Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-29 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

■HíHžIIM 1974. szeptember 29. A NAP- kel — Nyugat- Szlovákia: 5.48, nyug­szik: 17.36 Közép-Slovákia: 5.36, nyugszik: 17.24 Kelet-Szlovákia: 5.31, nyugszik: 17.19 óra­kor. A HOLD kel: 16.33, nyug­szik: 3.49 órakor. NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÜSZÚNTJÜK MIHÄLY nevű kedves olvasóinkat ■ 1864 ben született MI­GUEL DE UNAMUNO spa­nyol bölcselő, fró (t 1S3B) ■ 1904-ben szüle­tett NYIKOLAJ ALEKSZE- JEVICS OSZTROVSZKIJ szov­jet orosz regényíró (+ 1936) ■ 1919 ben halt meg CSÄTH GÉZA író, kritikus, zeneesztéta, orvos (szül.: 1088) ■ 1944-ben a német fasiszták vérfürdőt rendez­tek Marzabottó olasz vá­rosban ■ 1944-ben halt meg PANTYELEJMON NYI- KOLAJEVICS LEPES1NSZ- KIJ, orosz kommunista for­radalmár (szül.: 1868). 1 A következő vasárnapi] 1ÍJSZÚ tartalmából: A leninizmus — és a Szlovák Nemzeti Felkelés tanulságai Irta Jozef Leinárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára Két világháború terhével Németh János riportja Eredményekben gazdag negyed század Az NDK kulturális életéről A sátor Joochen Laobs novellája A szibériai háromszög — III. Bokor Pál riportsorozata Eredményes lesz a számvetés Egri Ferenc riportja £ heti karikqtúránk ____________________ AZ IMPERIALIZMUS MALMÁRA HAJTJÁK A VIZET A PÁRTCSOPORTOK ÉS AZ AKDIÚKÉPESSÉG Az, hogy a kommunista párt alapszervezetei állandóan fo- kozni tudják aktivitásukat és akcióképességiiket, nagymérték­ben függ a pártcsoportok sikeres tevékenységétől is. Kivált azokban az alapszervezetekben fontos a pártcsoportok mun­kájának alapos megszervezése, melyeknek tagjai több munka­helyen tevékenykednek. Ezek többnyire nagy létszámú alap­szervezetek. Elsősorban a több munkahelyből — üzemrészleg- ből, műhelyből — álló ütemek pártalapszervezeteiről és az egyesített földművesszövetkezetek pártszervezeteiről van szó. Az ilyen szervezetekben a pártcsoportok jó munkája nélkül szinte elképzelhetetlen a sikeres párttevékenység. Persze, a kisebb alapszervezetekben is fontos a pártcsoportok szerepe. Mindezt az bizonyítja a legjobban, hogy általában azok a pártalapszervezetek dolgoznak eredményesen, amelyek nagy gondot fordítanak a pártcsoportok munkájának megszervezé­sére és állandó ellenőrzésére. így van ez például a nitrai Plattika, a Levicei (Lévai) Baromfitenyésztő Üzem, a seredi Nikkelkohó, a bratislavai kábelgyár, a Galantai Járási Iparvál­lalat üzemi szervezetében. Jó példát nagyon sokat említhet­nénk, hiszen ma már a legtöbb alapszervezet tisztában van azzal, hogy az egész szervezet akcióképessége függ a párt­csoportok munkájától. Éppen ezért az alapszervezetek a pártcsoportok munkájának megszervezésében egyik legfontosabb feladatuknak tekintik a csoportvezetők alapos kiválasztását. Többnyire tapasztalt, tettrekész párttagokra bízzák a pártcsoportok vezetését. Rend­kívül fontosnak tartják a csoportok tagjainak kiválasztását. Főleg arra törekszenek, hogy lehetőleg azonos feladatokat el­látó párttagok kerüljenek egy-egy csoportba. Erre azért van szükség, hogy a pártcsoport minden egyes tagját bevonhassák a problémák megoldásába, illetve a csoport minden egyes tagjának érdeke legyen a probléma megoldásához való hozzá­járulás. A rugalmasság szempontjából is igen fontos, hogy egy-egy pártcsoportba azonos munkahelyen dolgozó és azonos, vagy hasonló feladatot ellátó személyek kerüljenek. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a kisebb feladatokat a pártcsoport is megoldhatja, nem kell vele terhelni az egész pártszervezetet. Ilyen esetben elég tájékoztatni a taggyűlést a felmerült és közben megoldott problémáról. A pártcsoportok persze nemcsak a munka közben felmerülő kérdések megoldásával foglalkoznak, hanem előre kidolgozott munkaterv szerint haladnak, összejöveteleiken rendszerint részt vesz a pártbizottság valamelyik tagja is. így a pártbi­zottság állandóan tájékozott a csoport munkájáról, illetve a pártbizottság tagja rugalmasan továbbíthatja a pártcsoport kérését a pártbizottság felé, a pártbizottság óhaját pedig a pártszervezet felé. Nagy segítséget nyújtanak a pártcsoportok az alapszervezet­nek a tagsági gyűlések előkészítésében és az esetleges hiány­zások okának ellenőrzésében. A tagjelöltek ajánlásában is is fontos a pártcsoportok szerepe, ezek javasolják az alap­szervezeteknek azokat a fiatalokat, akik magatartásukkal és mindennapi helytállásukkal rászolgálnak a bizalomra. Lényegében a pártmunka minden szakaszán számítanak az alapszervezetek a pártcsoportok kezdeményezésére, mely fo­kozza a csoportok tagjainak aktivitását és a pártszervezetek akcióképességét. F. I. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A SALT TÁRGYALÁSOK ÚJABB FORDULÓJA Genfben hathónapos szünet után folytatódnak a stratégiai fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai SALT-II. tár­gyalások, amelyek 1972 novemberében kezdődtek. Mint isme­retes, a SALT-tárgyalások első fordulója 1969-ben kezdődött és 1972 tavaszáig tartott. Eredményeként öt évre befagyasztották a két fél által felállítható nagy hatósugarú rakéták számát. A mostani szovjet—amerikai tárgyalások napirendjén a leg­nehezebb kérdés szerepel: a támadó hadászati fegyverek kor­látozása. A jelenlegi tárgyalások fő célja tíz évre szóló egyez­mény kidolgozása e fegyverek korlátozásáról. Az egyezmény­hez az elvi alapot a két évvel ezelőtt Moszkvában aláírt megállapodás szolgáltatja, amelyben az Egyesült Államok el­ismerte, hogy a nukleáris korszakban a két nagyhatalom kap­csolatai csakis a békés egymás mellett élés elve alapján fej­lődhetnek, így lehet csupán elhárítani az egész emberiséget pusztulással fenyegető atomháborút. A Szovjetunió lenini politikájához híven a tárgyalások kez­detétől fogva szorgalmazza a megállapodást minden téren, az egyenlő biztonság elve alapján. Leonyid Brezsnyev a múlt évben az Egyesült Államokban tett látogatása alkalmával rá­mutatott: „A termonukleáris fegyverek léte elgondolkoztatott. Mit akarunk, .mire készülünk, megsemmisíteni egymást, az évezredes emberi civilizációt — vagy pedig más alternatívát kell találni? Henry Kissinger amerikai külügyminiszter a minap a szená­tus külügyi bizottsága előtt az érvek sokaságával bizonyította, hogy a SALT-megállapodás legalább annyira az Egyesült Álla­mok érdekeit szolgálta, mint a Szovjetunióét, és azt hangoz­tatta, hogy a két nagyhatalom kapcsolatainak továbbfejleszté­se szempontjából a központi kérdés a most felújított SALT II. tárgyalások sikerének biztosítása. „Most folyó tárgyalásaink célja egy tízéves időszakra szóló egyezmény megkötése. Ez elég hosszú időszak arra, hogy átfogjuk valamennyi meglevő és tervezés alatt álló fegyverzetet, és ilyen megállapodás reá­lis célkitűzéssé tenné a fegyverzetek jövőbeli csökkentését is.“ Majd hangsúlyozta: „Nem lehetséges békés nemzetközi rend az USA és a Szovjetunió konstruktív viszonya nélkül, nem lesz nemzetközi stabilitás, ha a Szovjetunió és az Egye­sült Államok nem tanúsít mérsékletet, és ha óriási hatalmu­kat nem az emberiség javára használják fel.“ Az Egyesült Államokban azonban még nem mindenütt talál egyértelmű támogatásra az enyhülési politika. A genfi tárgya­lásokkal kapcsolatban is az amerikai kormányzatban két irány­vonal, Kissinger külügyminiszter és Schlesinger hadügymi­niszter koncepciója vetekszik. Ennek az egyik következménye az, hogy az amerikai delegáció konkrét terv nélkül ment Genfbe, ami természetesen megnehezíti az előrehaladást az amúgy is rendkívül bonyolultnak ígérkező tárgyalásokon. Az amerikai hadügyminiszter — Jackson szenátor hathatós támo­gatásával — egyoldalú stratégiai előnyök „szerződéses rögzí­tését“ szeretné biztosítani, ami természetesen elfogadhatatlan u szovjet fél számára. A jelenlegi genfi fordulón a kitűzött feladat, vagyis olyan megállapodás elérése, amely mind a rakéták számának, mind hordnzóerejének tekintetében tíz év tartamára gátat szab e fegyverek kifejlesztésének, igen szívós, nehéz küzdelmet tesz szükségessé. Az előrehaladás elsősorban azon múlik, hogy melyik álláspontnak biztosít Washington majd elsőséget. Világos, hogy a tárgyalások sikerének alapfeltétele az egyenlő biztonság, illetve az egyoldalú fölény kizárása elvének követ­kezetes érvényesítése. P. J. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Peter Colotka, az SZSZK miniszterelnöke, Július Hanus minisz- terelnök-helyettes, Miroslav Válek művelődésügyi miniszter, Juraj Buša műszaki- és fejlesztésügyi miniszter, Ján Bróska építésügyi miniszter Pavol Kováénak, a Csehszlovák Rádió szlo­vákiai igazgatójának kíséretében hét jön megtekintette a bra­tislavai új rádióközpont építkezését. (A CSTK felvétele) Alojz Kusalík, az SZSZK iparügyi minisztere a sajtónap alkal­mából hétfőn Jogadta Bohuš Trávníöeket, a PRAVDA főszer­kesztőjét, Jaroslav Hlinickýt, a Szlovák Televízió igazgatójának első helyettesét és Ján Toseckyt, a Csehszlovák Rádió szlová­kiai igazgatójának helyettesét. (A CSTK felvétele) A bolgár pionírszervezet megalakulásának 30. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségek keretében hétfőn Szófiában ünnepi ülést tartott a Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amelyen részt vett Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a BNK Államtanácsának elnöke is. (A ČSTK—BTA felvétele) A maoisták szovjetellenességükben a legreakciósabb rend­szerekkel és a NATO hadigépezetével szolidárisak. (A Horizont rajza) oBBaaBBaEHMnHHBBHBBSKiaBaBBraffiannBanaMHi iipíIb

Next

/
Thumbnails
Contents