Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-13 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

IOGI TAJEKOZTATO KISVÁROS! autósgondok Sokat hallunk, olvasunk ar­ról, hogy a gépkocsik számá­nak szaporodásával a nagyvá­rosok autótulajdonosainak gondjai, problémái is szapo­rodnak. Arról azonban már ke­vesebb szó esik, hogy hason­ló jellegű problémák vannak a kisvárosokban Is. Az alábbiak­ban ezt szeretném illusztrálni a šahyi (ipolysági) autósok né­mely problémájának ismerteté­sével. Az Ipoly m'ndkét partján elterülő városkánk nem bővel­kedik idegenforgalmi látványos­ságokban, falai között azonban mégis igen sok külföldi turista megfordul, különösen a nyári hónapokban, mivel városunk a Krakkót Budapesttel összekö­tő E 7-es műút mentén fek­szik. A turisták zöme gépko­csin vagy társasgépkocsin ér­kezik hozzánk. Városunkban tavasz óta és jelenleg is folyik az E 7-es műút korszerűsítése, kiszélesítése valamennyiünk, elsősorban az autósok nagy örömére. Az útépítésnél termé­szetesen elkerülhetetlen, hogy egyes útszakaszokon forgalom­korlátozásra, forgalomelterelés­re, az úttest iekeskenyítésére sor ne kerüljön. Mi, „bennszü­lött“ autósok igyekszünk is mindent megtenni annak érde­kében, hogy e korlátozások el­lenére közlekedési „dugók“ és főleg balesetek, karambolok, még csak „koccanások“ sem, elő ne forduljanak. Városkánk autósainak becsületére legyen mondva, hogy túlnyomó többsé­gükben figyelmesen, fegyelme­zetten, a közlekedési szabályok és, az átmeneti korlátozások legteljesebb betartásával vezet­nek. Ami azonban mégis „meg­keseríti“ az életünket, az a külföldi turisták és a gyalogo­sok fegyelmezetlensége. A külföldi rendszámú kocsik vezetői gyakran sértik meg a közúti forgalom szabályait, ig- norálják az útjelzéseket és nem tartják be a rendkívül fontos előnyszabályt és a szabályos előzés szabályait. Városunk te­rületén vagy a város közvetlen közelében is idéztek elő olyan súlyos közlekedési baleseteket, melyekért maguk, a szabályta­lanul közlekedők az életükkel vagy testi épségük elvesztésé­vel fizettek. A városunkban fo­lyó útépítési munkálatok során pedig nem egy esetben olyan „bravúrokat“ hajtottak végre, amilyenek komoly, megfontolt és a forgalmi szabályokat pon­tosan ismerő és betartó gépko­csivezetőnek még csak eszébe sem jutnának. Njm kevés bosszúságot okoz­nak nekünk, ipolysági autósok­nak, a Csehszlovák Autóközle­kedési Vállalat némely autóbu­szának fegyelmezetlen gépko­csivezetői is, akik nem egy esetben az autóbusz-pályaudvar­tól fegyelmezetlenül' ráhajta­nak. a főútra, mintha hivatásos gépkocsivezető létükre mit sem tudnának — az előnysza­bályról. Nem egy ilyen fegyel- mezet’en. sőt, talán így is mondhatnám felelőtlen gép­kocsivezető autóbuszának rend­száma van már a noteszomba bejegyezve, van közUik LV {azaz (levicei) és VK (tehát Veľký Krtíš-i) járásbeli rend­szám is, ezeket azonban nem kívánom nyilvánosságra hozni, mivel nem az a célom, hogy bárkit is kellemetlen helyzet­be hozzak, hanem az, hogy ezt a néhány hivatásos gépkocsive­zetőt — hiszen köztudott, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőinek döntő többsége fegyelmezett és kiváló szakember — figyelmez­tessem arra, hogy az előnysza­bály és minden egyéb forgalmi szabály következetes, maradék­talan és pontos megtartása mindenkire — kivétel nélkül! — kötelező. A járókelők, gyalogosok túl­nyomó többsége szintén tudja, hogy az úttest a járműveké, a járda a gyalogosoké. Váro­sunkban azonban akadnak — sajnos — igen fegyelmezetlen gyalogosok is, akik családi te- referéjiiket az országúton bo­nyolítják le, maguk előtt gye­rekkocsit tolva, karjukon cse­csemővel és az egyébként is leszűkített és forgalmi