Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-06 / 211. szám, péntek

Újjáépült a porrá égett falu HARMINC ÉVE TÖRTÉNT... Kit hisz tipusu kombájn a nitrai mezőgazdasági kiállításon. (Alexy fevlételej Munkájuk eredményes A polgári ügyek testületéinek tevékenységéről Gyönyörű természeti környe­zetben. sűrű erdőkkel díszített hegyoldalak közti völgyben — aliol két patukocska versenyez egymással — fekszik Zlatá Ba­ňa község. Neve véres betűk­kel íródott be az SZNF törté­netébe. Harminc esztendővel ezelőtt a fasiszta német hadse­reg katonái felgyújtották, láng ha borították a falu házait... A helyi nemzeti bizottság ú) épületének egyik helyiségében létesített emlékszoba üvegszek­rényeiben eredeti dokumentu mok érzékeltetik ezt a szörnyű eseményt. Az elnök, Ján Fulik-Kováč elvtárs vaskos krónikát rak elénk — a falu tanítói vezetik rendszeresen. Ez a krónika min­dent elmond. Feleveníti a múl tat, a szörnyű faluégést, jelzi a felszabadulást követő észtén elükben elért fejlődést. Zlatá Baňa neve néhány év századdal ezelőtt született, ami kor itt aranyat bányásztak, de egyhamar abbahagyták, mert kimerült a lelőhely. Csak a köz ség neve utat erre az „arany­korszakra“. A hegyek közé bújt község lakossága büszke arra, hogy 30 évvel ezelőtti partizánharcok idején a Csapajev - partizán­brigád egyik „éléskamrá­ja“ volt községük, önzetlenül szállították az élelmet, ruhane műt a harcoló partizánoknak, akik a legendás vezérkari fő­nök, Ľudovít Kukorelli őrnagy vezetésével igen nagy vesztesé­geket okoztuk a fasisztáknak. Toldi német egységet megsem­misítettek, felrobbantották a hanušovcei viaduktot. Ezáltal lelassították a németek utánpót (CSTKJ — Csehszlovákia lég nagyobb vasérbányájának, a rudnanyi vasbányának dolgozói az SZNF és hazánk felszabadi tása 30. évfordulójának tiszteié téré tett felajánlásaik sikeres teljesítésével üdvözlik közeledő ünnepüket. A bányaüzem éven te csaknem 1 millió tonna vas ércet termel vaskohóink részé re. A vasbánya dolgozói már az idei első fél évben jóval túltel­jesítették felajánlásukat, amely nek keretében a tervnek 7000 tonna érccel való túlteljesíté­sére kötelezték magukat. A bá nyásznapig a mérleg 20 000 tón na érccel mutat többet, amely nek az értéke több mint 2 mil­lió 000 ezer korona. Csaknem további 1 millió ko rónát jelent egy további fel­ajánlásuk teljesítése, amelynek sorén terven felül 800 tonna kaIkopiritkoncentrát előállítása ra kötelezték magukat. A ruduanyi dolgozók a tüze­lőanyag- és a villanyenergia- megtakarításra irányuló felaján­lásaikat is túlteljesítették. A 300 000 koronás megtakarítással szemben 670 000 koronás megta­karítást értek el. Továbbá 1600 kg színesfém helyett 4100 kg színesfémet gyűjtöttek össze­A saját költségeken folyta­tott beruházási munkálatok elő­irányzott feladatait 610 000 ko­ronával teljesítették túl. Spišs- kA Nová Vesen lakóházakat. lási manővereit, a frontra irá­nyuló szállításait. A falu öntudatos kommunis­tái a hírszerzés területén is jelentős segítséget nyújtottak a partizánoknak. Például idejében tudomást szereztek arról, hogy 1044. szeptember 6-án a fasisz­ták támadást indítanak a parti­zánok ellen. Ezt megelőzően éjfél után már eljutott erről a hír a partizánegység parancs­nokához, Reggel négy órakor már azt is tudták, hol áll az ilig felfegyverzett, indulásra kész gépesített „SS“ egység. A né­met előőrsöket