Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-15 / 244. szám, kedd

UWÁ 1974. x. 15. Látogatás az NDK legfiatalabb városában Ä ma hetvenezer lakost szám­láló Halle-Neustadt várost hiá- ha keresnénk a tíz évvel ez­előtt kiadott autótérképeken, turisztikai útmutatókon. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy a város helyén, melynek alapkövét 1964 július 15-én rak­ták le, tíz évvel ezelőtt még tipikus borókafenyő ligetekkel tarkított, homokos síkság terült el. Amikor csehszlovákiai újság­írók csoportjával a Német De­logosok felüljárókon vagy alul­járókon át közlekednek, nem akadályozzák a gyors gépkocsi­forgalmat. A közlekedéssel kapcsolat­ban érdemes azt is megemlíteni, miként oldották meg az új vá­ros, valamint a kerületi szék­hely és a munkahelyek közöt­ti személyforgalmat: az autó­buszokkal és villamos gyors­vasúttal lebonyolított forgalom körforgású. Minden vonal kiin­duló és beérkező pontja Hal­Az egykori szélmalmot hangulatos vendéglővé építették át. mokratikus Köztársaságba láto­gattunk, északi szomszédunk ipari központja, Halle kerületi székhely is programunkban szerepelt. E negyedmilliós város vegyiparának több minit száz­éves hagyományát az itteni barnaszén-telepek alapozták meg. Olyan neves vegyipari kombinátokat találunk ezen a környéken, mint például a LEU- NA és a BUNA. Ezeknek jelen­tős részük van abban, hogy a hallei kerület adja az egész NDK vegyipari termelésének 40 százalékát. A vegyipari termelés hatal­mas fejlődése azonban az élet- környezet védelmével kapcso­latos gondokat is megnövelte. A gáznemű hulladékanyagok és a pernye ellen itt is nehéz felvenni a harcot, még sincs problémájuk a munkaerő-ellá­tottság terén, s a foglalkozásból eredő betegségek aránya sem magasabb az országos átlag­nál. Mi lehet az oka? A feleletet 20 kilométerrel távolabb talál­tuk meg. MINDENT AZ EMBERÉRT A Halle-Neustadt.felé vezető Úton H. Menigis elvtárs, a vegy­ipari dolgozók szakszervezete kerületi bizottságának titkára kalauzolt. Egy olyan lakótele­pet képzeltünk el, amilyenek a mi nagyobb városaink szóién is találhatók. Esetleg arra számí­tottunk, hogy a mi Nová Dub- nicánkhoz hasonló kísérleti vá­roskomplexummal találkozunk. Annál nagyobb volt a meglepe­tésünk, amikor az új városba érkeztünk. Mint már említet­tem, tíz évvel ezelőtt rakták le ennek a korszerű szocialista nagyvárosnak az alapkövét, melynek 198Ö-ban 110 000 lako­sa lesz. Terveik sikeres telje­sítését bizonyítja, hogy a ter­vezett nyolc városkerület közül öt már teljesen elkészült, s az új lakásokat többnyire fiatal házasok vették birtokukba. A város jelenlegi 70 000 lakójá­nak átlagos életkora mindösz- sze 24 óv. Az új város óletkörnyezete teljes mértékben kiegyensúlyoz­za az óváros melletti ipartele­pek nehezebben elviselhető környezetét. Az NDK legfiata­labb városa szellős, zöldöveze­tekkel dúsaii tarkított, jó leve­gőjű. Halle-Neustadt 927 hektá­ros területéből 41 százalék esik a parkokra, ligetekre, befüvesí­tett területekre, 7 százalék pe­dig a teljesen portalanított utakra. A fő útvonalak elkerü­lik a város belterületét, a gya­leban van, s a vonalak Halle- Neustadt-oin haladnak át. Az autóbuszok és villamosok négy­perces időközökben nagy pon­tossággal közlekednek. A mun­kába, vagy a munkából haza­utazás a legnagyobb távolság megtétele ellenére sem tart to­vább 20 percnél. ELŐTÉRBEN A SZOLGÁLTATÁSOK Az új város nemcsak kényel­mes és modern lakóhelyet biz­tosít a