Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-08 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó

■ Zdenék Podskalský befe­jezte a Drága nénikék és éi* című filmjének külső felvéte­leit. Az alkotás Éva Jelínkovű forgatókönyve alapján készül. ■ Zbynék Brynych rendező megkezdte a Narancsszínű tü­zek éjszakája című film forga­tását, mely egy férfiról szól, aki ittasan vezette gépkocsi­ját, karambolozott, s ennek so­rán súlyosan megsebesített egy járókelőt. A külső felvé­telek Most környékén készül­nek. ■ Jean L»ms Trintignant és Dominique Sanda játssza Juan Bardem spanyol rendező új filmjének két főszerepét. A Ha­misjáték forgatókönyvét Manuel de Pedrolo regénye alapján írtük. ■ JoVan RanCiť jugoszláv rendező befejezte A fiú és a hegedű című első játékfilmjé­nek forgatását. A film közvet­lenül a második világháború utáni időszakban játszódik, s egy belgrádi nevelőotthon vé­denceiről szól. A Harcos Szö­vetség védnöksége alatt álló otthonban a háborúban ele­sett szülők zeneileg tehetséges gyermekeit karolták fel. Több híres zeneművész került ki so­raikból. Egy fiúról és zene iránti szeretetéről szól a törté­net. ■ A nagy Gatsby című film Francis Scott Fitzgerald köny­véből készült. A jazz-korszak írója maga is úgy halt meg, mint legtöbb hőse; kiábrándul­tán, nyomorúságosán. Robert Redford alakítja Gatsby szere­pét, partne»nője Mia Farrow. ■ Érdekes filmet forgat Mark Robson, amerikai rendező; cí­me: Földrengés. Egy tudós által 1998-ra bejósolt Los Angeles i földrengés áll a történet kö­zéppontjában. A film főszere­peit Ava Gardner és Charlton Heston játssza. Ava Gardner csak ritkán vállal szerepet, nagy sikere volt a Kilimand­zsáró hava és a Különös társa­ság című filmekben, amelyeket Hemingway ' elbeszéléseinek alapján készítették. ■ Shirley MacLane hosszú szünet után újból a kamerák elé lép, a híres Amelia Ear- hart repülőnőt személyesíti meg az Amelia című filmben. Az amerikai repülőnő, aki 1928-tól 1937-ig minden magas­sági és távolsági repülés női rekordját tartotta, életének harminckilencedik évében, egy földkörüli repülés közben nyomtalanul eltűnt. Shirley MacLane mondja a filmről: „Szeretem Amelia alakját, bá­tor volt és vidám. Ügy élte az életét, mint egy csodálatos ka­landot “ ■ Ügy látszik, a bankrablás­ról még mindig lehet újat mon­dani: a The Affair of Thomas Crown című film cselekménye is a pénz és az arany körül fo­rog. A film főszerepét Steva McQueen játssza, a Pillangó cí­mű film népszerű hőse. V asárnap dél. Kánikula. A prágai Vencel téren alig lézengenek néhányan. Annál hangosabb a Lucerna nagyterme. Eleinte az ember nem tudja mire vélni ezt a zűrzavart. Az egyre erősödő kiáltozás csakhamar verekedéssé fajul. Egyesek felháboro­dottan tiltakoznak az emelvényen ép­pen elhangzó jobboldali agitáció ellen, mások azonban egyetértenek vele. Szó szót kővet. Az „igazság bajnokai“ az erősebb jogán székeiket emelik a kom­munistákra. A rendőrség csak erre a pillanatra vár: a rend helyreállításá­nak ürügyén beavatkozik a törté])lek­be. Miről van szó tulajdonképpen? A huszonkilencedik című film for­gatása közijén nincs hiány a hasonló tömeg jelenetekben. — Amit most for­gatnak, azonban mégiscsak igényesebb a többinél — tájékoztat Lada Vacku vá segédrendező és míg eredményte­lenül hajszoljuk a mintegy ezer sta­tiszta közt nyomtalanul eltűnt Anto Tíín Kachlík rendezőt, elmondja; hogy az előbb látott jelenet a München előtti köztársaságban lejátszódó vá­lasztásokat megelőző időszakot eleve ulti fel, melyre a jobboldali politikai pártok közti kiéleződött viszony volt jellemző. A választók összejövetelein megszokottá vált a tettlegesség és nem ment ritkaságszámba