Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-14 / 243. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. október 14 HÉTFŐ BRATISLAVA • 243. szám XXVII. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér Ünnepi ülés a podbrezovái konferencia 30. évfordulója alkalmából ' (ČSTK) — Podbrezován szombaton ünnepi plenáris ülést tartott a Szakszervezetek Közpon­ti Tanácsa, valamint a Cseh- és a Szlovák Szak- szervezeti Tanács Elnöksége, hogy megemlékez­zen az üzemi szakszervezeti bizottságok 30 év előtti történelmi konferenciájának jelentőségé­ről. Az ünnepi ülést a podbrezovái konferen­cia 30. évfordulója alkalmából rendezett két­napos ünnepség záróaktusaként tartották meg. A Sverma Vasmű új szakszervezeti klubjának nagytermében megrendezett ünnepségen a részt­vevők szívélyesen üdvözölték körükben a CSKP KB és a CSSZSZK kormányának küldöttségét, melyet Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, szövetségi miniszterelnök vezetett. A delegáció tagja volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első tit­kára és František Ondrich, a CSKP KB Titkár­ságának tagja, a CSKP KB titkára. Az ünnepségen részt vett a közép-szlovákiai kerület küldöttsége is, amelyet Vladimír Piro- šík, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Bizott­ságának vezető titkára vezetett. Az egybegyűl­tek melegen köszöntötték körükben V. Ny. Be- leckijt, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövet­ségének tanácsosát, valamint M. M. Gyejevet, a Szovjetunió bratislavai főkonzulját. Az ünnepi ülésen megjelentek a 30 év előtti podbrezovái konferencia közvetlen részvevői is, azok az elvtársak, akik a kapitalista kizsákmányolás nehéz éveiben érdemeket szereztek a dolgozó t,jiép jogaiért vívott harcban. Az ünnepi gyűlést Ladislav Abrahám, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szakszerveze­tek Szlovákiai Tanácsának elnöke nyitotta meg és vezette. Beszédében megemlítette, hogy Pod­brezován 30 évvel ezelőtt 137 üzem több mint 200 küldötte gyűlt össze, hogy kifejezésre jut­tassa azt az elhatározást, hogy folytatja a fa­sizmus elleni harcot és síkraszáll a nemzett sza­badságért, valamint a párt törekvésének szelle­mében egységesíti a dolgozó népet, s lerakja a szakszervezeti mozgalom alapjait. Ünnepi beszédet Karol Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke mondott. A párt- és állami szervek nevében Lubomfr štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szö­vetségi miniszter köszöntötte az ülés résztve­vőit. Az ünnepségen felszólalt Štefan Kušík, a párt és a Vörös Szakszervezetek érdemes tagja, a 30 év előtti podbrezovái konferencia szerve­zője és az ülés vezetője. A Podbrezovái Sverma Vasmű dolgozóinak nevében Pavel Sýkora, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke üdvö­zölte a jelenlevőket. V. Ny. Beleckij nagykövet­tanácsos az ülésen köszönetét mondott a szov­jet néphez és a szovjet hadsereghez intézett meleg szavakért. Ezt követően Karét Hoffmann elvtársnak átadta a Szovjet Össz-szövetségi Szakszervezetek Központi Bizottságának üdvözlő levelét. Az ünnepi ülés résztvevői befejezésül nyilat­kozatot fogadtak el. ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÁRS BESZÉDE Tisztelt Elvtársak, kedves Vendégekl összegyűltünk itt Podbrezo­ván, melynek újkori történel­mét a modern társadalom leg­forradalmibb rétege, a munkás­osztály írta. Az egész Garam mente osztályharcok tanúja volt, olyan harcoké, melyeket a Podbrezovái Vasmű dolgozói több évtizeden át a kizsákmá­nyolás ellen, a legelemibb élet- és munkakörülményeikért vív­tak, nemcsak önmaguk, hanem az itteni kerület valamennyi dolgozója számára. Ez a küz­delem az egész csehországi és szlovákiai munkásosztály har­cának elválaszthatatlan része volt. E harcok legsikeresebb és legdicsőbb fejezetei szoros kapcsolatban vannak kommu­nista pártunk tevékenységével, mely törvényszerűen itt, a Ga­ram mentén is e harcok élére állt. Ma azokra a történelmi ese­ményekre emlékezünk, melyek 3ü évvel ezelőtt Podbrezován a szakszervezeti mozgalom egysé­gének alapjait jelentették. Az egységes szlovákiai forradalmi munkáspárt megalakulása és a szakszervezetek egyesülése a Szlovák Nemzeti Felkelés ide­jén döntő jelentőségű esemény volt. Nemcsak azért, mert meg­hatványozta a munkásosztály erejét és befolyását a fasizmus elleni nemzeti harcban, hanem mert megmutatta és kijelölte azokat a feladatokat is, melyek a