Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-08 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
DR 1974. IX. U. J* 'Sí a n rffiSÜUI /k közelmúltban u munkahelyi közérzet ker- IX léseit vizsgáltam u TU LÉKI-ban /Tunyaság Lélektani Okait Kutató Intézeti, mert elhatároztam, hogy nagyobb terjedelmű szociográfiai tanulmánnyal járulok hozzá az emberiség boldogításához. Már leírtam a címet is: „Hogyan lógjunk, miként lógjunk?“ Az olvasók ér üeklődésél felcsigázandó vizsgálódásom néhány eredményét a nyilvánosság elé tárom. Az általam vizsgált munkahelyen a közérzet jó. Kialakítói és élvezői az emberek, más néven a munkaerők. A munkaerő lehet nőnemű, és lehet himnemü, de ez nem jelent semmit, mert a himnemü munkaerő ma már a nőneművel egyenjogú. Állítólag. A munkaerők reggel érkeznek a munkahelyükre. A TU LÉKI ban azonnal megkezdődik a lázas tevékenység: a női munkaerők késedelem nélkül mázolni kezdenek a szájukat és a szemhéjukat, a férfiak pedig tudásukat gyarapítják — újságot olvasnakAz említett munkahelyen néhány nagyon fontos tényezői tanulmányoztam. Ezektől függ a tó munkahelyi közérzet kialakítása. ANYAGBESZERZÉS. Egy - többnyire női — munkaerő mindig tudja, hogy hol lehet polinéziai már gát, dániai cipőfűzőt vagy skóciai bélyeg reQézót kapni. A beszerzési forrásokra önzetlenül felhívja a többi munkaerő figyelmét is és ilyenkor a munkahely általában kiürül, mert polinéziai márgáru mindenkinek szüksé ge van. A munkaerők többsége „hu már úgyis a városban vagyok“ kiáltással egyéb bevásárlásait is elintézi, közben meglátogat ja a Róza nénit, elvégre rokoni kötelesség is van a világon. TÁJÉKOZTATÁS. Többnyire szintén női munkaerő végzi. Tulajdonképpen adatbank. Minden kiről mindent elmond. Azt is, ami nem igaz. Sőt — elsősorban azt. Ezzel eléri, hogy az idegeket állandóan kellemes izgatom feszíti és kialakulnak a szakosított csoportok. Ezek arra szakosodnak, hogy Utálják a többi csoportot, Tehát: Rózsi, Klotild, Manci, Sári mélyen és átfogóan utálja Pirit, Zelmát. Hellát és Dolóreszt. Piri, Zelnu, Hella és Dolóresz mélyen és átfogó un úiálja Juliskát, Teréziát, Ilonkát és Annál, akik viszont mélyen és átfogóan utálják Ró zsil, Klotildot, Mancit és Sárit. Az egymást kölcsönösen utáló csoportok tagjai a TÁJÉKOZTATÓVAL vitatják meg sérelmeiket és közben mindent elmondanak ellenségeikről. Tehát pél dóiul: Rózsi, Klotild, Manci és Sári elmondják, hogy Piri egy . .. izé, Zelma csak őzért nem izé, mert senki sem igényli, Hella még nagyon fia túl, de már szintén izé, ezzel szembe Dolóreszt a műemlékvédő hivatal patronálja, ezért már nem izé. A FIZETÉS. Szintén a munkahelyi közérzet fontos tényezője. Az általam vizsgált munkahe lyen tizenhét ember dolgozik és száztizenhét ember kap fizetést. A tizenhét dolgozó munka erőtől hiába érdeklődtem, hogy elégedettek e a fizetéssel vagy sem, mert annyi volt a dot guk, hogy válaszolni sem értek rá. A többi száz munkaerő részletesen kifejtette., hogy a fizetéssel elégedetlenek, véleményük szerint többet érdemelnének (az én véleményem szerint is többet érdemelnének!/. ÖNKÉPZÉS. Minél képzettebb kollektíva dől gozik egy munkahelyen, annál jobb a munka helyi közérzet. A TUĹÉKI ban a 17 dolgozó muri kuerő nagyon elavult módon növeli tudását: szabad idejében, munkaidő után, szombaton és vasárnap olvas, jegyzetel, folyton a szakíró dalműt tanulmányozza. A többi száz munkaerő haludó módszert alkalmaz: szabad idejében az életet tanulmányozza — borozóban, kávéházban, presszóban, vagy gyakorlati képességeit fejleszti — bütyköli az autót, ássa a kertet, hétvégi házat épít, esetleg emberi kapcsolatokat teremt — a másik nem tagjával. BÍRÁLAT. Ezt többen is gyakorolják. Női és férfi munkaerők egyaránt. A tizenhét dolgozó munkaerő nem egyedül, segítség nélkül harcol a munkafronton, mert a front mögött, jó mé lyen a hátországban Jnehogy egy életveszélyes munkadarab eltaláljaj ott áll és figyel a többi száz munkaerő és mindig megmondja, hogy milyen hibát követnek el a fronton. Bírálatuk szigorú, kemény, minden liberális megalkuvástól mentes. Természetesen kíméletlenül megkö vetetik az önbírálatot is — a tizenhét dolgozó munkaerőtől. 11)0. Nagyon fontos! A jó munkahelyi közérzet elsőrendű tényezői közé tartozik. Az általam vizsgált munkahelyen a munkaidő 7 órakor kezdődik. A 17 dolgozó munkaerő legalább 30 perccel előbb kezd dolgozni. A többi száz viszont nagyon jól tudja, hogy 10 15-20 25-30 perc késés még nem rendíti meg a szocializmus alapjait. De azért ők is pontos emberek, áldozatkészek: soha nem törődnek azzal, hogy mikor végződik a hivatalos munkaidő, hanem már 10 15 20 25 30 perccel előbb sietve távoznak. Amikor a részletek iránt érdeklődtem, megmagyarázták, hogy náluk teljes mértékben érvényesül az üzemi demokrácia: a többség akarata a döntő. Világos, hogy a 17 dolgozó munkaerő a kisebbség és a többi száz a többség. Szeretném hangsúlyozni, hogy tapasztalataim csak a fenti munkahelyre vonatkoznak. Ha véletlenül akad még munkahely, amely érintve érzi magát — helyesen teszi! PÉTERFI GYUT.A Vallomás a Fekete-tengernek Susil Weerarathna felvétele Hazám Ideszült engem is cmycín» harangot kongatni hajnali jegenyék tornyán hazám te hegyekhez szljjazott gondok térde alatl is virágozz okos törvényeket s attól színesedj akár bő eső után a szivárvány legendás hegyeid vállán Kimostad rám az árvaságot Miért is? Semmitől sémiig meg vissza - az utolsó stáció és az önvád miért is már azt se tudhatom meg soha és az érintetlen mozdulatok bizalmas csendje karnyújtásnyira s a zölden zizzenő kalászok körül a vigyázban álló jegenyeszámd Neszeim Múlt és jelen ölelkezik itt sirályok szárnyán fölragyogó fényben emlékbe szépült templomok falain kö-merev ikonok sértetlen csendje Nem tudsz már meghallgatni anyám édesanyám minden gyászom feketeségét kontyodba kötötte a halál széttört márványdarabok megtisztult gyászában római s török hódítók emléke komorul Játszom Zörgettem nem hallottátok a koppanásokat megbékéltem árnyékommal akár a halálraítélt a hóhérjával nyissatok kaput elfáradtam ebben a törvényen kívüli játszmában csakugyan szebb azóta a a remény csomót oldoz s ágyat vet éjszakára csend Egy deci pliszka mellett ülök a Balkán ölén én a bodrogközi magyar nézlek s örök nyugtalanságod tetszik nékeni mintha te volnál a vérem tenger le Fekete és mégis kék akár a búzavirág a Bodrogközben partod mint szétterített s/őke leány haj leheleted só és fény szembogaram belecsobban messzeséged mélységébe amióta kimondtad rám az árvaságot s szemembe fekete lángot leheltél csillagok virrasztják versbe fullasztott álmom ringatnál inkább mai is vadvirágok bölcsőjében s jönnél aranyhajú hajnalokat ébreszteni szívem csend-sivatagján amit az idő megjelöl megmarad örökre moradj meg így te is Balkán gyönge szépségedet a mindenségnek tárva a lo partjára. Légynek látta szemét a vízben, s miközben ugrott harapásra tátott szájjal, hogy lehalja, bepottyant egy csuka torkába. s gurult, mint alma le a gyomrába, közben brekegett is néha
