Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-08 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
■ Zdenék Podskalský befejezte a Drága nénikék és éi* című filmjének külső felvételeit. Az alkotás Éva Jelínkovű forgatókönyve alapján készül. ■ Zbynék Brynych rendező megkezdte a Narancsszínű tüzek éjszakája című film forgatását, mely egy férfiról szól, aki ittasan vezette gépkocsiját, karambolozott, s ennek során súlyosan megsebesített egy járókelőt. A külső felvételek Most környékén készülnek. ■ Jean L»ms Trintignant és Dominique Sanda játssza Juan Bardem spanyol rendező új filmjének két főszerepét. A Hamisjáték forgatókönyvét Manuel de Pedrolo regénye alapján írtük. ■ JoVan RanCiť jugoszláv rendező befejezte A fiú és a hegedű című első játékfilmjének forgatását. A film közvetlenül a második világháború utáni időszakban játszódik, s egy belgrádi nevelőotthon védenceiről szól. A Harcos Szövetség védnöksége alatt álló otthonban a háborúban elesett szülők zeneileg tehetséges gyermekeit karolták fel. Több híres zeneművész került ki soraikból. Egy fiúról és zene iránti szeretetéről szól a történet. ■ A nagy Gatsby című film Francis Scott Fitzgerald könyvéből készült. A jazz-korszak írója maga is úgy halt meg, mint legtöbb hőse; kiábrándultán, nyomorúságosán. Robert Redford alakítja Gatsby szerepét, partne»nője Mia Farrow. ■ Érdekes filmet forgat Mark Robson, amerikai rendező; címe: Földrengés. Egy tudós által 1998-ra bejósolt Los Angeles i földrengés áll a történet középpontjában. A film főszerepeit Ava Gardner és Charlton Heston játssza. Ava Gardner csak ritkán vállal szerepet, nagy sikere volt a Kilimandzsáró hava és a Különös társaság című filmekben, amelyeket Hemingway ' elbeszéléseinek alapján készítették. ■ Shirley MacLane hosszú szünet után újból a kamerák elé lép, a híres Amelia Ear- hart repülőnőt személyesíti meg az Amelia című filmben. Az amerikai repülőnő, aki 1928-tól 1937-ig minden magassági és távolsági repülés női rekordját tartotta, életének harminckilencedik évében, egy földkörüli repülés közben nyomtalanul eltűnt. Shirley MacLane mondja a filmről: „Szeretem Amelia alakját, bátor volt és vidám. Ügy élte az életét, mint egy csodálatos kalandot “ ■ Ügy látszik, a bankrablásról még mindig lehet újat mondani: a The Affair of Thomas Crown című film cselekménye is a pénz és az arany körül forog. A film főszerepét Steva McQueen játssza, a Pillangó című film népszerű hőse. V asárnap dél. Kánikula. A prágai Vencel téren alig lézengenek néhányan. Annál hangosabb a Lucerna nagyterme. Eleinte az ember nem tudja mire vélni ezt a zűrzavart. Az egyre erősödő kiáltozás csakhamar verekedéssé fajul. Egyesek felháborodottan tiltakoznak az emelvényen éppen elhangzó jobboldali agitáció ellen, mások azonban egyetértenek vele. Szó szót kővet. Az „igazság bajnokai“ az erősebb jogán székeiket emelik a kommunistákra. A rendőrség csak erre a pillanatra vár: a rend helyreállításának ürügyén beavatkozik a törté])lekbe. Miről van szó tulajdonképpen? A huszonkilencedik című film forgatása közijén nincs hiány a hasonló tömeg jelenetekben. — Amit most forgatnak, azonban mégiscsak igényesebb a többinél — tájékoztat Lada Vacku vá segédrendező és míg eredménytelenül hajszoljuk a mintegy ezer statiszta közt nyomtalanul eltűnt Anto Tíín Kachlík rendezőt, elmondja; hogy az előbb látott jelenet a München előtti köztársaságban lejátszódó választásokat megelőző időszakot eleve ulti fel, melyre a jobboldali politikai pártok közti kiéleződött viszony volt jellemző. A választók összejövetelein megszokottá vált a tettlegesség és nem ment