munkásosztályra — forra­dalmi pártjának vezetésével — az igazságosabb szociális vi­szonyok elrendezéséért kifejtett törekvésekben a felszabadult hazában hárulnak. Elvtársak! Engedjék meg, hogy Csehszlo. Vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának és a köztársaság kormányának ne­vében üdvözöljem az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. Egyidejűleg átadom önöknek Gustáv Husák elvtárs, pártunk főtitkára szívélyes üdvözletét, *ki a szakszervezeti üzemi bi­zottságok podbrezovái konfe­renciájának előkészítésében je­lentős mértékben részt vett. Megkért bennünket, hogy kü­lön szívélyesen üdvözöljük egy­kori harcostársait és az emlé­kezetes események résztvevőit. Közülük sokan most is köztünk vannak. Gustáv Husák elvtárs Jan Svermával, pártunk moszkvai gottwaldi vehetőségének tagjá­val, munkásmozgalmunk jelen­tős személyiségével együtt nagy érdemeket szerzett ab­ban, hogy a podbrezovái kon­ferencia a munkásmozgalom egységesítésében és megszilár­dításában mérföldkövet jelen­tett. Egyértelműen követték a kommunista párt politikai vo­nalát, felléptek a csehek és a szlovákok egységes államáért. A nagy Szovjetunióhoz és hősi népéhez mindig a legforróbb elvtársi és baráti kapcsolatok fűzték dolgozóinkat. A konferencia határozatait a későbbiekben maradéktalanul teljesítették. Ezekre az alapok­ra építettük és építjük új éle­tünket, és megbízható jövőn­ket önmagunk és gyermekeink számára. Azok az eszmék és eszmé­nyek, melyek tüzet lobbantot- tqk a fasisztaellenes harc cseh és szlovák harcosainak szívében, s melyek a proleta­riátus és a többi dolgozó meg­előző nemzedékeit a szociális íelszabadításáért vívott harc­ban serkentették — ezeket az eszményeket fokozatosan meg­valósítjuk. Számunkra is az erő, a történelmi optimizmus kiapadhatatlan forrásai. Lehe­tővé teszik, hogy bátor és nagy célokat tűzzünk ki, tömörítsük társadalmunk erőit teljesíté­sükre. Olyan szociális-gazdasági rendet hozunk létre, amely me­rőben eltér minden korábbi, az emberiség történelmében ismert elvtől. Valamennyi tervünk tartópillére az ember, az alko­tó egyéniség, az egyre tökéle­tesebb feltételek létrehozója, a teljesebb, a gazdagabb, a szó szoros értelmében mély embe­ri élet teremtője. A szocializmus felszabadítot­ta és valamennyiünk számára biztosítja a munkát. Hogy dol­gozóink képességeiket széleskö­rűen érvényesíthessék, meg kell tanulnunk még jobban gazdálkodni ezzel a munkával, társadalmi méreteiben tudnunk kell szervezni, a legmegfele­lőbb és leghatékonyabb kihasz­nálásra kell törekednünk. Még élénken él emlékeze­tünkben milyen forradalmi vál­tozásokat követelt a podbrezo­vái konferencia, amikor előtér­be helyezte a szakszervezetek­nek az üzemek irányításában való részvételét, mely követ­kezményeiben nemcsak a gaz­dasági, hanem a társadalmi élet széles demokratizálását is jelenti. A szocialista építés fo­lyamán e követelmény jogossá­ga teljes mértékben igazoló­dott. Az embereknek az irányí­tásban és igazgatásban való részvétele a szocialista demok­ráciánk egyik legfőbb követel­ményének bizonyult. Nem véletlen, hogy az em­bereknek az igazgatásban és vezetésében való részvételét éppen a termelés terén érvé­nyesítjük. Hiszen éppen itt va­lósul meg a munkásosztálynak a termelési eszközökhöz való új tulajdonjogi viszonya. Pótol­hatatlan emellett szakszervezeti mozgalmunknak, a szakszerve­zeteknek a feladata, melyek­nek e tekintetben még számos kiaknázatlan lehetőségük van, de óriási a felelősségük is. Önök is jól tudják, hogy nincs egyetlen komolyabb kér­dés sem, melyet Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmunk nélkül oldanánk meg. Végered­ményben egy szocialista állam­ban ez nem is lehet másképp. E mozgalom szerepét politikai rendszerünkben objektíve meg­határozza az, hogy a munkás- osztály legszélesebb tömegeit egyesíti. Ezzel egyidejűleg meg­határozott a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom felelőssé­ge is azért, hogy milyen ered­ményeket érünk el pártunk XIV. kongresszusa határozatainak a teljesítésében. Csak a borúlátók nem látják, mit értünk el. An­nak ellenére, hogy büszkék va­gyunk ezekre az eredmények­re, nem eshetünk önelégültség­/ Folytatás a 2. oldalon) ERICH HONECKER ELVTÁRS A NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELSŐ TITKÄRA (CSTK) — Ma hivatalos ba­ráti látogatásra Prágába érke­zik az NDK párt- és kormány* küldöttsége, melyet Erich Ho­necker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára vezet. Erich Honecker elvtárs 1912. augusztus 25-én Neunkirchen- Iron született, bányászcsalád­ból származik. Apja a Német Kommunista Párt tagja volt. Erich Honecker 10 éves korá­ban a kommunista gyermek- csoport tagja lett. Az alapisko­la befejezése utárí mezőigazda­sági munkásként, majd tetőfe­dőként dolgozott. 