ártalmatlanná tették. Azután megindult az ádáz harc. A partizánok gép­puskái halomra lőtték a megle­pett fasisztákat, de helyükbe mások jöttek. Ezért szervezet­ten visszavonultak a partizá­nok, miközben tovább pusztí­tották az ellenséget. Az újabb német alakulatok parancsnokai dühüket a Zlatú Baňa-i viskókon töltötték ki- Rakétákkal, egyéb lövedékek­kel, benzin segítségével fel­gyújtották a házikókat. Ször­nyű látvány volt ez — emlékez­nek az idősebbek. Ki hogy tu­dott, menekült az égő házakból, fel a hegyekbe, ahol a sziklák nyújtottak védelmet a kélséglie- esett embereknek, köztük igen sok gyermekes anyának. Üszkös gerendák, -hamuval borított udvarok fogadták a visszatérő embereket. A felszabadulást követő évek­ben újjáépült a porrá égett fa­lu. Zlatá Baňa községben 135 új családi ház, több új középület jelzi a szocialista építés sike reit. (kulik) Hrabušicén üzemi iskolát és a Zemplínska Šíravu i üdülőkör­zetben pionírtábort építenek. Az idei, 25. jubileumi bá­nyásznapot sikeres munkájuk­kal ünnepük meg második leg­nagyobb vasércbányánk, a Nižná Maiié-. »i<*4rbá*»ya tó Igazéi is. A vasércbánya dolgozóinak, akik az idén kb. 300 000 tonna ércet fejtenek ki, jó néhány okuk lesz az örömteljes ünnep­lésre. A bányaüzem az SZNF 30. évfordulójának alkalmából sokévi öntudatos munkásságáért és politikai tevékenységéért em­lékérmet kapott. A mostani öt­éves tervidőszak első négy évé­re tervbe vett ipari termelés ter­jedelmét az üzem már szeptem­ber elsején 10.1,6 százalékra tel­jesítette, az árutermelés tervét pedig 102 százalékra. Az 1948-ban megtartott első bányásznap óta a termelés Nižná Slanában csaknem a két szeresére, a munkatermelékeny­ség több mint a kétszeresére növekedett. A Nižná Slaná-i bá nyászok ez alatt az idő alatt a gépesítés és a korszerűsítés segítségével csaknem 8 és fél­szeresére növelték fejtési telje­sítményüket. A fejtési felada­tok és a gazdasági mutatók tel­jesítését illetően ez, a bánya­üzem már évek óta a Spišská Nová Ves-i vasércbánya kereté­ben a legjobb közé tartozik. Az eszmeinevelő munka te­rületén nagyon fontos szerepük van a polgári ügyek testületéi nek. Eszmei befolyásukkal a szervező és a kulturális társa dalmi tömegmunka sokrétű formáival hozzájárulnak annak az eszmei küzdelemnek a gvo zelméhez, amit az új vív a ré­gi ellen, hozzájárulnak az ál­lampolgárok szocialista öntu­datának elmélyítéséhez, a val­lási előítéletek felszámolásá­hoz. Ezek a testületek 1960 bán alakultak, mindenekelőtt azzal a célkitűzéssel, hogy megszer­vezzék az olyan polgárt szer tartásokat, mint a házasságkö tés, a pionírok eskütétele, a személyazonossági igazolvá­nyok átadása, vagyis mindazt, ami összefügg szocialista társa­dalmunkban az ember új élet stílusával. Azonban fokozato­san bekapcsolódtak a lakosság világnézeti nevelésébe is, külö­nösen az 1968—1969 es válsá gos időszak után. Ekkor ugyan­is az alacsonyabb fokú nemze­ti bizottságok munkáját irányí­tó szervek is nagyobb figyel met szenteltek ezeknek a prob­lémáknak. A testületek munká­ja fokozatosan bővül és olyan új tevékenységgel gazdagodott, mint az állampolgárok jelentős évfordulóival, munkasikereivel kapcsolatos ünnepélyek szerve­zése és a szocialista emberi kapcsolatok kialakítása. A tár­sadalmunk által kijelölt hang­súlyozott feladatuk, hogv gon doskodjanak a/. egvrv,;i ' mélyekről vagy a sz.. . . bonokban élőkről, megszervez