Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-28 / 230. szám, szombat

[ HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK 1 SZILÁRD ELVEK, KONKRÉT AKCIÓTERV Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakának általános vitája java bán folyik s a tagországok küldöttségeinek magas rangú veze­tői kijejlik kormányaik véleményét a jelenlegi világkérdé­sek megítéléséről. A nyugati világ magatartására általában a félelem jellemző, a félelem gazdasági jövőjük miatt, ami az erősen érezhető energiaválsággal és inflációs irányzatokkal függ össze. A hidegháború egykori lovagjainak kardcsörtető beszédei elmaradtak, a jelszólatók zöme igyekszik a józan reá litás talaján maradni. A közgyűlés az általános enyhülés lég­körében kezdte meg munkáját; ez érezhető a legtöbb felszó látáson, noha az is tény, hogy az enyhülésnek még sok ellen . zője van, akik a háttérben mesterkednek, hogy lehetőségeket keressenek a nemzetközi légkör rontására. SZILÁRDÍTANI KELL NÉHÁNY A NEMZETKÖZI ENYHÜLÉS FOLYAMATÁT 1974. IX. 28. # Elvszerű békepolitika Érthető, hogy o légkörben nagy érdeklődéssel várták a szovjet kormány képviselője, Gromiko külügyminiszter fol- szólalását, amelynek nemzetközi visszhangja jől tükrözi, milyen megoldásokat várnak a világ népei. A szovjet külügyminiszter be­széde először is megerősítene azt a számunkra magától érte­tődő lényt, hogy a szovjet kor­mány elvszerű, békeszerető kül­politikát folytat, a békét a népek szent ügyének tartja s nem engedi meg, hogy bármi­féle, mellékgondolatoktól vezé­relt alkudozások tárgya legyen. Gromiko elvtárs leszögezte, hogy a háború elutasí­tása egyenesen a szocialista rendszer lényegéből fakad. Fon­tos megállapítást tett, hogy a Szovjetunió nem tartja időle­ges jelenségnek a nemzetközi feszültség enyhülését, mint ezt Nyugaton bizonyos körök el szeretnék hitetni a közvéle­ménnyel, hanem azt akarja, hogy az enyhülés egészséges folyamata tovább erősödjön és visszafordíthatatlanná váljék. A szovjet külügyminiszter napjaink egető nemzetközi kér­déseivel foglalkozva ugyanak­kor megerősítette, hogy a Szov­jetunió elvszerűen, az SZKP XXIV. kongresszusán kimunkált és elfogadott békeprogram szel­lemében közelíti meg e kérdé­sek megoldását, tesz erre vo­natkozóan konkrét javaslato­kat. A világ népei tudják, hogy az utóbbi időben a béketörekvé­sek frontján elért számos siker a legnagyobb mértékben a szov­jet kezdeményezés eredménye. A Szovjetunió azonban nem elégszik meg félmegoldásokkal. Ezért jelentette ki Gromiko elv­társ például a vietnami rende­zéssel kapcsolatban, hogy • a végleges rendezés" érdekében „kényszeríteni kell a saigoni rezsimet, hagyjon fel a fegyve­res provokációkkal, a Vietnam­ra vonatkozó párizsi megálla­podások aláaknázására törő kí­sérletekkel. E megállapodások szigorú megtartása — mindkét fél által — a helyzet normali­zálásának elengedhetetlen fel­tétele.“ A szovjetország tehát ellen­őrzi is, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a közös törek­véssel elért megállapodások. # Időszerűen, konkrétan A szovjet kormány a XXIV. kongresszus bókeprogramjából kiindulva időszerűen közelíti meg a megoldásra váró fő kér­déseket. Gromiko elvtárs beszé­dében például a közel-keleti kérdés megoldásával foglalkozó genfi értekezlet összehívását sürgette s külön kitért a pa­lesztinai arabok kérdésének rendezésére is, mert e nélkül lehetetlen volna igazságos rende­zést