1926-ban a Német Ifjúság Kommunista Szö­vetségnek és a szakszervezet­nek lett a tagja. 1929-ben be­lépett a Német Kommunista Pártba. A Német Ifjúság Kom­munista Szövetségének Közpon­ti Bizottsága 1930-ban a moszk­vai Lenin-iskolába küldte. A Szovjetunióban részt vett a Magnitogorszki Acélmű építésé­ben. 1931 óta Erich Honecker kü­lönféle tisztségeket töltött be a Német Ifjúság Kommunista Szövetségében és a Német Kom­munista Pártban. 1934-ben a Német Ifjúság Kommunista Szö­vetsége Központi Bizottságának tagja lett. Bekapcsolódott az ifjúság fasisztaellenes illegális harcának szervezésébe, elsősor­ban a Ruhr-vidéken, Baden, Hes- seoi, Würtemberg és Pí#lz kör­nyékén, s érdemeket szerzett a munkásifjúság akcióegységének megszilárdításában, a kommu­nista és szocialista Ifjúsági szer­vezetek közös akcióinak szer­vezésében. 1938 nyarán a Né­met Ifjúság Kommunista Szö­vetségének Központi Bizottsága a nagy-berlini járás illegális munkájának irányításával bízta meg. 1935 decemberében Erich Ho- neckert a fasiszták letartóztat­ták és több mint egyévi vizs­gálati fogság után 10 évig tar­tó börtönbüntetésre ítélték. 1945. április 27-én a szovjet katonák szabadították ki a brandenburgi fegyházbói. A fasiszta diktatúra és a né­met imperializmus veresége után Erich Honecker a Német Kommunista Párt Központi Bi­zottságának ifjúsági ügyekkel megbízott titkáraként műkö­dött. Arra törekedett, hogy megnyerje az ifjúságot a fasiz­mussal, a miiitarizmussal és az imperializmussal való vég­ső leszámolás, valamint az an* tifasiszta és de­mokratikus fai* rada lom ügyé­nek. Az Ifjúság központi bizott>( .MwiMwa ságát vezette; és 1948 máEpí dúsában döntő, szerepe volt A Szabad Nőmet Ifjúság Szövet­ségének meg- ffiH alakításában. 1955-ig a sző- vétség központi tanácsának eb- nöke volt Ve- zetésével az NDK ifjúság^ aktívan bekap­csolódott az or­szág szocialista építésébe, és barátságot kö­tött a Szovjet­unió, valamint a többi szocia­lista ország fia­taljaival. A Német Kommunista Párf Központi Bizottsága tagjaként 1948 óta jelentős mértékben részt vett a Német Kommunis­ta Párt és a Német Szociáldo- mokrata Párt egyesülésében — a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) megalakításában. 194f) áprilisában az egyesülő kong? resszuson Erich Honeckert az NSZEP Elnökségének tagjává választották. Az NSZEP III. kongresszusán, 1950-ben a központi bizottság tagjává és a KB Politikai Bi? zottsága póttagjává választót? ták. 1958-ban az NSZEP KB Po? litikai Bizottságának tagja és; a KB titkára lett. Az NSZEP Központi Bizottságának XVI. ülésén, 1971. május 3-án Erich Honeckert a központi bizottság első titkárává választották. Erich Honecker 1949, azaz az NDK megalakulása óta a Népi Kamara tagja, 1960 óta az NDK Nemzetvédelmi Tanácsának tit­kára, 1971 óta pedig az elnöke. Erich Honecker elvtársat az NDK érdekében kifejtett kiválói érdemeiért „A hazáért szerzett érdemekért“ renddel, a Munka zászlajának rendjével, „A mun­ka hősének“ megtisztelő címé-, vei és „Kari Marx-renddel" tüntették ki. Ezenkívül külföl-. dl kitüntetésekben is részesült. 1965-ben a Szovjetunió Legfelr- sőbb Tanácsa „A Nagy Honvé­dő Háború győzelmének 20. évfordulója“ érmet adományoz­ta Honecker elvtársnak, 1973 májusában a Szovjetunió és az NDK népei barátságának ápolá­sa érdekében kifejtett érdemei­ért, valamint a béke és szocia­lizmus megszilárdításáért a szovjet Lenin-renddel tüntették ki. Erich Honecker elvtárs több ízben tett látogatást Csehszlo­vákiában. Már a 30-as években mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség funkcionáriusa né­hányszor Prágában járt. 1947- ben részt vett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség prágai ülésén. Az utóbbi években az NDK küldöttségének tagjaként járt Csehszlovákiában. 1971 má­jusában az NSZEP küldöttségé­nek élén részt vett a CSKP XIV. kongresszusán, 1972 ja­nuárjában az NDK párt- és kormányküldöttségének vezető­jeként pedig a Varsói Szerző­dés tagországai Politikai Ta­nácskozó Testületének prágai ülésén vett részt.

Next

/
Thumbnails
Contents