Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-22 / 250. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Átruházási illeték csere esetében Sz. P.: A jegyzői illetékekről szóló 1964/24 sz. törvény 6. §-áuuk 2. bekezdése rendel, kezik az átruházási illeték kiszabásáról abban az esetben, lia a szerződő felek kölcsönösen kicserélik ingatlanaikat. Az ilyen esetben a két átruházást egy átruházásnak kell tekinteni és az átruházási illetékei annak az ingatlannak átruházásából kell kiszámítani, amelynek esetében az átruházási illeték magasabb. Az Önök esetében az Önök által cserébe adandó, kert és szőlő becsértéke 167 000 korona, míg a cserepartner ennek ellenében 215 000 korona becsértékű ikerházat adna az Önök tulajdonába. Ebben az esetben az Önök kertjéért magasabb értékű ingatlant adnak, ezért ezen átruházás után kell az illetéket a 215 000 koronából kiszámítani. Az idézett § 3. bek. előírja, ha a nyújtott ellenérték a megszerzés idején alacsonyabb, mint az az ár, amelyet a megszerzés idején az ingatlan fekvése szerinti helyen el lehet érni (az 1969/47 sz. hirdetmény szerinti maximális áraknál magasabb árak nem Jöhetnek számításba), akkor az Ilyen értékkülönbözet után, mint nem visszterhes juttatás után, ajándékozási illetéket kell fizetni. Ebben az esetben tehát a két ingatlan árkülönbsége után (49 000 korona),, h/* ezért ellenértéket nem adnak, a „megajándékozott“-nak tekintendő, értékkülönbséget megszerző lenne köteles ajándékozási illetéket fizetni. (Az ajándékozási illeték lényegesen magasabb, mint az átruházási illeték.) Egyébként az egyik részen a részes társtulajdonos apa és leánya, a másik részről osztatlan közös tulajdonos házastársak az ügylet résztvevői. Az illetéket mindegyikükre, tehát minden társtulajdonosra vonatkozóan számítják ki (így kisebb a progresszív illeték I. A kérdéses előírás eléggé bonyolult (részletesebb magyarázatot az 1968. évi Bér és társai: Komentár k zákonu o notárskych poplatkoch, Orbis, Praha törvénymagyarázat 58. és köv. oldalai tartalmaznak). Az esetleges helytelen illetékkivetés ellen a kerületi bí- iósághoz lehetne fellebbezni. A csereszerződés feltétele, hogy annak résztvevői azonosak (t. i. mint átruházók és megszerzők). Ha gyermekük lenne a megszerző, akkor már nincs szó csereszerződésről, legfeljebb csak úgy, hogy Önök a csere után a megszerzett ingatlant gyermekükre ruházzák át vagy adásvételi, vagy ajándékozási szerződéssel. Ez esetben a további átruházás természetesen újabb illeték alá esne. Az is lehetséges lenne, hogy Önök az ingatlanukat először átruházzák (adásvételi, vagy ajándékozási szerződéssel) gyermekükre, és ő, mint új tulajdonos köt csereszerződést a cserepartnerrel. Ha a cserét és az ajándékozást vagy eladást gyermekük javára szerződésbe foglalnák, ez nem változtatna semmit az emlílett további illetékfizetési kötelezettségen. Igény a fizetett szülési szabadságra R. I.: Mivel munkaviszonya 1974. január 31-vel megszűnt és csak ezután esett teherbe, de közben újabb munkaviszonyba nem tudott lépni (betegállományban is volt és később nem talált munkahelyet), és a szülést előreláthatólag 1974. október 24-re várja, csak ak- Uor lenne igénye volt munkaadójával szemben fizetett — 26 hetes — szülési szabadságra, ha szülési szabadságát (négy hét a szülés várható időpontja előtt j a