Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-15 / 244. szám, kedd
VÁLASZ OLVASÓINKNAK Nyugdíj- és járadékügyek B. E.: Az 1971/107 sz. törvény 2. §-ának 2. bek. értelmében már az egy gyermekről gondoskodó anyának is jár a gyermek- gondozási segély a gyermek kétéves koráig: ha hajadon, özvegy, elvált, vagy más komoly okból magányosan él, feltéve, hogy nem él élettársi viszonyban; ha olyan nőről van szó, aki anyai gondozást helyettesítő gondozásba fogadott két évnél fiatalabb gyermeket; ha olyan gyermekről van szó, aki rokkant és állandó ápolásra szorul. Az említett esetekben csak akkor igényelhető a gyermek- gondozási segély, ha az anya egyébként teljesítette a fizetett szülési szabadság törvényes feltételeit (tehát a szülés előtti két évben a 270 nap idejére a biztosítási viszonyt, ós hogy q szülési szabadság kezdete még a védelmi időbe esett], vagy ha a szülés idején munka- viszonyban volt és a szülés előtti egy évben legalább 90 napon át volt részese a betegbiztosításnak. A törvénymagyarázatok értelmében az anyát komoly okból magányosan élőnek kell tekinteni akkor is, ha férje az egy- vagy kétéves katonai szolgálatát tölti. Nyugdíjas jeligére: Ha rövid ideig tartó munkaviszonyban minit nyugdíjas ugyanannál a munkaadó vállalatnál — bár megszakítással, de ugyanazon munkaviszony keretében — 5 hónapon át dolgozott, és tényleg ledolgozott a kérdéses naptári évben 75 munloanapot, igénye van a ledolgozott 5 hónapnak megfelelő szabadságra, tehát az egyébként önt megillető Aví szabadság 5/12 részére. Mivel munkaviszonya már megszűnt, már csak a szabadságért járó fizetésmegtérítést igényelhetné. Ha az ön által említett megszakítás két, jogilag független, rövid ideig tartő munkaviszonynak számít, akkor egyikben sem szerezte meg a szabadságigényhez szükséges 5 havi várakozási időt és Így nem lenne igénye a fentiekben említett szabadság kifizetésére. Különböző ügyekben K. L.: A kerületi bíróság jogerős ítélete ellen már megkísérelte a Legfelsőbb ÜgyószséÍ ;et megkérni, hogy az a kére- em értelmében törvénysértési panaszt adjon be, de eredmény- jelenül. Az Igazságügyi Minisztérium is adhat be törvénysértési panaszt a Legfelsőbb Bírósághoz, de főként saját felügyeleti jogkörében. A lakosság ilyen kérelmeit a Legfelsőbb Ügyészség intézi. A. V.: A második világháború során Németországban elszenvedett üzemi- balesetéért több minit 30 óv után semmiféle belföldi hivatallal szemben követelést nem érvényesíthet. A de- V teahatóság csupán nyilvántartja a követelést és esetleg tanácsot is ad annak érvényesítésénél. Nyolc hónap jeligére: Arra a nyolc hónapra, amíg férje vizsgálati fogságban volt és nem (tolgozott (nem volt munkára beosztva), nem volt igénye családi pótlékra és erre az időre ezt senkitől nem követelhetik. Férje tartásdíjfizetési kötelezettsége az első házasságából származó gyermekével szemben p vizsgálati fogság alatt sem szűnt meg és a felgyülemlett hátrálékot jogosan vonják le. S. T.: A válóperes ítéletben a kiskorú gyermekeire megítélt tartásdíjat a gyermekek anyja nem fizeti. Ellene, mivel jelenleg szülési szabadságon van, nem indítottak bűnvádi eljárást a gyermekek tartásdíja fizetősének elmulasztásáért. A tartásdíj behajtása iránt végrehajtást kérhet, de azt csak akkor tudják foganatosítani, ha volt feleségének lesz saját keresete. Az említett ok alapján a kivizsgáló szervek jogosan utasították el a bűnvádi eljárás megindítását. Ennek feltétele ugyanis hanyagság vagy szándékosság. Ha az anya újszülött gyermekéről gondoskodik, akkor nem lehet vele szemben sem szándékosságot, sem hanyagságot felróni. V. I.: Nézetünk szerint nem volt helyes a megrepedt fűtőtestért, amelyet először a jótállási javítás keretében ingyen kijavítottak, kifizetni a megküldött számlát. Ragaszkodnia kellett volna ahhoz, hogy olyan rejtett hibáról volt szó, amelyet az eladó vállalat a garanciaja- vítás keretében ingyen lett volna köteles kijavítani. Helyesebb lett volna, ha a vállalat