Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-25 / 253. szám, péntek

Megérdemelt kitüntetés MIM Az új Bratislava szálló Szlovákia fővárosa új létesít­ménnyel gazdagodott — a vá­ros nevét viselő új Bratislava- szállóval. A szállót 22 hónapos csúcsteljesítménnyel a magyar- országi Győr megyei Építőipari Vállalat dolgozói építették. A szálló hivatalos átadását megelőző szerdai napon, ünne­pélyes keretek között kitüntet­ték a szálló építőit. Az ünnep­ségen részt vett Dezider Goga, az SZSZK kereskedelmi minisz­tere, Padányi Mihály, a Magyar Népköztársaság építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyet­tese, Ján Bróska, az SZSZK építésügyi minisztere, Bjelik György, az MNK bratislavai fő­konzulija, Sárosi György, a Győ­ri ÁÉV igazgatója, ArnoŠt Go­lier, Bratislava főpolgármester- helyettese, valamint az állami és pártszervek további képvise­lői. Köztársasági elnökünk Far­kas Lászlónak, a szálló leg­jobb építőjének, Brukner Mi­hály építésvezetőnek és Finta József tervezőmérnöknek a „Ki­váló munkáért" állami kitünte­tést adományozta. Az SZSZK Kereskedelmi Mi­(A. Zagar — CSTK felv.) nisztériuma „A kereskedelem kiváló dolgozója" kitüntetéssel öt magyar dolgozót tüntetett ki. Az SZSZK Építőipari Minisz­tériumának kitüntetését ketten kapták. A Győr megyei Állami Építő­ipari Vállalatot Bratislava vá­ros arany plakettjével, 16 ma­gyar és négy csehszlovák dol­gozót pedig a „Bratislava fej­lesztéséért" emlékplakettel tün­tettek ki. A Magyar Népköztársaság építőipari minisztériuma „Az építőipar kiváló dolgozója" ki­tüntetést adományozta négy csehszlovák és 17 magyar dol­gozónak. Ketten pedig az MNK külkereskedelmi minisztériumá­nak „A külkereskedelem kivá­ló dolgozója" kitüntetésben ré­szesüljek. A Bratislava-szálló építőinek kiváló munkájukért Goga elv­társ mondott köszönetét. „Ha­táridőre befejezték azt a művet, melyre közösen leszünk büsz­kék" — mondta. „Ez az új lé­tesítmény a népeink és orszá­gaink közti barátság és együtt­működés újabb bizonyítéka." F. in. m FARMOS ÍT ÁS — KORSZERŰ ÁLLATTENYÉSZTÉS Gomdot fordítanak a tejtermelés növelésére 1974. X. 25. A kameniőnái (keszegfalvai) egyesült szövetkezetben az ed­digiektől eltérő, új útra léptek az állattenyésztés feladatainak megoldása során. Amint Szabó János zootechnikus elmondotta, a szövetkezetek összevonása több lehetőséget nyújt a terme­lés szakosítására. Az állatte­nyésztést farmosítani akarják: az egyes fajták tenyésztését ar­ra a telepre össze pontosítják, ahol kedvező területi és még a négy szövetkezet külön-külön kiépített gazdasági létesítmé­nyeinek szempontjából is leg­inkább megfelelő adottságok vannak. így a keszegfalvai részlegen baromfit és növen­déküszőt tenyésztenek majd. A megyercsl részlegen 700 tehe­net helyeznek el, de még mint­egy 480 férőhelyes új Istállót kell építeni, ami mintegy 20 milliós beruházást igényel, és 1976-ban kerül rá sor. A léte­sítmény korszerűségét, techni­kai felszereltségét a példa is szemlélteti: Jelenleg egy gon­dozó 16, a jövőben pedig 46 állat gondozását tudja végezni. A violíni sertéshizlaldák és Istállók rekonstrukciója, Illetve az újak építése már az idén megkezdődik, és 1980-ban feje­zik be véglegesen. A munkála­tok mintegy 1 millió 200 ezer korona beruházást igényelnek. Vajason úgyszintén a barom­fitenyésztésre helyezik majd a súlyt, s Gadócon a már meg­levő istállókban 300 hízóbikát helyeznek el. Ugyanitt van a mintegy 100 anyasertésből álló törzstenyészetük. Amint a zoo­technikus tájékoztatott, e téren nehézségekkel küzdenek. A nyu­gat-szlovákiai kerületet látják el kis anyákkal, eladásra 300- at terveztek. Annak ellenére, hogy* az állományt csak 1972- ben nyilvánították törzstenyé­szetté, ma már nincs iránta ke­reslet, a megrendelők nagy ré­sze a szlovák fehérek helyett inkább landrace fajta iránt ér­deklődik. — Úgyszintén betársultunk 2,5 millióval