Új Szó, 1974. október (27. évfolyam, 232-257. szám)

1974-10-13 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Hírek a Szovjetunióból JOZEF LENÁRT, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, Szlovákia A leninizmus - és a Szlovák Nemzeti Felkelés tanulságai 1974. X. 13. '3_ (A tanulmány első részét a Vasárnapi 0] SZŐ előző számában közöltük.) A felkelés célja nem a burzsoá demok­rácia helyreállítása volt, hanem a népi demokrácia megteremtése és olyan gyö­keres társadalmi és gazdasági változtatá­sok végrehajtása, amelyek a munkásosz­tály vezette dolgozóknak biztosították a hatalmat. Ezért a kassai program követ­kezetes végrehajtásáért, valamint a nagy iparvállalatok és bankok államosításáért folytatott küzdelem növelte a párt tekin­télyét és befolyását a társadalomban, s egyúttal hozzájárult a forradalom további előnyomulásához. A cseh és a szlovák úgynevezett demokratikus burzsoázia, amely bizonyos fokig részt vett a nemzeti felszabadító mozgalomban, és csatlakozott^ a Nemzeti Fronthoz, félt a forradalom továbbfejlődésétől. Amikor a nemzetközi imperializmus áttért a hideg- háborús politikára, a burzsoázia az így ki­alakult helyzetet kihasználva, kísérletet tett a forradalom feltartóztatására, a ha­talom visszaszerzésére és az ország kül­politikai orientációjának megváltoztatásá­ra. Az 1948. februári döntő összecsapás­ban a dolgozók túlnyomó többségéneik támogatását élvező munkásosztály a hata* lom kérdését véglegesen a maga javára döntötte el. A februári győzelem A februári győzelem megnyitotta az utat a szocialista átalakulás felé. A CSKP XIV. kongresszusán (1971-ben) tartott beszámo­lójában Husák elvtárs jogosan hangsúlyoz­ta: „A párt ezeket a győzelmeket azért tudta kivívni, mert a munkásosztály ha­talmáért folytatott harcban alkotó módon alkalmazta a lenini stratégiát és taktikát, létrehozta a munkásosztály, a parasztság és a többi dolgozó széles körű szövetsé­gét, amely a politikai harc döntő társa­dalmi tényezőjévé vált, s mert a Szovjet­unióval való szoros szövetségre támaszko­dott“. (Lásd: XIV. Sjezd KSČ. Svoboda 1971. 23. old.). A szocializmus és a proletár nemzetkö­ziség eszméjét azonban nemcsak a bur­zsoáziával szemben kellett megvédeni, ha­nem a munkásosztály, sőt a párt soraiban meghúzódó opportunistákkal szemben is. Az 1968—69-es események tanúsították, milyen nagy veszéllyel járhat a szocializ­musra nézve a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus, ha nem ütközik idejében elvi ellenállásba. A leninizmus eszméitől való mindennemű elhajlás lehetőséget te­remt a kapitalizmus restaurációjához. A revizionisták a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaságban kifejtett akkori tevé­kenysége mindenekelőtt a leninizmus el- . len és ezáltal a Szlovák Nemzeti Felkelés valamennyi eszméje és vívmánya ellen irá­nyult. A leninizmusra, a munkásosztály és pártja vezető szerepére, a szocializmus gazdasági alapjaira és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külpolitikai irányvo­nalára zúdított vádaskodás voltaképpen ellenforradalmi támadás volt, s egyet je­lentett a Szlovák Nemzeti Felkelés hagya­tékának teljes megtagadásával. Pártunknak a lenini elvekhez hű tagjai nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a testvéri szocialista országok segítségé­vel sikerült egy véres ellenforradalmi tra­gédia veszélyét elhárítani, majd a pártot és az államot kizárólag politikai eszkö­zökkel kivezetni a mély válságból és szo­cialista társadalmunk további fejlődésének útjára terelni. Teljesen törvényszerű, hogy Husák elv­társ, aki pártunk tekintélyes képviselője volt a nemzeti felszabadító harc befejező szakaszában, valamint a munkásosztály ha­talmának megszilárdításáért a háború utá­ni években folytatott harc időszakában, a párt marxista—leninista erőinek élén eré­lyesen fellépett a revizionista kísérletek ellen, s 1969 áprilisában a CSKP vezető funkciójába került. Minőségi változások Most, amikor a Szlovák Nemzeti Felke­lés 30. évfordulójára