akadá­lyokkal teli úton egy teljes közlekedési sávot is lefoglal­nak, egy-egy helyen hosszabb időre is „lehorgonyoznak“ és a gépkocsivezetők jóindulatú fi­gyelmeztetésére gyakran még szemtelen és vulgáris megjegy­zéseket tesznek. A fegyelme­zetlen gépkocsivezetőket — na­gyon helvesen — számos bün­tetés, pénzbírság sújtja. Nem lehetne ugyanúgy eljárni a ma­guk és mások testi épségét, életét és a közúti forgalom fo­lyamatosságát és gördülékeny- ségét tudatosan veszélyeztető fegyelmezetlen gyalogosokkal szemben is? rajtuk kívül mi, autósok, csak a lelkiismeretlen tolvajok­ra haragszunk jobban. Az utób­bi időben — sajnos — város­kánkban is elharapódzott az „alkatrészbeszerzés“ egy igen egyszerű, olcsó, de annál in­kább elítélendő „módszere“. Az éjszakára künn hagyott gép­kocsik egy-egy alkatrészét, fényszórókat, index-lámpákat, rádióantennákat stb. lelkiis­meretlen tolvajok leszerelik, tehát bűncselekmény útján jut­nak a kívánt a’katrészhez, mi­közben a gépkocsi-tulajdono­soknak, különösen a külföldi gyártmányú gépkocsik tulajdo­nosainak gyakran pótolhatat­lan vagy csak igen hosszú idő eltelte után pótolható kárt okoznak és nem egy gépkocsi, mely több tízezer koronát ér, a három-négyszáz korona értékű alkatrész hiánya miatt esetleg hosszabb időre üzemképtelenné válik. Nagy elégtétel lenne számunkra, ha végre már leg­alább egyetlen olyan esetről hallanánk, hogy kisvárosunk tolvaj autórongálőját elérte méltó büntetése és a rács mö­gött elmélkedik cselekedete helytelenségéről, a bűncselek­mény tényét kimerítő voltáról. Persze, aki minden éjszakára garázsba viheti az autóját, az nincs kitéve annak, hogy gép­kocsija az éjszaka leple alatt „tevékenykedő“ gazemberek martalékává válik. Városunk­ban azonban — sajnos — igen kevés a garázs. Ezért aztán akadnak lelkiismeretlen egyé­nek, akik ólhoz hasonló ócska fagarázsokat adnak bérbe havi százkoronás áron. Különösen szembetűnő a garázshiány az alkatrésztolvajok fő „vadász- területén“, a szövetkezeti laká­sok épületeinek közvetlen kö­zelében. Gombsmódra nőnek ki a földből a szebbnél szebb szö­vetkezeti házak — aminek na­gyon örülünk — de a garázs- építés betervezéséről az illeté­kesek különös módon — meg­feledkeztek. Van az ipolysági lakásszövetkezetnek olyan au­tótulajdonos tagja, aki meg­alakulása óta tagja a szövetke­zetnek, kilenc esztendeje lakik szövetkezeti lakásban és évek óta porosodik a garázs iránti kérelme a szövetkezet irodájá­ban. Azóta felépült ugyan hat(I) új garázs, ezeket azon­ban nem a kérvényezőknek ad­ták, hanem jóval „fiatalabb“ szövetkezeti tagoknak.“ Nos, az efféle gyakorlatnak egyszer s mindenkorra vé?et kell vetni a šahyi lakásszövetkezetben és a rendkívül égető garázskérdést a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani! Még az sem lesz baj, ha a garázsok köz­vetlenül a szövetkezeti házak közelében épülnek majd fel... SÁGI TÓTH TIBOR H A legveszélyesebb napok a hét jő és a péntek, állapítja meg a Budapest közlekedési baleseteiről most elkészült statisz­tika. A legtöbb baleset 16 és 19 óra között történik, a csúcs­pont 17 óra körül van. 0 A jöldgázt mind nagyobb mértékben használják üzem­anyagként a Szovjetunióban. Jelenleg már 1700 teheratuó mű­ködik földgázzal, és számuk 1976-ra 35 ezerre emelkedik. Sff Polski Fiat 1600 és 1800 jelzéssel két sportkocsik kivite­lezésű Polski Fiat került jorgalomba Lengyelországban. Az 16G0, illetve 1800 kcm-es motorral hajtott kocsik legnagyobb sebessége óránként 165—170 kilométer. S9 Varsóban és Szófiában is központi számitógépes forgalom­irányítás bevezetésére készülnek. A lengyel fővárosban a kö­zelmúltban készült el a tervjavaslat, míg a bolgár fővárosban 1973—75 között két lépcsőben valósítják meg a már elfogadott tervezetet. 