elérni. Ezt szolgálja az a Javaslat is, hogy a genfi konfe­renciára feltétlenül hívják meg a palesztinai arabok képviselőit is. A szovjet külügyminiszter be­szédében az ázsiai térség prob­lémáit is érintette. Megismétel­te az ázsiai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtésére tett korábbi szovjet javaslatot, me­lyet a térségnek mind több ál­lama támogat. India és Pakisz­tán békekeresése a járható utat mutatja, s hogy az ázsiai biz­tonság megteremtése mennyire fontos, bizonyítja ezt az a ve­szély is, amely abból származik, hogy az Egyesült Államok erős katonai támaszponttá akarja változtatni a csendes-óceáni Diego Garda szigetet, ami el­len a kontinens valamennyi or­szága tiltakozott. Ugyancsak a koreai kérdés végleges rendezése, az ENSZ zászlaja alatt ott állomásozó csapatok kivonása is hozzájá­rulna Ázsia biztonságának meg­terem léséhez. Nagyon időszerű és széleskö­rűen támogatott szovjet javaslat hangzott el a ciprusi kérdés rendezésével kapcsolatban. Gro­miko aJvtárs megismételte azt az indítványt, hogy az ENSZ keretei \i)zölt hívjanak össze a ciprusi helyzet tényleges rende­zésével foglalkozó tekintélyes nemzetközi konferenciát. A szovjet kormány béketörek­vése még egy szélesebb érdek- körű nemzetközi kérdésben is kifejezésre jutott. A Szovjetunió egyezménytervezetet terjesztett elő megvitatásra, amelynek alapján törvényen kívül helyez­nék a természeti környezet ka­tonai célú felhasználását. Mint Gromiko hangoztatta: „e kon­venció megkötése megakadá­lyozná új hadviselési eszközök megjelenését és egyidejűleg elősegítené az egész emberiség­re kiterjedő feladat megoldását: a környező közeg védelmét“. • Követendő út s a kapcsolatok erősítése A szovjet külügyminiszter az egyik fő nemzetközi kérdéssel, a stratégiai fegyverrend szerek korlátozásával kapcsolatban érintette a két nagyhatalom kapcsolatait. Kitért erre a kér­désre Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára is a magyar párt- és kormányküldöttség tisztel etéro adott díszvacsorán, amikor ki­jelentette: „A Szovjetunióban nagyra értékelik a szovjet— amerikai kapcsolatokban vég­bement kedvező fordulatot, amely az utóbbi években követ­kezett be mindkét fél konstruk tív erőfeszítéseinek eredmé nyék ént. Ezért megelégedéssel vettük tudomásul Gerald Ford elnök nyilatkozatát arról, hogy személyesen ő maga és kormá­nya is folytatni kívánja politi­káját az országaink közötti kap csolatok továbbfejlesztésére — a megkezdett irányban. A ma­gunk részéről mi közöltük az elnökkel, hogy a kontaktusok fenntartása mellett foglalunk állást a béke megszilárdítása, az országaink közötti kölcsönös bizalom és jószomszédság erő sítése céljából. Ezek a kapcso­latok már létrejöttek és jelen­leg, úgy véljük, nem rosszak az előfeltételek ahhoz, hogy a si­keres kezdetet jó folytatás kö­vesse az együttműködés új, konkrét tényei formájában, a legkülönbözőbb területeken, mindkét ország népet és az ál­talános béke érdekeiből kiin­dulva.