emlékezünk, s köze­leg annak az évfordulója, hogy a cseh nép felkelt, és a köztársaságot felszabadította a Szovjet Hadsereg, a kommunista párt és az egész nép büszkén tekint vissza a meg­tett útra, büszkén összegezi az eredménye­ket. Társadalmi és politikai téren ezekben az években minőségi változások történtek. Megszűnt a kizsákmányolás, eltűntek a ki­zsákmányoló osztályok, nincs munkanélkü­liség, a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdult. Népeink szocialista népekké ala­kultak át, a csehek és a szlovákok közötti viszony a szocialista föderatív államban jutott kifejezésre. Mindkét népünk és va­lamennyi nemzeti kisebbség kultúrája fel- virágzott. Fokozatosan egyenlő szintre emelkedik és az egész köztársaságban fel­lendül a gazdasági, a politikai és a kultu­rális élet, ami fontos tényezője annak, hogy a csehek és a szlovákok, valamint a nálunk élő más nemzetiségek egysége a jövőben még jobban megszilárduljon. A Szlovák Nemzeti Felkelés hagyatéka nak fejlesztése a békés építés éveiben azt jelentette, hogy az egységes csehszlovák gazdaság keretében megvalósult az iparo­sítás, emelkedett a mezőgazdasági terme­lés színvonala, intenzívebbé vált a termé­szeti erőforrások és az emberi tartalékok kihasználása, fellendült az oktatás és a kultúra, javult a dolgozók műszaki felké­szültsége, és mindezek alapján emelkedett a lakosság életszínvonala. Ennek az átfogó programnak a megvaló­sítása nem támaszkodott csupán Szlová­kiára, hanem az egész csehszlovák gazda­ság, a cseh területekről jött szakemberek és a cseh munkásosztály támogatását is él­vezte. Ámde ez a segítség, mint Gottwald elvtárs ismételten hangsúlyozta beszédei­ben, nemcsak Szlovákiának hozott hasz­not. hanem a cseh területek dolgozóinak is javára vált, minthogy emelte egész Csehszlovákia gazdasági teljesítőképessé­gét, a nemzetközi életben növelte' politi­kai súlyát. A fejlett Szlovákia Ma már felbecsülhetjük e program meg­valósításának eredményeit. Szlovákia, amely harminc éve elmaradott agráror­szág volt, a nemzeti jövedelem tekinteté­ben felülmúlta egész Csehszlovákia 1937. évi színvonalát. A csehszlovák burzsoázia a München előtti köztársaság 20 éve alatt- nem tudta áthidalni a történelmileg kiala­kult mély gazdasági és szociális szakadé­kot Szlovákia és az ország nyugati vidé­kei között. A szocialista Szlovákia ipari termelése az 1937-es színvonalához képest harmincszorosra növekedett. A Szlovák Szocialista Köztársaság ipari országgá vál­tozott, amelyben az egy főre jutó nemzeti jövedelem megközelíti Csehországét. A burzsoá köztársaság idején az jelle­mezte a szlovák mezőgazdaságot, hogy a földnek több mint a fele nagybirtokosok kezében összpontosult, extenzív termelés folyt, a munka termelékenysége alacsony, az állattenyésztés fejletlen, a termelés gé­pesítése gyönge volt. — A mostani Szlovákia szocialista mező- gazdaságát kiemelkedő sikerek jellemzik: a szocialista szektor vezető szerepet tölt be (a szántóterület 87,5 százalékát foglal­ja magában), a termelés a háború előtti­nek kétszeresére, a munkatermelékenység 4,5-szeresére emelkedett, a gabonafélék terméshozama nem marad el a legjobb nyu­gat-európai gazdaságok hozamaitól. Mind­ez meggyőzően tanúsítja, hogy a falvak dolgozói jelentősen hozzájárultak Szlová­kia általános fejlődéséhez. A kapitalizmus idején Szlovákiában csak egy főiskola volt, 2000 hallgatóval, ma 13 felsőfokú tanintézetben 52 000 hallgató ta­nul. Bővült az általános Iskolák és a kö­zépiskolák hálózata is. A tudományos ku­tatóintézetekben 45 000 munkatárs dolgo­zik, míg a burzsoá köztársaságban alig 3000 volt a számuk. A kultúra és a művé­szet különféle ágaiban is felvirágzott az alkotó munka. A nemzeti élet minden területén, a föde­ratív államrendszerben új feltételek jöttek létre a csehek és a szlovákok nemzetkö­zösségéhez, népeink és a Szovjetunió meg a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok kialakításához. Államunk fö­deratív felépítése helyesnek bizonyult. Megteremtette az