hét szövetkezet ösz- szefogásával, a 42 milliós be­ruházással Csallóközaranyoson épülő sertéshizlalda építésébe, melynek berendezését magyar­Pekingi hadárat a humanizmus ellen országi szakemberek szerelik — tájékoztatott Szabó elvtárs. — Zárt állomáiiiyforgós termelés folyik majd ott, mintegy 800— 1000 anyát helyeznek el, az ál­lomány alapját a 740 darab Ka- hib (kaposvári hibrid) képezi majd. Peter Halmo mérnök, a kö­zös agronómusa saját kocsijá­val vitt ki bennünket a hely­színre. Négyen: Zsilinszki Judit, Battyánszky Erzsébet, Keslál Judit és Tóth Ilona gondozzák az 5 ezer csirkét a sertéshiz­laldából átalakított baromfite­lepen. A berendezés távol áll attól, amit korszerűnek szok­tak nevezni, az asszonyok min­den munkát kézzel végeznek, a helyiség klímája, a por nem kedvez az állatoknak, nagyobb az elhullás. — Mennyi az évi hústermelé­sük? — fordulok Szabó János­hoz. — Az idén 138 ezer kacsát és 146 ezer csirkét nevelünk, s mintegy 50—55 vagon barom­fihúst adunk el az államnak, megközelítőleg 6,5 millió koro­na értékben. Szarvasmarha-ál­lományunk 1450—1470 körül mozog (ebből 640 tehén), évi húseladási tervünk 2391 mázsa. Ezt valószínűleg túllépjük, hi­szen a háromnegyed évi tervet is 105 százalékra teljesítettük. Sertéshúsból 2779 mázsát kell eladnunk, összegezve: a barom- fin kívül évente 11 millió 500 ezer korona értékű húst terme­lünk. Megtudtam még, hogy évi tejtermelésük 1 millió 800 ezer liter. A fejésí átlag 3073 volt az elmúlt évben, az idén 200 literrel kevesebb várható. En­nek oka, hogy a hizlaldából 76 üszőt válogattak ki a tejterme­lés céljaira, ezeknél természe­tesen gyengébb a hozam. Re­mélhető, néhány év leforgása alatt a probléma megoldódik. Említésre méltó, hogy a szö­vetkezet vezetősége a népgaz­dasági érdekeinknek megfele­lően nagy gondot fordít a te­hénállomány fejlesztésére: 100 hektár területre 27—28 tehén jut náluk, míg a járási átlag en­nél 5-tel kevesebb. MALINAK ISTVÄN „A »humanizmusról«. szóló, Lin Piaótól örökölt konfucionista badarságok a kapitalizmus visz- szaállításának eszközei, ame­lyek segítségével a reakciósok megkísérlik visszafordítani a történelem kerekét.“ Manapság gyakran találkozhatunk ilyen szentenciákkal mind a tekinté­lyes kínai professzorok cikkei­ben, mind pedig a névtelen pro­pagandisták anyagaiban, ame­lyeket a „Lin Piao és Konfu- ctusz bírálata“ kampány során bőven publikálnak Kínában. Mint ismeretes, a jelenlegi ekíngi ideológusok irományaik­ban széleskörűen felhasználják a marxista tudományos termi­nológiát és a marxizmus örökö­seinek és védelmezőinek tünte­tik fel magukat. Ám, ha való­ban azok lennének, akkor el­várhatnánk tőlük, hogy a huma­nizmus marxista felfogását pro­pagálják, szembeállítva ezt a konfucionista „emberszeretet­tel“ . De nem ezt teszik. Sőt mi több, a kínai politikai iroda­lomban szó sem esik a szocia­lista humanizmus marxista fo­galmáról, maga a „humaniz­mus“ szó pedig a kínai propa­ganda-anyagokban úgyszólván szitokként hangzik. Márpedig a szocializmus, amelynek híveként állítja be magát Mao Cetung és csoport­ja, éppenséggel feltételezi a közéletben a humanista elvek legteljesebb érvényesítéséhez szükséges feltételek megterem­tését. Az új társadalmi rend­szer eszménye, mint erre Marx rámutatott, minden individuum teljes és szabad fejlődése. Ép­pen a szocialista átalakítások teremtik meg a feltételeket en­nek az elvnek a fokozatos érvé­nyesítéséhez. A szocializmusban a társadal­mi termelés fejlődését úgy ter­vezik és irányítják, hogy az a legteljesebb mértékben kielégít­se az emberek anyagi és kul­turális szükségleteit, biztosítsa a dolgozók jólétének szakadat­lan növekedését. A politikai szférában az emberek megkap­ják a legszélesebb demokratikus szabadságjogokat és állampol­gári jogaik garanciáit, a leg­fontosabb állami ügyek eldönté­sében való részvétel lehetősé­gét. A szocializmus