munkaviszony megszűnte után 6 hónapon belül, az ú. n. védelmi időben kezdte volna meg, vagy ezen időpontig volt munkaadó vállalatánál fennállt biztosítása alapján betegállományban lett volna. (Lásd az 1968/88 sz. törvény 6. §-ának 4. bek.) Az egyszeri, 20UU korona üsz- szegű szülési segélyt férje igényelheti majd a saját munkaadó vállalatának KNP bizottságánál. Mivel születendő gyermekén kívül még két iskolaköteles gyermekéről gondoskodik, az 1971/107 sz. törvény 2., illetve 10. §-a értelmében, ha egésznapos gondoskodással fog születendő kisgyermekéről gondoskodni — és a terhesség alatt rendesen járt az előírt orvosi ellenőrzésekre —, a járási nemzeti bizottság gyermekvédelmi osztályán igényelheti a születéstől kezdve a gyermek kétéves koráig a havi 500 korona gyermekgondozási segélyt. Telekikisajátítási ügyben S. L.: Az 1969/47 sz. hirdetmény, mint ismeretes, a község beépített területén levő telkekért (tekintet nélkül arra, hogy az egyéni tulajdonban, vagy a házastársak osztatlan közös tulajdonában, vagy több személy nem megosztott része (ú. n. ideális) közös tulajdonában vannak) a telek minősége, fekvése és a helyi feltételek szerint 3000 m2-ig a következő kisajátítási, illetve fel- vásárlási ellenértéket állapítja meg négyzetméterenként: legfeljebb 15 korona, ha a városnak 100 000-nél több lakosa van, legfeljebb 10 korona a 40— 100 000 lakosú városokban, legfeljebb 8 korona a 10— 40 000 lakosú városokban, legfeljebb 6 korona a 2—10 000 lakosú városokban, ill. községekben, legfeljebb 4 korona 2000-nél kevesebb lélekszámú községekben. A 3000 m2-t meghaladó területért 0,40 korona térítés jár. Az olyan telkekért, vagy részükért, amelyek a község beépített területén kívül és igazolhatóan üdülőházak vagy kiskertek számára kiszemelt övezetben fekszenek, a telek fekvése, minősége, és a helyi feltételek szerint négyzetméterenként 1500 m2-ig a fent felsorolt térítés jár és az ezen terület mértékét meghaladó igénybe vett területért pedig 0,40 korona. Ha a tulajdonos (tulajdonosok J igazolja, hogy a kérdéses telket 1953 után magasabb árért vette, akkor legfeljebb ennek az összegnek erejéig nyújtható kártalanítás. Azonos térítés jár azokért a telkekért, amelyeket az említett célokra már használnak. A város, 111. község beépített területének a folyamatosan beépített területet, illetve műszakilag beépítésre előkészített területet kell tekinteni. Minden más igénybe vett területért 0,40 korona kártalanítás jár. A kerítésekért, kutakért és egyéb kisebb építményekért és a külső létesítményekért (járdák, védőfalak, drenázs stb.) a rendelet 5—8. §-a szerint jár térítés. A növényzetért (Iákért, bokrokért stb.) a rendelet 17. §-a értelmében a rendelethez csatolt táblázat szerint jár kártalanítás, éspedig 40 000 korona összegig teljes mérték ben, ezen felül 50 % arányban. Az értékelést minden telek esetében külön kell foganatosítani. Külön, önálló teleknek rendszerint az olyan telket kell tekinteni, amely külön jogügylet tárgyát képezheti (külön helyrajzi parcellaszá mának kell lennie). Mivel a fentiek értelmében nem lehet a 30 árat a meg nem osztott telkük után külön számítani mindegyikükre, fo gadjált el a hirdetmény értelmében kiszámított kártalanítást. Dr. F. ). TUDOMÁNY, <Sť á ; «3 es: J. ka A SZOVJET KOHÁSZAT AUTOMATIZÁLÁSA A vaskohászat termékei — s hengereltáru, a cső, a másodtermékek és más egyéb gyártmányok — jelentős részükben termelőeszközök előállítását szolgálják. A szovjet gépgyártásban a szerkezeti anyagok több mint 96 százaléka a kohászatból származik. Éppen ezért igen nagy figyelmet szentelnek a vaskohászat fejlesztésének. 