Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-19 / 248. szám, szombat

javaslat az európai kommuiásla pártok tanácskozásának összehívására Varsó Borisz Ponomarjov az SZKP munkáspártok varsói konzultatív találkozóján. A vrt 1 v»^nnn*i találkozó csütörtöki ülésén Vasil Bifak, a KB Politikai Bizottságának póttag)., a Központi CSKp RB E|nökségénnk tag)a , Központi Bi­Bizottság titkára — mint már jelentettük zottság titkára ismertette a csehszlovák küldötte ^szerdán felszólalt az európai kommunista és ség álláspontját. Borisz Ponomarjov felszólalása Borisz Ponomarjov bevezeüö- jben méltatta a konzultatív ta­lálkozó jelentőségét, részlete­sen elemezte a nemzetközi, és ezen belül az európai kommu­nista- és munkásmozgalom je­lenlegi helyzetét, valamint a nemzetközi erőviszonyok általá­nos alakulását. A szónok ezután Leonyid Brezsnyev legutóbb Varsóban "elhangzott beszédének az eu­rópai kommunista- és munkás­pártok új konferenciájára vo­natkozó részéből idézve rámu­tatott: „Nézetünk szerint a konferencia előtt kettős termé­szetű probléma áll: meg kell határozni, hogy a tömegeket miként mozgósítsuk további harcra annak érdekében, hogy visszavonhatatlanná tegyük az pnyhülés folyamatát. Szavatol­juk a tartós békét Európában, s ugyanakkor a lehető legtel­jesebben kiaknázzuk a nemzet- jcözi enyhülést a dolgozók ér­dekeiben. Ami a dolog egyik oldalát illeti, itt mindenekelőtt az plyan konkrét kérdések megol­dásáról van szó, amelyektől p politikai enyhülés elmélyíté­se, a katonai enyhüléssel való Kiegészítése, a fegyverkezési jiajsza megfékezése, valamint a háború materiális előkészületei- pek beszüntetése függ. De szó yan az államok és a népek Jcözötti gazdasági, tudományos- jnűszakí, kulturális és egyéb lermószelű együttműködés fej­lesztéséről is. Küldöttségünk pbból indul ki, hogy a kom­munisták konferenciájára az európai biztonsági értekezlet befejezése után kerülne sor. Ez lehetővé tenné a kommu­nisták számára, hogy saját platformon lépjenek fel, amely- lyel a munkásosztályhoz, a péptömegekhez fordulnak, ós amely előmozdítaná a harc Kiszélesítését azért, hogy Eu-' rópát a tartós béke kontinen­sévé változtassuk. Ami a kon­ferencia másik célkitűzését illeti, az abban foglalható ösz- sze, hogy az enyhülést a dol­gozók érdekeinek megfelelően kell kiaknázni. Véleményünk szerint a kommunisták konfe­renciájukon az európai tartós kéke kérdését közvetlen kap­csolatban vethetnék fel a tár­sadalmi fejlődéssel, a dolgozók érdekvédelmével, felvázolhat­nák a lehetőséget arra, hogy a dolgozókat miként védjék meg az inflációtól, a drágaságtól, valamint a permanens gazda­sági megrázkódtatásoktól. Az európai kommunisták kü­szöbönálló konferenciája, néze­tünk szerint, kellő tekintéllyel nyilatkozhat ezekben a kérdé­sekben. Kétségtelen, hogy az enyhülés véglegessé tétele ér­dekében a szocialista országok­nak a békeoffenzívában még szorosabbra keil fűzniük sorai­kat a munkásosztállyal, a bé­kemozgalommal és a dolgozó tömegekkel az európai tőkés országokban. Mindezt figyelembe véve, helyesnek tartanánk, ha a kon­ferencia alapvető témáját így fogalmaznánk meg: az európai békéért, biztonságért, kölcsö­nösen előnyös együttműködé­sért és társadalmi fejlődésért folytatott időszerű feladatai. Ä küszöbönálló konferencia célkitűzéseivel kapcsolatban fontosnak tartanánk, hogy ez a fórum egyértelműen mutasson rá az Európában végbemenő pozitív jelenségek okaira és tényezőire. Meggyőzően meg kell magyaráznunk, hogy való­jában milyen erők hozták moz­gásba az enyhülést, világosan tájékoztatnunk kell a tömege­ket, rámutatva, hogy milyen béke felel