangban javítja a közép- és főiskolákba felvett diákok nemzetiségi arányát. Előkészítik egy magyar tannyelvű osztály megnyitását a lučenecl kereskedelmi középiskolában, és a nitrai Építőipari Szakközépiskolában. A múlt évben a szlovákiai középiskolákban ta>nulók 8,77 százaléka volt magyar és 1,21 százaléka ukrán nemzetiségű. Kü lönösen a gimnáziumokban emelkedik a magyar nemzetiségű tanulók száma. A Dunajská Streda-i, Kráľ. Chlmec-i és svidníki magyar és ukrán nyelvű ipari szaktanintézetekben szerzett tapasztalatok mutatják, hogy a tanulók a kétnyelvű szakmai terminológia elsajátításával jó tanulmányi és mesterségbeli eredményeket érnek el. Ezért Szlovákia vegyes nemzetiségű járásaiban lehetővé keld tenni, hogy az ipari szaktanintézetekben további magyar, illetőleg ukrán tanítási nyelvű osztályokat létesítsenek. A múlt évben a főiskolák nappali tagozatára jelentkező magyar nemzetiségű tanulók 55,03, az ukrán nemzetiségű tanulók 63,1 és a szlovák nemzetiségű tanulók 63,5 százalékát vették fel. Az SZSZK kormánya tehát a határozatában megállapíthatta, hogy az SZSZK-ban élő nemzetiségek problematikájának meg-' oldása továbbra is pozitív irányú. A magyar és az ukrán nemzetiségű területeken különösen eredményesen teljesítik a szociális-gazdasági fejlesztéssel és a kulturális-népművelő munkával összefüggő feladatokat. A kormány megbízta az oktatásügyi tárcát, hogy realizálja azokat a pedagógiaiszervezési intézkedéseket, amelyek a magyar tanítást nyelvű iskolákban a szlovák nyelv eredményesebb oktatását szolgálják, ép teremtsék meg a feltételeket arra, hogy a középiskolákban és a főiskolákon fokozatosan növekedjék a magyar nemzetiségű diákok ará~.y- száma. A művelődésügyi tárca gondoskodjék arról, hogy az érdekelt szervek, szervezetek és intézmények fokozottabban ügyeljenek a nemzetiségi kultúrák intenzív fejlődésére és különösen nagy figyelmet szenteljenek annak, hogy a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozókat a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében neveljék. Az SZSZK kormányának Elnöksége értékeli, hogyan tartják be a kétnyelvűséget a nemzetiségi területeken és meghagyta valamennyi tárca vezetőjének és a kerületi nemzeti bizottságok elnökeinek, gondoskodjanak róla, bogy a központi közigazgatási szervek és a nemzeti bizottságok apparátusának építése során növeljék a magyar és az ukrán nemzetiségű dolgozók számát. JÄN KOMEŠ Uj szélesvásznú filmszínház épült Neratovicében, amely nszio- vákia legmodernebb mozija. (M. Vodéra felvétele) \ román fegyveres erők ünnepe A szovjet hadsereg 1944 márciusában győzelmes előretörésekor délkeleten üldözőbe vette a hátráló fasiszta seregeket és súlyos veszteségeket okozott nekik. Románia határát északon és északkeleten lépte át. Ezzel lehetővé tette a román kommunistáknak, hogy előkészítsék a reakciós Antonescu-rendszer elleni fegyveres felkelést. A felkelésre szeptember 23-án került sor. Sikeréhez a szovjet seregek ife hozzájárultak, amelyek megkezdték a jassi-kisl- nyovi hadműveletet. A román hadsereg röviddel ezután parancsot kapott arra, hogy fegyverét a hitleri katonaság ellen fordítsa. Ez valóban meg is történt. Néhány nap múlva már két román hadsereg csatlakozott a szovjet második ukrán fronthoz, ahol részt vettek a hitleristák elleni támadó hadműveletekben. A szovjet fegyveres erők második ukrán frontjába bekapcsolódott román katonáik segítettek hazájuk nyugati részének felszabadításában. Románia felszabadítását 1944. október 25-én fejezték