1973-ban a Szovjetunióban 131 millió tonna acélt gyártottak, 1975-ben pedig elérik a 146 millió tonnát. Ezek az eredmények példa nélkül állnak a világon. A szovjet kohászati üzemeket a legkorszerűbb technológia figyelembe vételével tervezik és építik. Általános irányelv a gazdaságos, nagy egyedi teljesítményű berendezések üzembe helyezése, a folyamatos technológia bevezetése, a gyártás automatizálása és a termelés tudományos szervezése. A célgépek és berendezések, a s|>e- ciális műhelyek biztosítják a termelékenység magasabb színvonalát, csökkentik az önköltséget és a fajlagos beruházási ráfordításokat. A termelést az oxigén és a földgáz nagyobb arányú felhasználásával intenzívebbé teszik, a gyártási technológia maximális folyamatosságára tőre kednek. A szovjet kohászat legfőbb törekvése az elkövetkező években a minőség javítása és a választék bővítése lesz. Ennek megvalósítása biztosítja a gazdaságos acélfelhasználást, a villamos energia megtakarítását és egyéb más költségek csökkentését a félfeldolgozó iparágakban. A vaskohászati objektumok tervezésénél és építésénél ez az irányzat a legújabb nxűszaki-tudomá- nyos vívmányok alkalmazásában mutatkozik meg. A vasérc új módszerekkel történő előkészítése, fokozottabb dúsítása és agglomerálása, a pellet- gyártás bővítése, a finoman darabositott kon- centrátumok gyártásának növelése hatékonyabbá teszi a rtyersvasgyártást. A jövőben a pellet- gyártás érezhetően nagyobb lesz, mint az összes agglomerátumtermelés. Jelenleg a Szovjetunióban épül egy évente 600 ezer tonna féinesített pelletet gyártó üzem, amely kizárólag az elekt- roacél-termelést fogja szolgálni. A kokszvegyészeti üzemekben a kemencék méretét 40—50 köbméteresre növelik. A kohászati koksz minőségének javítása érdekében és a környezet védelmére széles körben bevezetik az úgynevezett száraz eljárást. Napjainkban a Szovjetunióban 1633—3200 köbméteres nagyolvasztók üzemelnek. A Krlvoj Rog-í kohászati üzemben már megkezdték és u tervek szerint ebben az évben üzembe helyezik a világ legnagyobb, 5000 köbméteres nagyolvasztóját. Egy ilyen nyersvasgyártó berendezés évente 4—5 millió tonnát termel. A Szovjetunióban épült nagy teljesítményű kohók magas fokú gépesítésükkel és automatizáltságukkal, kitűnő műszaki-gazdasági paramétereikkel -tűnnek ki. A szovjet acélgyártás az utóbbi években az oxigénkonverteres elektroacél kemencék építése útján fejlődik. A konverteres acélgyártásban ^ gyártási folyamatok gyorsítására szovjet kohászok alkalmaztak először oxigént. A Szovjetunióban és szovjet közreműködéssel más országokban létesített oxigénkonverteres acélgyártó üzemek 0,5-től 8 -10 millió tonnáig termelnek évente. Ennek megfelelően ezeket 50—400 tonnás konverterekkel látják el. A maximális gazdaságosság elérése érdekében rendszerint három konvertert helyeznek üzembe. A nagyobb üzemekben széleskörűen alkalmazzák a folyamatos acélöntő berendezéseket. A Karagandai Kohászati Kombinát acélművé* ben 300 tonnás konverterek üzemelnek. A Nyugat-szibériai és a Novolipecki Kohászati