Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-13 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
IOGI TAJEKOZTATO KISVÁROS! autósgondok Sokat hallunk, olvasunk arról, hogy a gépkocsik számának szaporodásával a nagyvárosok autótulajdonosainak gondjai, problémái is szaporodnak. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy hasonló jellegű problémák vannak a kisvárosokban Is. Az alábbiakban ezt szeretném illusztrálni a šahyi (ipolysági) autósok némely problémájának ismertetésével. Az Ipoly m'ndkét partján elterülő városkánk nem bővelkedik idegenforgalmi látványosságokban, falai között azonban mégis igen sok külföldi turista megfordul, különösen a nyári hónapokban, mivel városunk a Krakkót Budapesttel összekötő E 7-es műút mentén fekszik. A turisták zöme gépkocsin vagy társasgépkocsin érkezik hozzánk. Városunkban tavasz óta és jelenleg is folyik az E 7-es műút korszerűsítése, kiszélesítése valamennyiünk, elsősorban az autósok nagy örömére. Az útépítésnél természetesen elkerülhetetlen, hogy egyes útszakaszokon forgalomkorlátozásra, forgalomelterelésre, az úttest iekeskenyítésére sor ne kerüljön. Mi, „bennszülött“ autósok igyekszünk is mindent megtenni annak érdekében, hogy e korlátozások ellenére közlekedési „dugók“ és főleg balesetek, karambolok, még csak „koccanások“ sem, elő ne forduljanak. Városkánk autósainak becsületére legyen mondva, hogy túlnyomó többségükben figyelmesen, fegyelmezetten, a közlekedési szabályok és, az átmeneti korlátozások legteljesebb betartásával vezetnek. Ami azonban mégis „megkeseríti“ az életünket, az a külföldi turisták és a gyalogosok fegyelmezetlensége. A külföldi rendszámú kocsik vezetői gyakran sértik meg a közúti forgalom szabályait, ig- norálják az útjelzéseket és nem tartják be a rendkívül fontos előnyszabályt és a szabályos előzés szabályait. Városunk területén vagy a város közvetlen közelében is idéztek elő olyan súlyos közlekedési baleseteket, melyekért maguk, a szabálytalanul közlekedők az életükkel vagy testi épségük elvesztésével fizettek. A városunkban folyó útépítési munkálatok során pedig nem egy esetben olyan „bravúrokat“ hajtottak végre, amilyenek komoly, megfontolt és a forgalmi szabályokat pontosan ismerő és betartó gépkocsivezetőnek még csak eszébe sem jutnának. Njm kevés bosszúságot okoznak nekünk, ipolysági autósoknak, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat némely autóbuszának fegyelmezetlen gépkocsivezetői is, akik nem egy esetben az autóbusz-pályaudvartól fegyelmezetlenül' ráhajtanak. a főútra, mintha hivatásos gépkocsivezető létükre mit sem tudnának — az előnyszabályról. Nem egy ilyen fegyel- mezet’en. sőt, talán így is mondhatnám felelőtlen gépkocsivezető autóbuszának rendszáma van már a noteszomba bejegyezve, van közUik LV {azaz (levicei) és VK (tehát Veľký Krtíš-i) járásbeli rendszám is, ezeket azonban nem kívánom nyilvánosságra hozni, mivel nem az a célom, hogy bárkit is kellemetlen helyzetbe hozzak, hanem az, hogy ezt a néhány hivatásos gépkocsivezetőt — hiszen köztudott, hogy a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetőinek döntő többsége fegyelmezett és kiváló szakember — figyelmeztessem arra, hogy az előnyszabály és minden egyéb forgalmi szabály következetes, maradéktalan és pontos megtartása mindenkire — kivétel nélkül! — kötelező. A járókelők, gyalogosok túlnyomó többsége szintén tudja, hogy az úttest a járműveké, a járda a gyalogosoké. Városunkban azonban akadnak — sajnos — igen fegyelmezetlen gyalogosok is, akik családi te- referéjiiket az országúton bonyolítják le, maguk előtt gyerekkocsit tolva, karjukon csecsemővel és az egyébként is leszűkített és forgalmi akadályokkal teli úton egy teljes közlekedési sávot is lefoglalnak, egy-egy helyen hosszabb időre is „lehorgonyoznak“ és a gépkocsivezetők jóindulatú figyelmeztetésére gyakran még szemtelen és vulgáris megjegyzéseket tesznek. A fegyelmezetlen gépkocsivezetőket — nagyon helvesen — számos büntetés, pénzbírság sújtja. Nem lehetne ugyanúgy eljárni a maguk és mások testi épségét, életét és a közúti forgalom folyamatosságát és gördülékeny- ségét tudatosan veszélyeztető fegyelmezetlen gyalogosokkal szemben is? rajtuk kívül mi, autósok, csak a lelkiismeretlen tolvajokra haragszunk jobban. Az utóbbi időben — sajnos — városkánkban is elharapódzott az „alkatrészbeszerzés“ egy igen egyszerű, olcsó, de annál inkább elítélendő „módszere“. Az éjszakára künn hagyott gépkocsik egy-egy alkatrészét, fényszórókat, index-lámpákat, rádióantennákat stb. lelkiismeretlen tolvajok leszerelik, tehát bűncselekmény útján jutnak a kívánt a’katrészhez, miközben a gépkocsi-tulajdonosoknak, különösen a külföldi gyártmányú gépkocsik tulajdonosainak gyakran pótolhatatlan vagy csak igen hosszú idő eltelte után pótolható kárt okoznak és nem egy gépkocsi, mely több tízezer koronát ér, a három-négyszáz korona értékű alkatrész hiánya miatt esetleg hosszabb időre üzemképtelenné válik. Nagy elégtétel lenne számunkra, ha végre már legalább egyetlen olyan esetről hallanánk, hogy kisvárosunk tolvaj autórongálőját elérte méltó büntetése és a rács mögött elmélkedik cselekedete helytelenségéről, a bűncselekmény tényét kimerítő voltáról. Persze, aki minden éjszakára garázsba viheti az autóját, az nincs kitéve annak, hogy gépkocsija az éjszaka leple alatt „tevékenykedő“ gazemberek martalékává válik. Városunkban azonban — sajnos — igen kevés a garázs. Ezért aztán akadnak lelkiismeretlen egyének, akik ólhoz hasonló ócska fagarázsokat adnak bérbe havi százkoronás áron. Különösen szembetűnő a garázshiány az alkatrésztolvajok fő „vadász- területén“, a szövetkezeti lakások épületeinek közvetlen közelében. Gombsmódra nőnek ki a földből a szebbnél szebb szövetkezeti házak — aminek nagyon örülünk — de a garázs- építés betervezéséről az illetékesek különös módon — megfeledkeztek. Van az ipolysági lakásszövetkezetnek olyan autótulajdonos tagja, aki megalakulása óta tagja a szövetkezetnek, kilenc esztendeje lakik szövetkezeti lakásban és évek óta porosodik a garázs iránti kérelme a szövetkezet irodájában. Azóta felépült ugyan hat(I) új garázs, ezeket azonban nem a kérvényezőknek adták, hanem jóval „fiatalabb“ szövetkezeti tagoknak.“ Nos, az efféle gyakorlatnak egyszer s mindenkorra vé?et kell vetni a šahyi lakásszövetkezetben és a rendkívül égető garázskérdést a lehető legrövidebb időn belül meg kell oldani! Még az sem lesz baj, ha a garázsok közvetlenül a szövetkezeti házak közelében épülnek majd fel... SÁGI TÓTH TIBOR H A legveszélyesebb napok a hét jő és a péntek, állapítja meg a Budapest közlekedési baleseteiről most elkészült statisztika. A legtöbb baleset 16 és 19 óra között történik, a csúcspont 17 óra körül van. 0 A jöldgázt mind nagyobb mértékben használják üzemanyagként a Szovjetunióban. Jelenleg már 1700 teheratuó működik földgázzal, és számuk 1976-ra 35 ezerre emelkedik. Sff Polski Fiat 1600 és 1800 jelzéssel két sportkocsik kivitelezésű Polski Fiat került jorgalomba Lengyelországban. Az 16G0, illetve 1800 kcm-es motorral hajtott kocsik legnagyobb sebessége óránként 165—170 kilométer. S9 Varsóban és Szófiában is központi számitógépes forgalomirányítás bevezetésére készülnek. A lengyel fővárosban a közelmúltban készült el a tervjavaslat, míg a bolgár fővárosban 1973—75 között két lépcsőben valósítják meg a már elfogadott tervezetet. 1974 X. 13. 17 A Volkswagen jövő évi típusválasztékát sorakoztatták fel ezen a gyári fotón. Az előtérben ugyan még a bogarak szerepelnek, de ha figyelmesen szemléljük a képet, a Golf, a Scirocco, a Passat már szinte uralják a mezőnyt, amelynek természetesen stabil' tagja a vászontetejű terepjáró, a kétféle áruszállító és a mikrobuszmodell is. A kártérítés módja és mérteke Új polgári törvénykönyvünk 442. §-aszerint a kárért felelős személy, szervezet a tényleges kárt köteles megtéríteni, elsősorban az eredeti állapot helyreállításával; ha ez rendesen nem lenne megvalósítható, vagy nem lenne célszerű, a kárt pénzben kell megtéríteni. Pl. a tisztítóban tönkrement öltönyért annak tényleges pénzbeli ellenértékét kell megtéríteni az elhasználódás figyelembevételével. A gépkocsik esetében a bírósági gyakorlat a tényleges kárt az új alkatrészek felhasználása esetében a gépkocsi korának és állapotának megfelelő amortizáció beszámításával állapítja meg Ha szándékosan okozott kárról van szó, a bíróság a tényleges áron kívül egyéb kár megtérítésére is kötelezheti a károkozót, ha az ilyen további térítés meg nem ítélése a szocialista együttes szabályaival ellenkezik. Pl. aki szándékos cselekménnyel valamilyen gépjármű nehezen beszerezhető alkatrészét elidegeníti vagy tönkreteszi, nemcsak az alkatrész tényleges ellenértékének megfizetésére kötelezhető, hanem további kár megtérítésére is, így kötelezni lehet azon költségek megtérítésére, amelyek a hiányzó alkatrész miatt hasz nálhatatlan gépkocsi helyett igénybe vett bérkocsi fuvarozás sál keletkeztek. Egészen új a törvény azon rendelkezése, hogy szándékos bűncselekménnyel okozott olyan kár esetén, amelytől a tettesnek vagyoni előnye származott, a bíróság határozatot hozhat, hogy a kártérítési igényt ki lehet elégíteni azokból a dolgokból, amelyeket az ilyen vagyoni előnyből szereztek, még akkor is, ha a végrehajtási előírások értelmében ezeket lefoglalni egyébként nem lehetne. Pl. ha a tettes a jogtalanul szerzett pénzért rádiót és mosógépet vett, a kárt ezek eladásával is lehet fedezni, nDha egyébként ezek — minit »t élethez szükséges dolgok — a végrehajtásból ki vannak zárva. A törvény további védelmet biztosít a károsultnak azzal, hogy a károkozó, — amíg a károsult kártérítési igénye nem nyer kielégítést, — az említett dolgokkal nem rendelkezhet. A tárgyakban okozott kér esetén a károkozás Idejében fennálló árakból kell kiindulni. A külföldi gyártmányú kocsik esetében az árakat a hasonló belföldi gyártmányú kocsik is alkatrészek árából számítsák ki. Az egészségben okozott kár esetén a károkozó egyszeri összeg megfizetésével köteles kártalanítani a károsultat az elszenvedett fájdalmakért (ún. fájdalomdíj) és társadalmi érvényesül és ének m eg n eh ez ít őséért. A fájdalomdíjat és a társadalmi érvényesülés megneheze^ dését a kezelő orvos vagy egészségügyi intézet számítja ki az üzemi balesetek kártalanításáról szóló munkajogi előírások (Tt 1965/32 hirdetmény) szerint, éspedig a rendeletben közölt táblázatban feltüntetett pontok számának megadásával, így pl. egy szemgolyó olyan sérüléséért, amely miatt azt öí kellett távolítani, fájdalomdíj címén 150 pontot kell megállapítani, a látás teljes elvesztéséért a társadalmi érvényesülés megnehezedéséért legfeljebb 1800 pontot lehet megállapítani. Az érvényes előírások szerint 1 pontért 10,— korona térítés jár. A fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezedéséért járó kártalanítás elégtétel! térítés jellegével bír. A károkozó pénzbeli térítéssel nyújt elégtételt egyrészt az elszenvedett fájdalmakért, másrészt azért, hogy a károsult az életben és a társadalomban az elszenvedett sérülés miatt csak nehezen tud érvényesülni, pl. a megvakult nem tud olvasni, nem sportolhat stb. Az említett egyszeri elégtételi térítések összege egy esetből kifolyóan nem haladhatja meg a 40 000,— koronát, amelyből g fájdalomdíj maximálisan 12 000,— koronát teheit ki. Ezen felső határt meghaladó kártalanítást csak egész kivételes esetben állapíthatja meg a bíróság, pl. akkor, ha fiatal személy egész testében megbénul. A Ptk 446. §-a értelmében a károsult munkaképtelenségé» nek ideje alatt a károkozó köteles megtéríteni a károsult károsodás előtti átlagkeresete és a táppénz közötti különb» séget, minden korlátozás nélkül. Pl. a károsult átlagkeresete a sérülés előtt 2000,— korona volt, a táppénz összege 1500,— korona, a munkaképtelenség ideje alatt igénye van az 500,—. korona különbözeire. A Ptk 447. §-a értelmében a munkaképtelenség megszűnte után vagy rokkantság esetén a károkozó köteles megtéríteni a károsult keresetveszteségét, a káreset előtti átlagkeresete és az utána elért kereset között, hozzászámítva ehhez a teljes vagy részleges rokkantjáradékot. Pl. ha a károsultnak a sérülés előtt 1200,— korona havi átlagkeresete volt, a munkaképtelenség megszűnése után részleges rokkantjáradék cl» mén 600,— koronát kap és az új átlagkeresete 500,— korona, a megtérítendő keresetveszteség havi 100,— korona. Megfelelő kártérítés illeti meg a háztartásban dolgozó nőt és a még nem kereső tanulót vagy főiskolást Is. A keresetveszteségért járó kártérítés a Tt 1973/67 sz. módosító rendelkezése szerint a keresettel és az esetleges részleges rokkantjáradékkal együtt nem haladhatja meg a havi- 2500,— korona 'összeget. Pl. ha valaki a sérülés előtt havi 2000,— koronát keresett, a baleset utáni teljes rokkantjáradéka 1200,— korona lesz és emellett 300,— koronát keres, » bíróság csak 500,— koronát ítélhet meg keresetveszteség címén. Kivételt képez az egészségben szándékosan okozott kár esete: ilyen esetben a bíróság a havi 2500,— koronát meg haladó összegű kártérítést Is megítélhet, ha ennek meg nőm ítélése a szocialista együttélés szabályaival ellenkeznék. A Ptk 450. §-a értelmében a bíróság mindenfajta kártérítési kötelezettséget, tekintettel a különös méltánylást érdemlő okokra, mérsékelheti, ha a kárt a károkozó nem szándékosan okozta. A csehszlovák bírósági gyakorlat (több ilyen. L B. döntvény szerint) értelmében a gépjármű által okozott károkért járó kártérítési igények nem egyszerre válnak esedékessé és az egyes ilyen részigények elévülési határideje is különböző időponttal kezdődik (lásd főként az R 28/1960 sz. döntvényt). így a fájdalomdíj általában az orvosi közbelépés után válik megállapílhatóvá és esedékessé. A társadalmi érvényesülés csökkenéséért járó kártalanítás orvosi véleményezés szerint általában a sérülés után eltelt egy vagy két év után (a következmények konszolidálódása — rehabilitáció befejezése után) válik megállapíthatóvá és esedékessé. Az anyagi kár rendszerint az első kárbecslés (és nem a Javítási számla kézbesítésével) lehetőségekor válik ismertté és érvényesílhetővó. A betegállomány Ideje alatti keresetkiesés minden hónap végével, a tartós további következmények — teljes rokkantság, részbeni rokkantság esetében — rendszerint a társadalombiztosítási hivatal járadékot megállapító végzésének jogerőre emelkedésével válik az elesett kereset esedékessé. Az utóbbi ' esetben rendkívül fontos figyelembe venni azt, hogy az első járadékkülönbözeit időben való nem érvfeiiyesít&> se nemcsak az illető keresetkiesés elévülését, de az egész későbbi keresetkülönbözeti kárigény elévülését vonhatja maga után. Dr. FŐI,DES JÖZSKE