lakosoknak, hanem szé­les körű szolgáltatásokat is nyújt. A szolgáltatások közpon­ti célja, hogy a város lakói le­hetőleg semmit se veszítsenek szabad idejükből, hogy azt tel­jesen a kulturált és aktív pi­henésre, munkaerejük felújítá­sára használhassák fel. Minden mikrokörzetnek meg­van a maga iskolája, bölcsődéje, sporttelepe, egészségügyi köz­pontja, postája, s természetesen megtalálhatjuk itt a különböző önkiszolgáló üzleteket ós a szol­gáltatási üzemeket is. Az új város minden kerületében kór­ház is működik. Ami a legér­dekesebb, az egész terciáris szféra munkaidejét — a postá­tól kezdve az automatikus mo­sodán, a fodrászati szalonokon át egészen a takarékpénztárig — teljesen a lakosság igényei szerint vezették be. Az emlí­tett szolgáltatásokat a város lakói reggel nyolctól tizenket­tőig, majd délután tizenhat órá­tól tizenkilenc óráig vehetik igénybe. Talán néhány adattal is szemléltethetnénk, hogy tíz év alatt mi nőtt ki itt a zöld me­zőből. összesen 20 958 lakás, 16 alapfokú kilencéves iskola, 1 középiskola, 29 napközi ott­hon, 3 tanulóotthon, s min­den városkerületben legalább 1300 m2 alapterületű elárusító üzlethelyiség. Nem csoda, hogy ilyen feltételek mellett a nők 80 százaléka munkaviszonyban van. KÖVETENDŐ PÉLDA Az állam több milliárd már­kát fordít az új város felépí­tésére. Halle-Neustadt lakosai szintén hozzájárulnak a város fejlesztéséhez. Néhány óv alatt elterjedt az a jó szokás, hogy a város minden új lakója kö­teles „belépőként“ 50 brigád­órát ledolgozni a zöldövezet és a sporttelepek karbantartásá­nál, bővítésénél. S hogy a ré­gebben betelepültek se nézzék tétlenül az újoncok ténykedé­sét, évi 15 munkaórát ők is vállaltak, hogy lakásuk környe­zete állandóan szép és tiszta maradjon. S ez nemcsak a fel­nőttek ügye, hiszen gyakran láthattunk lapáttal, gereblyével vagy seprővel szorgoskodó 8— 10 éves „srácokat“, akik ap­juk mellett nagy igyekezettel vettek részt a környezet szebbé tételében. IMPOZÁNS ZÁRÓAKKORDOK Halle-Neustadt építőinek keze alatt most is ég a munka. Ké­szítik már a városépítés befe­jező szakaszának műszaki ter­veit. Nem kis feladatok várnak az építőkre, hiszen a városi színház, a központi péküzem, a központi egészségügyi intézet, az áruház és a központi kultúr­palota épülete ma még csak a rajztáblákon látható. Ha mindez elkészül, sorra kerül az utolsó épület, a város közepére terve­zett városi tanácsház felépíté­Kellemes benyomásokkal bú­csúztunk az NDK legfiatalabb városától, ősz volt már, az ut­cán szorosabbra gomboltuk kabátjainkat. Bizony, legjobb most a barátságos, meleg szo­bában. Bizonyára már ezekben a lakásokban, iskolákban és üz­letekben is fűtenek. De hogyan? Hiszen az egész város fölött egyetlen füstfoszlány sem lát­ható! Erre is megkaptuk a vá­laszt: az egész várost különle­ges fűtőrendszerre kapcsolták, amely elsősorban az ipartele­pek hulladékmelegét haszno­sítja. Mikor az autóbuszban újból helyet foglaltunk, s búcsút intettünk ennek a szimpatikus, fiatal városnak, arra gondol­tunk, hogy ilyen nagy tervek megvalósítására csak a szocia­lista társadalom lehet képes. RUDOLF KUCHTA Az ifjúsági szövetség tagfal elkészítették az első világháború utáni munkásforradalmárok páncélvonatának hű mását, s történelmi emlékként helyezték el a sporttelep közelében. (A szerző felvételei) MEGŐRIZZÜK HALADÓ HAGYOMÁNYAINKAT LŐRINCZ GYULA BESZÉDE A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának közös rendezésében ünnepi ülésre jöttünk össze, hogy a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságban működő nemzetiségi kulturális szövetségek nevében mi is tisztelettel adózzunk a szlovák nemzet története legdi- csöbb napjainak, a szabadsá­gáért fegyveres harcba lépő szlovák nép hősi tettének a Szlovák Nemzeti Felkelésnek jubileumi 30. évében. A történelem nem szokott megismétlődni, de felidézése mindenkor tanulságul szolgál a jelen és a jövő számára. Ezért engedjék meg, hogy anyanyel­vemen, magyarul szólva röviden felidézzem a közvetlen előz­ményeket, melyeknek cselekvő szemtanúja voltam. 1938 szeptemberében egy dél-szlovákiai kis faluban, Vág- tornócon a falu közepén ott álltam a szónoki emelvényen a magyar Major István, a szlo­vák Vlado Clementis, a német Kreiblch, a cseh Mikuliőek kommunista képviselők és sze­nátorok oldalán, hogy Dél- Szlovákiu nemzetiségileg ve­gyes összetételű, a kommunis­ta párt kezdeményezésével -és szervezésével egybehívott húsz­ezres tömegnek megmagyaráz­zuk az akkori politikai helyze­tet, a fasizmus és nacionaliz­mus előretörésének veszélyét, az ezzel szembe helyezkedő egység fontosságát. A kapita­lizmus által kizsákmányolt, el­nyomott dolgozókat arra igye- kezttink mozgósítani, hogy véd­jék a burzsoá köztársaságot, az ország határait, mert az ország feldarabolásával, a fasizmus előretörésével a dolgozók szá­mára rosszabb helyzet követ­kezne és Csehszlovákia hábo­rús felvonulásai terület lenne egy várható Szovjetunió elleni támadásnál, öva intettünk éber­ségre, mert a kormány egyes köreinél az árulás hajlamai már megmutatkoztak. Sajnos, iga­zunk lett! Igazunk lett a tör­néd nagy manifesztáción és mindenütt, ahol hasonló akció­kat szerveztünk. Prágában, Ostravában és végig az egész országban. A müncheni árulás, majd a bécsi döntés bekövet­kezett úgy, ahogy azt a kom­munista párt előre megjósolta. Az egy Szovjetuniót kivéve a szövetségesek cserben hagytak bennünket, jött az ország szét- darabolása, háború, fasizmus, üldöztetések, kivégzések, meg­szállás. Reménytelenség és re­ménykedések. Az illegális kommunista párt vezetésével és kezdeményezésé­re megindult az ellenállási mozgalom, minden haladó erő bevonásával, széles népfront alapon. 1944. augusztus 29. Fegyve­res felkelés Szlovákiában — száll az éterbe a hír, a ha­talmas német fasiszta katonai masinériával szemben egy kis, alig hárommilliós nemzet fegy­vert ragadott, hogy szabadsá­gát, függetlenségét kivívja. Husák elvtárs visszaemléke­zéseiben erről azt írja: „Ami­kor a szlovák nép 1944. augusz­tus végén fegyvert ragadott a fasizmus elleni nyílt harcra, amikor Közép-Szlovákiában, a náci tenger közepette egy sza­bad szigetet teremtett, ide özönlöttek a legkülönbözőbb nemzetek antifasisztái, hogy a közös küzdelemből kivegyék részüket, hogy a szlovák népet segítve harcoljanak saját nem­zetük szabadságáért ts ...“ Eddig az idézet. Hozzátenni csak azt lehet, így igaz! A Szlovák Nemzeti Felkelés nemzeti volt, ezt senki el nem vitathatja, de amellett minden elnyomott nemzet számára re­ménysugár saját nemzeti fel- szabadulásának lehetőségéhez. Éltető erőt jelentett a leigá- zottakuak. Mint mindig a tör­ténelemben, úgy ebben az eset­ben is kiváltotta a haladó em­beriség szimpátiáját és bámu­latát, tettre késztetve, csatlako­zásra, segítségnyújtásra a töb­bi elnyomott nemzet szabad­ságra vágyó fiát. így történt ez az 1848-as nemzeti szabad­ságharcoknál, 1936-ban a spa­nyol polgárháborúnál, mikor