meg az ő érdekeik­nek és hogyan kell azért küz­deni. Ponomarjov megemlítve, hogy a konferenciának konkrét po­litikai platformot kellene ki­dolgoznia, amely a béke kér­dését összekapcsolná a társa­dalmi fejlődés feladataival, a következőket mondotta: — Az SZKP-nak az a véle­ménye, hogy célszerű lenne, ha a konferencián két alapvető okmányt fogadnának el. Az el­ső egy politikai deklaráció lenne, amely összegezné a vita eredményeit és részletesen ki­fejtené az együttes akciók programját. Ez az okmány — ha a találkozó részvevői szük­ségesnek tartják — helyzet- elemzést is tartalmazna és ma­gában foglalná az akciók részletes programját. Hasznos lenne egy másik okmány elfo­gadása is, mondjuk egy felhí­vás elfogadása Európa népei­hez, amelyben sűrítve és vilá­gosan, felhívás formájában ki­fejtenénk alapvető eszméinket és jelszavainkat. Ebben a fel­hívásban elmondhatnánk azt is, hogy mi kommunisták, mi­ként képzeljük el az összes baloldali, demokratikus és bé­keszerető erők együttműködését és konkrétan f mi a teendő, hogy ezt az együttműködést megszervezhessük. Magáitól ér­tetődik, hogy mind a két ok­mánynak a konferencián rész­vevő összes párt közös és ösz- szeegy ezt etett véleményét kell kifejeznie, de ez természetesen nem fosztja meg egyik pártot sem attól a jogától, hogy a konferencián minden általa fontosnak tartott problémát felvessen. — A konferencia előkészíté­sével kapcsolatban — mondot­ta a szónok — az SZKP úgy véli, hogy a mozgalom a kol­lektív munka tekintélyes ta­pasztalatával rendelkezik. A demokratikus szabályok, vala­mennyi párt egyenjogúságának és a kölcsönös tiszteletnek következetes betartása alapján biztosítani kell minden párt számára azt a jogot, hogy gya­korlatilag az előkészítés min­den szakaszában részt vehessen. Feltételezzük, hogy ez biztosít­ja az internacionalista célokért folytatott harc összeegyeztetett és közös irányvonalának sike­res kialakítását. Az SZKP javas­lata szerint az okmánytervezet­nek előzetes kidolgozását az év végéig kellene elvégezni, azzal, hogy a tervezeteket a jövő év elején felülvizsgálhat­ná az előkészítő bizottság, amely lényegében a második konzultatív találkozóval lesz egyenértékű. Ponomarjov végezetül elmon­dotta: az SZKP delegációja tá­mogatja a javaslatot, hogy a konferenciát az NDK-ban tart­sák meg, amennyiben az NSZEP illetékes elvtársat ez­zel egyetértenek. Vasil Bifak felszólalása Vasil Biľak elvtárs rámuta­tott, hogy a második világhá­ború óta első ízben vált a nemzetközi feszültség enyhülé­sének folyamata a nemzetközi élet fő irányzatává. A Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a szocialista és nem szocialista országok testvérpárt jainak aktív politi­kája, a szocializmus eszméinek egyre növekvő hatása és von­zóereje — mindez minőségileg új feltételeket teremt az egész világ kommunistái közös célki­tűzéseinek megvalósításához, a népek béke, szabadság és a társadalmi haladás iránti vá­gyának valóraváltásához. A szovjet kommunista és az egész szocialista közösség nagy erőfeszítéssel törekszik arra, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban bekövetkezett* pozitív fejlődés visszafordíthatatlanná váljék. A realista szocializmus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legnagyobb vívmánya. A bel- és külpoliti­kai sikerek hatékony segítsé­get nyújtanak a nem szocia­lista országok testvéri kommu­nista pártjainak is viszont e pártok harca és sikerei meg­szilárdítják a szocialista világ- rendszer erejét. A világban és főként Euró­pában lévő helyzet olyan fej­lődési szakaszba jutott, amikor körvonalazódnak az új jelentős