be. Ezt a napot hirdették ki a román nénhi'’- sereg napjává. A román katonaság hazájának felszabadítása után folytatta az antifasiszta háborút, részt vett Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában. „Számos román katona — hazafi halt hősi halált az ellenséggel vívott harcokban“ — írta I. I. Jakubovszkij szovjet marsall. „Az ilyen hősökhöz, mint amilyen Eftlmie Croitoru közkatona, Pete Rumulus százados, Constnntin Godianu tizedes és Gheorgie Turturica hadnagy volt, akarnak hasonlítani! ma a román fegyveres erők katonái.“ A román nép nem feledkezik meg a szovjet hősökről, a felszabadítókról, az Igazi internacionalistákról. A Románia felszabadításáért vívott harcokban 69 000 szovjet katona esett el. A háború után, Románia szocialista fejlődésének kezdetén újra a Szovjetunió és hadserege nyújtott önzetlen segítséget a román gazdaságnak, segített a modern fegyveres erők kiépítésében, amelyek a Varsói Szerződés védelmi szervezetének részét képezik. T\N MIČÁTEK Az élet elképzelhetetlen a járulékos beruházási létesítmények nélkül. Naponta igénybe vesszük a különböző üzleteket, a szolgáltatőipari berendezések valamelyik fajtáját, szükségünk van kórházakra, iskolákra, óvodákra, bölcsődékre. A járulékos beruházás ilyen módon az ember létezésének jelentős tényezőjévé válik, befolyásolja a szabad idő kihasználását, és végső következményében a lakosság szocialista életstílusának a formálója. Szocialista társadalmunk növekedő anyagi gazdagsága lehetővé teszi a szolgáltatások kibővítését, a lakásviszonyok javítását, városainkban és községeinkben a környezetfejlesztést. Elég, ha kissé visszatekintünk a múltba, szocialista társadalmunk környezetjavítás terén elért jelentős sikerei máris láthatóvá válnak. Az elért sikerekre még akkor is jogosan büszkék lehetünk, ha egyes esetekben nem is értünk el olyan eredményeket, mint amilyeneket szerettünk volna, bár ahhoz minden feltételünk megvolt. Az SZSZK kormánya is foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, és a 259/71. sz. határozatában megbízta a Szlovák Állami Statisztikai Hivatal szerveit, hogy 1971 végén a lakótelepek járulékos beruházásáról és közművesítéséről tá- gabb területi egységek alapján egyszeri. statisztikai felmérést végezzenek. A párt- és irányító szervek az életszínvonal és az életkörnyezet emberi tényezője problematikájának megoldásánál felhasználják az összegyűjtőit adatokat — a XIV. pártkongresszusnak a lakosság életszínvonaláról hozott határozatával összhangban. A statisztikai felmérés megállapította, hogy 1971. január 1-ig a kelet-szlovákiai kerületben 26 075 épületben ösz- szesen. 24 788 járulékos beruházási iéA járulékos beruházások jdentöságe NÉHÄNY MEGJEGYZÉS A KELET-SZLOVÄIKIAI KERÜLETBEN VÉGZETT FELMÉRÉSHEZ tesítmény volt. A létesítmények között 3374 épület az egyéni üdülés célját szolgálja. A kelet-szlovákiai kerület járulékos beruházási létesítményeinek jelentős részét — 26,0 százalékát — étkezdék és szálláshelyek (az egyéni üdülés építményeit is beleértve), továbbá 18,7 százalékát üzletek és nagykereskedelmi magtárak, 12,2 százalékát pedig kulturális és népművelési intézmények képezik. A szolgáltató és holyiipari üzemek 11,9 százalékot, az adminisztrációs és igazgatósági hivatalok 11,4 százalékot, az iskolai és nevelési intézmények 10,4 százalékot, a testnevelési létesítmények 5,8 százalékot, az egészségügyiek 3,5 százalékot és a szociális intézmények 0,1 százalékot jelentettek. A felsorolt létesítményekben összesen 126 