nemzetközi brigádok alakultak, hogy segítsék a spanyol nép fasizmus elleni harcát. Élénk emlékezetünkben él még az ezzel kapcsolatos gottwaldl jelszó: Madriddal Prágát is vó- ditek! Ojra visszatérve a tornócl manifesztációhoz, a szlovákiai magyar nacionalizmussal szem­ben ott ugyancsak azt u jelszót használtuk figyelmeztetésül, hogy: Csehszlovákia független­ségével Magyarország függet­lenségét is védjük. A történe­lem minket Igazolt. Sokan ezt megértették és a sorsdöntő na­pokban ott sorakoztak a szlo­vák nép hős harcosai között a szovjet és a cseh partizánok mellett, mint a harmadik leg­nagyobb számú nemzetiségi csoport. Tudatosítava és meg­értve azt, hogy a szlovák nép fegyveres felkelése nemzeti függetlenségének kivívása az ő szabadságukat is közelebb hozza. Eleinte mintegy 800 ma­gyar nemzetiségű partizán vett részt a Szlovák Nemzeti Fel­kelésben, később még a ma­gyar hadsereg egységeiből is átálltak a szlovák partizánok­hoz úgy, hogy számuk megha­ladta a kétezret. Mivel a felkelésben a kom­munista párt vezető szerepet töltött be, egészen természetes­nek hatott, hogy ez a nemzeti felszabadító harc magában hordozza a dolgozók szociális és osztályérdekeit az egyenjo­gúságon alapuló szocialista tár­sadalom alapjainak kilátását. A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben fektették le a két nemzet, a csehek és szlovákok egyen­rangú együttélésének alapját a közös haza, az újjáalakuló Csehszlovákia keretén belül. Itt vetődött fel a föderatív állam­forma létrehozásának gondola­ta, melyet 1968. október 27-én, a Nemzetgyűlés, a Csehszlovák Államszövetségről szóló 143/ /1968-as számú alkotmánytör- vónyben szentesített. Ugyanezen a napon elfogad­ta a Nemzetgyűlés a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét sza­bályozó 144/1968. számú alkot­mánytörvényt is, melynek első cikkelye kimondja, hogy; A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság mint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek kö­zös állama a szocialista de­mokrácia és az internacionaliz­mus szellemében a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiségnek bizto­sítja a sokoldalú fejlődés lehe­tőségeit és eszközeit. A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben elvetett mag termékeny talajra talált. A nemes célok­ból lépésről lépésre valóság lesz. Az azóta eltelt harminc év nem volt akadálymentes, voltak regresszív, visszahúzó erők, melyeket el kellett távo­lítani, voltak tévedések, hibák, de mindezek eltörpülnek az eredmények mellett, melyeket Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezetésével elértünk politi­kai, gazdasági, kulturális, mondhatnánk össztársadalmi té­ren. A Szlovák Nemzeti Felkelés­ben vérrel pecsételtetek meg szilárd és megbonthatatlan test­véri barátságunk a szovjet nép­pel, a később megalakult szo­cialista országok népeivel is. Harminc év távlatából tiszte­lettel hajtunk fejet a Szlovák Nemzeti Felkelés hős harcosai, hősi halottjainak emléke előtt, akik életüket kockáztatták, sőt feláldozták mai békés életün­kért. ígérjük, hogy a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés ha­ladó hagyományait becsülettel ápoljuk hazánk nemzeteivel ós nemzetiségeivel egyetértésben közös szocialista jövőnk érde^ kében. 5 illMllllHílllllllliillllllllilllli IllűIBílíillllllllllllllllllllllíBBIBIDIIIIIllllfflHllllLlllllllllllllllinilUBIlllllIIflllBIBIHIIIIinillllllllBIíD

Next

/
Thumbnails
Contents