változások. Abból a meggyőző­désből indulunk ki, hogy min­den akadály ellenére sikeresen befejezhetjük az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezletet. Ez lerakná az euró­pai államok kölcsönös kapcso­latainak megbízható alapjait és megteremtené kölcsönös együttműködésük sokoldalú ki­bővítésének előfeltételeit. A gyakorlat naponta megerő­síti az 1969. évi moszkvai ta­nácskozás azon következtetésé­nek helyességét, hogy mozgal­munk egyre erőteljesebben be­folyásolja mind Európa, mind a többi világrész népei és ál­lamai kölcsönös kapcsolatainak fejlődését. Közös munkánkban kétségte­lenül nagy sikereket értünk el. Ezzel azonban nem eléged­hetünk meg. A jelenlegi fejlő­dés bizonyos kockázatokat is rejt magában. Az enyhülés ön­magában illúziókat kelt a la­kosság bizonyos rétegeiben. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tőkés or­szágok éles politikai és gaz­dasági válságának feltételei között az imperializmus nem csak új módszereket ós formá­kat keres a tömegek forradal­mi fellépésének elfojtására, hanem aktivizálja a legreak- ciósabb erőket is, amelyek hajlandók bármilyen kockázat­ra. A mi feladatunk a dolgozók legszélesebb rétegeinek megmu­tatni, hogy ez a politika a leg­alapvetőbb létérdekeik ellen irányul. A béke ellen szőtt me­rényletek egyúttal támadást jelentenek a nép életszínvo­nala, jogai és szociális vívmá­nyai ellen. Nem szabad lemondanunk a kezdeményezésről és arról a képességünkről, hogy választ tudjunk adni napjaink égető kérdéseire, mert ettől függ az egész mozgalmunk, valamint e mozgalomba tartozó egyes pártok tekintélye, ugyanis ez mind az egész mozgalom, mind pedig az egyes pártok érdekei­nek megfelel. Mozgalmunk internacionalis­ta egységének megszilárdítása törvényszerű szükségesség nem­csak a marxista—leninista pártok, hapem a dolgozók szé­les tömegei számára is. Az ob­jektív társadalmi folyamatok, valamint a monopolisták és az imperialisták szubjektív törek­vései is ahhoz vezetnek, hogy a szocializmus és az egész forradalmi mozgalom elleni harcban nemzetközi méretek­ben egyesítik és egybehangol­ják akcióikat. Logikus, hogy ezzel az egységgel szembe kell állítanunk a mi egységünket. Testvérpártjaink az utóbbi évek folyamán óriási munkát végeztek. A világon végl>ement változásokat elemezték és le­vonták belőlük az általános k ö v et k ez t et esek et, értékelték azokat az új lehetőségeket és problémákat, amelyek a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért küzdő harcosok előtt áll­nak. Érthető, hogy ezekben a nézetekben bizonyos sajátos vonások is mutatkoznak, ame­lyek az egyes országok és pár­tok konkrét helyzetét tükrö zik. A lényeges és a döntő azonban az, hogy marxista— leninista pártjaink közös ideo­lógiából indulnak ki és közös céljaik vannak. Kell, hogy ez legyen konferenciánk előkészí­tésének alapja és közös eljá­rásunk meghatározásának kiin­duló pontja. Belpolitikai ko m m e rí t á r Ne csökkenjen a lendület! A Szövetségi Statisztikai Hivatal a napokban közzé tette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetgazdaságának fejlődéséről szóló, az idei év első három negyedévére vo­natkozó előzetes számadatokat, ürömmel állapíthatjuk meg, hogy nemzetgazdaságunk továbbra is dinamikusan fejlődik. Ezt több számadat bizonyítja: Az ipari termelésben 6,2, az építőiparban 7,2 százalékos növekedést értünk el a múlt évnek ehhez az időszakához viszonyítva. Elismerésre méltó munkát végeztek a kereskedelem dolgozói is, mert a for­galmi tervet a múlt évhez viszonyítva csaknem 7 százalék­kal túlteljesítették. Az ipari termelés szeptember végéig a tervezettnél