1974 X. 13. 17 A Volkswagen jövő évi típusválasztékát sorakoztatták fel ezen a gyári fotón. Az előtérben ugyan még a bogarak szerepelnek, de ha figyelmesen szemléljük a képet, a Golf, a Scirocco, a Passat már szinte uralják a mezőnyt, amelynek természetesen stabil' tagja a vászontetejű terepjáró, a kétféle áruszállító és a mikrobuszmodell is. A kártérítés módja és mérteke Új polgári törvénykönyvünk 442. §-aszerint a kárért fe­lelős személy, szervezet a tényleges kárt köteles megtéríteni, elsősorban az eredeti állapot helyreállításával; ha ez rende­sen nem lenne megvalósítható, vagy nem lenne célszerű, a kárt pénzben kell megtéríteni. Pl. a tisztítóban tönkrement öltönyért annak tényleges pénzbeli ellenértékét kell megté­ríteni az elhasználódás figyelembevételével. A gépkocsik ese­tében a bírósági gyakorlat a tényleges kárt az új alkatrészek felhasználása esetében a gépkocsi korának és állapotának megfelelő amortizáció beszámításával állapítja meg Ha szándékosan okozott kárról van szó, a bíróság a tény­leges áron kívül egyéb kár megtérítésére is kötelezheti a kár­okozót, ha az ilyen további térítés meg nem ítélése a szo­cialista együttes szabályaival ellenkezik. Pl. aki szándékos cselekménnyel valamilyen gépjármű nehezen beszerezhető al­katrészét elidegeníti vagy tönkreteszi, nemcsak az alkatrész tényleges ellenértékének megfizetésére kötelezhető, hanem további kár megtérítésére is, így kötelezni lehet azon költsé­gek megtérítésére, amelyek a hiányzó alkatrész miatt hasz nálhatatlan gépkocsi helyett igénybe vett bérkocsi fuvarozás sál keletkeztek. Egészen új a törvény azon rendelkezése, hogy szándékos bűncselekménnyel okozott olyan kár esetén, amelytől a tet­tesnek vagyoni előnye származott, a bíróság határozatot hoz­hat, hogy a kártérítési igényt ki lehet elégíteni azokból a dolgokból, amelyeket az ilyen vagyoni előnyből szereztek, még akkor is, ha a végrehajtási előírások értelmében ezeket le­foglalni egyébként nem lehetne. Pl. ha a tettes a jogtalanul szerzett pénzért rádiót és mosógépet vett, a kárt ezek el­adásával is lehet fedezni, nDha egyébként ezek — minit »t élethez szükséges dolgok — a végrehajtásból ki vannak zár­va. A törvény további védelmet biztosít a károsultnak azzal, hogy a károkozó, — amíg a károsult kártérítési igénye nem nyer kielégítést, — az említett dolgokkal nem rendelkezhet. A tárgyakban okozott kér esetén a károkozás Idejében fenn­álló árakból kell kiindulni. A külföldi gyártmányú kocsik esetében az árakat a hasonló belföldi gyártmányú kocsik is alkatrészek árából számítsák ki. Az egészségben okozott kár esetén a károkozó egyszeri összeg megfizetésével köteles kártalanítani a károsultat az elszenvedett fájdalmakért (ún. fájdalomdíj) és társadalmi ér­vényesül és ének m eg n eh ez ít őséért. A fájdalomdíjat és a társadalmi érvényesülés megneheze^ dését a kezelő orvos vagy egészségügyi intézet számítja ki az üzemi balesetek kártalanításáról szóló munkajogi előírá­sok (Tt 1965/32 hirdetmény) szerint, éspedig a rendeletben közölt táblázatban feltüntetett pontok számának megadásával, így pl. egy szemgolyó olyan sérüléséért, amely miatt azt öí kellett távolítani, fájdalomdíj címén 150 pontot kell megál­lapítani, a látás teljes elvesztéséért a társadalmi érvényesülés megnehezedéséért legfeljebb 1800 pontot lehet megállapítani. Az érvényes előírások szerint 1 pontért 10,— korona térítés jár. A fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezedé­séért járó kártalanítás elégtétel! térítés jellegével bír. A kár­okozó pénzbeli térítéssel nyújt elégtételt egyrészt az elszen­vedett fájdalmakért, másrészt azért, hogy a károsult az életben és a társadalomban az elszenvedett sérülés miatt csak nehezen tud érvényesülni, pl. a megvakult nem tud ol­vasni, nem sportolhat stb. Az említett egyszeri elégtételi térítések összege egy esetből kifolyóan nem haladhatja meg a 40 000,— koronát, amelyből g fájdalomdíj maximálisan 12 000,— koronát teheit ki. Ezen felső határt meghaladó kártalanítást csak egész kivételes esetben állapíthatja meg a bíróság, pl. akkor, ha fiatal személy egész testében megbénul. A Ptk 446. §-a értelmében a károsult munkaképtelenségé» nek ideje alatt a károkozó köteles megtéríteni a károsult károsodás előtti átlagkeresete és a táppénz közötti különb» séget, minden korlátozás nélkül. Pl. a károsult átlagkeresete a sérülés előtt 2000,— korona volt, a táppénz összege 1500,— korona, a munkaképtelenség ideje alatt igénye van az 500,—. korona különbözeire. A Ptk 447. §-a értelmében a munkaképtelenség megszűnte után vagy rokkantság esetén a károkozó köteles megtéríteni a károsult keresetveszteségét, a káreset előtti átlagkeresete és az utána elért kereset között, hozzászámítva ehhez a tel­jes vagy részleges rokkantjáradékot. Pl. ha a károsultnak a sérülés előtt 1200,— korona havi átlagkeresete volt, a mun­kaképtelenség megszűnése után részleges rokkantjáradék cl» mén 600,— koronát kap és az új átlagkeresete 500,— korona, a megtérítendő keresetveszteség havi 100,— korona. Megfe­lelő kártérítés illeti meg a háztartásban dolgozó nőt és a még nem kereső tanulót vagy főiskolást Is. A keresetveszteségért járó kártérítés a Tt 1973/67 sz. mó­dosító rendelkezése szerint a keresettel és az esetleges rész­leges rokkantjáradékkal együtt nem haladhatja meg a havi- 2500,— korona 'összeget. Pl. ha valaki a sérülés előtt havi 2000,— koronát keresett, a baleset utáni teljes rokkantjára­déka 1200,— korona lesz és emellett 300,— koronát keres, » bíróság csak 500,— koronát ítélhet meg keresetveszteség cí­mén. Kivételt képez az egészségben szándékosan okozott kár esete: ilyen esetben a bíróság a havi 2500,— koronát meg haladó összegű kártérítést Is megítélhet, ha ennek meg nőm ítélése a szocialista együttélés szabályaival ellenkeznék. A Ptk 450. §-a értelmében a bíróság mindenfajta kártérí­tési kötelezettséget, tekintettel a különös méltánylást érdem­lő okokra, mérsékelheti, ha a kárt a károkozó nem szándé­kosan okozta. A csehszlovák bírósági gyakorlat (több ilyen. L B. dönt­vény szerint) értelmében a gépjármű által okozott károkért járó kártérítési igények nem egyszerre válnak esedékessé és az egyes ilyen részigények elévülési határideje is különböző időponttal kezdődik (lásd főként az R 28/1960 sz. döntvényt). így a fájdalomdíj általában az orvosi közbelépés után vá­lik megállapílhatóvá és esedékessé. A társadalmi érvényesülés csökkenéséért járó kártalanítás orvosi véleményezés szerint általában a sérülés után eltelt egy vagy két év után (a következmények konszolidálódása — rehabilitáció befejezése után) válik megállapíthatóvá és esedékessé. Az anyagi kár rendszerint az első kárbecslés (és nem a Javítási számla kézbesítésével) lehetőségekor válik ismertté és érvényesílhetővó. A betegállomány Ideje alatti keresetkiesés minden hónap végével, a tartós további következmények — teljes rokkant­ság, részbeni rokkantság esetében — rendszerint a társada­lombiztosítási hivatal járadékot megállapító végzésének jog­erőre emelkedésével válik az elesett kereset esedékessé. Az utóbbi ' esetben rendkívül fontos figyelembe venni azt, hogy az első járadékkülönbözeit időben való nem érvfeiiyesít&> se nemcsak az illető keresetkiesés elévülését, de az egész ké­sőbbi keresetkülönbözeti kárigény elévülését vonhatja maga után. Dr. FŐI,DES JÖZSKE

Next

/
Thumbnails
Contents