ritkaságszámba a kommunista párt képviselőinek erélyes tiltakozása sem, a CSKP érdekeit sértő agitáció ellen. A verekedésre ezúttal Cervinka képviselő, a nemzeti szocialista párt vezető funkcionáriusa adott okot. A Masaryk-korabeli köztársaságba^ uralkodó viszonyok indokolatlan dicséretével provokálta a kommunistákat, akik ezúttal sem hagyták magukat. A két táborra oszlott tömeg közt — mint már annyiszor — ismét felkorbácso- lódtak a szenvedélyek ... zül többen, különösen az idősebbek kétségbe vonták Gottwald politikájúnak helyességét. Ezért a „nemzedékek vitájának“ is nevezhetnénk azokat a nézeteltéréseket, amelyek végül is a „párt bolsevizálásával“ értek véget. Jan Šverma, Václav Kopecký és az írók közül többen, mint például Marie Majerová, Ivan Olbracht, Vítézslav Nezval és mások azonban csakhamar belátták tévedésüket. Csatlakoztak KI. Gottwaldhoz, akinek az igazáról Zápo- tocký is meggyőződött. A filmet a történelmi helyeken, tehát Prágában és Moszkvában forgatják, ahonnan a rendező gárdájával nemrégen tért vissza. Ismeretes ugyanis, hogy a CSKP V. kongresszusát fontos esemény előzte meg: a Kommunista Internacionálé VI. kongresszusa, amelyen az elvtársak Gottwaldnak a CSKP— Stop! — Még egyszer! Lada asz- szony vezényszavára hirtelen kialusznak a fényszórók. Míg a jelenetet megismétlik, röviden vázolja, milyen nagy gondot okozott a filmben szereplő, különböző társadalmi rétegeket képviselő embertípusok kiválasztása. Majd az egyes pártok, a kommunisták és a burzsoázia képviselőinek megtestesítői kö'Zt elvegyülő egyenruhás légionáriusokra, sokolokra és a sokféle népviseletbe öltözött csoportokra hívja fel a figyelmet. Kétségtelen, hogy a statiszták többezres jegyzéke ellenére sem lehetett könnyű összehozni ezt a tömeget a vasárnapi hőségben, amikor a legtöbben valahol vidéken nyaralnak, vagy a Moldva hűs vizében keresnek felfrissülést. A nagyobb vállalatok pártszervezeteinek köszönhető, hogy ma itt vagyunk. Az ő segítségükkel sikerült ugyanis soron kívül toboroznunk a prágai üzemek dolgozóit — tájékoztat Lada asszony, majd váratlanul távozik és elvegyül a tömegben, hogy rövidesen Antonín Kachlík rendezővel térjen vissza. Tőle tudom meg, hogy a készülő kétrészes színes film a CSKP V. kongresszusával kapcsolatos 1929-es történelmi eseményekkel foglalkozik. Mondanivalója azonban ma is időszerű. Arról folyt ugyanis akkoriban a vita. milyen politikát folytasson a CSTP a szociáldemokraták példájára fog ad h " el a burzsoázia könyöradománynít <■ parlamentben, vagy pedig a műnk* osztály megszervezésével indítson harcot a burzsoázia ellen. A történelemben nemegyszer bébi zonyosodott, hogy a megalkuvás rév, zionizmust, tehát árulást eredményez és hogy a szocializmus csak a dolgozó néptömegekkel együtt, az ő segítségükkel harcolható ki. Jílekkel, a párt akkori titkárával ellentétben ez volt a fiatal Klement Gottwald vélemé íye és hogy nem tévedett, azt a történelem igazolta. A film dr. Jaroslav Matéjka történész könyve alapján készül, tehát történelmi tényekre támaszkodik. A forgatókönyv társszerzője Antonín Kachlík rendező. — Noha az események középpont jába Gottwaldnak Jílekkel folytatott, a párt irányvonalával kapcsolatos vitáját helyeztük — mondja —, a film főszereplője mégis Antonín Zápotocký, aki kezdetben fenntartással fogad a Gottwald nézeteit. A kommunisták . k iban betöltőit vezető szerepéről döntöttek. — Noha Jílek akkoriban még nem hitte el, tulajdon képi>en már akkor elvesztette a játszmát — véli a rendező és elmondja, hogy a moszkvai jeleneteket a hitelesség kedvéért ugyanabban a teremben forgatták, amely annak