Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-19 / 248. szám, szombat

Világ proletárjai, egy esüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. október 19. SZOMBAT BRATISLAVA • 248. szám XXVII. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér NYILATKOZAT CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA ÉS A NÉMET SZOCIALISTA EGY­SÉGPÁRT, VALAMINT A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÉS A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG BARÁTSÁGÁNAK MEGSZILÁRDÍTÁ­SÁRÓL ES TESTVÉRI EGYÜTTMÜIKÖDÉSÉNE!K ELMÉLYÍTÉSÉRŐL A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság azok­nak a tanácskozásoknak alap­ján, amelyeket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldöttsé­gei 1974. október 14-től 17-ig folytattak. ■ abból a tényből kiindulva, hogy amióta a dicsőséges szov­jet hadsereg szétzúzta a hitle­ri fasizmust, a felszabadulás óta eltelt történelmileg rövid időszakban a két ország dol­gozó népe marxista—leninista pártjai vezetésével nagy ered­ményeket ért el a szocialista társadalom építésében; ■ mély megelégedéssel meg­állapítva, hogy a szocialista építés folyamán a két ország népe között a marxizmus—leni­nizmus és a szocialista inter­nacionalizmus elveinek alapján létrejött az őszinte barátság, a testvéri kapcsolatok és a sok­oldalú együttműködés szilárd köteléke; ■ attól a szándéktól vezérel­ve, hogy szüntelenül szilárdít­sák megbonthatatlan testvéri szövetségüket a Szovjetunió Kommunista Pártjával, vala­mint tartós barátságukat és szövetségüket a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségével, a skóciai izmus, a béke és a világ társadalmi haladása fő erejével és a többi testvéri szocialista országgal; ■ szilárdan elhatározva, hogy továbbra is tevőlegesen törekednek a szocialista kö­zösség államai hatalmának és befolyásának további megszi­lárdítására, egységének és ösz- szeforrottságának a megszilár­dítására, valamint a szocialista gazdasági integráció és az ideológiai együttműködés in­tenzitásának fokozására; ■ Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XIV. kongresszusa és a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusa, a kommu­nista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának döntései, és a Varsói Szerződés tagállamai, valamint a KGST közösen megállapított irány­vonala alapján; ■ arra törekedve, hogy to­vább mélyítsék és szilárdítsák a két marxista—leninista párt, valamint a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság mi­nőségileg új szakaszba lépett testvéri kapcsolatait és kölcsö­nös együttműködését; azzal a szilárd meggyőző­déssel, hogy ezek a célok mindkét állam népének létfon­tosságú érdekeit, valamint a szocializmus megerősítését és a béke biztosítását szolgálják, elhatározták felen közös dek­laráció kibocsátását: A I. A két állam és népei kap­csolatai sokoldalú fejlődésének alapvető és döntő ereje Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egység­párt testvéri kapcsolata és szo­ros együttműködése. A két párt kapcsolataik terv­szerű fejlesztésében különleges gondot fordítanak az ideológiai együttműködésre. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egységpárt a csehszlovák és a német munkásosztály közös for­radalmi harcai hagyományai­hoz híven bővítik a kölcsönös konzultációkat és továbbra is minden téren elmélyítik az elvtársi kapcsolatokat a Szov­jetunió Kommunista Pártjával és a szocialista közösség or­szágainak többi testvérpártjá­val. A szocializmus győzelméért és a béke biztosításáért vívott harcban a marxizmus—leniniz­mus és a proletár internaciona­lizmus alapján törekedni fog­nak a kommunista és munkás­pártok akcióegységének és ideológiai egységének a meg­szilárdítására, s tovább fejlesz­tik és megszilárdítják kapcso­lataikat a testvórpártokkal. Attól az igyekezettől vezé­relve, hogy marximálisan járul­janak hozzá a közös stratégia és taktika további feldolgozá­sához, továbbra is tevőlegesen vesznek részt a kommunista és munkáspártok tanácskozásain. II. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egységpárt, valanťnt a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya is kinyilat­koztatja azt a megingathatat­lan akaratát, hogy tovább szi­lárdítja a két állam szövetsé­gét és népei baráti kapcsola­tait, és támogatja közeledésük (Folytatás a 2. oldalon) Több mint számvetés Ma kezdődnek Szlovákiában a nemzeti bizottságok járási konferenciái A nemzeti bizottságok az el­múlt harminc év alatt politi­kai, gazdasági és közigazgatá­si téren megállták helyüket. A felszabadulás első éveiben a háborús károk eltávolításán fáradpzták, később és a mai napig azon, hogy szocialista hazánkban a falvak és a váro­sok arculata megváltozzon. Igyekezetüket, célkitűzéseiket a dolgozók széles rétegeinek be­vonásával oldották és oldják meg. A mai napon Szlovákiában megkezdődnek a nemzeti bizott­ságok járási konferenciái. Eze­ken nem a harminc év ered­ményeiről, hanem arról lesz szó, hogyan birkóztak meg eb­ben a választási időszakban a CSKP XIV. kongresszusának ha­tározatából reájuk háruló fel­adatokkal, hogyan biztosítják az ötéves tervidőszak felada­tait, milyen eredményeket ér­tek el a választási program tel­jesítésében. Az említettek mel­lett mérlegre került a tömegpo- iitikai munka, a törvényesség megtartása, a szak- ós polgári bizottságok munkája, a szol­gáltatások és nem utolsó sor­ban a beruházási építkezés is. E jelentős eseményen a nem­zeti bizottságok, az eredmények egész soráról számolhatnak be. Csupán az 1971—1973 közötti években a „Z“-akció keretében a lakosság segítségével 104 óvo­da, 8 bölcsőde, 38 iskola, 354 gyermekjátszótér épült. Tizen­hat iskolai étkezdét, 12 tanmű­helyt és 619 kisebb-nagyobb sportlétesítményt adták át ren­deltetésének. A szorgalmas és jó szervező munka eredménye­ként 166 nemzeti bizottsági székház, 80 ravatalozó, 204 mű­velődési létesítmény, 225 tűzol­tószertár, 23 egészségügyi köz­pont stb. épült. Nézzünk szét azokban a köz­ségekben, amelyek a Martini Járási és a Banská Bystrica-í Városi Nemzeti Bizottság felhí­vására válaszoltak. Igyekeznek a választási programot idő előtt teljesíteni, s jóleső érzéssel ve­hetjük tudomásul, hogy a leg­több helyen már eleget is tet­tek adott szavuknak. Ezekben a községekben arra törekednek, hogy a Szlovák Nemzeti Felke­lés és hazánk felszabadítása 30. évfordulóját kiváló munkasike­rekkel köszöhtsék. Az elért eredmények azon­ban nem jogosíthatnak fel arra, hogy ne lássuk a fogyatékossá­gokat is. Nem lehetünk elége­dettek, hiszen a ,,Z“-akció ke­retében 6100 be nem fejezett építkezés van Szlovákiában, s ebből több mint 80 ötmillió koronán felüli beruházási költ­séget igényei. Ebből és a ha­sonlókból levonhatjuk a tanul­ságot: már a terv összeállítá­sánál olyan akciókkal kell szá­molni, amelyek a helybeli la­kosság érdekét szolgálják, összhangban vannak a gazdasá­gi és politikai irányelvekkel és serketik a lakosság munkakez­deményezését. A konferenciákon minden bi­zonnyal sok szó esik majd a szolgáltatásokról. A lakosság kényelmét, a dolgozó nők má­sodik műszakát megkönnyítő szolgáltatásokkal sem minősé­gileg, sem mennyiségileg nem lehetünk elégedettek. A nemze­ti bizottságoknak — amelyek a szolgáltatásokért felelősek — nem lehet közömbös, hogy míg általában e téren elérjük, illet­ve megközelítjük a CSKP XIV. kongresszusa által meghatáro­zott fejlesztési ütemtervet, egyes ágazatok, mint pl. a mo­sás, ruhatisztítás mélyen a meg­határozott szint alatt marad. Ezeken a munkaértekezletnek is beillő konferenciákon a nem­zeti bizottságoknak tudatosíta­niuk kell, hogy a szocialista emberformálás terén még igen sok a tennivaló. A polgári ügyek testületéivel karöltve a jövőben oda kell hatniuk, hogy a lemaradást e téren is minde­nütt behozzák. Tovább kell fo­kozni a dolgozóknak az irányí­tásban való részvételét, a lakos­ság munkakezdeményezését, különösen ezekben a napokban, amikor a hosszabb esőzés kö­vetkeztében a mezőgazdasági dolgozók segítségre szorulnak. A nemzeti bizottságok járási konferenciái a számvetésnél többet jelentenek. Abban az időszakban valósulnak meg, amikor az 5. ötéves tervidőszak utolsó évébe lépünk, s egyben megkezdjük a felkészülést a 6. ötéves tervidőszakra is. Németh János Ľubomír Štrougal ehrtars 50 éves Dr. Lubomir