pereli önt és ön jogosan védekezett volna. De így is Joga van a vállalatot a fizetéstől számított egy éven belül a járásbíróságon perelni, hogy jogtalan anyagi előny megtérítése címén térítsék meg önnek az öntől utólag beinkasszált összeget. A bíróság bizonyítás alapján döntené el (szakértői bizonyítás alapján), olyan meghibásodásról van-e szó, amelyet ön a kocsi átvóteleker nem vett észre, vagy később, mechanikai okból keletkezett hibáról. Az eladó vállalat eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy a kocsit mint hibátlant vette át, és ha nem vett észre létező, de rejtett hibát, azért ők nem felelnek. A garancia (szavatosság) a törvény által megszabott határidőben nagyon szigorú, ún. objektív felelősséget (a vétkesség felróhatósága nélkül is) ró az eladó vállalatra. Ennek keretében a vállalat felel az ún. rejtett hibákért Is, amelyek esetleg utólag derülnek ki. Kisgyermekeik autóbuszjegye Sch: A.: A közúti közlekedés utazási rendjéről szóló 1964/133 sz. hirdetmény szabályozza a kisgyermekek viteldíját is. Az említett hirdetmény 5. bekezdése szerint a 6 évnél fiatalabb gyermekek csak 10 évnél idősebb személy kíséretében utazhatnak. Ha az autóbuszban az ülőhelyek foglaltak, az olyan utas, aki a 6 évnél fiatalabb gyermeke részére ülőhelyet igényel köteles a gyermekek számára megállapított viteldíjat, a rendes viteldíj 50 %- át megfizetni. Az idézett hirdetmény 6. bekezdése értelmében a 6 évnél fiatalabb gyermekek ingyen utaznak, a 6—10 év közöttiek feleáru viteldíjat fizetnek. Ugyancsak feláru viteldíjat fizetnek a 6 évnél fiatalabb gyermekek, ha a megtelt autóbuszban szánjukra külön ülőhelyet igényelnek. Az említett rendelkezés értelmében négy apró gyermekéért az autóbusz teljes foglaltsága szerint és az igénybe vett ülőhelyek szerint kell fizetnie. Dr. F. J, A KÖZUTAK HÓ- ÉS JÉGMENTESÍTÉSE A topolčiankyt kastély (Nagy László felvétele) Az útfenntartó szervek évről évre többet tesznek annak érdekében, hogy a közúti közlekedés a téli időszakban is akadálymentes és viszonylag biztonságosan lebonyolítható legyen. A biztonság érdekében legfőbb követelmény a téli időszakban a csúszásmentes útburkolat, amelyet különféle eljárások alkalmazásával igyekeznek biztosítani. Ez a törekvés, illetve az ilyen munka feltétlenül hasznos a közlekedés biztonságának fokozása, az ember életvédelme, valamint az anyagi károk elkerülése érdekében, de több vonatkozásban káros hatásai vannak. A közúti közlekedés téli időszakban való folyamatosságának biztosítása két alapvető feladatot állít az útfenntartó szolgálat elé. Az egyik a közutakra hullott, vagy a szél által a közutakra fújt hónuk, hóakadályoknak a letaka- rítása, eltávolítása. Ezt a munkát a járművek folyamatos haladásának lehetővé tétele érdekében kell rendszeresen elvégezni. A másik feladat az utak felületén a síkosság megszüntetése, hogy ne kelljen a járművek sebességét a még műszakilag és gazdaságilag elfogadható határ alá csökkenteni. Egyes útszakaszokon a síkosság egész évben bekövetkezhet, de általánosan valamennyi út vonatkozásában a téli időszak jellemző. Előidézői lehetnek a lecsapódott pára, harmat, ködszi- tálás stb. Téli időszakban, amikor az útfelület hőmérséklete a fagypontot eléri, vagy az alá csökken, a bármilyen formában odajutott víz megfagy és a közlekedésre veszélyes jégréteget képez. Veszélyes a közlekedésre az úton levő lejárt, kásás hóréteg is. A síkosságot előidéző tényezőt külön nem vizsgálva kell rögzíteni, hogy a közúti közlekedésnek az időjárástól független fenntartása, annak biztonsága, a közlekedő emberek életének és testi épségének védelme, az anyagi károk elkerülése érdekében a síkosság ellen a lehető leghatékonyabban kell védekezni. A közúti szolgálat a síkosság elleni védekezésre az utóbbi években egyre nagyobb gondot fordít. Ezt igazolja a síkosság elleni védekezésre fordított összegek és a téli forgalombiztosításra összesen fordított összegek arányának változása. Mintegy tíz