“ Ez biztatóan hat a Genfben a nukleáris fegyverkísérletek el­tiltásáról most felújított érte­kezlet távlatait Illetően is. Gromiko elvtárs, a beszéde végén összefoglalt fő feladatok között említette az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet mielőbbi eredményes be­fejezését a csűcsszinten hozott döntések elfogadásával és szor­galmazta a konkrét megállapo­dásokat a stratégiai fegyverzet korlátozásával foglalkozó szov­jet-amerikai tárgyalásokon. A nyugati világ sajtójában Is konkrét akciótervnek neve­zett szovjet javaslatok egyike a fejlődő országok gazdasági füg­getlenségének szilárdítására is gondol és ezzel kapcsolatban igazolja, mennyire fontos szere­pet tulajdonit a szovjet kor­mány az ENSZ-nek, mivel han­goztatja, hogy érvényt kell sze­rezni az ENSZ-közgyűlés leg­utóbbi rendkívüli ülésszaka ide vonatkozó határozatának. Az ENSZ-közgyűlés idei ülés­szakának nyitánya a szocialista bókeeszmék magas szintű térhó­dítása volt. L. L. (Folytatás az 1. oldalról) goni adminisztráció ós pártfo­góinak cselekedeteit. A csütörtöki ülés más szóno­kai is az enyhülési folyamat általánossá válását gátló aka­dályok felszámolásával foglal­koztak. Elizabeth Bagaya Ugan­dái külügyminiszter hangoztat­ta, hogy Afrikában a helyzet javulását jelentősen lefékezi a gyarmatosítás, a fajüldözés és az apartheid. Szvaran Szingh indiai külitgy miniszter a dél-ázsiai helyzet­ről szólva pozitívan értékelte az India és Pakisztán közötti megállapodásokat, amelyek a két ország kapcsolatainak tel jes normalizálására Irányulnak. New York — Csütörtökön megkezdte munkáját az ENSZ különleges politikai bizottsága, amely az Afrika déli részén lé­vő fajvédő rezsimek politikájá­val foglalkozik. A bizottság, amelyben az ENSZ valamennyi tagállama képviselteti magát, szavazás nélkül jóváhagyta két dél-afrikai felszabadítási szer­vezet — az Afrikai Nemzetközi Kongresszus és a Panafríkai Kongresszus képviselőinek — meghívását. Hilgard Müller dél-afrikai külügyminiszter töröltette nevét a közgyűlés felszólalóinak lis­tájáról, mert el akarja kerül­ni, hogy az afrikai küldöttek kétségbe vonják részvételi jo­gát. ♦ * • Kurt Waldheirn, ENSZ-főtit- kár felhívást intézett a világ or­szágaihoz, hogy siessenek az elemi csapástól sújtott Hondu- rasz közép-amerikai állam se­gítségére. Az egészségügyi vi­lágszervezet és a honduraszt egészségügyi minisztérium első felmérése szerint csupán a gyógyszer és egyéb orvosi el­látás biztosítására 800 000 dol­lárra lesz szükség. New York — Bohuslav Chňou­pek, hazánk külügyminisztere a világszervezet székhelyén folytatja megbeszéléseit a tag­országok külügyminisztereivel. Már korábban találkozott P- Mladenov bolgár külügyminisz­terrel, O. Fischer ügyvezető NDK külügyminiszterrel, továb­bá Lodongljn Pincsin mongol külügyminiszterrel. K ül üg y m i ­niszterünk megbeszélést folyta­tott Genscher NSZK-külügymi- niszterrel, valamint Soares por­tugál külügyminiszterrel Is. A tegnapi nap folyamán B. Chňou­pek francia kollégájával /. Sauvagnargues külügyminiszter­rel találkozott. E megbeszélé­sek mindegyikén — beleértve a japán és az ír külügyminisz­terrel folytatott tárgyalásokat is — a kétoldalú kapcsolatokat, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vitatták meg. B. Chňoupek tegnap találko­zott Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A megbe­szélésen a csehszlovák—szovjet kapcsolatok néhány kérdését, va­lamint az európai biztonsági ér­tekezlettel összefüggő problé­mákat vitatták meg. Nagyszabású alkudozás Párizs — A francia kormány el akarja kerülni az erőpróbát Bonnal és a tárgyalások útján igyekszik valamilyen presztizs- mentő kompromisszumot létre­hozni a most kirobbant agrár- politikai ellentét ügyében. Pá­rizsi politikai megfigyelők leg­alábbis így értékelik Chirac miniszterelnök csütörtök esti nyilatkozatát. A kormányfő ugyanis „félreértésnek“ minősí­tette a francia sajtó által elő­zőleg súlyos válságként feltün­tetett vitát és azt a reményét fejezte ki, hogy a bonni kor­mány módosítja majd a mező- gazdasági árak ötszázalékos emelését elutasító döntését. Ggslon Plissonnier, az* FKP Politikai Bizottságának tagja kijelentette: A francia kormány megalázkodó magatartásával csak még jobban felbátorítja Bonnt a nyugatnémet monopó­liumok érdekeit szolgáló köve­teléseinek kierőszakolására. Az FKP támogajtu a francia pa­rasztok jogos követeléseit és sürgeti, hogy a parlament őszi ülésszakán hozzon megfelelő intézkedéseket a parasztok megsegítésére. Bonn — Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár csütörtökön levelet intézett Giscard d’Es- taing francia elnökhöz. Klaus Bölling nyugatnémet kormány­szóvivő szerint Schmidt mind a levélben, mind a telefonbe­szélgetésben megindokolta, hogy miért utasította el kormá­nya a közös piaci mezőgazda­sági árak ötszázalékos feleme­lését. Bölling reményét fejezte kJ, hogy a jövő szerdal luxemburgi miniszteri találkozón sikerül megtalálni a „kiindulópontokat a mezőgazdasági leltárkészítés­hez“, amelyet Bonn régóta szor­galmaz. SZOVJETELLENES RENDEZVÉNY LONDONBAN Moszkva — Londonban a na­pokban úgynevezett „nemzetkö­zi jogászkonferenciát“ tartot­tak, amely mindazok alapján, ami ott történt és elhangzott, nem tekinthető másnak, mint a legújabb szovjetellenes akció­nak. Mint Aszkold Birjukov a TASZSZ hírmagyarázója írja, Londonban megvitatták „a Szov­jetunióban élő zsidók helyzeté­nek és a törvényesség tisztelet­ben tartásának“ kérdéseit. A szervezők szavai szerint a kon­Ford a fegyverszállítások folytatását kívánja Washington — Ford amerikai elnök csütörtökön személyesen avatkozott közbe a kongresszus vezetőinél abból a célból, hogy megakadályozza a Törökország­nak szánt amerikai fegyverszál­lítások felfüggesztését. Mint is­meretes, a törvényhozás alsó­háza nagy többséggel úgy dön­tött: ciprusi .válság miatt An­kara nem kaphat egyelőre több amerikai fegyvert. Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a szenátus is ha­sonló döntést hoz. Kissinger amerikai külügyminiszter koráb­ban veszélyesnek mondotta a fegyverszállítások beszüntetését, mert véleménye szerint ez kor­látozza az Egyesült Államok diplomáciai mozgásterét a cip­rusi válság rendezésében való részvételt illetően. ferenciának egyebek között „meg kellett vizsgálnia azt a kérdést, hogy a szovjet hatósá­gok tiszteletben tartják-e tör­vényeiket“. Arról már nem is beszélve, hogy maga a kérdés felvetése is rendkívül kétes, a megfigyelők csodálkozhattak azon, hogy nem voltak jelen annak az országnak a képvise­lői, amelynek törvényeit meg­vitatták a szervezők és a rész­vevők. Marosak az elfogulatlan­ság kedvéért is meg kellett vol­na hívniuk a Szovjetunió kép­viselőit. (Hiszen a konferen­ciát „nemzetközinek“ nevez­ték.) Ezt azonban nem tették, állítólag „a szovjet jogászok érdekében“. Nincs szándékunkban vitába bocsátkozni a konferencia szó­nokaival. A Szovjetunióban élő zsidók, csakúgy, mint más nem­zetiségű személyek életéről fab­rikált koholmányok nem újak, csakúgy mint ahogy nem újak a Szovjetunióban folytatott „nagyarányú megtorlásokról“ és „üldözésekről“ elhangzó ál­lításaik sem. Ha azonban ezek a szónokok tárgyilagosan akar­nának foglalkozni a Szovjet­unióban élő zsidók helyzetével, el kellene ismerniük, hogy a szovjet államban nem létezik különleges elbánás az egyik, vagy másik nemzetiséghez tar­tozó állampolgárokkal szemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom pillanatától minden szovjet ember a szovjet alkot­mány által biztosított azonos gazdasági és politikai jogokat élvez — mutat rá a TASZSZ hírmagyarázója. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben fogadta Ilafiz Asz- szad szíriai elnököt. GENFBEN az ENSZ európai tagozata állandó szovjet kép­viseletének rezidenciáján teg­nap megtartotta esedékes ta­lálkozóját a SALT-tárgyaláso- kon részvevő szovjet és ame­rikai delegáció. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA tegnap üdvözletei inté­zett a Szíriái Kommunista Párt negyedik kongresszusának kül­dötteihez, kifejezve azt a meg­győződését. hogy a kongresz- szus fontos határkövet jelent a párt egész tevékenységében. A FINN KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottsága Helsinki­ben tartott ülésén úgy határo­zott, hogy 1975. május 16—18.- ra Helsinkibe öszeliívja a XVII. pártkongresszust. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz-sorozat 688. műhold­ját, melynek műszerei tovább folytatják a kozmikus térség kutatását. Az SZKP KÖZPONTI BÍZOTT SÄGA és a szovjet Miniszter- tanács jóváhagyta a gyermek­pótlék bevezetését az alacsony jövedelemmel rendelkező csa­ládok részére. Havonta 12 ru­belt fizetnek minden, 8-éves korát el nem ért gyermek után, ahol a család átlagos ha­vi jövedelme nem haladja meg az 50 rubelt. FORD AMERIKAI ELNÖK fo­gadta Genscher nyugatnémet külügyminisztert. A 45-perces megbeszélésen áttekintették az Egyesült Államok és Nyugat- Európa kapcsolatait, valamint az Időszerű nemzetközi kérdé­seket. LEONE olasz köztársasági el­nök befejezte kétnapos tár­gyalásait Washingtonban, Ford elnökkel. A közös nyilatkozat szerint a két fél egyetért ab­ban, hogy az energiagondokat csak nemzetközi együttműkö­déssel lehet leküzdeni. A PORTUGÁL Szociáldemok­rata Párt (PSDP) szervezőbi­zottsága bejelentette, felhagy a párt megalakítására Irányuló további erőfeszítéseivel. PÉNTEKRE VIRRADÓ ÉJSZA­KA ismét terrorista támadá­sok színhelye volt Észak-lror- szág. Motorkerékpáros protes­táns fiatalok Belfast különféle pontjain fegyverrel megsebesí­tettek egy 19-éves lányt, to­vábbá egy templomból kilépő katolikus papot és egy férfit. LADISLAV JETMAR. hazánk első singapore-i nagykövete tegnap átadta megbízólevelét dr. Benjámin Henry Sheares köztársasági elnöknek. Hazánk a múlt év novemberében lé­pett diplomáciai kapcsolatba az említett köztársasággal. AZ EGYESÜLT ÄLLAMOK és Izland új megállapodást kötött a keflaviki amerikai légitá­maszpont használatáról. E sze­rint 400-zal csökkentik az amerikai technikai és admi­nisztratív személyzet létszámát, s a helyüket izlandiakkal töl­tik be. MOCHTAR OULD DADDAH mauritánlal elnök tegnap be­fejezte kínai látogatását. Az af­rikai vendéget fogadta MaoCe- tung, a KKP elnöke ós Csou En-laj miniszterelnök is. A FEKETE TENGERI Arany­homok üdülőhelyen október 1 —4. között nemzetközi értekez­letet tartanak, amelynek témá­ja: a kelet—nyugati kereske­delem helyzete és bővítésének lehetőségei. MARIA ESTELA PERON ar­gentin elnök-asszony a legha­tározottabban elítélte azokat az erőszakos cselekedeteket, me­lyeket a reakciós erők az el­múlt napokban hajtottak végre. Leonardo Anaya tábornok a szárazföldi erők parancsnoka kizárta az országban a kato­nai puccs lehetőségét,

Next

/
Thumbnails
Contents