zék ezek látogatását stb Ezen a területen az utóbbi két esztendőben örvendetes eredményeket értek el és kü­lönösen örvendetes, hogv ez a tendencia tartóé. E« is viyítja. hogt n testület tagjai egyre jobb kapcsolatot terem lenek az állampolgárokkal, a nemzeti bizottságokkal, a Nem­zeti Front szervezeteivel és hogy fontosnak tartják egvre jobb munkával a lehető legna­gyobb mértóklren hozzájárulni a párt és az állami szervek ál­tal kitűzött feladatok minél jobb teljesítéséhez. Egyik legfontosabb feladatuk a polgári házasságkötések szer­vezése. Ennek nélkülözhetetlen tartozéka a falvakban és a vá­rosokban is a megfelelően fel­szerelt házasságkötési terem, esetleg az ilyen szertartás cél­jaira szolgáló új objektum épí­tése. Ezért a testületek foko­zott figyelmet fordítanak az ilyen létesítmények építésére. A testületeknek nagy segítsé­get nyújtanak az aktívák, kü­lönösen a tanítók, a középisko­lák tanulói, a házassági tanács­adást végző orvosok, a SZISZ és a Nőszövetség tagjai, akik az egyedülálló, koros állampol­gárokról gondoskodnak, a Cseh­szlovák Vöröskereszt tagjai és nem utolsósorban a mezőgaz­dasági és ipart üzemek képvi­selői is. Az elmúlt évben a nyugat- szlovákiai kerületben az aktí­vák és a testületek bemutatták hogyan kell a szertartásokat, különösen a házasságkötéseket megszervezni. Többek között ennek is köszönhető, hogv a polgári esküvők színvonala na­gyon jó. Lényegesen javult a helyzet a jiolgári temetések szervezésében, különösen ott, ahol az állampolgárok a he­lyes politikai munka hatására saját maguk szakítottak a dog­matikus vallási előítéletekből származó elavult hagyományok­kal. Kisebb aktivitással szervezik ezek a testületek a névadéiln- nepségeket. Ennek talán az az oka, hogy a névadó ünnepnek nincs olyan hagyománya mint a polgári esküvőnek, vagy ta­lán az, hogv szervezésüket nem rögzítették közvetlenül jogszabályokban. A jogszabá lyok ugyanis csak azt írják elő, hogv az újszülöttet a születé­sét követő meghatározott rö­vid időn belül he kell vezetni az anyakönyvbe. Hazánkban a gyermekek évek óta már a szülészeti klinikán születnek és ezért itt írják be őket az anya- könvvekbe. Ezek a tényezők és néhány más körülmény is arra ösztönzik a testületeket, hogy a névadóünuepeket is népsze­rűsítsek es bizonyítsák, liogv Hazafelé tolja kerékpárját jános bácsi, s ö Is a géftekel lesi, meg nyomukban a tartót. Megváltozott az aratás minemü- ségp. csak új szavakkal lehet híven leírni. Természetesen az idén is kombájnokkal aratlak, a szemet nem zsákba, hanem pótkocsira rakták, ha kellett, beszállították a szárítóba, onnan a ruktárba fújatták. A kombájn után szalmabálázó járt. azután vontató, az elevátor meg kazal­ba rakta. Csupán hét nyolc újfajta gép kellett, és íme: be fejezték az aratási. János bácsi nem sok kifo­gást talál. Nézi. nézi a tarlót és bólogat. De azért megjegyzi, hogy némely jóitokat jobb lett volna kaszával levágni. Arra felé mutat, ahol reggel két traktoros meqkezd'p n tarló hántást. Nem mondom ki. meri 0 is tudja, hogy a fiatalok többsége már nem is tud kaszálni VT szont értem, érzem, hogy olyas féle belső várakozással lesi a határt, mini g tartalékos labda rúgó a pályát: hátha történik valami, hátha szükség lesz még az ő tudására ... Híres kaszás volt ő valamikor. A dülöfordulónál megint jobban megfelel a szocialista ember ízlésének és méltóság- érzetének. A múlt esztendőben a testű* letek tevéken ységél>en fokozó­dott a kezdeményezés. 