862 ember dolgozott. Ebből 79 720 volt a női dolgozók száma. A kelet-szlovákiai kerület egyes járási székhelyeiben a székhelyek fejlődésének eddigi folyamata jellemzi a létesítmények megoszlását. A területi megoszlás szempontjából a járulékos beruházási létesítmények 13,2 százaléka a Košice-városi járásban, 12,2 százaléka a prešovi járásban, 10,1 százaléka a poprádi járásban, 9,9 százaléka a košice-vídéki járásban, 8,2 százaléka a trebišovi járásban, 8,1 százaléka a michalovcei járásban, 8,0 százaléka a Spišská Nová Ves-i járásban, 7,5 százaléka a humennéi járásban, 5,7 százaléka a bardejovi és rožňavai (rozs- nyói), 4,4 százaléka a svidníki, 3,9 százaléka a vranovi és 3,1 százaléka a Stará Ľubovňa-i járásban van. A statisztikai felmérésből az is < kiderül, hogy eddig sok esetben a társadalom szükségleteinek és érdekeinek figyelembe vétele nélkül oldották meg a harmadik szférába tartozó új létesítmények építésével kapcsolatos kérdésekéit. A járulékos beruházási létesítmények építése és a lakásépítkezés üteme még mindig nincs összhangban. Ez a fogyatékosság a területi és a körzeti jelentőségű központokban látható a legjobban az új lakóiéi epek építése esetében. Az Is nyilvánvalóvá vált, hogy a szolgáltató ipari létesítményeknek — az üzleteknek, a kulturális-népnevelési intézményeknek — a városok központjában való nagyfokú koncentráltsága kedvezőtlenül hat a lakosság szabad idejének kihasználására, felesleges lótás-futast okoz, ami a közlekedés fokozottabb megterhelését jelenti. Az új lakótelepeken nagy gondot okoz az óvodák és a bölcsődék hiánya, illetve a már meglevő intézmények kis befogadóképessége. Az új lakótelepeket többnyire fiatal szülők lakják, aminek következtében a születések száma magas. Ezért ezeken a helyeken a bölcsődék és az óvodák iráiít növekednek az igények. Művelődési vonalon — főleg az új lakótelepeken — hiányzanak a könyvtárak, a népművelési otthonok és a mozik. Az ifjúsági klubok hiánya nagymértékben akadályozza a fiatalok szabad idejének helyes kihasználását. A fedett műjégpályák és uszodák, a strandfürdők és úszómedencék száma szintén igen kevés, ami pedig a testne^ velős fejlődését hátráltatja. Az új turistaközpontok és a városok környéke is meglehetősen szegény az üdülés céljaira szolgáló sportlétesítményekben. A vendéglátóipari üzemekben hiányoznak a színvonalas, gyors és olcsó étkezési lehetőségek. A szálláshelyek befogadóképesége kicsi, és az üzlethálózat színvonala sem kielégítő. A járulékos beruházások terén mutatkozó hiányok ellenére a kelet-szlovákiai kerület a felszabadulás óta kétségtelenül sokat fejlődött a harmadik szférába tartozó létesítmények építését illetően. Elég megállapítanunk, hogy míg a járulékos beruházások 61 százaléka 1945-től 1970-ig épült, ebből 1961 és 1970 között a 33 százaléka, 1870-től 1945-ig csupán a 39 százaléka. A járulékos beruházási létesítmények építésével és korszerűsítésével kapcsolatos problémák megoldását, minthogy az a lakosság életszínvonala és a szocialista életstílus kialakítása szempontjából igen fontos, a „Kelet-szlovákiai kerület fejlesztése 1990-ig“ című tervezet tárgyalja. Hazánk jelenleg felszabadulásunk 30. évfordulója közelgő ünnepségeinek jegyében él. Az egyes járások lakossága az irányító szervekkel együtt, a szocialista verseny és a munkakezdeménye- zés növelésével igyekszik elősegíteni a tervezett járulékos beruházások megvalósítását, mivel ez a szocialista éfet- mód kialakításának jelentős tényező ja JOZEF MATEJ 1974. X. 25.
