Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-02 / 207. szám, hétfő

FORD RAGASZKODIK DIEGO GARC IÁHOZ ■Wgífo SORBAN Moszkva — Ford elnök leg­utóbbi sajtóértekezletén kije­lentette, hogy támogatja az Indiai-óceánban levő Diego Garcia amerikai katonai tá­maszpont kibővítését. Nyom­ban hozzáfűzte, hogy ebben semmiféle kihívást sem lát a Szovjetunióval szemben, amely az Indiai-óceán térségében már három jelentős haditengerésze­ti taktikai támaszponttal ren­delkezik. A TASZSZ kommentátora megállapítja: sajnos, az elnö­köt helytelenül tájékoztatták. Az indiai óceán térségében ugyanis egyetlen egy szovjet buditengerészeti támaszpont sincsen. A kommentár így folytató­dik: Ezzel összefüggésben ta­lán érdemes említést tenni W. Colbynak, a CIA Igazgatójának legutóbbi beszámolójáról, ame­lyet a szenátus katonai bizott­ságának adott. A New York Times jelentése szerint Colhy a szovjet katonai jelenlétet az Indiai-óceánon „viszonylag cse­kélynek“ minősítette és annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy az Indlaf-óceánon tartózkodó szovjet erők végső szintje attól függ, hogy az Egyesült Államok milyen erő­ket irányít ebbe a térségbe. A New York Times szerint a CIA igazgatója tájékoztatta a szenátusi bizottságot, hogy a Pentagon 29 millió dollárt kért Diego Garcia kikötői és repülő­téri berendezéseinek kibővíté­sére. A Pentagon elképzelése szerint a szigeten jelentős ha­ditengerészeti támaszpontot hoznak létre. Hatalmas repülő­teret szándékoznak építeni, amely nehézbombázók fogadá­sára is alkalmas lesz. Az amerikai hadügyminiszté­rium vezetői arra számítanak, hogy ennek a támaszpontnak a létrehozásával duplájára emelhetik az amerikai tenger­alattjárók tartózkodási idejét az Indiai óceánon. Ismeretes azonban, hogy a Pentagon tervei az amerikai kongresszus részéről komoly ellenállásba ütköztek. Ugyan­akkor az Indiai-óceán térségé­ben fekvő országokon is végig- hümpölygött a tiltakozás hullá­ma. Amerikai tiltakozás Bonnban Washington — Az Egyesült Államok tiltakozott a bonni kormánynál amiatt, hogy a nyugatnémet halászflotta az Atlanti-óceán északnyugati te­rületein túllépte a számára megállapított halászati kvótát. A washingtoni külügyminiszté­rium közlése szerint az ügyben vizsgálat indult. Washington egyidejűleg kö­zölte Spanyolországgal, hogy halászba jói az Atlanti-óceán Olasz — n y gazdasági Róma — Szombaton egy má­sodik bosszú, többórás megbe­széléssel befejeződött az olasz - nyugatnémet kormányfői ta­lálkozó Rumor miniszterelnök és Schmidt kancellár közölt a Comói tó partján. A kétnapos találkozón a felek gazdasági kérdéseket vitattak meg, külö­nös tekintettel a súlyos olasz gazdasági helyzetre. Áttekintet­ték a Közös Piac időszerű prob­lémáit, az inflációt és az egyéb tornyosuló nehézségeket, ame­lyek zavarokat okoznak a kö­zös piaci gépezet működésében. Végül értékelték a külpolitikai helyzetet. A kormányfői találkozó leg­kézzelfoghatóbb fejleménye: a Nyugatnémet Szövetségi Bank valutatartalékaiból kétmilliárd dollár összegű kölcsönt nyújt északnyugati térségében az en­gedélyezettnél több halat fog­tak ki. Az USA kérte, hogy a spanyol hajók az említett terü­leteken szüntessék be a halá­szatot. A spanyol kormány a kérésnek eleget tett. Az ameri­kai hatóságok azt állít ják, hogy a spanyol halászflotta az Atlan­ti-óceán északnyugati területein az engedélyezettnél 20 000 ton­nával több halat fogott ki. ugatnémet összefogás az Olasz Központi Banknak, amely összeg fedezetéül az olasz bank aranytartalékainak egy részét helyezi letétbe. A kölcsön időtartama két év. Ha az olasz bank addig nem fizeti vissza a kétmilliárd dollárt, ál kell engednie végleg a letétbe helyezett ‘aranyat. A hatalmas összegű kölcsön (mintegy 1200 milliárd líra), a tavasszal felvett hasonló össze­gű amerikai kölcsönnel együtt jórészt fedezi Olaszország fize­tési mérlegének idei hiányát. További eredménye a Rumor— Schmidt. találkozónak, hogy a nyugatnémet kancellár ígéretet tett, az NSZK támogatni fogja Olaszország kérését egy közös piaci hossszú lejáratú valuta­kötcsőn iránt. A CHILEI TERROR ELLEN New York — A Párizsban jú­lius elején megtartott chilei szo­lidaritási értekezlet küldöttsé­ge New Yorkban tolmácsolta Róbert o Cuyer ENSZ-főtitkár- helyettesnek az európai közvé­lemény tiltakozását a chilei fa­siszta junta terrorcselekményei ellen. A delegáció tájékoztatta a főtitkár-helyettest a konferen­cia határozatáról, amely köve­teli a chilei véres terror meg­fékezését és felkéri a világ- szervezet főtitkárát, hogy te­gyen lépéseket a Népi Egység bebörtönzött vezetődjek meg­mentése érdekében. ANDREJ GROMIKO szovjet külügyminiszter fogadta Mu- hammad Szalih Mulijt, a jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság külügyminiszterét, aki­vel a két országot kölcsönö­sen érintő problémákról, vala­mint a közel-keleti kérdésről tanácskozott. GERALD FORD amerikai el­nök javaslatot terjesztett a kongresszus elé, amely szerint három hónappal elhalasztanák az állami alkalmazottaknak október elsejére ígért béreme­lését és létszámuk 40 0Ü0 fős csökkentését. ■ TODOR ZSIVKÜV, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a bol­gár Államtanács elnöke beszé­det mondott a Dimitrov! Korn- munista Ifjúsági Szövetség képviselői elölt, s nagyra ér­tékelte az ifjúsági szervezet tevékenységét. Megállapította, hogy a szövetség a BKP nagy segítőtársa. WILLIAM FIJLBKIGHT szená­tornak, az USA szenátusa kül­ügyi bizottsága elnökének ve­zetésével kongresszusi küldött­ség érkezett a Kínai Népköz- társaságba. MAHMUD AJUB1 szíriai mi­niszterelnök új kormányt ala­kított. A legfontosabb tárcák élén nem történt változás, to­vábbra is Abdel Halim Khad- dárn a külügyminiszter, Muszta- fa Tiasz tábornok a hadügymi­niszter, Ali Zaza ezredes a bel­ügyminiszter, Muhammad Haj- dar pedig a gazdasági ügyek minisztere. Almiad iszkandart, az Asz Szama újság igazgató­ját nevezték ki új tájékoztatás­ügyi miniszterré. KAIRÓBAN tegnap megkezdő­dött az Arab Liga Tanácsának ()2. ülése. A tanács kitűzi az eredetileg szeptemberre terve­zett, de elhalasztott arab csúcsértekezlet új időpontját, valamint egységes álláspontot igyekszik kialakítani az ENSZ- közgyűlés őszi ülésszakának kezdete előtt. BRAZZAVILLE BEN megnyílt a kelet- és közép-afrikai or­szágok államfőinek kilencedik konferenciája. Nyerere tanzá­niai elnök megnyitó beszédé­ben üdvözölte a Bissau-Guinea Koz Iá rsaság I iigge t lenségének elismeréséi és felhívta a részt­vevőket, fokozzák erőfeszíté­seiket az afrikai kontinensnek az idegen uralom aloti felsza­badítására. ■ LIPCSÉBEN tegnap megnyílt a nemzetközi őszi nagyvásár. A 27(1 négyzetméter kiállítási területen 48 ország 6900 kiállí­tója mutatja be termékeit. JAPÄNBAN a kormány meg­szüntette a tavaly december 22 én életbe léptetett „kőolaj- szükségállapotot“ és szabaddá tette a kőolaj- és energiafo­gyasztást. A külkereskedelmi minisztérium szerint az ország kőolajtartalékai jelenleg 72 napi fogyasztásnak felelnek meg. Etiópiában miiidiiikál-,!) a hadsereg kezébe kerül a hatalom, AZ NKP ELNÖKSÉGE A BÉKÉÉRT ÉS A LESZERELÉSÉRT Bonn — A Német KP veze­tőségének elnöksége nyilatko­zatot adott ki abból az alka­lomból, hogy 35 évve] ezelőtt szeptember 1-én robbantotta ki a hitleri fasizmus a máso­dik világháborút. Mint a nyilatkozat rámutat, az évforduló arra figyelmezte­ti a demokratikus és békesze­rető erőket, hogy fokozottab­ban munkálkodjanak u béke megőrzésén, a biztonság eléré­sén és az enyhülés kiterjesz­tésén. jelenleg Európában és uz egész világon új erőviszo­nyok keletkeztek. Az elnökség kiemeli az NSZK és a szocialista államok közöt­ti szerződések jelentőségét. Rámutat: Most a feladat az, liogy az eddigi politikai eny­hülést katonai enyhüléssel egészítsük ki és lépéseket te­gyünk a leszerelés terén. A portugál kormány gazdasági intézkedései A jobboldal újjászervezödési kísérlete % Szervezkednek az angolai fehér telepesek Lisszabon — A portugál mi­nisztertanács úgy döntött, hogy feladja a bérek május végén elrendelt befagyasztását — je­lentettek be Lisszabonban. A kabinet ugyanakkor intézkedé­seket hozott a béremelések inflációs hatásának megakadá­lyozására. Az új rendelkezés értelmé­ben a béremelés összegének fe­lét öt év múlva kamatozó ál­lamkötvényekben fizetik ki. Az intézkedés a 9000 és 20 000 es- cudós kategóriában minden 10 százaléknál magasabb emelés­re és a 20 000 escudós határ fölött minden emelésre érve­li yes. Mint jelentettük, a portugál kormány május 25-én befa­gyasztotta a 7500 escudónál magasabb fizetéseket és ugyan­akkor 3300 escudóban állapítot­ta nieg a minimálbért. Lisszabonban bejelentették, hogy u Portugál Demokrata Part, a Liberális Párt és a Ha­ladás Pártja „demokratikus egységfrontot“ alakított. Megfigyelők rámutatnak, hogy a „demokratikus egység front“ létrehozása a jobboldal első újjászervezödési kísérlete a fasiszta rezsim megdöntése óta. A lisszaboni kikötőbe egyéb­ként befutott az első hajó, amely a Bissau-Guinea gyarma­ti hadsereg 1500 katonáját szállította vissza az anyaor­szágba. A Diario de Noticias című lisszaboni lap hitelt érdemlő forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Bissau-Guinea Köz­társaság fővárosa az eddigi közigazgatási színhelytől 150 kilométernyire keletre, az or­szág belsejében fekvő Mudina 1974. ÍX. 2. A chilei puccsista tájborno- kok annyira félnek a nép ha­ragjától, hogy sebtiben ún. pol­gári csoportokat és „acél-zász­lóaljakat“ toboroznak a junta támogatására. Ezek közé sorol­ják a reakciós nagybirtokosok­nak két évvel ezelőtt Allende ellen szervezett „fehér gár­dáit“, a „Haza és Szabadság“ szélsőjobboldali terrorszervezet tagjait, a Nacionalista Párt ro- bamusztagait, a „Rolando Ma­tus“ kommandókat és a tiszti­iskolásokat. (L. Gorohov rajzaj A vietnami nép győzelmes augusztusi forradalma 1945. szeptember 2-án érte el csúcs­pontját, amikor kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köziár saságot. Az új állam három vietnami *terület — Tonkin, Am mán; és Kokinkína egyesítésé vei jött létre. Az új köztársa­ság első elnökévé tlo Sí Minht, a nemzeti felszabadító mozga lom ismert vezetőjét választot­ták. Alig kezdték meg tevékeny­ségüket a néphatalom szervei, amikor márts agresszió érte a fiatal országot. 1945. decembe­rében Franciaország — annak ellenére, hogy még 194(1 már­ciusában elismerte a VDK lúg getlenségét — fegyveres ag resszióhoz folyamodott. Kezde­tét vette a mintegy 8 éves gyarmati háború. A harcokban a francia gyarmatosítók kény­telenek voltak fokozatosan fel adni állásaikat. Döntő fordula tót jelentett Dien Bien Phu francia erőd eleste 1954. május 7-én. A franciák kudarca meggyor­sította a vietnami béke helyre­állításáról folyó genfi külügy­miniszteri tanácskozások mene­tét. 1954. július 21 én Genfben aláírták a vietnami, laoszi és kambodzsai békeszerződést. Töretlen lendülettel A VDK bán megindult a bé­kés országépítés, melynek so­rán lerakták a szocialista gaz­daság alapjait. A vidéken föld­reformot hajtottak végre és szocialista szövetkezetek ala­kultak. Átszervezték a magán- kauitalista jellegű ipart és ke­reskedelmet, helyettük állam- monopolista vegyes vállalato­kat hoztak