a kommunista párt képviselőinek erélyes tiltakozása sem, a CSKP érdekeit sértő agitáció ellen. A verekedésre ezúttal Cervinka kép­viselő, a nemzeti szocialista párt ve­zető funkcionáriusa adott okot. A Masaryk-korabeli köztársaságba^ ural­kodó viszonyok indokolatlan dicséreté­vel provokálta a kommunistákat, akik ezúttal sem hagyták magukat. A két táborra oszlott tömeg közt — mint már annyiszor — ismét felkorbácso- lódtak a szenvedélyek ... zül többen, különösen az idősebbek kétségbe vonták Gottwald politikájúnak helyességét. Ezért a „nemzedékek vi­tájának“ is nevezhetnénk azokat a né­zeteltéréseket, amelyek végül is a „párt bolsevizálásával“ értek véget. Jan Šverma, Václav Kopecký és az írók közül többen, mint például Marie Majerová, Ivan Olbracht, Vítézslav Nezval és mások azonban csakhamar belátták tévedésüket. Csatlakoztak KI. Gottwaldhoz, akinek az igazáról Zápo- tocký is meggyőződött. A filmet a történelmi helyeken, te­hát Prágában és Moszkvában forgatják, ahonnan a rendező gárdájával nemré­gen tért vissza. Ismeretes ugyanis, hogy a CSKP V. kongresszusát fontos esemény előzte meg: a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusa, ame­lyen az elvtársak Gottwaldnak a CSKP­— Stop! — Még egyszer! Lada asz- szony vezényszavára hirtelen kialusz­nak a fényszórók. Míg a jelenetet meg­ismétlik, röviden vázolja, milyen nagy gondot okozott a filmben szereplő, kü­lönböző társadalmi rétegeket képvise­lő embertípusok kiválasztása. Majd az egyes pártok, a kommunisták és a burzsoázia képviselőinek megtestesítői kö'Zt elvegyülő egyenruhás légionáriu­sokra, sokolokra és a sokféle népvi­seletbe öltözött csoportokra hívja fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy a sta­tiszták többezres jegyzéke ellenére sem lehetett könnyű összehozni ezt a tömeget a vasárnapi hőségben, amikor a legtöbben valahol vidéken nyaral­nak, vagy a Moldva hűs vizében keres­nek felfrissülést. A nagyobb vállalatok pártszerveze­teinek köszönhető, hogy ma itt va­gyunk. Az ő segítségükkel sikerült ugyanis soron kívül toboroznunk a prágai üzemek dolgozóit — tájékoztat Lada asszony, majd váratlanul távozik és elvegyül a tömegben, hogy rövi­desen Antonín Kachlík rendezővel tér­jen vissza. Tőle tudom meg, hogy a készülő kétrészes színes film a CSKP V. kong­resszusával kapcsolatos 1929-es törté­nelmi eseményekkel foglalkozik. Mon­danivalója azonban ma is időszerű. Ar­ról folyt ugyanis akkoriban a vita. milyen politikát folytasson a CSTP a szociáldemokraták példájára fog ad h " el a burzsoázia könyöradománynít <■ parlamentben, vagy pedig a műnk* osztály megszervezésével indítson har­cot a burzsoázia ellen. A történelemben nemegyszer bébi zonyosodott, hogy a megalkuvás rév, zionizmust, tehát árulást eredményez és hogy a szocializmus csak a dolgozó néptömegekkel együtt, az ő segítsé­gükkel harcolható ki. Jílekkel, a párt akkori titkárával ellentétben ez volt a fiatal Klement Gottwald vélemé íye és hogy nem tévedett, azt a történe­lem igazolta. A film dr. Jaroslav Matéjka törté­nész könyve alapján készül, tehát tör­ténelmi tényekre támaszkodik. A for­gatókönyv társszerzője Antonín Kach­lík rendező. — Noha az események középpont jába Gottwaldnak Jílekkel folytatott, a párt irányvonalával kapcsolatos vi­táját helyeztük — mondja —, a film főszereplője mégis Antonín Zápotocký, aki kezdetben fenntartással fogad a Gottwald nézeteit. A kommunisták . k i­ban betöltőit vezető szerepéről dön­töttek. — Noha Jílek akkoriban még nem hitte el, tulajdon képi>en már akkor elvesztette a játszmát — véli a ren­dező és elmondja, hogy a moszkvai je­leneteket a hitelesség kedvéért ugyan­abban a teremben forgatták, amely annak