évvel ezelőtt az összes költségnek általában egyharmadát fordították a síkosság elleni védekezésre. A közlekedés biztonságára való törekvés az utóbbi években egyre inkább előtérbe került, és az a síkosság elleni védekezésre fordított összegek arányának lényeges növekedésében is megnyilvánult. Nyolc évvel ezelőtt a síkosság elleni védekezés költsége már meghaladta az összes költség felét, és azóta Is minden évben 50—70 százalék között változik. Amíg a hóeltakarításra fordított összeg alakulását a téli időjárás, a hullott hó mennyisége nagymértékben befolyásolja, addig a síkosság elleni védekezés költsége ettől alig függ. A védekezésre felhasznált anyagok mennyisége változik az időjárási körülményektől függően, de az úthálózat rendszeres megfigyelése, a védekezésre használt gépek üzemben tartása és az utakon való rendszeres, őrjáratszerű mozgása az időjárástól majdnem független. Erre ugyanis szükség van annak érdekében, hogy a jegesedés keletkezésével majdnem egyidejűleg, sőt lehetőleg azt megelőzően megkezdődjék a védekezés. Csak ily módon lehet a védekezés a közlekedés biztonsága szempontjából előnyös. Nézzük most meg, miiyen műszaki módszereket használnak manapság u közúti forgalomnak a fagyveszélyes és hóeséses időszakokban való fenntartására. A hólapátolás, hóseprés, hóekével végzett úttisztítás, a jégréteg feltörése a legrégebben használt eljárások. Az utak hómentesítésével biztosítható a csúszósságot okozó hóolvadás-ía- gyás veszélyének kiküszöbölése, a meglevő jégréteg feltörése után az út megtisztítható a csúszást okozó jégrétegtől. Mindezek gépesítés nélkül költséges, munkaigényes eljárások, gépi erővel végezve sem korszerűek, ezért ezek a hagyományos úttisztítási módszerek egyre inkább háttérbe szorulnak. A felületi érdesítő eljárások közé soroljuk azokat a módszereket, amelyek a jégmentesítés helyett a csúszősúrlódás növelésére törekedve fokozott érdességűvé alakítják az út felületét vagy a járművek kerekeit. A csúszós utak zúzalékkal, homokkal, kavicscsal, salakkal történő felszórása gyakran használt eljárás. A gépkocsira szerelt láncok, szöges abroncsok alkalmazása ugyancsak a csúszás meggátlásával fejt ki forgalombiztonság-növelő hatást. A szemcseszórás alkalmazásának költségei az úttestre szórt szemcsék anyagától is függ, de általában a nagyobb költséget a nagytömegű anyag szállítása jelenti. A további eljárások a hő, illetve a jég megolvasztása által fejtik ki hatásukat. Ez a módszer megoldható helyhez kötött vagy járműre szerelt olvasztóberendezéssel. Az előbbi megoldást jelenti a fűthető úttestek kialakítása. Megvalósítható elektromos fűtéssel vagy gőzfűtéssel. Költségesek és gyakorlati alkalmazásuk nem számottevő, legfeljebb hídfeljárók, garázslejárók és egyéb speciális területek esetén jelentenek megoldást. A járműre szerelt meleglevegő- vagy gőzfúvással olvasztó berendezéseket Inkább speciális területek, pl. repülőterek tisztántartásához alkalmazzák. A kémiai módszerek sfcerte a világon egyre Jobban terjednek és a leggyakrabban használt megoldást jelentik. A súrlódást növelő szemcse- szórással szemben nagy előnyük, hogy lényegesen kisebb mennyiségek kiszórása vagy permetezése szükséges, az olvasztó vegyszerek hatása eredményesebb, tartósubb és alkalmazásuk gazdaságosabb. Főleg sószórásról van szó, amely világszerte teret hódít. Sajnos, az eddig alkalmazott módszereknek káros hatásai is vannak. A jégmentesítési eljárások ugyanis közvetlenül vagy közvetve káros hatással lehetnek az útburkolatra. Közvetlen hatás az, ha az olvasztó sók, illetve sóoldatok támadják meg a burkolatokat és okoznak azokban, vagy azok felületén károsodást, repedést, feltöredezést, hámlást stb. Az olvasztó sókkal való jégmentesítés komoly károkat okozhat továbbá az aszfalt- és betonburkolatokban, továbbá az úttartozékokban és a közúti, berendezésekben is. Például valamennyi országban, ahol a hidakon, ^lletve a hidak burkolatán sózást végeznek, a'hidakon az általánosnál