hozzáférhe- tővé teszi a tömegek számára minden idők és valamennyi nép kulturális kincseit, előmozdítja a társadalom soha nem látott szellemi fejlődését. A szocializ­musnak ez a néhány vonása Is feltárja e társadalmi rendszer valóban humánus jellegét. Ügy látszik azonban, hogy a humanizmusnak ez a szocialista értelmezése nem felel meg a jelenlegi kínai vezetőknek, hi­szen politikájuk szöges ellentét­ben öli ezzel az értelmezéssel. Valóban, mindössze néhány év­vel ezelőtt a világ szemtanúja volt a Kínában Mao Getung ál­tal elindított, „kulturális for­radalomnak" nevezett durva po­litikai és katonai erőszakkal végrehajtott kampónynak. Ab­ban az időszakban törvénytelen megtorlások érték az értelmisé­giek ezreit és a lakosság más rétegeit, a maóistáknak meg nem felelő kádereket, szétzúz­ták az alkotmányos hatalmi szerveket, a párt- és társadalmi szervezeteket. Kínában még mindig hiányzik a népképvise­leti rendszer, gyakorlatilag korlátlan a hatóságok önkénye, szünet nélkül üldözik azokat, akik nem értenek egyet Mao Cetung politikai irányvonalával. A kínai dolgozók életszínvona­la hosszú évek óta úgyszólván nem Is emelkedett, az ország­ban a szegénység kultuszát hir­detik, militarista propagandát folytatnak, gyűlöletet szítanak a szomszéd népekkel szemben. A világirodalom és a kínai klasz- szikus Irodalom és művészet legjobb alkotásai tiltott gyü­mölccsé váltak a kínai dolgo­zók számára. Ezek a tények ar­ra vallanak, hogy a jelenlegi pekingi rendszer teljesen szakí­tott a proletár, a szocialista humanizmus elveivel. Nem meglepő, hogy a konfu­ciouista „humanizmusnak“ ha­dat üzenve a maoisták elhatá­rozták, hogy az emberiességnek és az emberszeretetnek magát a fogalmát is a „burzsoá-földes- úri reakciós elméletek“ kategó­riájába sorolják. Mao Cetung és Ideológiai fullajtárai a „huma­nista eretnekség“ helyét meg­próbálták a régi kínai despoták tapasztalataiból vett dolgokkal helyettesíteni. Hogy éppenség­gel mivel, azt nem nehéz kita­lálni, ha tekintetbe vesszük, hogy Mao Cetung mennyire fa­vorizálja mostanában Csín Si lluang-ti császárt (i. e. 258— 210) és a legistákat, akiknek eszméit a császár állhatatosan megvalósította. A legizmus egyik megalapító­jának, Sang Jangnak (i. e. IV. század), akit Pekingben most „haladó“, sőt „forradalmi“ sze­mélyiségnek nyilvánítanak, egé­szen határozott álláspontja volt a „humánus uralkodásról“. Egyebek közt a következőket írta: „Ha az uralkodó a nép számára gyűlöletes politikát folytat, ekkor a nép gyen­gül ... márpedig attól, hogy a nép gyenge, az állam kétszerié erősebbé válik és hatalma lest a mennyei birodalomban“. „A jóság és az emberszeretet — a ballépések anyja“. „Ha az em­bereket latroknak tekintve kor­mányozzuk, akkor példás lesz a rend és az ország hatalmas­sá válik“. „Ha a tudást ösztön­zik és nem vetnek neki véget, akkor lehetetlen kormányozni az országot, mert felüti felét az álnokság“. A jövő történészei talán még megállapítják, hogy Sang Jang tanulmánya kézikönyv volt Mao Cetung számára. Mao Cetung politikájában mindenesetbe könnyen felismerhető a legista teoretikusok ajánlásainak t.; a múlt zsarnokai által szerzett tapasztalatoknak a lelkiisme, -e- tes követése. Azoknak a követé­séről van sző, akik a humaniz­must az állambomlasztő „para­ziták“ közé sorolták. V. SZLABIN (APN) leliesiiettUK a váHalásoKoi - ui enekeket alkotunk Ez az év a galántai járásban is a jelentős évfordulók, első­sorban a Szlovák Nemzeti Fel­kelés és hazánk felszabadítá­sának 30. évfordulója tisztele­tére kibontakozó munkaaktivi­tás jegyében zajlik. E jelentős jubileumok valóban fellendítet­ték a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok képviselői­nek munkáját, s általuk egész járásunk polgárainak tevékeny­ségét. Az NF és a nemzeti bi­zottságok a pártszervezetek vezetésével hatékony tömegpo­litikai és szervezési munkát vé­geznek. E