1972- höz viszonyítva ismét jobb eredményeket érlek el, olyan új rendezvényeket szerveztek mint a leszerelő katonák kö­szöntése, beszélgetéseket a szovjet fegyveres erők küldött­ségeivel, eziist, arany ós gyé­mántlakodalmak stb. Javult az együttműködés a testületek és a jnb művelődésügyi, valamint a lieliigyi osztályai között. Kü­lönösen hatásos volt, hogv a járásokban előadásokat tartot­tak a testületek munkájáról. Az SZNF 30. évfordulója és a Februári Gvőzeleni 25. évfor­dulója tiszteletére meghirdet1 ték a testületek versenyéi és ebbe a nyugat-szlovákiai kerü1 leiben 305 lestület kapcsolódott be. A verseny győztesei pénz1 jutalmat kaptak. A múlt évi tapasztalatok alapján a kerületben eblien az évben is megszervezték a tes­tületek versenyét. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló1 jának évében a testületek új feladatot kaptak. Meg kell szer­vezniük a felkelésben hősi ha1 Iáit-halt harcosok családtagjai­nak látogatását. Ezzel is hoz­zájárulnak az SZNF és hazánk felszabadulása 30. évforduló jának méltó megünnepléséhez. F. SIVÁR megáll. A kukoricatáblái szem­léli. Olyan tiszta, mint a hajda ni kastély nyírott diszparkja. Nézi. nézi és bólogat. l>e azért megjegyzi, hogy némely helyre hasznos lett volna tököl, meg búbot ültetni a kukorica közé. Arrafelé mutat, ahol reggel megkezdték silózó kombájnnal a betakarítási. Nem mondom ki. mert ö is tudja, hogy manapság már másként etetik, gondozzák a szarvasmarhákat. mini valami kor. s a suhanckorú gyermekek legeltetés helyett pionírtábo- rak bán üdülnek. Viszont értem, érzem, hogy olyasfajta belső várakozással lesi a határt, mint a tartalékos katona a csa­tamezeit: hátha lörtén k vala­mi. hátba szükség !ps-> még az ő tudására tt'-P'. kukorica termesztő. ..e?.ii:'kv>á kis­gazda volt ő valóm1 rr .4 faluszélen menin megáll. Huňyornnpn nfl-v ci,4l"l'in Meg kérOp-aw O.ln- • : .n? f ti t a kérdésre mintha haragudna: — fól van, no ...' HAJDÖ ANDRÁS JUBILÁLÓ ISKOLA Közel kétszázötmillió koro­na ráfordítással épült a Ke­let-szlovákiai Vasmű szak munkásképző iskolája, amely tíz esztendővel ezelőtt, 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit az első 465 diák előtt. A napokban emlékeznek meg a jubiláló iskola évtize des tevékenységéről. Štefan Legat igazgató tájékoztatója szerint az elmútt tíz év alatt 6508 szakmunkást nevelt az iskola a Vasmű és más üze­mek részére, jelenleg 1821 fiatal, ebből hatszáz elsős ta­nul szakmát az Iskolában, melynek diákotthonában 1300 fiatal lakik. A szakképzés mellett nagv gondot fordítanak a fiatalok politikai nevelésére is A SZISZ vállalati bizottsága ren dezésáben 1485 fiatal részvé­telével huszonkilenc körben folyik alapfokú politikai isko­lázás. A legjobbakat maga­sabb fokú politikai körbe osztják. Erre a célra 15 leni­ni kört alakítottak, 219 fia tál szakmunkás részére. Ezek nevelését tapasztalt kommu­nista lektorok biztosítják. Az idén 22 diákot párttagjelölti felvételre javasoltak. A Vasmű vezetősége, politi­kai és társadalmi szerveinek a szakmunkásképzés terén megnyilvánuló gondoskodása meghozza gyümölcsét. Évről évre egyre több. politikailag és szakmailag egyaránt kép zett fiatal szakmunkás kerül kj a jubiláló iskolából. (ik) BányásznapS köszöntő Jó/ von, no... /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents