Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-05 / 210. szám, csütörtök
Iskola épült a grófi birtokon-1 Délelőtt érkeztem Jelkára (Jókára ]. — Korán jött! — mondták az emberek, amikor az új iskola átadása felől érdeklődtem. — Az ünnepség csak délután ö't órakor lesz. — Nem baj — mondom. — Csak mutassák meg az utat. Egy kanyar, kettő. A harmadik után hirtelen megállók. Előttem, mint valami fehér sziget, hatalmas épület emelkedik ki a földből. Ez lenne az új iskola? Inkább egy modern kutatóintézetre hasonlít! Morfondírozok. Aztán a napfényben szikrázó nagy ablakok mégis becsalnak az épületbe. A tágas előcsarnokban gyerekek futkároznak, ki könyvekkel, ki portörlőkkel; takarítónők sürgölődnek, hogy csillogjon minden, mire eljön az átadás pillanata. Most már tudom, hogy jó helyen járok. Igazgató elvtárs után érdeklődöm, igazgató elvtársnőt találok. — Tóth Piroska — mutatkozik be. — És egyúttal hadd mutassam be Görföl József elvtársat, a hnb elnökét, valamint Palsovics Pál elvtársat, a helyi pártszervezet elnökét. Kicsit zavarban vagyok, nem merek kérdezni. Az öröm mellett látom arcukon az izgalmat Is, hiszen sok mindent kell még elrendezni, hogy estére rendben legyen minden. Aggodalmam azonban felesleges, az öröm erősebb — beszédre késztet. — Egy új iskola felépítésének a gondolatát már 1958-ban felvetettük — kezdi Görföl József elvtárs. — Kérvényünket, be is küldtük a kerületre és a járásra, ahol megígérték, hogy három éven belül kész lesz az épület. De aztán megváltozott a járási székhely, és a kérvényt újra kellett írni. A válaszban ígéretet kaptunk egy tizenkét tantermes iskolára, de mi ezt kicsinyelltiik, mert a község lakosságának száma meghaladja a négyezret. Amikor végül is elkészült az új terv, újabb akadályok gátolták az építkezés megkezdését. r FiPiJSPPflP W ISlili 5 ' ít te- 4 I Az új iskola épülete és 1970 őszén egy kút megépítésével elkezdődött a munka. A kivitelezést a Trnavai Építkezési Vállalat 4-es számú ga- lántai részlege vállalta úgy, hogy mi biztosítjuk a munkásokat. Vagyis elmondhatom, hogy ezt az iskolát a jókaiak építették fel. A fizetett munkaerők mellett a falu lakosságának kilencven százaléka társadalmi munkával segített az építkezésen, amely egyébként szerepelt a választási programban. 1970-ben egy népgyűlésen kijelentettük, hogy 1974-re elkészül az új iskola. Kezdetben nem hittek nekünk az emberek, csak később, amikor épülni látták. Az épület harminckét millióba került, és minden igényt kielégít. Huszonnyolc tanterme Dán, két tornaterem, speciális kabinetek, nagy konyha, szép ebédlő, sporttelep. Most, hogy már elkészült, nagy kő esett le szívemről, de maradt Is rajta még, mert vannak műszaki hibák. Palsovics Pál elvtárs felsorol néhányat, az igazgatónő is hozzátesz valamit. Dehát ne legyünk ünneprontók, hiszen a hibák általában velejárói minden újnak, különösen ha épületről van szó. Görföl elvtárs miég elmondja, ni Ipi 1 í ;. -fr ... j m Hr 1 rpll lik XjK |íln' ||r . jf Jmb m , v ÜL • jf i p-* ĺ -. wlllÜlll yf Uf ünnepélyes külsőségek között átadják az új iskolát. (Szabó Ferenc felv.) — Például? — Ez a telek valamikor grófi birtok volt. A leszármazottak még ma is élnek külföldön, és így nagyon hosszadalmas volt az adásvétel lebonyolítása. Sokáig beruházót, kivitelezőt sem találtunk. De aztán lett minden, az akadályok elhárultak, mennyire megváltozott a falu arculata az utóbbi években. Fokozatosan felszámolják a cigánytelepüléseket, rendkívüli építkezési engedélyeket adnak ki. Nem régen adtak át nyolc új tanítói lakást. Már épül az új óvoda. A régi iskolaépületekben — felújítás után — egy A LELKESEDÉS GYÜMÖLCSE Az idén a CSENJADOK megalakulásának 25. évfordulójára emlékeztünk. Ebből az alka- ’ómból az alapszervezetek em- 1 ékünnepségeket rendeztek. Ezt ette a CSEMADOK Nové Zám- :y-t (érsekújvári) helyi szer- ezete is. A jubileumi ünnep- égen a műkedvelők részletedet adtak elő azokból a szín- laiabokból, operettekből és "sztrádműsorokból, melyeket az lműlt negyedszázadban bemu- attak. Többek között Brandon rhomás—Aldobolyi Nagy György: Charley nénje című ’enés vígjátékából is, mellyel íz utóbbi időben Nové Zámky környékén vendégszerepeitek. A Záhorszky Elemér rendezte vígjáték augusztus elejéig 25 előadást ért meg, s ez a szám önkéntelenül is arra ösztönöz bennünket, hogy felelevenítsük az elmúlt éveket és megemlítsük azokat, akik hozzájárultak a sikerhez. Záhorszky Elemér, Majercsík Hilda, Mikovics Tibor, Kovács Mihály, Molnár Ferenc, Papp Lászlóná, Szládek Éva és Farkas Éva szabad idejüket nem sajnálva mindent megtettek annak érdekében, hogy az előadás sikeres legyen. A csoportot az olykor-olykor előforduló nehézségekért kárpótolta a közönség szívélyes fogadtatása és elismerése. BALLA MÁRIA másik kap helyet, illetve egy kisegítő iskolát rendeznek be. Ezután az igazgatónő kíséretében végigjárom az épületet. Megmutatja a különböző célokra szánt helyiségeket, az orvosi rendelőt, a klubhelyiséget és a tágas tantermeket, amelyek némelyikében már a tankönyvek is ott sorakoznak a padokon. — Most már egy helyen leszünk mindnyájan. Itt tanulnak majd a jókai gyerekek, az elsősöktől a kilencedikesekig. Az épület másik szárnyában a szlovák iskola osztályai vannak. — Úgy látom, ezek a tantermek megfelelnek az egészségügyi és egyéb követelményeknek. — Sőt. Nézze meg ezt az osztályt. Olyan nagy, hogy elég volna a fele is. Itt már lesz lehetőség a mozgásra. A két régi épületben négy-négy méteres osztályokban tanítottunk húsz-húsz gyereket. Mindössze kilenc tantermünk volt, és két váltásban kellett oktatnunk. Ott még kint se mozoghattak a gyerekek, mert csak egy kis, poros udvarunk volt. Most már tornatermünk is van. Új segédeszközöket, felszereléseket kaptunk, és ami még hiányzik, azt rövidesen pótolni fogjuk, az anyagi feltételek megvannak. Sokat segített és segít a hnb és a szövetkezet, meg persze a falu népe, a szülők. Igen, a falu népe, a szülők. Vajon örülnek-e? — Hát hogyne! — mondja Kalmár Mária, háztartásbeli. — Igen szép, modern iskola. — Hallom, hogy a lakosság Is kivette részét a munkából. — Igen. Én is dolgoztam az építésen kél évig.. És mit mondanak a pedagógusok, akik most már teljesen más körülmények között dolgozhatnak, akik számára itt a lehetőség a legmodernebb oktatási módszerek bevezetésére? Farkas Etelka, aki tizennégy éve tanít Jókán: — Nagyon örülök az új iskolának. Ilyen szépnek nem is tudtam elképzelni. Egyszer behoztuk a gyerekekéit is, hát na gyón boldogok voltak. Budinský Ferencná, matematika-fizika szakos: — Kilenc éve tanítok a faluban. És aki nem tanított a régi iskolában, az nem is tudhat ja, mit jelent ez számunkra. Sokszor a lakásomon vagy a tantestületi szobában tartottam meg a pótórákat azok számára, akik felvételire készültek. A szülőknek pedig nagy segítség lesz a konyha, gyermekeik már itt étkezhetnek az iskolában. A hatszáz jókai gyermek, aki ezentúl kedvére tanulhat, sportolhat, játszhat. Mit is mond hatnának? Persze, hogy örülnek. Látszott a kis munkásokon, akik egész nap sürögtek- forogtak, és látni most azokon, akik ünneplőbe öltözve, kicsit megilletődött arccal felsorakoznak új iskolájuk előtt, amely néhány perc múlva hivatalosan is az övék lesz. Az ünnepi beszédek elhangzása után kettévált a háromszínű szalag, és Csömör Lajos elvtárs, a galántai járási párt- bizottság titkára átadta az épület kulcsát az iskola igazgatónőiéinek. Ennél szebb ajándékot kevés helyen kaptak az országban az SZNF 30. évfordulójának ünnepségei előtt két nappal. BODNÁR GYULA •• AZ EGYUTTMUKODESROL A szülői munkaközösség tevékenysége Rendezett körülmények között az ifjúsággal kapcsolatos nevelési feladatok a szülők és az iskola között osztódnak meg. Ezért szinte közhelyként hat e két fontos nevelési tényező egymásra utaltságának a gyakori emlegetése. Sokkal többet kellene szólni arról, hogy valóságban milyen intenzitású is ez a kapcsolat. Iskoláinkban a szülői munka- közösségek már régen működnek. Alig egy éve az SZSZÉ Oktatásügyi Minisztériuma új határozatot is hozott az SZMK t ev ék en y s ég év el k a peso 1 a t ba n. A húsz paragrafusból álló törvény az alapvető rendelkezéseken kívül részletesen foglalkozik a megalakulás feltételeivel, a hatáskör terjedelmével, a m un kaközösség feladataival, részvételével az iskola nevelőoktató tevékenységében, az SZMK szerveivel, anyagi eszközeivel és megszüntetésének feltételeivel. Fő célul jelöli: „Támogatni az iskolapolitikát, elősegíteni a szülők, tanulók marxi—lenini szellemű nevelését, megismertetni a szülőket politikai küldetésével és feladataival, a szocialista pedagógia törekvéseivel, a tudományos világ n é z et a 1 a p el v e i v el. “ Annak ellenére, hogy a közelmúltban megjelent törvény minden szülő és iskola számára meghatározza a teendőket, a legnagyobb problémát abban látom, bogy a végrehajtásban — általában — a szülőknek csak szűkebb rétege vesz részt. Helyenként előfordul, hogy a választmány elnökére, esetleg még néhány áldozatkész vezetőségi tagra hárul az összes elvégzendő munka. Akadnak olyan szülők is, akik gyermekük előmenetele iránt sem tanúsítanak érdeklődést. Olykor viszont az is megtörténik, hogy egy-úgy „túlbuzgó“ szülő túllépi választmányi megbízatásával járó jogkörét, s a tantestülettel és az iskolavezetéssel szemben is olyan jogokat szeretne érvényesíteni, amilyenek nem illetik meg. Pedagógiai gyakorlatom során találkoztam már olyan egyénekkel is, akik nem az együttműködést szorgalmazták, hanem a szándékos destrukció volt a céljuk. Az említett hibákkal, sőt végleteikkel ugyan találkozhatunk, de ezek nem jellemzői vagy okvetlen velejárói a szülői munka- közösségek és az iskolák kapcsolatainak. Azok az iskolák, amelyek helyes meggyőző munkával minden családot mozgósítottak, és legalább részben bevontak a szülői munkaközösség tevékenységébe a dolog nehezén már túljutottak. Iskolánkban — ha még nem is teljes vonatkozásban, de — Jó az együttműködés a szülőkkel. Ezt javarészt úgy értük el, hogy az iskolával a legszorosabban együttműködő vezetőség és a szélesebb körű választmány tagjai több éven át együtt maradnak. Ezáltal magukévá teszik a helyes vezetés alapelveit, gyakorlatot szereznek, jobban megismerik a tantestületeit, s az egész iskola céljait és problémáit. A jó munkát végző vezetőség mind a szülők, mind pedig a pedagógusok bizalmát is elnyeri, s ezzel megteremtődik az a szükséges kapocs, amely az SZMK és az iskola eredményes együttműködésének az egyik legfontosabb előfeltétele. Akárcsak a tanulóikat, a szülőket is érdekeltté kell tennünk az iskola munkájában, mert az igazi kapcsolatot .csak az együttes tevékenység hozza meg. A tanévnyitás utáni első össz- szülőt értekezleten ismerkednek meg a szülők Iskolánk és az SZMK munkafervének főbb célkitűzéséivel. A plénumon nem szívesen beszélő szülők, általában az ülést követő osz- tályaktívákon már közlékenyebbek. Az önként munkát vállaló szülők felszólalásaival egyidejűleg olyanok is elhangzanak, amelyek azt igazolják, hogy bizony jónéhány családot — többnyire objektív okok miatt — nem lehet bevonni a kívánt munkába. A meggyőzés lehetőségéről azonban nem kell lemondanunk. Beszélgetni kell a szülőkkel, mert sokszor a rövid, néhány szavas válaszokból és ellenvéleményekből is okulhat a pedagógus, az iskola- vezetés. Kitartó és türelmes munkára van szükség ahhoz, hogy a szülői munkaközösség rendszeresen és magától értetődően részt kérjen az iskola oktató- nevelő munkájából. Az oktatás területén nem gondolhatunk tömeges segítségnyújtásra, hanem azoknak a szülőknek az aktív közreműködésére, akik tárgyi tudásukkal, szakmai ismereteikkel az oktatásban is segíthetnek. A nevelés terén az elvárásaink lényegesen kiterjedtebbek. Az iskolával együttműködő szülőknek például lehetőségük van a szakkörök megsegítésén, irányításán kívül tanulmányi és más jellegű kirándulások, táborozások és hasonló osztályon kívüli tevékenység megszervezésére és az azokon való részvételre. Sajnos, egyes iskolákban az ilyen, lehetőségek kihasználásának még nyomát sem látjuk. A közös, kirándulások, táborozások, brigádmunkák és társas összejövetelek megszervezésén kívül ezen a területen iskolánk is csak részeredményeket tudott elérni. A szülők részéről jelentősebb volt az érdeklődés a „szülők akadémiája“ keretében elhangzott előadások iránt, amelyeket az iskola igazgatóján kívül a tantestület tagjai, hazai és külföldről is meghívott neves előadók tartottak. Hasonló előadásokat erre az iskolaévre is terveztünk. Egyrészt azért, mert a szülőknek útmutatásokat adnak, másrészt a tanulók nevelése érdekében mind a szülők, mind a pedagógusok könnyebben ki tudják alakítani közös — és főleg a nevelés szempontjából fontos — álláspontjukat. Szülői munkaközösségünk tagjai — a szenei hagyományokhoz híven —, a brigádok szervezése, a fizikai munka terén nyújtották a leglelkesebb és leghatásosabb támogatást. Iskoláinknak jelenleg egy korszerű tornaterem felépítésében nyújtanak nagymérvű segítségeit. A szlovák és a magyar gimnázium számára 1 490 000 korona értékű, „Z“-akcióiban épülő tornaterem elkészítési költségeinek az egyharmadát együttesen vállalta a két iskola szülői munkaközössége. A közös cél valóra váltása egyaránt mozgósította a magyar és a szlovák szülőket, pedagógusokat és diákokat. A nyári vakáció idején sem szünetelt a munka. Például az augusztus 10-én rendezett brigádon a két iskola 5 pedagógusán és 16 diákján kívül iskolánk szülői munkaközösségének 7 — vidékről jött — kőművese dolgozott. Munka van még bőven, de ha olyan ütemben folytatódik az építés, mint a közelmúltban, akkor a nagy igyekezet meghozza a maga gyümölcsét, s ez év decemberében már mindkét gimnázium az új tornateremben tarthatja testnevelési óráit. Hangoztatni szokták, hogy a szülői munkaközösségek az iskolafokozat emelked ésével arányban veszítenek jelentőségükből. Igaz, hogy olyan iskola, amelyet csak a helybeli ' diákok látogatnak, könnyebben össze tudja hozni a szülőket is, mert a térbeli közelség, az ismeretség sokat jelent, de nem kiegyenlítheletlen előny. Bizonvítható, hogy az értelmes célkitűzés — általában — kedvező visszhangra talál mindenütt. Iskolánkban, városunkban így történt. Az iskoláknak és a szülői munkaközösségeknek a jövőben egyre többet kell majd vállalniuk az embernevelés teljes szerepköréiből. A fejlődés oda mutat, hogy az otthon, az iskola és a munkahely között fokozatosan leomlanak a válaszfalak. Ezt pedig ideiében tudatosítania kell mindkét fontos nevelési tényezőnek, s ezért a szülőknek és ^ pedagógusoknak még szorosabban kell együttműködniük. Dr. PÁRKÁNY ANTAL 1974. IX 5.