munka eredménye volt az SZNF 30. évfordulója tiszteletére tett számos értékes szocialista vállalás, főleg az a kö te 1 ez ettsé gvá 1 l a lás, amely szerint a járás egész évi mun­kafelajánlását már az SZNF 30. évfordulójának ünnnepséigéig teljesítik. A falu- és városszé­pítésre tett, mintegy 80 millió korona értékű járási vállalást augusztusban 100,3 százalékra teljesítették. A nemzeti bizottságok és az NF bizottságai kezdeményezé­sére a lakosság, az üzemek és a járás efsz-einek nagyméretű támogatásával ebben az évben is számos, a polgárok javát szolgáló létesítmény épült fel. A Z-akció keretében mintegy 80 létesítményt építettek. A bri­gádórák százezreivel és a ko­ronák millióival kifejezhető eredmények a Nemzeti Front­nak a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. évfordulója évében ki­fejtett nagy aktivitásáról tanús­kodnak. Jelentős eredmények szület­tek a Nemzeti Front járási mű­szakai alatt is, melyeket az NF szervei és a nemzeti bizottsá­gok a járásban — már hagyo­mányosan — évente háromszor, tavasszal, nyáron és ősszel szerveznek meg. Ezek a műsza­kok a polgárok, az Ifjúság, az üzemek, az efsz-ek leghatáso­sabb tömeges részvételi formá­jaként a városok és községek fejlesztésében nagyszerűen be­váltak. Az NF idei őszi járási műszakál szeptember második felében „A galántai járás fej­lesztésének és szépítésének he­te“ címmel a kárpát-duklai had­műveletek 30. évfordulója ün­nepségeinek tiszteletére hirdet­ték meg. Az SZSZK NF Galántai Járási Bizottságának Elnöksége és a Galántai Járási Nemzeti Bizott­ság Tanácsa e napokban érté­kelte az NF őszi járási műsza­kának eredményeit. Az eredmé­nyek jók, mert hatékony volt a tömegpoiitikai és a szervezé­si munka. Az NF helyi bizott­ságai a helyi nemzeti bizottsá­gokkal karöltve összehívták a Nemzeti Front és a nemzeti bi­zottságok funkcionáriusai aktí­vaértekezletét, melyen 1804 funkcionárius vett részt. Itt vi­tatták meg az NF-műszak poli­tikai-szervezést és anyagi-mű­szaki előkészítésének kérdéseit. Ezt követően 953 agitációs ket­tős 19 809 háztartásba látoga­tott el és meghívta a polgáro­kat a műszakra. Az alapos politikai szervezé­si munka eredménnyel járt. A Nemzeti Front őszi járási mű­szakába 44107 lakos kapcsoló­dott be. Külön ki kell emel­nünk azt a tényt, hogy a részt­vevők között több mint 17 000 volt a fiatal, összesen 482 830 órát dolgoztak le társadalmi munkában. Az üzemek és az efsz-ek a fejlesztési és szépíté­st munkák során 230 különböző gépet bocsátottak a városok és községek rendelkezésére. Nehe­zen mutatható ki mindaz, amit konkrétan végeztek. A Z-akCió különböző építkezésed Is folyt a munka. Például 1823 négyzet- méternyi területet betonoztak, és 1031 négyzetméternyi terü­leten kikövezték a járdákat. A műszak alatt végzett munka ér­téke összesen 13 617 630 koro­na, ami tulajdonképpen meg­haladja a járás eredeti szocia­lista vállalásának értékét. Ki kell emelni a társadalmi szervezetek fokozott aktivitá­sát. A brigádokban az NF-be tö­mörülő tömegszervezetek 262 alapszervezetének 9235 tagja vett részt. A SZISZ-szervezetek kollektíván 33, a nőszövetségi szervezetek 32, a Vöröskereszt 22, a testnevelési egyletek 31 akcióban vettek részt. Ugyan­csak kollektíván dolgozott pél­dául 18 vadászegyesület és a CSEMADOK kilenc szervezete. A Nemzeti Front őszi, galán­tai járási műszaka nagyban hozzájárult az SZNF 30. évfor­dulója tiszteletére tett szocia­lista vállalások teljesítéséltez és túlszárnyalásához és lerak­ta az alapokat hazánk felsza* badítása 30. évfordulója évének sikeres indulásához. Dr. MUZSLAY VIDOR, az SZSZK NF galántai járási bizottságának tit­kára ÄÉIÍ1 A kubcü Gonzales Roig Nemzeti Lírai Színház csehszlovákiai vendégszereplése során a bra­tislavai Hviezdoslav Színházban lépett fel először. (CSTK — M. Boro.dáőová felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents