Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1974-10-13 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 X. 13. Az IFA tehergépkocsira szerelt Kertitox-Góliát permetező szintén az NDK és Magyarország gyártási kooperációjának az eredménye Csúcsforgalom az Agromasexpo '74 pavilonja előtt Mindenkinek ízlett a pacalpörkölt és a birkagulyás a kiállítás területén működő, stílusos Karcagi Birkacsárdában A szakosított nemzetközi mező- gazdasági gépkiállítások között a budapesti AGROMASEXPO nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer- ipari gép- és műszaki kiállítás és vásár a legfiatalabbak közé tartozik, hiszen még csak az idén rendezték meg második évfolyamát. Az ilyen kiállítás leginkább csak az illetékes szakembereket és az ágazat dolgozóit vonzza, s ez az első évfolyam látogatottságán némileg vissza is tükröződött. Ez év szeptemberében azonban más .volt a helyzet, hiszen egy időben és egy helyen került sor a fogyasztás, cikkek szakosított vásárára, valamint az AGROMASEXPO ’74 kiállításra a Budapesti Nemzetközi Vásár új területén, a régi, hagyományos mezőgazdasági kiállítások színhelyén. Így a mezőgazdasági, erdészeti, faipari és élelmiszeri gépeket puszta kíváncsiságból azok is megtekintették, akiknek különben talán eszükbe sem jutott volna'megcsodálni a nagy teljesítményű traktorokat, kombájnokat, vetőgépeket, korszerű talajművelő és szállító eszközöket, s a mezőgazda- sági munka termelékenységét gyors ütemben növelő egyéb gépeket. Még a távolabb, falvak lakosai is szívq- sebben felutaztak a kiállításra, hiszen egy látogatás keretében kettős élményben és látványban lehetett részük. A tüzetes szemlélődés szempontjából azonban éppen ez volt a legnagyobb probléma, mert bizony mindenkinek alaposan be kellett osztania az időt, hogy a fogyasztási cikkek gazdagon berendezett pavilonjai, a színpompás divatbemutatók, a különböző márkájú gépkocsik és motorkerékpárok, a szebbnél szebb és azonnal megvásárolható hétvégi faházak, motorcsónakok és vitorlások, s a rengeteg egyéb vásárolni-, enni- és innivaló mellett a mezőgazdaság, gépkiállítás megtekintése se maradhasson el. A magyarországi embernek azonban vérében van a mezőgazdaság, s így a mezőgazdasági gépek tájékán talán még nagyobb is volt a forgalom, mint a modern vonalú bútorokat, lakberendezési tárgyakat, korszerű háztartási gépeket és választékos öltözeteket bemutató hatalmas csarnokokban. Nem hiányozlak a fiatal szakiskolák lelkes csoportjai sem, akiknek az érdekesebb, és először látott gépújdonságokról az őket kísérő szaktanár vagy a gépeket kiállító vállalat megbízottja nyújtott részletes felvilágosítást. A kertészkedők viszont a kisgépek, főleg azok árcéduláinak tanulmányozásával voltak elfoglalva, amelyek között a Holder traktorcsalád, továbbá a japán és olasz kisgépek mellett a jičín, Agrostroj kooperációban gyártott Terra rendszere is kiváltotta a látogatók élénk érdeklődését. Nem kisebb sikerrel szerepelt a hatalmas traktorok szomszédságáAz E—512-es kombájnok BRAUD BMG csőtörő adapterrel a kukorica begyűjtésében is jól érvényesülnek ban szerényen meghúzódó T 4 K 14- es csehszlovák kistraktor. Az AGROMASEXPO ’74 azonban nemcsak látványosságot, hanem kölcsönösen hasznos tapasztalatcserét, komoly üzletkötéseket is jelentett, s jelentősen hozzájárult a mezőgazdasági gépgyártás nemzetközi szakosításának tov>'jbi elmélyítéséhez. A kiállításon szereplő 20 ország közül természetesen a rendező Magyar Nép- köztársaság mezőgazdasági gépgyártása képviseltette magát a legnagyobb terjedelemben. A magyar mezőgazdaság gépesítésének három fő jellegzetességét a kiállításon bemutatott gépek is szemléltetően példázták. Az egyik ilyen jellegzetesség a legnagyobb teljesítményű gépekre való fokozatos áttérés, s azokból komplex gépsorok összeállítása, a másik a külföldi gyártási licencek nagyobb mértékű felhasználása, a harmadik pedig a KGST-tagállamok közötti gyártási és fejlesztési kooperáció elmélyítése. E három irányzat természetesen ugyanazt a célt szolgálja, a mezőgazdasági termelés gazdaságosságának, hatékonyságának növelését a belterjesség további fokozása mellett. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy Magyarországon az utóbbi években elsődleges figyelmet szenteltek a belterjes termelési ágazatok, főleg a szőlészet, a gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a tárolás, a tartósítás és a feldolgozó ipar komplex gépesítésének. A továbbiakban említsünk meg néhány példát az említett három irányzat szemléltetésére. A kiállítás látogatói és a külföldi szakemberek egyaránt megcsodálták a legnagyobb teljesítményű gépek egyik jellemző példányát, a 14 tonna teherbírású Toldi-14-es traktorvon- tatású pótkocsit. A rakodófelület, amely lehet két- vagy egyszekrényes, mindkét oldalra hidraulikusan billenthető. E kolosszus vontatásához természetesen legalább 120 lóerős traktor szükséges A függesztett begyűjtőkocsik sora szintén gazdagodott egy nagy teljesítményű, 40 köbméteres illetve 4500 kg teherbírású géppel, amely a Hörcsög nevet viseli. A névadók talán a hörcsög mérhetetlen étvágyára gondoltak, amikor ennek a Ennek első jeleit már eddig is tapasztalhattuk, de a lehetőségek távolról sincsenek még kimerítve. A kiállítás sajtódokumentumaiból például megtudhattuk, hogy jelenleg több mint 50 000 szovjet traktor, 13 000 gabonakombájn és számos további szovjet mezőgazdasági gép üzemel Magyarországon. A jelenlegi, negyedik ötéves tervidőszakban 22 000 traktort vásárolnak a Szovjetunióból, s az erőgépek beszerzéséről gondoskodó Agrotröszt a 120 lóerőn feletti, nagyobb teljesítményű traktorok behozatalát szorgalmazza. Az NDK-ból az Agrotröszt csupán ebben az évben 350 darab E-512-es gabonakombájnt, 450 darab E-280-as silókombájnt és 400 darab E-301-es önmeghajtású kaszáló- és zúzógépet vásárol. A kooperáció gyors elmélyülését bizonyítja, hogy a mezőgazdasági gépek kivitele és behozatala egyes államok között néha egy év alatt megduplázódik. így történt ez Magyarország és az NDK esetében, ahol a magyar import idei értéke elérte a 25 millió rubelt, az előző évi szint kétszeresét, s a következő évre már 30—35 millió rubel értékű behozatalt irányoztak elő az NDK-ból. Ezt a gyors növekedést többek között az támasztja alá, hogy Magyarországon kooperációban gyártják az NDK-ból importált gépek egyes főegységeit. A magyar mezőgazdasági gépek kivitelében nagy szerepet játszik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, amely a Szovjetunióba egy- és kétszintes tojóházakat, Csehszlovákiába pedig többek között lucernaszárítókat szállít. Az NDK-ból származó mezőgazdasági gépek vásárlását többek között gyümölcs- és zöldségosztályozó gépekkel is ellensúlyozzák. A gyártási kooperáció számára további lehetőségek mutatkoznak az állattenyésztés gépesítésében, a takarmányiparban, valamint az élelmiszeriparban. A takarmánygyárak korszerű berendezéseinek gyártásában különösen Magyarország és Csehszlovákia között alakulhat ki gyümölcsöző együttműködés, mert mindkét országban jelentős eredményeket értek el az egyes főegységek gyártásában. Mindez azt bizonyítja, hogy a budapesti Agromasexpo a lipcsei Agra-ki- állításhoz hasonlóan nagy jövő előtt áll a kereskedelmi és gyártási kapcsolatok bővítésében, s a további évfolyamok egyre gazdagabb területen számolhatnak majd be a mezőgazda- sági és élelmiszeripari technika közös fejlesztésében elért eredményekről, s így a mezőgazdasági termelők is pontos képet nyerhetnek a gépek kínálatáról, valamint az egyes technológiák fejlesztési irányzatairól. Kép és szöveg: MAKRAI MIKLÓS szimpatikus gépnek ezt a kevésbé szimpatikus nevet adták. A külföldi licenciák magyarországi felhasználására több példát is említhetnénk, az egyik a Lajta Accord univerzális pneumatikus vetőgép, amit egy NSZK-beli cég licence alapján jelenleg 6 méteres munkaszélességben gyártanak, de előkészületben van a 9 és a 12 m munkaszélességű gépek gyártása is. A vetőmag mennyisége hektáronként 2 kg-tól 360 kg-ig állítható. E vetőgép legfőbb előnye, hogy aggregátumban alkalmazható különféle talajelőkészítő és permetező berendezésekkel, s így vele egyszerre 4—5 munkaművelet is elvégezhető. Egy ilyen aggregátum mozgatásához szintén legalább 150 lóerős traktor szükséges. A kiállításon szerepelt K-700-as és T-150-es szovjet erőgépek a mezőgazdasági vontatóknak már ezt a perspektív kategóriáját képviselték. A mezőgazdasági gépek kooperációban történő gyártása egyre jobban elmélyül, s lassan már csak a bennfentesek tudják megkülönböztetni, hogy az egyes gépek fő részegységeit melyik államban fejlesztették ki, illetve gyártották. Ilyen szoros együttműködés alakú t ki például a csehszlovák Zetor, illetve a lengyel Ursus traktorok gyártásánál Csehszlovákia, Lengyelország és Románia között. Hasonló együttműködést tapasztalhatunk Magyarország és az NDK esetében a Kertitox növényvédő berendezések gyártásában, melynek egyes típusait a két ország közösen fejlesztette ki. Ezeket a korszerű gépeket többek között mi is vásároljuk. Az Agromasexpo ’74 kiállítás látogatói megtekinthették a 3000 literes tartállyal felszerelt, 18 m munkaszélességű Kertitox-Góliát . permetezőt, amely az IFA 50 L A/Z NDK gyártmányú teherautóra szerelve a napi 100 hektáros teljesítményt is eléri. Ugyanezt a teherautót nagy teljesítményű műtrágyaszóróval kombinálva is bemutatták. A szocialista országok közötti szoros együttműködés optimális feltételeket teremt a mezőgazdasági gépek szakosított, nagy sorozatokban történő, tehát gazdaságos gyártásához. 5