létre. Az 1954— S4-OS évekbén a VDK ipari ter­melése a nyolcszorosára, a me­zőgazdasági termelés nedig 60 százalékkal em e I k ed e 11. Ám újabb akadály gördült a VDK békés országépítésének útjába. Újabb agresszor tűnt fel az országban 1964-ben — ez­úttal az Egyesült Államok. Az amerikai imperialista körök évekig tartó vietnami háborús kalandja ismét súlyos terheket rótt az országra. Az agresszor kezét újabb békeszerződés fog­ta le. amikor Párizsban tavaly aláírták a Vietnamról szóló l)é- kemegállapodást. A fegyver/aj azonban még ma sem csitult el teljesen a VDK-ban. A Pentagon által ma is erőt el/esen támogatott sai goni Thieu rezsim napirenden szeqi meg a békeszerződést. Ennek ellenére Vietnam népe tovább folytatja az országépí­tést. A szocialista országok tá­mogatásával helyreállították a harcok során csaknem teljesen megbénult közlekedési hálóza­tot. Az ipari termelés tavaly 1965 höz viszonyítva 17 száza­lékkal emelkedett. A további utat a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi zottságának tavalyi XXII. ple­náris ülése Jelölte meg. A program a szocialista iparosí­tást tűzte ki fő célul s ebben a szocializmust építő vietnami nép továbbra is számíthat a szocialista országok hathatós támogatására. V. E. da Boe lesz. A bissau guineai hazafiak 1973. szeptember 24- 6n ebben a kisvárosban kiáltot­tak ki az ország függetlensé­gét és a tervek szerint itt ren­dezik meg azokat az ünnepsé­geket, amelyek keretében Por­tugália hivatalosan elismeri Bissau Guinea Köztársaságot. Kinshasa — Az Angolai Nem­zeti Felszabadítási Front (FNLA) közleményben hívta fel a figyelmet az angolai fe­hér telepesek reakciós csoport­jainak szervezkedésére. A közlemény megállapítja, hogy a fajgyűlölők a iuandai junta szeme láttára szervez­kednek, és a portugál hadse­reg, illetve a rendőrség egyes tagjainak közvetítésével tesz­nek szert fegyverekre. A szél­sőségesek célja, hogy az or­szág déli részén kialakítsák saját befolyási övezetüket, fe­szült helyzetet teremtsenek az országban, és gyűlöletet szít­sanak Angola fehér és fekele bőrű lakosai között — hang­súlyozza a közlemény. Az FNLA példaként idézi d Gabela város közelében egy üt* tetvényen gyülekező „hadsere­get“, amelynek élén a szélső­séges tevékenysége miatt Luan­dából nemrégiben kiutasított fosé' Maria Medonca kapitány áll. Lusaka —- Kenneth Kaunda zambiai elnökkel együtt Lusa- kából a Kongói Népi Köztár­saság fővárosába, a közép- és kelet-afrikai országok csúcsér- tekezlelének színhelyére uta­zott az Angolai Népi Felsza­badító Mozgalom (MPLA) ve­zetőségében kialakult három csoport vezetője. Előzőleg Daniel Chipenda, aki az egyik frakció élén áll, bejelentette, hogy a szervezet lusakai kongresszusán megvá­lasztották az MPLA új elnöké­vé és kijelölték az új, 39 tagú központi bizottságot. A bejelentésre azt követően került sor, hogy Agostinho Netu elnök fis hívei kivonultak a kongresszusról, és az MPLA brazzaville-t központja nyilat­kozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy bizonyos csoportok megpróbálnak visszaélni a szer­vezet nevével, és illegális kongresszusokat vagy konfe­renciákat tartanak. Chipenda pénteken azt állí­totta, hogy Neto és követői le­mondtak a szervezetben viselt tisztségükről, mert „a kong­resszusi küldöttek követelését elutasítva, nem- akartak jelen­tést tenni az elmúlt 13 évben végzett tevékenységükről“. Chipenda kijelentette, hogy a kongresszusi ülésteremben ma­radt delegátusok kifejezték készségüket arra, hogy folytas­sák a tárgyalásokat a Holdén Roberto vezette FNLA-val és nem zárkóztak el a harmadik felszabadító szervezettel a Si- vambi vezetése alatt álló UNl- TA-vul való kapcsolatfelvételtől seun.

Next

/
Thumbnails
Contents