idején az Internacionálé tanács­kozásainak volt a színhelye. Az ottani jelenetekhez mindössze az Internacio­nálé elnökségének tagjait — például Guszijevet, Manuelszkijt, Dimitrovot stb. — alakító néhány szovjet színészt vettek igénybe, akik szöveg nélkül, külsőjükkel emlékeztetnek a történelmi személyiségekre. Ezt az elvet tartotta szem előtt An­tonín Kachlík a főszereplők kiválasz­tásánál is. És minthogy a filmben sok a főszereplő, a rendezőnek nem kis fáradságába került, míg megtalálta azokat, akiket keresett. — Erre azért is fordítottam nagy gondot — mondja —, mert a művé­szetben nem elegendő az igazság ki­domborítása, a komoly gondolatok puszta leszögezése. Ennél többre van szükség; kitűnő színészekre, ha azt akarjuk, hogy a közönség elhiggye, amit a filmen lát és hall. Ezért bízta a rendező a fiatal Gottwald szerepét az egyelőre még nem túlságosan ismert, de tehetséges Miroslav Zouhar Hradec Králove-i színészre s ezért alakítja Antonín Zápotockýt Adolf Filip, a prágai S. K. Neumann Színház művé­sze, Klofáčot Spálený, az ismert éne­kes apja, az idős kommunistát josef Mixa érdemes művész, fiát Mireket ]>e- dig a temperamentumos Jaroslav Drbo- hlav, akit az előbbi tömeg jelenetben a kezében székkel hadonászva, elvei iga­záért síkraszállva ismertünk meg. Meg­tudtuk, hogy azért a szíve is a helyén van Mireknek, amiről Véra, Antonín Zápotocký húga tanúskodhat. De ez csupán epizód a filmben, mert a hangsúly azon a vitán van, amely a 33 éves Klement Gotlwald és ifjú hívei, valamint a nála 15 évvel idősebb Jílek < (a filmben Josef Langmiller) és koros követői, tehát a kiét nemzedék között folyik, mely végül is Klement Gott­wald irányvonala javára dől el.* Antonín Kachlíknak nem ez az első politikai filmle. Időszerű politikai problémát vet fel az 1921-ben lejátszó­dó Bűntény a Kék Csillagban című, az idén Antonín Zápotocký díjjal kitünte­tett alkotásában is. A film Jandáknak, az egykori szociáldemokrata képvise­lőnek az árulásával foglalkozik, aki a szociáldemokrata pártnak a kommunis­ta párttal való egyesüléséig a baloldal szószólója volt. Amikor azonban va­gyonát veszély fenyegette, lelkifurda­lás nélkül átpártolt a jobboldalhoz. — A funkcionáriusok erkölcsi profiljának a kérdése olyan probléma, mely — szerintem — a közönség okulására szolgál s ezért ma sem téveszthető szem elől — mondja a rendező, akinek érdeklődését azelőtt főleg az ifjúság élete és problémái kötötték le. A Raja- ja herceg után két, ezzel a témakör­rel foglalkozó filmet készített. Az egyik „Mi, elveszett lányok“, a másik „Au• tóskockázat“ címmel aratott nagy si­kert. Ez utóbbi — mint ismeretes — a hazai filmek nitrai szemléjén az első díjat nyerte. — Ma is szeretem a fiatalokat — vallja —, de régen kinőttem már so- raikbóL Érthető tehát, ha 50 éves fejjel jobban érdekelnek a ma problé­mái. Ezekről a társadalomban mutat­kozó ellentétekről akarok véleményt mondani munkámban. Nagy kár, hogy egyelőre kevés az ilyen alkotás — te­szi hozzá sóhajtva. De azért Antonín Kachlík nem ül öl be tett kézzel. Legközelebbi tervei közt szerepel Jaroslav Hašek életének a megfilmesítése. A forgatókönyv négy éve hever már a fiókjában, de nyilván még nem érett meg rá az idő ... mert ezt megelőzően ismét máson töri a fejét. Egyik Dél-Morvaországban ját­szódó novelláját szerelné megfilmesí­teni, az azon a vidéken eltöltött bol­dog és élményekben gazdag hat esz­tendő emlékére KARDOS MÄRTA 1974. IX. 8. 10 Miloslav Zuuhar (Kle. am Gottwaid szerepében) és An­tonin Kachlík rendező. IMirvald Miroslav felv.) Fi lm készül az V. pártkongresszusról Beszélgetés Antonín Kachlík rendezővel Tömegjelenet a Lucernában.

Next

/
Thumbnails
Contents