Strougal 1924. október 19-én született Veselí nad Lužnicí községben. Munkáscsa­lád sarja. Kom­munista neve­lésben része­sült. Apját, aki 1921 óta a CSKP tagja volt, a náci megszállás ideje .alatt az antifasiszta harcban való részvételéért elítélték és be­börtönözték. Itt is halt meg. Ez a szomorú tény hatással volt egész gyermek­korára, egész életére. Tanulmánya­it a tfebonl gimnázium­ban végezte, majd a háború végéig munkásként dolgozott. Hazánknak a szovjet hadsereg által való felszabadítása után rögtön belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Jogi tanulmányait Prágában, a Károly Egyetem Jogi Karán végezte, majd a következő időszakban, amikor a csehszlo­vák nép megkezdte a szocia­lizmus építését, a dél-csehor­szági kerületben töltött be kü. lönböző párttisztségeket. 1957- ben megválasztották a Dél­csehországi Kerületi Pártbizott­ság vezető titkárává. Strougal elvtárs, a CSKP XI. kongresszusa óta a CSKP Köz­ponti Bizottságának tagja, és 1959 óta jelentős állami tiszt­ségekkel bízták meg. Volt me­zőgazdasági, erdő- és vízgazdál­kodási miniszter, majd 1961-től 1965-ig a CSSZSZK belügymi­nisztere. 1960-ban megválasz­tották a CSSZSZK legfelsőbb törvényhozó testületének kép­viselőjévé. Ezt a tisztséget máig is betölti. 1965-ben újra visszatért a pótmunkához. 1968-ig a CSKP KB titkára volt, azután bízták meg a CSSZSZK kormányának alelnöki tisztségével. 1968-ban a CSKP KB novem­beri ülése után megválasztot­ták a CSKP KB Elnöksége tag­jává, a Végrehajtó Bizottság tagjává, a CSKP KB titkárává és a cseh országrészek párt* munkájának irányításával fo&* lalkozó iroda elnökévé. Ebben az időszakban több más becsü- letes párttaggal és funkcioná­riussal nagy igyekezetei fejtett ki a jobboldali erők pozíciójá­nak fokozatos felszámolásában, s annak érdekében, hogy a párt életében és munkájában fel­újítsák és szilárdan leszögez­zék a marxista—leninista elve­ket. 1970-ben, amikor az a fel­adat állt a párt és a társada­lom előtt, hogy fokozatosan ki­küszöböljék az áldatlan éveli következményeit, a CSSZSZK miniszterelnöki tisztségével bízták meg. A jelentős párt- és állami tisztségekben végzett sokévi munkájáért számos magas cseh­szlovák és külföldi kitünteté­sekkel jutalmazták. Csütörtö­kön — amint arról már hírt adtunk — Gustáv Husák elv- társ, a CSKP KB főtitkára át­adta Ľubomír Strougal elvtársi nak a Köztársasági Érdemrend1 det. Születésnapi jókívánságok (ČSTK) — ĽUBOMÍR STROUGALNAK, a CSKP KB Elnökségé tagiának, szövetségi miniszterelnöknek tegnap személyesen /e- jezték ki jókívánságaikat 50. születésnapja alkalmából a poli­tikai, állami, gazdasági és szakszervezeti szervek és szervezetek» a képviseleti testületek, a Nemzeti Front szervezetei, a cseh-- szlovák és a szovjet hadsereg, a kulturális és tudományos Intéi* mények képviselői és az egyes kerületek küldöttségei. A szocialista országok Csehszlovákiában akkreditált nagykő- vetei is gratuláltak Strougal elvtársnak. VLAGYIMIR VLAGYt- MIROVICS MACKEVICS, a Szovjetunió csehszlováklat rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Strougal elvtársnak tolmácsolta az SZKP Központi Bizottságának, LEONYID ILJICS BREZSNYEV- NEK, az SZKP KB főtitkárának és ALEKSZEJ NY1KOLAJEVICSÍ KOSZIGINNAK, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének JókP vánságait. A G V AB ivöziö levele Holnap kezdődik a Portugál Kommunista Párt rendkívüli kongresszusa (ČSTKI — Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­ga üdvözlő levelet küldött a Por­tugál Kommunista Párt október 20-ra összehívott rendkívüli kongresszusának. A levélben a CSKP KB kifejezi elvtársi szoli­daritását a reakció ellen kemény és döntő jelentőségű harcot vivő portugál kommunistákkal, és nagyra értékeli azt a szilárd in­ternacionalista álláspontot, ame­lyet a Portugál Kommunista Párt elfoglalt, és amellyel megszerezte az egész nemzetközi munkásmoz­galom bizalmát. Az üdvözlő levél befejezéseképpen a CSKP KB sok sikert kfvflnt a testvérpártnak M ország összes antiimpertaltsta,' demokratikus és haladé erőinek o tömörítéséhez és a kongresszus h»-' tárazatatnak a megvalösftésáhoat

Next

/
Thumbnails
Contents