előfeltételeit annak, hogy mindkét nemzetünk alkotó erői gyor­sabban fejlődjenek, együttműködésük és összeforrottságuk erősödjék. Csehország és Szlovákia munkásosztá­lyának a CSKP vezetésével tett közös erő­feszítései vitathatatlanul igazolják: a Szlovák Nemzeti Felkelés helyesen tűzte ki távlati forradalmi céljául, hogy a cse­hek és a szlovákok, erőiket egyesítve, kö­zösen haladjanak a szocialista úton. Szlo­vákia egyszersmind szemléltető példa ar­ra, mit érhet el még egy kis köztársaság is a kommunista párt vezetésével, együtt­működve a Szovjetunióval és a testvéri szocialista közösség többi országával. A Szovjetunió példája Á Szovjetunió ragyogó példája a népek lenini baráti közösségének. Ez a tény dön­tő jelentőségű volt és marad a csehek és a szlovákok számára. A Szovjetunió és a többi szocialista ország együttműködése és segítsége nélkül Csehszlovákia nem érhe­tett volna el ilyen gyors haladást a szo­cializmus építésében, nemzetközi helyze­tének erősítésében. A szocialista országok az ellenforrada­lommal való összecsapás számunkra rend­kívül nehéz perceiben is idejében nyúj­tottak nekünk nemzetközi segítséget. Mi úgy véljük, hogy ez a segítség jókor jött, bölcs, hasznos és helyes cselekedet volt. Ennek köszönhető, hogy sikerült elkerül­nünk a polgárháborút, és gyorsan konszo­lidálnunk a helyzetet. A Szlovák Nemzeti Felkelés örökségé­nek gyarapítása és fejlesztése azt jelenti, hogy továbbra is a lenini úton, a szo­cializmus útján haladunk. A felkelés öröksége a CSKP kongresszusán elfoga­dott program megvalósításában is érvény­re jutott. A gazdasági életben az a leg­fontosabb feladatunk, hogy biztosítsuk a termelés hatékonyságának rendszeres nö­vekedését; ehhez hasznosítanunk kell a tudomány és a technika vívmányait, s ki kell bontatkoztatnunk a dolgozók aktivi­tását és kezdeményezését, amely lehetővé teszi, hogy kihasználjuk a társadalmi mun­katermelékenység emelésének tartalékait. Ez nagy és valóban forradalmi cél — amint a CSKP XIV. kongresszusa és a Központi Bizottságnak a tudományos és műszaki fejlesztés kérdéseivel foglalkozó 1974. májusi plénuma is hangsúlyozta. En­nek ismeretében kell értékelni a dolgo­zóknak a párt felhívására kibontakozott kezdeményezését. A termelés magas szín­vonaláért, a jó minőségért és gazdaságos­ságért, a' tudományos és műszaki haladá­sért vívott harc forradalmi harc. Az al­kotó munka a legjobb módja annak, hogy nemzeti felszabadító harcunk forradalmi örökségét gyarapítsuk. Az államépítésben tovább szilárdítjuk a a szocialista rendszert, a szövetkezeti pa­rasztokkal és a többi dolgozóval szövet­séges munkásosztály hatalmát. Tökéletesít­jük a népi hatalom forradalmi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak a működését, fo­kozzuk az államügyek intézésében a dol­gozók részvételét; ez szerves része a szo­cialista demokrácia továbbfejlesztésének, amit feladatunknak tekintünk. A csehek és a szlovákok Nemzeti Front­ja mint a munkásosztály, a dolgozó pa­rasztság, az összes demokratikus és haza­fias erők szövetsége, mint népeink és nemzeti kisebbségeink egységének kifeje­zője a felkelés időszakában és a szocialista építés éveiben egyaránt kiállta a gyakor­lat próbáját. Ha gyarapítani akarjuk a felkelésnek ezt az örökségét, továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy erősítsük a csehek és a szlovákok egységét, ápol­juk egymás iránt érzett bizalmukat és tiszteletüket, s minden erőnket együttesen vessük latba közös szocialista hazánk fel­virágzásáért. Ebben a munkában nagy és pótolhatatlan szerepet tölt be a párt, az állam és a társadalmi szervezetek ideoló­giai tevékenysége. A hazafiasság és a szo­cialista nemzetköziség az új, szocialista ember világnézetének a jellemzője. Iránytű; a leninizmus Barátság a Szovjetunióval — a felkelés­nek ez az alapeszméje ma szintén kifej­lettebb formában érvényesül. Csehszlová­kia részt vesz a Varsói Szerződés tagál­lamainak védelmi szövetségében, gondot fordít a KGST-tagországok együttműködé­sének elmélyítésére, kezdeményezően te­vékenykedik a szocialista gazdasági integ­ráció Komplex Programjának megvalósítá­sa érdekében. Aktívan támogatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártjának XXIV. kong­resszusán előterjesztett békeprogramot, síkraszállunk a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élé­séért, a világforradalmi folyamat további fellendüléséért. A Szlovák Nemzeti Felkelés eszméit fej­lesztjük, s egyúttal mélységes történelmi tanulságot is látunk benne. Olyan iskola lett számunkra ez a felkelés, melyben megszilárdult az a meggyőződésünk, hogy csak a leninizmus, a lenini helyzetelem­zés, a leninizmus stratégiája és taktikája lehet a győzelem forrása azokban a bo­nyolult osztálycsatákban, melyeket a mun­kásosztály és a többi dolgozók vívnak a kommunista párt vezetésével a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a szocializ­mus felépítéséért. A leninizmushoz való hűség, a lenini tanítás alkotó alkalmazása a CSKP politikájában, a párt és a nép szi­lárd szövetsége, a csehek és <’ szlovákok egysége, szilárd szövetség a Szovjetunió­val — ezek a tényezők a biztosítékai szocialista társadalmunk további sikeres fejlődésének. (Megjelent a Béke és Szocializmus című folyóiratban. Alcímek: Űj Szó) # A Szovjetunióban — nem teljes adatok szerint — 7944 központi és helyi lap jelenik meg, összesen 35 mil­liárd példányban. A folyó­iratok és az időszaki kiad­ványok száma 6577, évi pél­dányszámuk 2 milliárd 787 millió. Tavaly a szovjet ki­adók 80 179 könyvet és bro­súrát bocsátottak ki több mint 1,5 milliárd példány- ban. # A vegyipar világszer­te gyorsabban fejlődik, mint sok más iparág. ENSZ-sta- tisztikák szerint 1961 és 1970 között évente átlag 9,4 százalékkal nőtt a világ vegyipari termelése. A szov­jet vegyipar ugyanebben az évtizedben évente átlago­san 13,3 százalékkal növel­te termelését. A műtrágya- gyártásban a Szovjetunió ta­valy utolérte az Egyesült Államokat, idén pedig el­foglalja a világon az első helyet. ★ 0 A Rnsztovi Megyei Helytörténeti Múzeumban úgynevezett „aranyszoba“ nyílt: itt látható a múzeum ritkasággyűjteménye. A több ezer arany- és ezüst­tárgy mindegyike Don men­ti kurgánokból származik, rosztovi és leningrádi ré­gészek bukkantak rájuk. Lószerszám-díszítő arany lemezkék, különös rajzola­tú fülbevalók, kardhüvely- bevonatok és tegezek van­nak köztük. Novocserkasszk közeléből, a Szadovij nevű szarmata kurgánból me­dalionokkal díszített ezüst csészék kerültek a múzeum birtokába. Ez a lelet egész Európában egyedülálló. ★ # A Moszkva folyót a Ki­jevi pályaudvar közelében átívelő Arbat metróhíd ha­marosan új köntöst kap: üvegből és betonból ké­szült galériával fedik be, hogy megkíméljék a közeli házak lakóit az áthaladó metrószerelvények dübörgé­sétől. A hídnak csak a kö­zépső része marad nyitva. A galéria tervét a Moszkvai Metróépítő Intézet készítet­te. # A zöldságsaláta elké­szítéséhez több, de leg­alábbis két zöldségféle szükséges. G. Makarova ós B. Moskov leningrádi kuta­tók megelégszenek egy zöldségfélével is, bár igaz, nem akármilyennel. A nem mindennapi növényt hóna­posretek és káposzta ke­resztezésével hozták létre, s a „Sziámi ikrek“ nevet ad­ták neki. Gyökérrésze sem külsejében, sem pedig ízé­ben nem különbözik a re­tekétől, nedvdús, húsos le­velei azonban a káposztához hasonlítanak, és sok C-vita* mint tartalmaznak. • Szovjet tudósok felhő-at­laszt szerkesztettek. E cél­ból több expedíciót indítot­tak az Atlanti-óceán trópusi részére, és felhasználták azokat az adatokat is, ame­lyeket meteorológiai mű­holdak továbbítottak a Föld­re. A „felhővadászat“ meg­rendezését az indokolja, hogy a felhők gátolják a napenergia beáradását. A vizsgálatok kiderítették, hogy az óceán különböző ré­szei fölött meghatározott időközönként, periodikusan tömörülnek a felhőrétegek. Az atlaszban rendszerezett Ismeretek segítséget nyújta­nak a gazdasági célokat szolgáló területek jobb ki­választásához, a tengerészek biztosabb tájékozódásához.

Next

/
Thumbnails
Contents