idején az Internacionálé tanácskozásainak volt a színhelye. Az ottani jelenetekhez mindössze az Internacionálé elnökségének tagjait — például Guszijevet, Manuelszkijt, Dimitrovot stb. — alakító néhány szovjet színészt vettek igénybe, akik szöveg nélkül, külsőjükkel emlékeztetnek a történelmi személyiségekre. Ezt az elvet tartotta szem előtt Antonín Kachlík a főszereplők kiválasztásánál is. És minthogy a filmben sok a főszereplő, a rendezőnek nem kis fáradságába került, míg megtalálta azokat, akiket keresett. — Erre azért is fordítottam nagy gondot — mondja —, mert a művészetben nem elegendő az igazság kidomborítása, a komoly gondolatok puszta leszögezése. Ennél többre van szükség; kitűnő színészekre, ha azt akarjuk, hogy a közönség elhiggye, amit a filmen lát és hall. Ezért bízta a rendező a fiatal Gottwald szerepét az egyelőre még nem túlságosan ismert, de tehetséges Miroslav Zouhar Hradec Králove-i színészre s ezért alakítja Antonín Zápotockýt Adolf Filip, a prágai S. K. Neumann Színház művésze, Klofáčot Spálený, az ismert énekes apja, az idős kommunistát josef Mixa érdemes művész, fiát Mireket ]>e- dig a temperamentumos Jaroslav Drbo- hlav, akit az előbbi tömeg jelenetben a kezében székkel hadonászva, elvei igazáért síkraszállva ismertünk meg. Megtudtuk, hogy azért a szíve is a helyén van Mireknek, amiről Véra, Antonín Zápotocký húga tanúskodhat. De ez csupán epizód a filmben, mert a hangsúly azon a vitán van, amely a 33 éves Klement Gotlwald és ifjú hívei, valamint a nála 15 évvel idősebb Jílek < (a filmben Josef Langmiller) és koros követői, tehát a kiét nemzedék között folyik, mely végül is Klement Gottwald irányvonala javára dől el.* Antonín Kachlíknak nem ez az első politikai filmle. Időszerű politikai problémát vet fel az 1921-ben lejátszódó Bűntény a Kék Csillagban című, az idén Antonín Zápotocký díjjal kitüntetett alkotásában is. A film Jandáknak, az egykori szociáldemokrata képviselőnek az árulásával foglalkozik, aki a szociáldemokrata pártnak a kommunista párttal való egyesüléséig a baloldal szószólója volt. Amikor azonban vagyonát veszély fenyegette, lelkifurdalás nélkül átpártolt a jobboldalhoz. — A funkcionáriusok erkölcsi profiljának a kérdése olyan probléma, mely — szerintem — a közönség okulására szolgál s ezért ma sem téveszthető szem elől — mondja a rendező, akinek érdeklődését azelőtt főleg az ifjúság élete és problémái kötötték le. A Raja- ja herceg után két, ezzel a témakörrel foglalkozó filmet készített. Az egyik „Mi, elveszett lányok“, a másik „Au• tóskockázat“ címmel aratott nagy sikert. Ez utóbbi — mint ismeretes — a hazai filmek nitrai szemléjén az első díjat nyerte. — Ma is szeretem a fiatalokat — vallja —, de régen kinőttem már so- raikbóL Érthető tehát, ha 50 éves fejjel jobban érdekelnek a ma problémái. Ezekről a társadalomban mutatkozó ellentétekről akarok véleményt mondani munkámban. Nagy kár, hogy egyelőre kevés az ilyen alkotás — teszi hozzá sóhajtva. De azért Antonín Kachlík nem ül öl be tett kézzel. Legközelebbi tervei közt szerepel Jaroslav Hašek életének a megfilmesítése. A forgatókönyv négy éve hever már a fiókjában, de nyilván még nem érett meg rá az idő ... mert ezt megelőzően ismét máson töri a fejét. Egyik Dél-Morvaországban játszódó novelláját szerelné megfilmesíteni, az azon a vidéken eltöltött boldog és élményekben gazdag hat esztendő emlékére KARDOS MÄRTA 1974. IX. 8. 10 Miloslav Zuuhar (Kle. am Gottwaid szerepében) és Antonin Kachlík rendező. IMirvald Miroslav felv.) Fi lm készül az V. pártkongresszusról Beszélgetés Antonín Kachlík rendezővel Tömegjelenet a Lucernában.