Üzemekben oxigénkonverteres acélművek épülnek, egy-6gy berendezés 350 tonnás és a mű éves teljesítménye 8 millió tonna Mindkét acélműben szerelik a folyamatos acélöntő berendezéseket. Az Azovsztál Kohászati Üzemben az acélművet 350—400 tonnás oxigénkonverterekkel és folyamatos acélöntő berendezéssel látják el. A szovjet kohászatban épülő elektroacél gyártó üzemek a mennyiségi és választékkörüimé- nyektől függően évente 50 ezertől 3 millió tonnás teljesítményig épülnek. Kiváló minőségű acélt termelnek. A különleges iparágak egyre növekvő igényeinek jobb kielégítése érdekében az acélgyártásban egyre nagyobb szerephez jutnak az elektrosalakos, vákuum-ívkemencés, vákuum-indukciós, elektronsugaras és plazmakemencék. A szovjet kohászatban különösen elterjedt az elektrosalakos eljárás, amely lehetővé teszi, hogy viszonylag alacsony beruházási költségek mellett kiváló minőségű, nem fémes zárványoktól mentes acélt állítsanak elő. Ezeket a berendezéseket programvezérléssei irányítják. Jelentős haladást értek el a hengerművekben. A Szovjetunióban különböző típusú hengersorokat gyártanak a szénacélból és ötvözött acélokból készülő összes idomára előállításában. A magas fokú mérettartás, a kitűnő minőségű felület, kiváló mechanikai tulajdonságok jellemzik ezeket a hengerelt árukat. A sikereket a hengersorok országos méretű szakosításónak is köszönhetik. Egy-egy sor szűkebb választékot termel, mely növeli a termelékenységet, javítja a minőséget, elősegíti a gépesítést és automatizálást. A gazdaságosság fokozása érdekében bővül a periodikus keresztmetszetű szelvények gyártása, amelyeket a gépiparban minimális veszteségekkel használnak fel. Hasonlóképpen növekszik a hidegen hajlított szelvények gyártása is. A szovjet vaskohászatban számos hengersoron rekordtermelékenységet érnek el. Például a blokksorban és az univerzális lemezsorokou évente több mint 5,5 millió tonna, a folyamatos finom- és drótsorokon egymillió tonna, a két- állványos durvalemezsorokon egymillió tonna terméket állítanak elő. A Novolipecki Kohászati Üzemben dolgozó 2000-es szélesszalagsor termelése évente 6 millió tonna, a Cserepoveckben épülő pedig ennél is nagyobb teljesítményű lesz. A NAGY JÖVŐJŰ MOLIBDÉN A molibdén átmeneti elem, a periódusos rendszerben függőlegesen a VI. csoportban foglal helyet, a króm és a wolfrum között, vízszintesen pedig a második átmeneti sorozatban található meg a nióbium és a technécium között. Vegyü- leteiben rendkívül változatos állapotokban szerepel, be tud lépni a legtöbb szervetlen és szerves vegyületbe. Ez a kémiai változatosság teszi azután lehetővé a rendkívül sokoldalú, egymástól látszólag teljesen független felhasználást is. A molibdénről már régen ismeretes, hogy u vésés acélötvözetekben növeli a szilárdságot és szívósságot, az edzhetőséget és a korrózióval szembeni ellenállást. A legutóbbi időben azonban számos más alkalmazása is kialakult. A legnagyobb molibdénérc-lelőhelyek a nyugati féltekén vannak, az Egyesült Államokban, Kanadában és Chilében. Leggyakoribb ásványa a molibdenit, a felhasznált ércek ezt az anyagot 0,3—0,5 százalékban tartalmazzák. Az ércet ösz- szetörik, flotációval dúsítják, majd izzítássul mo- libdénoxiddá ' alakítják a kinyert anyagot. Ezt a legtöbb vas- és acélnemesítési eljáráshoz közvetlenül fel lehet használni. A sokféle alkalmazás közül elsősorban a katalizátorként használt molibdén vegyületekct kell megemlíteni. Mind a magasabb, mind az alacsonyabb oxidációs állapotokban találunk olyan vegyületeket, amelyek bizonyos reakciók katalizátoraként használhatók. A molibdén számos monológ vegyületet alkot a kénnel, szelénnel és tellurral, ezek valameny- nyire hasonlítanak az oxidokhoz. A legfontosabb vegyület ezek között a molibdénszulfid, amelyet száraz kenőanyagként, illetve más kenőanyagok adalékaként használnak. A molibdéndiszulfid — a diszeleniddel és ditelluriddal együtt — hexa- gonális szerkezetben kristályosodik, réteges kristályszerkezettel. Ennek következtében van meg ennek a vegyületnek az a tulajdonsága, hogy nagyon jó siklófelületet alkot, de ugyanakkor nagy nyomásoknak ellenáll. Hasonló szerepet játszik a szerves molibdénvegyületek között a molibdén naftalát, amelyet rendkívüli nyomásoknak ellenálló adalékként alkalmaznak a motorolajoknál. Ipari méretekben a legtöbb molibdénvegyü- letet reakciók katalizálásához használják. A molibdén ezekben lehet magában is jelen, vagy más fémekkel kombinálva. Molibdén katalizátorokat széles körben használnak a különféle alkoholoknak aldehidekké, vagy ketonokká való részleges oxidálásához. Ezek közü' a legközönségesebb a hordozó nélküli vas-molibdénoxid katalizátor, amely rendkívül reaktív, elérhető vele akár a 95 százalékos kihozatal is. A különféle katalizátorokat nehéz lenne a különféle reakciók szerint osztályozni, de általában a vanádium-molibdén katalizátorokat a szénsavas és anhidrides szintézisekhez, a vas-molib- dén katalizátorokat a metilalkohol oxidálásához, a bizmut-molibúén katalizátorokat az olefin oxidációs reakciókhoz használják kiterjedten. A molibdén tartalmú katalizátorok nagyon jól használhatók a hidnodeszulfurizáió folyamatokban; ennek jelentőséget nagyban növelte, hogy újabban egyre csökken a motorolajokban megengedett kén mennyisége. A festékiparban is alkalmazást találnak a mp- libdén vegyületei mint pigmentanyagok élénknarancs és vörös színeket adnak —,' '■? mint felületvédő anyagok is. A festék-pigmeus anyagok egyik előnye a hőállóság — legalábbis a szerves pigmentekhez viszonyítva. A korróziógátló molibdén vegyületeket is széles körben használják, különösen olyan helyeken, ahol más anyagokat — mérgező voltuknál fogva — nem alkalmazhatnak. (Például ilyen anyagokat találhatunk a fagyálló folyadékokban, amelyeket az autók hűtőjébe töltenek.) Nagy előnyük ugyanis a molilxiénvegyületeknek, hogy (bár a molibdén nehéz elem) általában nem mérgezőek. Legújabban a biokémia érdeklődése is megnövekedett a molibdén iránt. Ugyanis kiderült, hogy ez az elem bizonyos enzimekben fontos szerepet játszik, mint például a xantin-oxidázban, vagy a nitrogenázban. (Például a molibdén- nyomelemben szegény talajba megfelelő műtrágyák segítségével bele kell juttatni a molibdént.) Ez utóbbi enzimet, amelynek a feladata a nitrogén megkötése, illetve felhasználható formává alakítása, különösen nagy érdeklődés övezi, hiszen ha sikerül megfejteni a molibdén szerepét a nitrogén megkötésében, akkor remény van arra, hogy a kutatók ki tudnak fejleszteni olyan egyszerű molibdén tartalmú katalizátorokat, amelyekkel a molekuláris nitrogént ammóniává lehetne redukálni normális nyomáson és hőmérsékleten. (dj) 1974. X. 22. 6