nagyobb mértékű korrózió volt észlelhető. Koarózió mutatkozik az acélhidak és vasbeton hidak esetében egyaránt és főleg akkor, ha a vízlevezetés nincsen megfelelő módon megoldva, vagy a szerkezeti kialakítás miatt helyenként a víz összegyűlik. Igen jelentős az egyik külföldi társaság tanulmánya, amely a föld alatti kábelek és transzformátorok jégmentesítő sók által okozott korróziójával foglalkozik. Az ólomburkolatú kábeleken súlyos korróziót észleltek. Hasonlóképpen a burkolatok alá fektetett víz-, gáz-, olaj- és egyéb csővezetékek korróziója is mintegy 5 százalékban a sózásnak tulajdonítható. Még komolyabbak a közúti járműveken okozott károk. A gépjárművekre a közutakon felfreccsenő sóoldat és a felcsapódó szemcsés anyagok ugyanis korróziós és mechanikai károsodást okoznak a gépkocsik védőbevonattal el- látott* és nem védett felületein, sőt a védőbevonatokat is felsértik. A sózott utak által okozott korróziós károsodás nem minden esetben jelentkezik rövid időn belül, hanem egy-két évi üzemeltetés után látható a teljesen kifejlődött korróziós rongálódás. A különféle sóoldatok korróziós hatása nem korlátozódik az alvázra és a karosszéria alsó ré* szeirei Kísérletekkel a sóoldatba kevert fluoreszkáló hatású festékkel kimutatták, hogy az autó* buszok tetején Is hat a sóié a festékbevonatra. Az előbbieket alkalmazva tehergépkocsikra, a sóoldat ugyancsak károsítja a ponyvákat, ponyvatartó vasakat stb. A jégmentesítő sók általában kloridok. Ezért korróziójuk megjelenési formája a kloridokra jellemző lyukkorrózió. Ez uz elváltozás már 2—3 évi üzemelés után jól megfigyelhető például a Škoda típusú személygépkocsik sármentesítő jé- nek alsó részénél, az Ikarusz típusú auóbuszok- nál és általában a tehergépkocsiknál. Csupán némi áttekintést adtunk a hó- és jégmentesítési módszerek káros hatásáról. Néni szóltunk a környezeti károkról, a vizek szennyes- zéséről, a gyalogosok ruházatában keletkező károkról, az olvasztó sók rendszeres alkalmazása révén a növényzetben bekövetkező károsodásokról, amelyek mind-mind gazdasági szempontból is tekintélyesek. Ezért világszerte, így hazánkban is szélei körű kutatás folyik a negatív hatások kiküszöbölése érdekében. Olyun módszereket, megoldásokat keresnek, amelyek elsősorban a járművek* az útburkolatok és a hidak védelmét szolgálják* ugyanakkor azonban nem "feledkeznek meg á közlekedés biztonságáról sem. MIKROBÁK A VEGYIPARBAN A kőolaj-, illetve gázkitermelő és feldolgozd ipar — más iparágakhoz hasonlóan — egyre nagyobb összegeket áldoz mikrobionikai kutatásokra. Ennek okát abban kell keresni, hogy a mikróbák már eddig is nagy hasznot hoztak. KP derült ugyanis, hogy egyes mikroorganizmusok viszonylagos elszaporodása egy-egy vidéken olaj* illetve gáz jelenlétére utal. Mivel pedig egy-egy kút fúrása meglehetősen tekintélyes összeget emészt fel, s az ilyen mikrobiológiai vizsgálatok a téves fúrások számát nagymértékben lecsök- kenthetik, érthető, hogy egyre többet foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Kiderült az is, hogy amennyiben olajforrásokba bizonyos mikroorganizmusokat telepítenek, elszaporodásuk esetében pl. nemcsak az olaj kellemetlen kéntartalma csökken, sőt, esetleg teljesen meg is szűnik, hanem az olaj is köny- nyebben válik kitermelhetővé, mivel a baktériumok jelenléte az olaj viszkozitását nagymértékben csökkenti, illetve az általuk termelt gáz az olaj feltörését megkönnyíti. Szinte külön beszámolót igényelnének azok a mikrobiológiai vizsgálatok, amelyek a szénhidrogének mikrobiológiai krakkolásával, oxidálásával stb. kapcsolatosak. Úgy látszik, hogy ezek a módszerek már a közeljövőben nemcsak hogy gazdaságossá fognak válni, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy az ilyen jellegű üzemek veszélyessége csökkenjen, mivel pl. feleslegessé teszik a nagynyomású és magas hőmérsékletű reaktorok alkalmazását Hasonlóképpen jő szolgálatot tesznek a mikróbák a szennyvizek tisztításánál is. (dfj 1974. í. 15.