gyor­sabban fejlődött. A vállalatok dolgozói főleg a munkater­melékenység növelésével járulnak hozzá a jó eredmények eléréséhez. Nagy szerepe volt ebben annak az országos kötelezettségvállalási mozgalomnak, melyet a Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére szerveztek. Az üze­mek dolgozóinak döntő többsége bekapcsolódott a felaján­lási mozgalomba. Különösen a szocialista munkabrigádok és azok a csoportok értek el szép eredményeket, melyek a CSSZBSZ munkabrigádja cím elnyeréséért versenyeznek. Ez utóbbiak a közelgő barátsági hónap tiszteletére vállal­tak értékes kötelezettségeket. Mint az a nemzetgazdaság fejlődéséről kiadott jelentés­ből kitűnik, az idén főleg a gépipari és a fémmegmunkáló üzemek dolgozói végeztek elismerésre méltó munkát. Kü­lön dicséret illeti az ezeken a munkahelyeken dolgozó újítókat és feltalálókat. Ésszerű ötleteikkel, új technológiai eljárások kidolgozásával rövidítették a termelésre terve­zett időt és értékes nyersanyagokat takarítottak meg. Ör­vendetes, hogy az újítók nemcsak alkalomszerűen, hanem tervszerűen dolgoznak. Az üzem szükségleteiből kiindulva főleg az év elején kiadott és hosszabb időszakra szóló tematikus feladatokat is megoldják. Az idei év eddig eltelt három negyedévének eredményeit taglaló jelentésből az is kitűnik, hogy a nehézipari, az ipari és építőipari dolgozók mellett jó eredményeket értek el a mezőgazdasági dolgozók is. Főleg az állattenyésztés­ben dolgozók érdemelnek dicséretet. Szeptember végéig túlteljesítették eladási tervüket. A mezőgazdasági dolgozók­nak a rossz időjárás miatt sok problémával kell megküz­deniük még ebben az évben Igyekezetben, akaratban nincs hiány. Több földmüvesszövetkezetben a gépek kényszerpi­henője miatt kézi erővel végzik a legszükségesebb munká­kat. Az év hátralevő részében minden iparágban és mezőgaz­dasági üzemben az eddig elért színvonal megtartására, a terv egyenletes teljesítésére, illetve túlteljesítésére kell tö­rekedni, mert mindössze két hónap és néhány nap választ el bennünket az év végétől és ezt az évet nem szabad adóssággal zárnunk. Nem szabad, mert 1975 az ötödik öt­éves terv utolsó éve és az elvégzésre váró feladatok az idei év feladatainál nagyobbak, igényesebbek. Minden üzemben arra kell törekedni, hogy az idei jelentős évfor­dulók után ne essen vissza a dolgozók alkotókezdeményu- zsse, ne csökkenjen a munkalendület. A párt- és szakszer­vezetek mozgósítják a dolgozókat újabb kötelezettségek vállalására a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közel­gő évfordulójának és hazánk felszabadulása 30. évforduló­ja tiszteletére. Fel nem tárt tartalékok még akadnak. Az anyagokkal való takarékosságba, az elfekvő készletek fel­tárásának a munkájába továbbra is be kell kapcsolni a fiatalokat, akik már eddig is szép eredményeket értek el e/en a téren. Minden üzemben adósság nélkül kell elkez­deni a küszöbönálló új évet, mert ez az egyik biztosítéka annak, hogy az ötödik ötéves tervet sikeresen teljesíthes­sük. (k. 1.) Szlovákiában mintegy 500 szennyvíztisztító állomás működik. A topóľčanyi szennyvíztisztító állomás az újonnan épültek közé tartozik, amely a békeüzem, a tejüzem, a húsüzem, az elektro- karbon vállalat és a város szennyvizeit tisztítja. A szennyvíztisz­tító állomás tavaly 2 millió 300 ezer köbméter szennyvizet tisz­tított meg 92—93 százalékos tisztítási hatásfokkal. Felvételün­kön: A szennyülepítő, ahonnan műtrágyaként szállítják a mező- gazdaság részére a megkejnényedett szenny iszapot. (Felvétel: L. Grešner — ČSTK} 1974. X. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents